Új hozzászólás Aktív témák
-
Speciali
tag
válasz aszamóca #33434 üzenetére
Rosztus és 250 széles? Láttál már robosztus Suzuki Swift méretü autot ?
Nagyobb választékot találsz, ha 310-320-tól keresgélsz. De én ova intenélek valami régi öntvény szörnyetegtöl.
Csak azért mert régi, nem biztos hogy "bennvanazanyagazértjó".
Képek alapján meg amugy sem lehet dönteni. Nekem egy cseh Rojek kombi gép volt, öntvény asztalokkal. Csak a lánc szakadt el egyszer, más gond nem volt vele.
Ujra megvenném. -
Speciali
tag
válasz generatoros #33436 üzenetére
A betét mindig többet mozog mint a keret, mivel a fa keresztirányban minél szélesebb, annál többet mozog. Ha a keret 7 cm, a betét meg 5x7cm széles akkor elvileg a betét ötször annyit mozoghat. Ez sarkitott, de nagyjábol igy van.
Az viszont érdekes kérdés, hogy egy sok évtizedes anyag miért mozgott ennyit. De talán a felhasznált viz alapu festék telitette kicsit vizzel a fát, majd amikor a viz kiszáradt, akkor zsugorodott vissza az anyag. -
Speciali
tag
Volt októberben egy kérdésem,[link] hogy a kérdéses faanyag, vajon milyen faanyag lehet. Nekem elöször az illat alapján valami trópusi fafajnak tűnt, de aztán az itt irottak alapján is inkább hajlottam arra, hogy dió.
A bútor készen is lett, nem is foglalkoztam tovább a dologgal.
Hanem ma, egyik kollégám a privát munkájához hozott teak faanyagot. Szagolgattam.... bakker, ennek ugyan olyan szaga van, mint az én "diómnak"! Ezt a szagot akkor annak tudtam be, hogy korábban olajozhatták az anyagot, mivel használt anyagrol van szó.De nem, ez az olajos szag, a teak illata. Kollégámnak is mutattam , ö is egyböl azt mondta, ez ugyan az a faanyag.
Ez lett belöle.[ Szerkesztve ]
-
Speciali
tag
Nekem bejött az illata , viszketést sem okozott. Lehet ez egyéni dolog, mint az allergia.
Tölgyet és borovit nagyon sokat lakkoztam, lakkozok a mai napig is, sosem használtam semmi specko alapozot, nem volt semmi gond vele. Szerintem ez csak egyfajta üzletpolitika, merem ezt mondani sok év tapasztalatából.
A teakkal kapcsolatban nem merek konkrét véleményt mondani tapasztalat hiján, de egy erösen gyantás borovi olajosabbnak tünik, mint a teak. -
Speciali
tag
válasz Speciali #33468 üzenetére
Ha már ennyire pörög ez a szétdurrant ajtó téma, hozzászolok én is. Egyértelmü, hogy anyag- vagy gyártáshiba, vagy mindkettö okozta a hibát.
Ha jol emlékszem, volt elrepedt tömör asztallapom, természetesen javitottam. De inkább csak a megpakolt szekrények elállitódó ajtajait kellet utánállitanom, ez volt a gyakori "garanciális" javitás.Véleményem szerint, tök mindegy hogy ajtóban, huzatban, vagy legyen az fürdö, ahol a butor van, nem szabad igy eldurranni az anyagnak. A pára és höingadozás okozhat egy kis elvetemedést, zsugorodást, dagadást, de egy ilyen hiba nem fér bele. Amit már többen leirtak, a beragasztás volt a hiba, szerintem is.
Volt pár kukacosabb megrendelöm, aki megkérdezte, mennyi garanciát vállalok ? Visszakérdeztem, mennyit szeretnél ...? Amit mondott, azt bevállaltam, mert tudtam hogy nem szar anyagokkal dolgoztam, es rendeltetésszerü használat esetén 5-10 évet hiba nélkül elmegy egy butor. Azt a kevés hibát ami volt, "szivesen " kijavitottam, mert az is egy ujabb kontakt volt, egy ujabb esély egy ujabb munkára.
-
Speciali
tag
Igen, használt anyag volt. Valami nagyon régi anyag lehetett, több évtizedes.
