Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Kormi76

    aktív tag

    válasz fireman123 #941 üzenetére

    Sziasztok!

    Olvasgatom a topikot, és ezen a régebbi hozzászóláson megakadt szemem.

    Az érdekel, hogy ebben a kérdésben azóta látunk-e tisztábban, az eltelt időben volt ebben új tapasztalat?

    Mi minősül a gyakorlatban "nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez" kategóriának?

    Itt konkrétan arra gondolok, hogy egy brókeroldalon, tőzsdén (Coinbase, Binance, stb.) belül vált át valaki kripto-EUR, USD párban az már bevétel-e, vagy kizárólag a kiutalás (withdraw).

    Álláspontom szerint itt csak a withdraw jöhet szóba, ha pénzmozgásról van szó (vagy kártyás vásárlás ugye), mivel a brókeroldalon nyilvántartott "pénz" az nem valódi FIAT, hanem virtuálisan nyilvántartott érték, amihez neked ugyan jogod van, de az egészen addig követelés marad, amíg ezzel a jogoddal nem élsz, tehát nem utalod ki. Ezt erősíti, hogy a "joggal való élésnek" külön költsége is van. Egészen addig, amíg ez nem történik meg, ez nem FIAT valuta, csak FIAT valuta értékén számított követelés, hiszen ezt a "pénzt" semmilyen módon nem tudod áruk, szolgáltatások megvásárlásra fordítani KÖZVETLENÜL, tehát nem fizetőeszköz.

    Ebben több forrás sem egyértelmű, de erősíti az értelmezésemet több elszórt szövegrész, nyilatkozat is. Az viszont jó lenne, ha ebben világos útmutatás lenne valahol.

    A 21SZJA kitöltési útmutató ezt rögzíti:
    "Adóköteles ügylet csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a kriptovilágból, mindaddig amíg kriptoeszköz kriptoeszközre váltódik át, az ügylet adómentes."

    Ez az ún. blackbox elv, ami azért ellentmondásos mert pl. egy BTC-USD eladás Binancen nem szűk értelemben véve kriptoeszközre átváltás ugyan, de nem is "kerül ki a kriptovilágból". A kriptovilágból akkor kerül ki az összeg, ha már nem a Binance tartja nyilván, hanem egy bank, vagy készpénzben jelenik meg (vagy szolgáltatásként, de az egyszerűség kedvéért ezt most hagyjuk).

    Úgyszintén "realizált bevételről" ír az útmutató, kérdés, hogy a "realizált" mit jelent? A valós pénzügyi rendszerben, tehát banknál nem megjelenő USD az "realizálás"? Véleményem szerint nem.

    Ebben a Fireside Chat-es beszélgetés sem segített, erről konkrétan nem volt szó, ugyanakkor ott is elhangzott, hogy pl. token vásárlása esetén az számít, ha a jogot ténylegesen gyakorlod. Ennek analógiájára, ha nem utalod ki a dollárt, akkor azt a jogot, hogy azt birtokba vedd, nem gyakoroltad, ha a brókeroldal, tőzsde felületén marad nyilvántartva, tehát nem realizáltál bevételt.

    Érdekel, hogy ebben mit gondoltok.

    [ Szerkesztve ]

  • Kormi76

    aktív tag

    válasz fireman123 #1260 üzenetére

    Köszi a válaszokat!

    Azt hogy értitek, hogy "problémás" a kiutalás nélkül? Milyen megközelítésben? Ez nem teljesen világos számomra. Adózási ciklus lezárása szempontjából nézitek, hogy elszámolható-e vele szemben veszteség?

    A kérdés másik olvasata, hogy ha nem veszteséget akarsz elszámolni, hanem csak "tartod", akkor ha nem utalod ki eleve nem keletkezik adózási kötelezettség sem. Bár igaz, hogy ez nem túl kedvező, mert ha "túltartod" (2 év), akkor a vételárat nem fogod tudni leírni veszteségként, és a teljes megkapott bevétel nyereségnek fog minősülni.

    Jól értem a Ti megközelítéseteket?

  • Kormi76

    aktív tag

    válasz section9 #1262 üzenetére

    Ez már off topik, de az, hogy néhány tőzsdének (ami ettől még nem lesz bank!) van "bankkártyája" egy teljesen más kérdés, és nem tartozik a tárgyhoz. Azokkal a bankkártyákkal nem kell, hogy FIAT jellegű összeg legyen nyilvántartva nálad, simán átkonvertálja vásárláskor az egyenleged függetlenül attól, hogy milyen kriptó van a tárcádban, tehát a bankkártyával fizetés lehetősége semmilyen módon nem releváns abból a szempontból, hogy neked FIAT bevételnek minősül-e az egyenleged.

