-
GAMEPOD.hu
Linux kezdőknek - érdemes beleolvasni, mielőtt kérdezel
Új hozzászólás Aktív témák
-
Bundás22
őstag
ezért nincs sikere a linuxnak mert nincs user-friendly(bolond biztos) változata
lám a vista az az, ezért sikeres sok embernek nincs erre energy-je
Ego sum magister vitae - I am the teacher of life
-
Tuschke
tag
válasz Bundás22 #5101 üzenetére
Itten félreértés vagyon. A linuxnak nem célja, hogy sikeres legyen, és sokan használják.
Ez nem szempont a fejlesztöknek - mivel ingyenes a rendszer, teljesen mindegy, hogy húszan használják ingyen, vagy húszmillióan.
http://www.szszi.hu/kozlemenyek/sajto/2006/03/29/linux_nem_windows/Ha az ördöggel táncolsz, az ördög ugyanaz marad - Téged formál a képére
-
-
Bundás22
őstag
válasz Tuschke #5102 üzenetére
én azt hittem az a célja h borsot törjön Mr Gates orra alá
ettől függetlenül csinálhatnának egyet a átlagembereknek is(pl.: az EEEpc-n is gondolom valami user friendly linux lehetett), szal meg lehetne csinálni, csak akarni kell ha még a játékokat is vinné a hülye venne windóztEgo sum magister vitae - I am the teacher of life
-
valóságépítő
tag
válasz Bundás22 #5104 üzenetére
Ubuntu: Linux for human beings, ez az ubi szlogenje,
de ha elmész pl a distrowatch.com -ra és kicsit tallózol ott, megtudhatod melyik disztrónak mi a filozófiája.
Minden disztro szentel egy bekezdést erre is és ha jól olvastam, eddig még egyikben sem találtam utalást ablakokra[ Szerkesztve ]
valóságépítő technikum
-
Tuschke
tag
válasz VladimirR #5103 üzenetére
A supportban, igen. De elmagyarázhatnát, hogy miért is nem. Az ilyen "üzleti érdekeltség" cimü neszesemmi fogdmegjól nem ér.
Szóval miért is van haszna bármelyik kódernek abból, hogy sokan használják az ingyenes linuxot?Ha az ördöggel táncolsz, az ördög ugyanaz marad - Téged formál a képére
-
Tuschke
tag
válasz valóságépítő #5105 üzenetére
[Quote]Ubuntu: Linux for human beings, ez az ubi szlogenje[/Quote]
Hehe ... az ubuntu ösi afrikai kifejezés, a jelentése: I can't configure DebianHa az ördöggel táncolsz, az ördög ugyanaz marad - Téged formál a képére
-
rollins
őstag
válasz Bundás22 #5104 üzenetére
Egyébként megismerkedhetsz valamelyik distro LiveCD-jéről is, letöltöd, kiírod cd vagy dvd-re és bebootolsz vele. Érdemes a legújabbat kipróbálni. De van ez a wubi, amit próbaképp a windows alá is telepíthetsz. Nem ismerem ezt sem, de gondolom próbának biztos jó.
[ Szerkesztve ]
-
rollins
őstag
válasz Bundás22 #5104 üzenetére
Lehet hogy kicsit elijesztettünk, de hidd el nem olyan ördöngős használni. Csak kicsit kell vele tisztában lenni és néha még felasználóbarátabb is tud lenni mint a windows. Magam is alig értek hozzá. Csak mivel erősen a kinézetre hajtasz, kis csodálkozást váltott ki szerintem itt a többségből.
Ha teszem azt, nekem most valamilyen BSD -t kellene telepíteni, akkor néznék mint a lukinyúl, mert nem ismerem és az egy picit megint más mint a Linux. Illetve a BSD az nem teljesen hétköznapi embernek való. Linux viszont könnyen lehet hasznos társ is bárki számára, de nem lehet azt várni tőle mint a windos-tól amire rengeteg programot találsz és ami majdnem mindent a fenekünk alá tól.