A táblásitott lapokat ugy tartották sikban, hogy rejtetten a teljes lap szélességében vastag fatiplit vezettek keresztbe. A lap szélein viszont nem volt láthato, teljesen láthatatlan megoldás. És nem is volt eredménytelen, mert szinte teljesen egyenesek voltak a 80x80 cm-es tömör lapok. -
Speciali
tag
válasz zonusz #33491 üzenetére
Jobb ha nincs ragasztva a lemez sem.
Mert ha a lemez nem is mozog, azért a keret a továbbra is tömörfa.
A témánál maradva : egyszer csináltam itthonra egy süteményes deszkát bütüvégeken fejelőlécekkel, kb 70x50 cm-est. De persze lusta voltam rendes nútot csinálni neki, egyszerüen rálamellóztam és teliberagasztottam az egészet.
Kíváncsi voltam, mi történik. Kb egy évig semmi nem is történt, a hosszabb idejű tesztelésnek meg az vetett véget, hogy kedves feleségem betette a mosogatógépbe.
De még ezek után sem hullott szét, csak 5 mm széles rések keletkeztek.[ Szerkesztve ]
-
Speciali
tag
válasz thyeby #33498 üzenetére
Pont forditva van : ha a bütüt marod, akkor nem tép, mivel ilyenkor lép ki az anyagból a kés a szálirány felé, ha meg szálirányban marsz, akkor szakít, mert olyankor merölegesen forgácsol a szálirányra. Ez felsömarónál nem annyira látványosan van igy, a kisebb méretek miatt.
Tehát anyagot tolni utána felesleges, mert nem abba az irányba tép, hanem a vezetö felé. Oda meg ha teszünk anyagot, akkor annyival kisebb lesz a marásunk.
Amit lehet tenni, hogy legyen ott "anyag", az a vezetö, vagy a vezetögyürü. Ennek ütközik az anyag.Egy jó betétmarót ha megnézel ( nem szappanmaró, szappanmaró az más), nagyon ferdén forgácsol. A kés nem sugárirányban van elhelyezve a fejen, hanem arra elég nagy szöget zár be. Vagyis nem egyszerre szedi le az anyagot, ezért sem tép annyira, mint ahogyan az ember a nagy méretekböl gondolná.
Én a betétek szélsö léceit ugy szoktam válogatni, hogy jó legyen a szálirány a forgácsoláshoz, Semmiképp ne legyen visszafelé forduló szálú, hanem inkább kifelé irányuljon a szál, vagy legalább egyenes. -
Speciali
tag
válasz thyeby #33506 üzenetére
A betétmaró és a szappanmaró, csak mert ha már szó van róluk.
Még annyit a betétmaráshoz, hogy a sok figyelem ellenére azért elöfordul, hogy szakad az anyag. Ilyenkor nincs más, mint levág, gyalul, ragaszt, ujramar. Tehát ha látjuk a szépen mart betéteket, akkor nem lehetünk biztosak abban, hogy elsöre, vagy sokadjára lett ilyen szép. Amugy a kisebb kiszakadásokat (lap irányba lefelé) elég jól ki lehet csiszolni puha talpu excentercsiszoloval. De egyébként is azzal csiszolom a betéteket. Igaz, eléggé csiszologéptalp gyilkos, de valamit valamiért.
Ezuton kérek elnézést a rövid magánhangzók gyakori helytelen használatáért ! Engem is zavar, de angol billentyüs a lapostopom, és nem mindig találom meg a hosszú magánhangzókat (nem az van a billyentyüre irva, ami valojában)
[ Szerkesztve ]
-
Speciali
tag
válasz Bokrász #33502 üzenetére
Na igen, a fa, maga az élet.
Nekem is volt meglepetésben részem. A fakorongos asztalomhoz a keret cseresznyefa lesz. A héten kigyalultam a keretanyagot. Amikor elhoztam sötétben az anyagot, annyit láttam, hogy van pár szú ette lyuk benne, de gondoltam, ez nem gond. Amikor kigyalultam, akkor azonban olyan szinten szuvas anyag tárult elém, hogy az már szép.
A szijácsot olyan szinten megették a dögök, hogy fürészelésnél porlik szét az anyag, mint valami 500 éves faanyag. De a geszt is kapott rendesen.