    Amiben ez ide kapcsolódik pusztán annyi, hogy amit a kártyával veszel már bevételnek fog minősülni (a FIAT-ban kifejezhető értéke).

  • Kormi76

    aktív tag

    válasz KMT #1263 üzenetére

    Szerintem a befizetés megítélése is a kérdéshez tartozik, igen, bár áttételesen, és ugyanúgy eldöntendő, és koránt sem egyértelmű, mint a kiutalás kérdése. Ebben a szabályozás a különböző kommentárokkal együtt szerintem nem egyértelmű, nem elég pontos.

    Simán elképzőlehetőnek tartom, hogy amit a bankszámládról kiutalsz a Binance-re már kiadásként értelmezhető akkor is, ha abból első körben USD egyenleged lesz (akár lehetne más is), mert onnantól abszolút nem követhető, hogy mi fog történni azzal az egyenleggel, hiszen "bekerült a kriptovilágba". Nehezen tudnék az ellen érvelni, hogy a Binancen lévő egyenleg nem a kriptovilág része. Az ott lévő egyenleg nem osztja a kriptóban lévő egyenleg sorsát? Kárpótol valaki, ha BTC egyenleg vész el, mert mondjuk bedől a tőzsde? Kárpótol valaki, ha USD egyenleg vész el, mert mondjuk bedől a tőzsde? A valós bankrendszerben van betétbiztosítás, ezért gondolom, hogy itt azért minőségi különbség van.

    Ha már az egész szabályozás erre épül, szerencsésebb lenne, ha meg lenne határozva, mi a kriptovilág határa.

    A te példádban adókötelezettség (szerintem) azért nem keletkezhet, mert nem volt kriptoeszközzel végrehajtott ügylet. Emiatt nem annyira tartozik ide, szerintem, és nem annyira szemléletes példa. Most itt az a téma, hogy ha volt ilyen kripto-ügylet, AKKOR a befizetés/kiutalás minek minősül.

    [ Szerkesztve ]

  • Kormi76

    aktív tag

    válasz Kormi76 #1264 üzenetére

    És nyilván én sem vagyok szakértő, szóval az én véleményem is pont annyit ér a témában, mint más nem-szakértőé, vagy annyit sem.

    [ Szerkesztve ]

  • Kormi76

    aktív tag

    válasz section9 #1267 üzenetére

    A normaszöveg valóban nem tartalmazza, ebben teljesen igazad van. Ez egyszerűen is hangzik, de a jogértelmezés szempontjából sajnos mégsem lehet figyelmen kívül hagyni.

    A törvény szövegét ugyanis ezzel az indokolással összhangban kell értelmezni (ez a módosító törvény indokolása, ami itt elérhető [link] ):

    "(...) Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek azt az ügyletet kell minősíteni, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető (nem zártkörű) ügyletben kriptoeszköz átruházása, átengedése révén (idértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is) nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez. Vagyis adóköteles ügylet csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a kriptovilágból, mindaddig amíg kriptoeszköz kriptoeszközre váltódik át, az ügylet adómentes. (...)"

    Emiatt sajnos nem kerülhető meg a "kriptovilág" szó értelmezése sem, bármennyire is kényelmes lenne ezt figyelmen kívül hagyni. Nyilván nem lenne gond, ha világos lenne a normaszöveg minden eleme, és nem lenne értelmezés tárgya.

    Ebből a szempontból továbbra jó lenne valakitől tapasztalati úton megszerzett információ arra vonatkozóan, hogy adózási szempontból beutalt/kiutalt FIAT, a FIAT -> kripto/kripto -> FIAT váltás a hatóság gyakorlatában egyenértékű-e, vagy kizárólag a bankszámlaforgalmat vizsgálja és a tőzsde belső forgalmát nem.

    Nagyon leegyszerűsítve: mikor keletkezik a "bevétel"? Az a bevétel, ha kiutalom a bankszámlámra vagy az a bevétel, ha tőzsdén átváltom FIAT-ra? Ha ezt a törvény szövegből ki tudod olvasni, akkor megköszönöm,m mert én sajnos nem. Emiatt kerül elő a "kriptovilág" értelmezése, mert ebből arra lehet következtetni, hogy a jogalkotó bevétel keletkezést a kriptovilágon kívül képzelhette el. Ha ennek a határát nem tudjuk meg, akkor nem tudjuk megítélni a bevétel fogalmát sem, magánvéleményem szerint.

    De továbbra sem vagyok szakértő, ezt azért ide is leírom, csak kérdéseket teszek fel, és felvázolom milyen értelmezés vezetett a kérdéshez.

Új hozzászólás Aktív témák