Nem szeretem ha velem van tele egy téma (topic), de gondoltam ez még leírom.[ Szerkesztve ]
-
rtom
senior tag
válasz Tuschke #5106 üzenetére
Szerintem ez off, de megosztanám a véleményem:
MS megteheti, hogy pénz kér a szoftverérért, mert övé a piac 90 %-a. Amivel persze nem értek egyet, hogy létrehoztam valamit (lásd pl. egy zeneszámot) nem kell vele csinálnom semmit, dől a lé, lemásolom n+1 példányban, védettséget élvezek 20 évig, amíg a "szabadalom" él. Ha pl. egy vegyész egy új eljárást talál ki, az csak 5 évig védett és nehézkes többször eladni...Amiért szerintem pénzt lehetne kérni az a fejlesztés, de az MS-nél nem törik össze magukat, mert nem kell.Kicsi linux piaci részesedése kb. 6%, és a Novell, a Canonical és a Red Hat többet szeretne, de máris vannak rá legalább 3-an (+n^x kisebb-nagyobb még). És ha majd elterjedt lesz, akkor kérhetnek érte pénzt, addig csak kb. alapítványi támogatásuk van (Canonical), vagy mint a Novell, a nagy szoftver (SUSE szerver verzió, pénzért) egy részét kiadjuk nyitottként. Amíg csak a support-ot tudják eladni, menni fog a kemény marketing duma, hogy miért jobb az enyém (linux), mint az MS cucca. Ugye a demokrációban mindíg a monopólium a csúnya bácsi, és őt kell kritizálni.
A kóder meg vagy az említett cégek alkalmazásában áll, vagy IT hallgató aki feladatot csinál, hogy bekerüljön valamelyik céghez (ez is reklám), esetleg fűti a közösségi szellem. Én sem vagyok IT-s végzettségű, de ha valamit tudok segíteni linuxal kapcsolatban, szívesen teszem. Vagy te nem így vagy ezzel?
Ja, eszembe jutott még egy üzleti modell, úgy hívják, Google... Konklúzió: A végén úgyis mindenki pénzt akar belőle, csak nem mindegy, milyen úton.(na még egy példa: vehetsz Canonicaltól Ubuntu sapit, ha szeretnél, vagy az MS ad neked Win-es sapit, a szoftver árából, amit kényszerű voltál kifizetni...)
-
Tuschke
tag
A SLES, a RHEL, a canonical, és az ubuntu NEM egyenlö a linuxszal. Pénzt csinálhatnak belöle, de ki nem sajátithatják, max azt a kevés csomagot, amit ök irtak bele, és amúgy sem használja senki más. Ott van pl. a yast, amit a novell tett nyílt forrásúvá, adta ki a forrását, mikor megvette a suse-t. Senki nem használja.
Fizetös az ubi, mint disztró, az opensuse, mint disztró,fedora, mint disztró lehet, gpl licensszel, vagyis a szoftver másolása nem tiltható meg (ilyen volt a suse, mielött megvette a novell). Csak ez nem érdeke egyiknek sem, mert az ingyenes kiadásokon tesztelik a csomagokat az enterprise kiadásokba kerülés elött.
De ha mégis fizetösek lennének, az is kit érdekel, van ötszáz másik, ami ingyenes.
Ha az ördöggel táncolsz, az ördög ugyanaz marad - Téged formál a képére
-
Vladi
nagyúr
válasz Tuschke #5112 üzenetére
Na azért vannak itt elég erős kijelentések!
Kicsit finomítsunk rajtuk."max azt a kevés csomagot, amit ök irtak bele, és amúgy sem használja senki más."
Azért nem kevés az, amit ezek hárman hozzáadnak.
Kernel nagy százalékát. A rendszer magját képező dolgokat:
(RH-t ismerem eléggé ahoz, hogy példálózzak)
- .rpm
- anaconda
- aiglx
stb...
Ezeket az RH és a fedóra csinálja. A fedórát pedig a redhat pénzeli. Ezek nagy hozzájárulások.A kisajátítás ütős kifejezés. Ami gpl azt nem is tudja kisajátítani. Arról nem is beszélve, hogy a RHEL teljes forráskódja közzé van téve. Lehet újraépíteni. (meg is teszik.)