Gondolkoztam, mi legyen. Másik anyagom most nincs erre. De aztán eszembe jutott, sokszor a cégnél mesterségesen tesszük tönkre az anyagot, hogy olyannak hasson, mint valami ütött kopott régi holmi. Meg drága pénzen vett a cég régi anyagból készült falapokat.
Erre itt van az én anyagom, ez meg nem csinált, nem mű, ez tényleg ilyen. Munkatársaimnak mondtam, ez nem mesterséges, ez original scheiße.Normál esetben korábban ez tüzifa lenne, de most ugy döntöttem, ha már amugy sem egy szokványos asztal lesz ez, akkor ez már csak olaj a tűzre, ha lúd, akkor piruljon jól meg a tűzön. Tehát marad ez a megzabált anyag. Jó sok lakkal be kell majd itatom, hogy ne porladjon szét.
-
Speciali
tag
válasz thyeby #33511 üzenetére
Óvatosan azzal a firma anyaggal
Az anyagot otthonról hoztam, nem itteni. De igazad van, jobb az óvatosság. Bár nincs nyoma életnek, lehet berakom ammoniagözbe az anyagot, vagy egyéb modon féregtelenitem.
Tegnap a fönököm, meg egy munkatársam is furcsán nézegett a cseresznyefa pallót. Kérdezték, ez biztos hogy cseresznye ? Mondom persze. Tényleg tipikus cseresznyafa anyag.
Azt mondta a kolléga, az ö tudomása szerint a cseresznye az vörös. Na ja, mondom neki, mert szinte mindig pácolják a cseresznyét, és az van a köztudatban.
De az azért furcsa, hogy egy asztalos sem ismeri meg.Persze ez nem feltétlenül az ö hibája, sajnos nemesebb anyagokkal alig kell dolgozni a cégnél. Aztán elütöttem annyival a dolgot, mert amugy egy jo fej a fickó, nem akartam hogy rosszul érezze magát emiatt, hogy biztos a bajor cserkó az más színű. -
Speciali
tag
válasz aszamóca #33516 üzenetére
Szépek.
A ládikában is van egy kis zöldes árnyalat, ahogy az én anyagomban is. Majd lakkozás után adja ki az igazi színét ez is.A köztudatba ezt a cseresznyefa színt , vagy ennél sötétebbet égette bele a bútorkereskedelem A képen látható bútorról azt írják, hogy cseresznyefa, de ebben annyira nem lennék biztos, hogy ez igaz is.
Nézném inkább bükknek, azt szokták a leggyakrabban cseresznyeként elsütni. Az igényesebb hamisitványokat juharból lehetne késziteni, mert az anyagszerkezete nagyon hasonlit a cseresznyéére, csak a szine más.[ Szerkesztve ]
-
Speciali
tag
válasz Lortech #33530 üzenetére
kézi gyalugéppel gyaluld, ameddig megy. A sarkokban meg szalagcsiszoloval. Aztán az egészet egybecsiszolni. Kibontani macerás, nem érdemes.
Ha a régi modon be van rakva téglával, akkor nagy valószínűséggel a fal is szakadni fog, leginkább az ajtó felett.
Ha ujabb technológiáju ajtó és PUR habbal van beragasztva, akkor ha a takaróléceket le tudod szedni roncsolásmentesen,(amire kicsi sz esély, mert azokat is beragasztják a nútba) akkor elvileg kivágható a tok a falból.Asztalos aki szépen meg is tudná csinálni, az nagy valószínűséggel nem fogja vállalni. Aki meg elvállalja, annak meg ne add oda a munkát.
Csiszolj le a hűtőből !
[ Szerkesztve ]
-
Speciali
tag
én sokat használtam ezt a függesztőt, semmi baj nem volt vele. Az excenteressel is gyakran dolgoztam, de azt nem szerettem annyira, egyrészt azért, mert kívűl van és ez néha gond.
Másrészt, mivel ez a korpusz felsö lapjára csavarozandó, ezért teherviselés szempontjából nem a legjobb.
A harmadik, nútos korpuszhoz való függesztöt keveset használtam, mert nem szerettem, hogy elvesz az elem mélységéböl.
Ha megfelelöen rögzited az oldalfalhoz a lemezt, akkor nem lesz baj. Lehet hogy azért adtak 12-es cavart, mert csak 12-es a lap ? Ez esetben a korpusz teherviselö képessége fogja behatárolni a terhelhetöséget, nem a függesztö szerelvény.