Nem félünk! Nem félünk! Itthon vagyunk e földön. Nem félünk! Nem félünk! Ez nem maradhat börtön!
-
VaZso
senior tag
Van mégegy nyűgöm a Mandriva 2008-cal kapcsolatban.
Mégpedig az, hogy néha nem működik a WLan hálózatom.
A wpa_supplicant fileban két kapcsolat van beállítva. Ha itthon használom, sokszori indítás után is rátalál a hálóra, semmi gond vele.
Ha viszont beviszem a suliba,az ottani wlan hálóra nem talál rá. Ha sikerül rávenni, hogy mégis működjön, utána indíthatom akárhányszor. Viszont utána itthon játsza el ugyanezt első alkalommal, de utána szintén indíthatom újra, működik.
Suliban néhányszor szakadt is a kapcsolat, itthon nem, ill. XP-n sem szakad (nem az ottani AP-kel van baj).Közben a konfigurációs file változatlan maradt, valamint amikor nem is sikerül kapcsolódni, jobbára látja a kapcsolat nevét (pedig az itthoni hálózaton az SSID broadcast le van tiltva - tehát a config file alapján látja), viszont ha póbálok kapcsolódni, néha van, hogy eltűnik minden bejegyzés az AP listából (a grafikus felület tanúsága szerint) mind otthon, mind a suliban, semmi sem látszik (talán kifagy a software - utána restartig nem jön rendbe). Ugyanígy ilyenkor néha a WLant jelző LED sem világít.
Előfordult olyan is, hogy a tty0-n folyamatosan írta (1-2 másodpercenként) az alábbi sort,amit a messages log-ból másoltam ki:
Apr 10 14:14:52 localhost kernel: bcm43xx: core_up for active 802.11 core failed (-19)
Apr 10 14:14:53 localhost kernel: bcm43xx: IRQ_READY timeoutVajon miért ilyen rapszodikus a wlanom? Mit tudok vele csinálni? Nem tudom, hogy hívják a meghajtó szoftvert, ami kezeli, de egy Windowsos file-t meg kellett neki mutatnom első alkalommal a működéshez.
---
Kicsit más:
Egyszer info tanárom beírt egy parancsot, amvel élesztette a LAN kapcsolatot. Melyik volt ez a parancs?
---
A routeres problémámra nincs senkinek ötlete?
-
7
addikt
válasz Bundás22 #5104 üzenetére
Megint nem néztél utána azoknak, amiket ajánlottunk. Így azt fogod elérni, hogy nem segít neked a későbbiekben szinte senki.
Linuxokon nem azért nem futnak a játékok, mert a fejlesztők lusták megírni bármiféle kompatibilitási modult, hanem azért, mert a Windows APIja kéne hozzá, ami jogvédett.
Sok user-friendly Linux van, csupán máshogy működnek, mint amit egy átlag Windows-felhasználó megszokott. Tekintsd úgy, mint egy másik nyelvet. Attól még, hogy nem tudod beszélni, mert alig pár napja találkoztál vele, még nem biztos, hogy nehéz és rosszabb a többinél. -
VladimirR
nagyúr
"Linuxokon nem azért nem futnak a játékok, mert a fejlesztők lusták megírni bármiféle kompatibilitási modult, hanem azért, mert a Windows APIja kéne hozzá, ami jogvédett."