Növeli a stabilitást , bármelyik függesztöröl is van szó, ha az elemeket egymáshoz csavarozzuk. Mivel ha egyik függesztö meg is adná magát, a mellette lévö megtartja. (az összecsavarozás persze nem csak emiatt, hanem egyéb dolgok miatt is szükséges) -
Speciali
tag
válasz thyeby #33569 üzenetére
anno, valóban nagy volt a különbség mindenben, a nyugat és kelet között.
Látok itt régi-régi fa bútorokat, azok igazán idötálló dolgok. Akkoriban a szoci táborban a "maszek" butor megfizethetetlen is volt általában, meg a minösége sem versenyezhetett a nyugati "maszek" termékeivel, mivel nem tudta beszerezni azokat az alapanyagokat, amit kellett volna.
Manapság azonban itt is ugyan azt a tömegszemetet árulják a butoráruházak, amit otthon. A szemlélet is ugyan az, vagy még rosszabb, mivel több az elkölthetö pénz. Arrol beszelek, hogy nem baj ha silány a butor, pár év mulva ugyis kidobják. Akkor meg legalább legyen olcso, vagy legalábbis adja meg az olcsoság illuzioját.A cégnél engem mindenki csodabornak tart amiatt, mert én magamnak csak tömörfa dolgokat készitek. Én nem akarom kidobni a dolgaim .
-
Speciali
tag
Nem tudom mi az a Jungle Jim, de talán nem is szükséges tudnom a válaszhoz. Gyaluld meg az összes lapjait, éleit az anyagnak.
A gyalugéppel az éleket fozold le (élletörés). Kézi csiszolással finomithatod aztán még ahol kell, füleg az éleken.
Mivel fogod méretre vágni az anyagot? Kézifürésszel nem fogsz tudni szép derékszögeket vágni. A legjobb lenne erre egy körfürész. Ha teheted, valakivel vágasd méretre a faanyagot. -
Speciali
tag
válasz gordonfreemN #33615 üzenetére
mi a cégnél körfürésszel vágjuk az alut, lapszabász gépen, meg egy speciális körfürészen, amin egy pneumatikus szorito leszoritja az anyagot, majd feljön lassan a fürészlap az asztalbol.
Egy kis odafigyeléssel egész szépen és pontosan lehet vágni. Citlingel finomitjuk az éleket
.
Nincs szükség semmi specko dologa, csak egy megfelelö körfürészlap kell hozzá.[ Szerkesztve ]
-
Speciali
tag
válasz gordonfreemN #33619 üzenetére
Mi ilyesmi lapokat használunk. Kicsi terpesztés, lapos homlokszög, sürü fogazás.
Körfürészlap aluhozSokat vágunk mi is L profilokat, meg egyéb vastagabb profilokat is. Lemezeket csak ritkán.
Gérvágoval (fejezö füresz) helyszinen szoktuk vágni az alut, de ez minden, csak nem pontos vágás. Meg mivel ilyenkor csak kézzel tartjuk az anyagot, veszélyes is
.Elözö munkahelyemen a mühelyben egy gérvágo géppel sikerült pofán vágnom magam egy 40x40-es 10 cm hosszu L profillal. Bolond fönökömnek az volt a mániája hogy magasra tette a gépeket. Ez a gérvágo is kb mellmagasság körül volt. Szemüveg kötelezö alu vágáshoz.Nekem az jött be , ha elöször egy kicsit ráhagyok a méretre, aztán vágom pontosra. Föleg vastagabb anyagoknál.
Körfürész pontosabb, mint a szalag.[ Szerkesztve ]
-
Speciali
tag
válasz gordonfreemN #33650 üzenetére
Nincs az a sietség, hogy én vezetö nélkül vágjak, még fát sem, nem hogy alut. Ne tedd te sem. Csak egyszer történik nagy baj, ami visszafordithatatlan következményekkel járhat.
Ha megvannak , hogy milyen profilokat vágsz gyakran, azokhoz lehet csinálni egy tartót, ami lefedi az anyagot.