ha nagyon akarja valaki, meg lehet irni ugy egy jatekot, hogy fusson linux-on is (lasd id soft termekei)
a gond inkabb az, hogy a linux kis piaci reszesedese miatt a jatekfejlesztoket egyszeruen nem erdekli a linux
(a gamereket meg a jatekok hianya miatt nem erdekli - 22-es csapdaja) -
rollins
őstag
Van azért pár OpenGL -es játék ami megy vele. Mint VladimirR írta, főleg az id Software -es "srácok" graf. motorjaival. Linuxra nem érné meg a nagyon kicsi potenciális piac miatt energiát fektetni a játékokba. Van egy pár fps: quake1-4, doom1-3, enemy territory, true combat elite, urban terror, quake wars, postal, meg ki tudja még mi. Wine vagy Codega-val lehet a directx -es játékokat, de az talán nem teljesen problémamentes. Ha John Carmack opengl-es játékmotorok királyának is lenne olyan cége mint Bill Gates-nek és imádná a linuxos xservert (amit nem szeret) és komoly üzeletet látna benne (amiben sztem nem lát), akkor lenne esélye a dolognak. De lehet ez hülyeség és ott gondolom lehet hogy vége lenne az ingyenes oprendszernek. PC-s OpenGL játékok nagy része Linuxon, a DirectX játékok Windowson futnának. :>> Mi lesz akkor a Mac OS X -szel? :>> Csak fantáziálok. Ja és akkor lenne mit fejleszteni a vga drivereken is. Nvidia Vga még mindíg jobb arra pár játékra linuxra.
[ Szerkesztve ]
-
-
old_artist
addikt
Tisztelt "LINUX guruk"!
Már vagy egy hónapja, hogy nézegetek és kacérkodok a linux és a különféle változatai között. De minél többet olvasgatok, annál kevesebbet értettem meg belőle, ezért elhatározatam, hogy belefogok, és telepítek egy Ubuntut, amit már le is töltöttem, de ...
Sehol sem találtam válaszokat kérdéseimre, ezért most itt és most, íme:
- Van elfekvőben egy PII-es 350MHz-es MMX Intel, 256Mb PC100 rammal rendelkező gépem, van benne egy Matrox Millennium 650 VGA, Adaptec AHA 2940 UW SCSI kártyához van 2 db 4.3 Gb-os Quantum HDD + 24x SCSI CD-(RW) (amire telepíteném - szűzen) + egy 22'-os EIZO CRT monitor (1600x1280x105Hz-en).
- Tehát, rá tudnám-e telepíteni erre a SCSI rendszerre az Ubuntu-t?
- Ha nem, akkor mi a gond a konfiggal?
- Ha jó a konfig, csak az Ubuntu nem, akkor melyik Linux-ot ajánlanátok? (grafikus/ablakos rendszerűt).
- Ha minden megfelelő, akkor lesz-e valami elakadásom a SCSI rendszerrel (esetleg instal-kor)?
- Találok-e megfelelő drivereket a konfighoz - a későbbiekben? stb, stb.
Mivel, bárhol néztem sehol sem találtam a Linux-okra min. op. rendszer-re vonatkozó megfogalmazásokat, egyik verziónál sem.
Tulajdonképpen csak ismerkedés a Linux-al és netezésre (levelezésre), szövegszerkesztésre használnám.
Későbbiekben, ha jobban megismerem, esetleg komolyabb programokra (ha mennek rajta) használnám, vagy esetleg egy net szervernek.
Köszönettel várom a válasz(ait)okat.[ Szerkesztve ]
-
Tuschke
tag
válasz old_artist #5125 üzenetére
"Mivel, bárhol néztem sehol sem találtam a Linux-okra min. op. rendszer-re vonatkozó megfogalmazásokat, egyik verziónál sem."
pedig van. részlet a Debian telepitési útmutatójából:
"Igény szerint az alábbi táblázatban ajánlott pár hardvernél gyengébb is
kipróbálható. Ám sok felhasználót felkavarhat, ha fittyet hány e javaslatokra.Egy 1/2-1GHz rendszer ajánlott egy asztali rendszerhez.
3.2. táblázat - Ajánlott legkisebb hardverkövetelmények
┌──────────────┬───────────────┬──────────────┬──────────┐
│Telepítő típus│RAM (minimális)│RAM (ajánlott)│Merevlemez│
├──────────────┼───────────────┼──────────────┼──────────┤
│Asztal nélkül │64 megabájt │256 megabájt │1 gigabájt│
├──────────────┼───────────────┼──────────────┼──────────┤
│Asztallal │64 megabájt │512 megabájt │5 gigabájt│
└──────────────┴───────────────┴──────────────┴──────────┘A tényleges legkisebb memória sokkal kevesebb, mint e táblázat számai.