Gondolok itt egy olyan lapra, ami elejére az anyag méretének megfelelö kiképzést csinálsz, lefedve a fémet. Igy az anyag nem tud visszarepülni feléd, legfeljebb az egész tartólappal együtt, de erre kicsi az esély.Ezzel nem csak a balesetveszélyt lehet csökkenteni, de a pontosság is nagymértékben nöni fog.
Alu lemezeket egy forgácslap alá tedd, a a forgácslapra szerelhetsz fogantyut is, es kell egy , az alu lap vastagságához passzolo akadály, ami visszatartja a visszafelé igyekvö munkadarbot.
-
Speciali
tag
válasz Winner_hun #33664 üzenetére
Anno nagyon régen , a Budai vár alatt egy lakásban lett volna egy svéd padló lerakásunk. Egy konyhaszekrényt csináltunk a tulajnak, kérdezte, leraknánk e neki a padlót. Mi ifju titánok azt válaszoltuk, hát persze ! Kiderült, olyan rohadt görbe volt az anyag, hogy akárhogy is probálkoztunk, nem jött össze, meg persze életünk elsö ilyen munkája lett volna ez.
Aztán szépen bezártuk a lakást , a tulaj még nem lakott ott, a nyitott rácsos ablakon meg bedobtuk a (törölközőt) kulcsot, majd vártuk a telefonhívást. Aztán még évekig ezen röhögtünk.[ Szerkesztve ]
-
Speciali
tag
válasz thyeby #33773 üzenetére
Nézd végig a többi képet is ! Az egyiken látszik, hogy jo felé állnak a fogak.Az a kép, amin viszafelé állnak, azon valami más korong van. Lehet hogy csak valami digitálisan odavarázsolt lap, amit rosszul szerkesztettek össze digitálisan.
Amugy a többi képen az is látszik, hogy nem visszafelé huzásra szánták a gépet, az indulo pozicio alapján látszik ez.[ Szerkesztve ]
-
Speciali
tag
Állvánnyal együtt 639 € , ez kb. 200 000 Ft. Bosch GTS 10 Körfűrész
[ Szerkesztve ]
-
Speciali
tag
válasz thyeby #33795 üzenetére
én pár éve bedobozoltam magam systainerekkel.
Ha helyszinre mentem, akkor vittem magammal az egész tornyot, alatta egy gurulós összecsukhato kézikocsival. Volt elötte egyéb más müanyagdobozaim, azokat össze kellet gumipokozni, de volt igy is, hogy lehullot valami. Ebböl lett elegem, a systainereket meg összekapcsolom, profi az egész. Tudom hogy drága, de nekem megérte.Volt hogy egy egész utcán kellet végigcuccolnom, mert nem lehett behajtani autoval. (ez a racionális oldala) És szinte majdnem minden helyen megjegyezték, hogy milyen profi az egész megjelenés. (ez a pszicho oldal)
A pszichologia sok esetben maga a reális tartalom. Mert nem csak hús és vér vagyunk, van lelkünk is vagy mi.
Persze nem attül leszünk valakik, hogy birtoklunk ilyen meg olyan tárgyakat. De egy tárgy birtoklása tud adni olyan kis pszichologiai többletet, amitöl a valos produktivitás is megnöhet. Pl. nekem nagyon sokáig egy régi autom volt. 18 éves volt már. Nem volt szakadt, korához képest jol nézett ki.De amikor sikerült egy majdnem uj autóra lecserélnem, akkor kicsit kellemesebb érzéssel szálltam ki belöle, mint a régiböl.
Ha csak matekolunk, akkor valoszinüleg nem érte meg az árát. A pszichologia nagyon fontos része a mindennapoknak. Szinte észre sem vesszük, de ez mentén csináljuk a dolgainkat. Sokszor a racionálisnak tünöket is.
Mekeressük a pénzt a nagyon racionális munkával, aztán irracionálisan elköltjük.
Rátérve a Festoolra, ezt a márkát nekem, meg a hozzám hasoloaknak találták ki. Én nem csak a ragyogo használhatosága miatt szeretem, hanem... nem is tudom. Na ez az ! -
Speciali
tag
válasz Karthmann #33811 üzenetére
függölegesre fujni magasfényüt nem egy hálás feladat. Ha csak egy mód is van rá, tedd vizszintes helyzetbe és ugy fujd.
Ha több igy az idöráforditás , akkor is megéri igy. Pisztoly düzni 1,2-1,5 körül legyen lehetöleg
.
Függöleges helyzetben a magasfényüt mégnehezbb megfolyás nélkül felvinni, mivel folyékonyabb, mint a normál selyem és matt lakkok. Ezért még inkább türelemmel, több lépésben tudsz csak lakkozni. Elöször csak ködöld meg a felületet, majd 5 perc után fújd meg ujra. Függöleges felületeket én ugy fujok, hogy a fujt felület szemmagasságban van.
Ha másképp nem megy, akkor letérdelek. Mivel a felületröl visszaverödö fényböl igy lehet a legjobban látni, hogy mennyi rajta a lakk. Egészen addig fujom, amig a sok kis pötty összeolvad egy egységes fényvisszaverö felületté. Ekkor azonban azonnal meg kell állni.
Ezért kell hogy szemmagasságban legyen, mert akár egyszer is pluszban átfujod ilyenkor, akkor megfolyik.
Inkább több levegövel és a megszokottnál kevesebb lakkal fujd. De olyan felületet, amit vizszintesen lehet magasfényüvel fujni, az nem fog menni. Mivel a magasfényü lakk a felületen kell hogy álljon, mint a viz, akkor tud szépen elterülni és igy lesz sima és ugye ez függölegesen nem lehetséges.
Természetesen alapozni is kell, de ezzel gondolom nem mondok ujat, ezért is hagytam a végére.[ Szerkesztve ]
-
Speciali
tag
válasz aszamóca #33826 üzenetére
mi szoropisztolyos kontaktragasztoval furnérozzuk, dekorozzuk a présbe nem rakhato alkatrészeket. Egy festett ajtokeret elképzelhetö hogy nem a legsimább.
Ez okozhat némi gondot, meg az, hogy a ragaszto az adott festékréteghez hogy tapad. De elviekben kivitelezhetö a folyamat.Ha viszont présben gongoltad furnérozni, akkor elötte egalizálo csiszolásra lesz szükség, kontaktcsiszologépben, de festett felület lévén, ezt sehol nem fogják vállalni.
[ Szerkesztve ]
-
Speciali
tag
válasz aszamóca #33829 üzenetére
én a keret alatt az ajtolap keretre gondoltam. Tehát a tokrol beszélünk.
Ne vegyel spray kontakt ragasztot, normál dobozos kiszerelésben gazdaságosabb és jobb. Legalábbis ami Palmatex spray a kezembe került pár honapja, az még barkácsragasztonak is kevés.
A kontakt ragasztoval nem kell szoritot használni, elég ha ráütögeted a felületre. De persze ha könnyebb ugy, akkor szoritoval is rá lehet nyomatni. De rajta hagyni nem kell a szoritot, elég egy pillanat a kötéshez.
Amig lehett kapni, és az Emfi kontaktragasztot használtam. Utána a Palmatexet (dobozos) használtam, ez is egeész jo volt. -
Speciali
tag
válasz thyeby #33842 üzenetére
Mivel egy ajto tokrol volt szo, ezért eszembe sem jutott a tubusos kiszerelés, mivel az ez esetben nagyon kevés lenne. Az Emfinek volt, vagy talán most is van ez a kicsi ecsetes ragasztoja. EMFI Ezt csak az ecset miatt vettem meg, amugy a a nagyobb dobozosat vettük mindig. Igy nem száradt be az ecset, vissza lehetett zárni, és mosni sem kellett, meg amugy nem is érdemes.
Még annyit a furnérozához, vigyázni kell a ragasztoátütéssel, ha nagyon vékony a furnér. -
Speciali
tag
válasz #03969024 #33873 üzenetére
egy korábbi munkám, beépitettszekrény. Butorlap váz és ajtok, semmi extra, de müködik. Szerintem a kamrapolc váznak elég a butorlap, saját magamnak is abbol csináltam anno, volt sok maradék butorlapom.
Ha nem akarod hogy meghajoljon a polc, rakd sürübben a függöleges tartókat. vagy a polcok alá élre állitva tegyél merevitöket.
-
Speciali
tag
válasz generatoros #33898 üzenetére
szerintem egy kicsit tul van misztifikálva a "nagyapáink kora". Volt szerencsém jo pár öreg, kb 100 éves butorhoz, és azok egyáltalán nem voltak precizen megmunkálva. Na persze, gép alig, vagy egyáltalán nem lévén. De voltak olyan részletek, amiket kézi gyaluval szebben is meg lehetne munkálni, mint ahogy azok voltak.