Architektúrától függően a Debian telepítése minden funkcióval együtt is
lehetséges 20MB (s390) és 48MB (i386 és amd64) között is. A lemezre is ez áll
különös tekintettel a választott alkalmazásokra; lásd a D.2. szakasz -
Feladatokhoz szükséges hely részt további adatokért erről.A Debian segítségével lehetőség van nagyon régi gépeken is nagy grafikus
asztali környezetek használatára és vannak erre szabottak is illetve egyszerűbb
ablakkezelők, melyek nem olyan böhömök, mint a GNOME vagy KDE; a legjobb ilyen
az xfce4, de az icewm vagy wmaker mellett vannak még mások is."Az ubuntu a gnome-al sok lehet egy ekkora gépnek. Vagyis ha már ubi, akkor xubi, avagy Xubuntu.
Általában kezdőknek Uhu-t szoktam javallani, mert legalább teljesen magyar nyelvű.Ha az ördöggel táncolsz, az ördög ugyanaz marad - Téged formál a képére
-
Vladi
nagyúr
old_artist!
Nagyon jó taktikát választottál! Érdemes először csak ismerkedni a rendszerrel, s utána felrakni.
Ami a rendszert illeti:
Grafikus felület nélkül az abszolút minimum az kb: 166 mhz mmx, 64 mb ram. De ez tényleg a legkisebb amivel érdemes nekilátni.
Vannak speciális disztrók, amik direkt régi gépekre vannak optimalizálva. Ezek telepítéséhez és konfigurálásához kell némi jártasság. Elsősorban a terminál használatában. Ilyenek: dsl, deli, vector, saxen. Esetleg zenwalk. Illetve néhány nagyobb, ha van türelmed és elszántságod kibelezni.
Van ugyanis jó néhány trükk, amivel a rendszert kisebbé és gyorsabbá teheted. De ezekről később, ha eljutsz idáig.Javasolt viszont a nagy ablakkezelőket elfelejteni. valami kicsi és gyors kell. (Írták előttem. Én a fluxboxot ajánlom. Nagyon jól átalakítható. Egészen szép témák vannak hozzá.)
Konfig:
proc: kicsit sovány. Illetve ez a legsoványabb része. Slot1-es a lap? Mert abba elvileg belemennek a p3-as procik. Egy 5-600 mhzes változat már főnyeremény. Érdemes lenne beruházni rá azt a doboz cigi árát. Vagy egy havertól csövelni egyet.
vga: elvileg van hozzá matroxos driver. Szerintem rá is lehet majd venni a felbontásra. De ez okoz majd még fejfájást.
scsi: Van hozzá open sorurce kernel modul, úgyhogy még az is lehet, hogy out-of-the-box menni fog. Ha nem itt pláne trükközni kell, de megoldható.Hirtelen ennyi. Jó munkát.
[ Szerkesztve ]
Nem félünk! Nem félünk! Itthon vagyunk e földön. Nem félünk! Nem félünk! Ez nem maradhat börtön!
-
dekoninck
aktív tag
Láma kérdés, de pl a Fluxbox vagy xfce ablakkezelők alatt is megy minden progi, ami a Gnome-on, mondjuk a Cinerella vagy a GIMP? Vagy hogy a fenében van ez? Kezdek összezavarodni, mert olvasom, hogy vannak csak KDE-s és csak Gnome-os szoftverek.
Én komáznám a minimalista felületeket, meg azt se bánom, ha nem eszik meg egy csomó prociidőt a rendszer - de mi a hátránya egy "fapadosabb" ablakkezelőnek?Wáááhh! Pedig már alig van idő az új Ubuntu megjelenéséig... de még azon is gondolkodom, hogy inkább magyarkodóan a Kiwit vagy a Frugalware-t teszem fel.
[ Szerkesztve ]
-
Vladi
nagyúr
válasz dekoninck #5128 üzenetére
Megy. A lényeg az ablakozók alapját képező eszközök (widget toolkit*). A gnome a gtk+-ra épül. Ha ez telepítve van és betöltődik, akkor bármilyen ablakozón használhatóak a gnome-os (gtk-s) programok. Ugyan ez fordítva is igaz. A kde meg qt alapú. Egyébként az xfce is gtk alapú.
*ennek nemtom mi a magyar megfelelője.
Hátrány? Passz. Ki kell próbálni. Legyen egy kicsit még bonyolultabb a dolog:
Elvileg bármilyen disztróra felrakhatsz egy egész sereg ablakozót. Tehát egyszerre lehet fenn kde és gnome.[ Szerkesztve ]
Nem félünk! Nem félünk! Itthon vagyunk e földön. Nem félünk! Nem félünk! Ez nem maradhat börtön!
-
Vladi
nagyúr
válasz dekoninck #5128 üzenetére
Várjál csak! Ha még mindig nem kaptál agyérgörcsöt hozzáteszem, hogy egy csomó grafikus alkalmazás tulajdonképpen csak egy grafikus előtét program, ami egy konzolos alapprogramot használ.
Pl: a k3b és a Brasero két író progi. Mind a kettő a cdrtoolt használja pl.
Jó munkát.Nem félünk! Nem félünk! Itthon vagyunk e földön. Nem félünk! Nem félünk! Ez nem maradhat börtön!
-
rollins
őstag
válasz dekoninck #5128 üzenetére
Csak a K3b kde -s dvdíró prog.-ról tudok nyilatkozni. Még a telepítéskor gnome -t választottam, aztán yum-mal felraktam F8 -ra a K3b-t és letöltötte a futáshoz szükséges környezetet, Qt -t meg a hozzátartozó libeket vagy mit, azóta gond nélkül megy. Régebben ha jól emlékszem, nem volt ennyire rózsás helyzet. Hát hogy Xfce-n megy -e minden gnome-s vagy kde-s program, azt nem tudom, bár az Xfce is gtk+ -t (gtk a gimp toolkit-ból indult) használ.
Vladi: Ja régen meg szinte csak parancssoros cd, aztán dvdíró volt. iso-hoz mkisofs, prörkölőnek cdrecord, dvdrecord. Hu meg volt.. (áá nem jut eszembe) :>[ Szerkesztve ]
-
dekoninck
aktív tag
Na ja, ezt éppen tudtam. Közben keresem a szükséges biomedicinális progikat, amiből millió van, legtöbbször GUI nélkül. Szóval meg kell szoknom azokat is.
Mégközbenebb meg ráleltem a Fluxbox oldalára, és onnan megtudtam, hogy elég sok alap "kényelmi" szolgáltatás még hiányzik belőle - és Linux ugye azért nem= spártai életmód (egy átlagos igényű, de haladó felhasználó számára?
-
dekoninck
aktív tag
Még lámább kérdés: ti miért használtok Linuxot?
Azért mert
- open source - nekem szimpatikus ez a modell, de mivel nem vagyok programozó, nem tudok részt venni a fejlesztésben
- ingyenes - na ez tagadhatatlan előny, de vannak nem ingyenes progik Linuxra, épp most szemezek a Pixel-lel
- nem MS - multik suxxx, ez tény
- technikai okból - nekem a Vistával semmi de semmi bajom nem volt... csak épp alterglobos lettem -
veterán
-
rollins
őstag
válasz Neil Watts #5135 üzenetére
X1650 -nel szerintem is mennie kéne. HD3850 előtt X1950GT volt, ahhoz is volt már jó fglrx.
Ha netántán F8 -at felrakod (32 bitest raktam fel term.en), majd később hagyd, hogy frissítse magát, kernel, stb, amit a majd a redhat fedora rpm csomagtárából (most nem jut eszembe a pontos címe) rak fel, az alapból bevan állítva a yumnak.
Livna oldálán mindjárt az elején ott van a repository rpm, felrakod és már csak annyi dolgod van, hogy:
yum install kmod-fglrx és majd közli hogy leszedné a többi csomagot függőség miatt ( péld. majd felrakja a xorg-x11-drv-fglrx -t is) yes és kész is majdnem, reboot és mennie kell.[ Szerkesztve ]
-
-
rollins
őstag
válasz Neil Watts #5135 üzenetére
Úú most nézem, az X1700FSC, ez egy ATI Mobility vga. Nem találom a listát ahol leírják a támogatott vga-kat. Szerintem ezzel is menni kéne...
-
rollins
őstag
válasz Neil Watts #5135 üzenetére
Úú most nézem, az X1700FSC, ez egy ATI Mobility vga. Nem találom a listát ahol leírják a támogatott vga-kat. Szerintem ezzel is menni kéne...
(#5133) dekoninck: talán kíváncsiság? ez a nap legnehezebb kérdése, nem férne ki a korrekt válasz egy sorban, amúgy sz.szerint most is win.xp-ről írok :>[ Szerkesztve ]
-
rtom
senior tag
válasz Neil Watts #5135 üzenetére
Az Ubi 8.04-ben már alapból lesz AIGLX, reményeim szerint azzal jobban fog menni, nem biztos, hogy kell a fedora (nem mintha le akarnálak beszélni róla, mostanában tervezem a LinuxXP Desktop nevű fedora alapú disztro kipróbálálsát). A gyári driver egy ideje tud Composit-ot, így az AIGLX is elméletileg beállítható.
-
veterán
-
VladimirR
nagyúr
-
veterán
-
rollins
őstag
válasz Neil Watts #5144 üzenetére
mennyország? Azért az túlzás. Linux alatt jobban örülnék valami jó nvidia vga-nak, de most Fedora 8 alatt az új ati fglrx driverrel megy az aiglx, composite (be lehet kapcsolni a desktop effekteknél -nél) , de nem használom. Illetve redhat/fedora alá mindíg volt ati vga driver, csak gyengébb a komolyabb opengl -s játékok alatt. Most max annyi a hátrány, hogy a quake wars demo nem fut valami jól, multiban játszhatatlan, de ez legyen a legnagyobb gondja.
Egyébként Gentoo úgy tudom nem használ alapból rpm csomagokat, hanem forrásból dolgozik vagy valami előfordított grp csomagokból.[ Szerkesztve ]
-
veterán
-
veterán
-
rollins
őstag
válasz Neil Watts #5146 üzenetére
V.box -ot nem ismerem, az valamilyen virtualmachine gondolom. Látom ehhez SHA1SUM file van akkor, sha1sum valami.iso vagy ha md5sum van, akkor azzal ellőrizd iso-t linux alatt. Ha ott jó, akkor lehet a vbox kavar be, más ötletem nincs. Inkább az éles telepítést próbálnám, de gondolom nem akarod mindjárt eltávolítani az ubuntut. Ha van helyed, felrakod egy üres partícióra, már ha nincs baja a telepítő iso-jának.
[ Szerkesztve ]
-
veterán
-
veterán
válasz Neil Watts #5149 üzenetére
FIXME: műxik
az Englisht install után át tudom állítani Magyarra?
Új hozzászólás Aktív témák
A topik célja: Segítségnyújtás a Linux disztribúciókkal még csak ismerkedők számára. A szerveres kérdések nem ebbe a topicba tartoznak.
Kérdés előtt olvasd el a topik összefoglalóját!
Haladó Linuxos kérdések topikja.
Linux felhasználók OFF topikja
Milyen program ami... [link]
Shell script kérdésekkel látogassatok el a topikjába
- Vélemény Ubuntu 20.04 LTS
- Vélemény Linux Mint Debian Edition 4
- Tudástár MX-Linux 19
- Bemutató Linux a mindennapokban: Manjaro KDE
- Bemutató Linux a mindennapokban
- Hír Zöld utat adott a nyílt forráskódú Linux meghajtóknak az NVIDIA
- Hír A Steam Play hozza el a Windowsra írt játékokat Linuxra
- Hír Hova jut a világ? Linuxot kínál a Windows Store!
- Mindenki AI-t akar, már 2025-re is eladták a HBM chipeket
- Politika
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Mini-ITX
- Autós topik látogatók beszélgetős, offolós topikja
- ZIDOO médialejátszók
- Macska topik
- TCL LCD és LED TV-k
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- Mibe tegyem a megtakarításaimat?
- További aktív témák...