Kéziszerszámokkal egy asztalos ma is el tudja abban a minöségben késziteni azokat a butorokat, amiket akkor és ugy, ha kellö gyakorlata van a kéziszerszámokkal. . Valoszinüleg, azokban az idökben nem is volt követelmény, hogy szebben és jobban dolgozzanak. Ez alol kivétel csak talán a kastélybutorok. De jobban megnézve , ezek sem tökéletesek.A köznép számára készült régi butorokon elöször elszörnyülködtem, mert bennem is az a kép élt, hogy régen precizebben, meg szebben dolgoztak. Hát nem ! Ami miatt ezek a butorok még mindig müködöképesek, az a felhasznált anyagok miatt van. Mivel akkor még nem létezett forgácslap, ezért tömörfával és furnérozott fenyölapokkal dolgoztak. Ezek meg idötállobbak mint a forgácslap MDF stb.
Végül egy kép, egy régi könyvespolcrol, ha már az volt a téma. Csak ugy találomra szurtam ezt ki, ez fenyöpolcokkal van, nem is vastagok, és 126 cm széles a szekrény.Vajon ez nem hajlik be...?
Tisztelem én a régieket, de nem azokért a dolgokért, amiket kevésbé jol csináltak.
-
Speciali
tag
válasz thomgrande #33932 üzenetére
Összeforrad, na jo, ez igy tényleg nem igaz, de a fa rostjai nyomás hatására valoban képesek összekapaszkodni. A farostlemezgyártásnál a fa ezen tulajdonságát használják ki. Persze adnak hozzá kötöanyagot is, de igy kevesebbet.
(Összeforrad... ezt a szót mifelénk nem használják, de azért remélem jól értelmeztem, mit is akar jelenteni. )
-
Speciali
tag
-
Speciali
tag
-
Speciali
tag
válasz Armahun #33952 üzenetére
2 K Votteler PU lakk és a fakorongokból származó csiszolatporból csináltam a trutyit. Lehetett volna jobb is az egész, de abbol föztem, amim volt. Pl. a lábak lehettek volna vaskosabbak, és nyersebbek. Nem kizárt, hogy idövel kicserélem vaskosabb, hasított anyagra.
Amugy régen szorakoztam ilyen jol asztalosmunkával, mint ezzel az asztallal. Probáltam polirozni is a kész, olajozott felületet, mivel az olaj leirásában az volt, hogy polirozhato. Hát nem igazán. Aztán le kellett csiszolnom ujra az egészet 120 as papirral, egészen 800-asig felcsiszoltam, majd igy olajoztam, nagyon minimális olajjal. Igy lett üvegsima.
Kollégák megkérdezték, ez olajozott vagy lakkozott e? Normál esetben ez nem lenne kérdés, de csak én vagyok ilyen elvetemült, hogy 800-as papirral csiszoljam a fát. -
Speciali
tag
válasz thyeby #33965 üzenetére
Nem kellett sokat csiszolnom a 800-assal, mivel fokozatosan emeltem a szemcsefinomságot : 120, 240, 320, 500, 800. Igy mindegyik csiszolopapir csak a "saját munkáját" kell hogy végezze, vagyis csak egy kicsi lépcsövel kell finomabbra csiszolnia, mint elötte volt.
Egyébként 120-asnál finomabbal ritkán csiszolok fát, esetleg 240-el. Nincs ugyanis értelme, hacsak nem valami speciális céllal.
Mivel az eredeti verzio, hogy polirozom a felületet olajozás után ez nem jött össze, ezért olajozás elött "poliroztam". Nem csináltam még ilyet, kiserletezés közben alakult igy, es ez vált be. Az egész asztal egy kisérlet volt. Ha lesz következö, akkor az már gyorsabban fog menni. -
Speciali
tag
válasz Red_Bull #33992 üzenetére
Kezdem azzal, én géplakatosként kezdtem. De aztán jött a rendszerváltás (1990 és utána következö évek),amikor is a vasas szakmának leáldozott. Akkoriban a faipar jobban ment, kitanultam az asztalos szakmát.
Majd vállalkozo lettem, voltak nagyo nagyon jo évek, amikor nagyon sok pénzt kerestem. Élveztem a munkát, jo volt az ügyfelekkel tárgyalni, megegyezni (volt amikor nem), de aztán jött 2008, erre már te is emlékezhetsz talán.Ekkor gazdasági világválság volt (ami szerintem most is tart), és ez nagyban kihatott az én boldogulásomra is. 2011-ben elegem lett a nyüglödésböl, a következö évben elhagytam az országot, Bajorországban vállaltam munkát. Itt vagyok azota is.
Ezeket csak azért irtam le, hogy lásd, mi áll a kérdesedre feltett válaszom mögött : ha boldogulni, pénzt akarsz keresni, akkor válassz egy vasas szakmát. Akár Magyarországon, akár Europa fejlett régioiban, a vasas szakmaval sokkal több pénzt lehet keresni, mint a faiparban.
A mai tapasztalataimmal, ha ura kezdeném, megmaradnék a vasiparban. Az asztalos szakmát meg mint hobbi csinálnám. (egy vasas ember még gépeket is könnyebben készit magának.). De ugye elöre nem lehet látni a jövöt. Viszont következtetni lehet. Akkor a rendszerváltás elött abnormálisan fel volt turbozva a vasipar. Aztán amikor a (valós) piacrol kellett megélni, akkor szinte összeomlott a vasipar Magyarországon. Most viszont, nem láthato elöre semmiféle rendszer vagy modszerváltás, és azt látni, hogy a jármü és gépipar az irány az országban. Az asztalos szakmával viszont sokkal kevesebb jol fizetö munka van. Ha van is, bizonytalanabb a jövö.
Egy asztalosmühely felszerelése nem olcso, de egy vasipari is lagalább annyiba kerül, nem is ez, ami eldönti a kérdést. Hanem a jelenlegi helyzet és a jövökép.
De azt mondom, asztalosnak (is) tanulni érdemes. Tanulni mindig érdemes. Aztán ha ugy alakul, válthatsz még szakmát, gondolom nagyon fiatal vagy. Ha ehhez érzel kedvet, tehetséget, vonzodást, akkor nem azt kell nézni, hogy mivel lehet több pénzt keresni. -
Speciali
tag
akár hagyhatod igy nyersen is, egy hintalónál ez nem számit sokat, tönkre nem fog menni ettöl, legfeljebb könnyebben koszolódik, de ez sem egy lényeges szempont ebben az esetben.
De ha mégis akarsz vele valamit csinálni, akkor ahogy te is leirtad, lakkozhatod, olajozhatod, festheted is, ahogy tetszik. Ami lényeges, semmiképp ne kenj rá valami gombaölö, mérgezö favédöszert.! -
Speciali
tag
válasz martong #34111 üzenetére
Ha lakkozni, festeni is akarsz vele, gyanitom hogy elöbb utobb igen, akkor egy olaj+vízleválasztót vegyél még hozzá. (persze festékszóró pisztoly is kell hozzá ) Nekem egy ugyan ilyen van, csak Einhell szponzori festéssel.
Jótanács, legyen benne mindig megfelelö mennyiségü és minöségü kompresszorolaj. Meg a kondenzvizet ereszd le néha, télen gyakrabban.
A tartály alatt van egy kis szelep, azt tekerd ki, de csak addig, amig meg nem indul a viz és levegö belöle. Ha teljesen kitekered, akkor ugy jársz mint én egyszer: a hirtelen kiáramló levegö ellőtte a kis csavart, kb egy órán keresztül kerestem
A hűtbordák is legyenek lehetöleg tiszták, amugy semmi karbantartást nálam nem igényelt.
Megelözendö a kérdésre a válasz : igen, ilyen kicsi kompresszorral is lehet festeni. Én a kocsimat is ilyennel fujtam le.[ Szerkesztve ]
-
Speciali
tag
válasz szonDA #34175 üzenetére
a cégnél jártam igy, valami dög nagy, talán Elu felsömaróval. Sehogy sem akart kijönni a marókés. A megoldás az lett, hogy visszatekertem kézzel a hollandert, majd a kés és hollander között kihézagoltam valami nem fém (fa , müanyag, gumi stb) anyagokkal. Ez után a hollandert letekertem villáskulccsal, igy kihuzta a kést.
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen