Új hozzászólás Aktív témák

  • #65675776

    törölt tag

    válasz Sztripi #2704 üzenetére

    Azért történt Németországban egy-két egyéb dolog is. Pl akkor épült ki a mai napig is szinte egyedülálló autópályahálózat. A Weimari-köztársaságnak ehhez pl semmi köze. Szintén semmi köze a közmunkaprogramhoz. Ezt is Hitlerék indították el. (Teszem hozzá: nem Ők láttál egyedül ebben a recesszióból való kilábalás lehetséges megoldását. A Roosevelt féle New Deal tulajdonképpen ugyan ezt tartalmazta. Akkor épült pl a Hoover-gát, és elég sok autópálya.)

    Milyen rohamos fejlesztés zajlott a nyugati hadseregekben?

    Franciaország: A II. vh előtti két 10-15 évben gyakorlatilag egyáltalán nem állítottak fel új hadosztályokat. A korábbiak felszerelését valamelyest korszerűsítették. Viszont teljesen rossz irányban fejlesztették a páncéloserőiket (elosztották őket a gyalogos-alakulatok között). Ami ténylegesen fejlesztésnek tekinthető, az a Maginot-vonal. Kár, hogy a németek megkerülték később. Az újonnan felállított hadosztályok szinte mindegyike ehhez az erődrendszerhez tartozott. A Franciaországi-csatában viszont nem vettek részt ezek az alakulatok, mivel nem hagyhatták el a helyőrségeiket.

    Nagy-Britannia: Az I. vh után majdhogynem a nullára redukálták a haderejüket. Amit fenntartottak az szinte teljes egészében a gyarmataikon állomásozott. Honi területen alig volt nehézfegyverzetük. A II. vh kezdetén Franciaországba átdobott BEF (British Expeditionary Force) tíz gyalogos hadosztályból, egy harckocsi zászlóaljból és kb 500 repülőgépből állt a német támadas kezdetekor. A későbbi erősítésekkel sem haladta meg erejük a tizennégy hadosztálynyit. És ezzel kb ki is merült minden erejük. (Küldeni már csak repülőgépeket tudtak volna, de Churchill ettől előrelátóan elzárkózott egy idő után. Ha nem teszi meg, akkor az Angliai-csatában a németeknek jóval kevesebb brit géppel kellett volna szembenézniük.) [link] A dunkerque-i evakuáció során gyakorlatilag az összes nehéz és könnyűfegyverzetüket francia földön hagyták. Nagy-Britanniában lényegében semmiféle nehézfegyverzet nem volt. Puskából sem rendelkeztek annyival, amennyi katonájuk volt. Az amerikaiaktól kellett kérniük! Rövid idő alatt a britek gyakorlatilag minden szárazföldi erejüket elveszítették. És még így is ez a tizennégy hadosztály volt a Franciaországi-csata legnagyobb harcértékű ereje, felért a körülbelü száz franciával.


    USA: Sehol sem tartottak se minőség, se mennyiség tekintetében. Ami hadsereget bevetettek a II. vh során, szinte teljes egészében '38-tól kezdve építették fel. Előtte alig több mint egy tucat hk-juk volt, az is csak könnyű.

    A britek, franciák mégis honnan tudták volna, hogy a németek fegyverkeznek? Azoknak volt annyi eszük, hogy mindezt rejtve tették. A Rapalloi-szerződés keretei között a Szovjetúnió területén zajlott a fejlesztések nagyrésze, így a volt antant országok előtt teljesen rejtve maradt. A Luftwaffe létének nyilvánosságra hozatala után kezdtek el fejleszteni a nyugatiak. De csak ímmel-ámmal.

    Chemberlain nem annyira magára vállalta a feladatot, hanem ilyen volt. A túlzott konfliktuskerülés (megalkuvás) vezetett alapvetően a II. vh-hoz. Nem volt a Müncheni-egyezmény ellen, csak útálta. De naivan azt hitte ezzel ki lehet elégíteni Németország igényeit és le lehet csillapítani. Nem lehetett. Churchill már 1934-ben figyelmeztette a brit és francia politikusokat, hogy ez járhatatlan út, és erőt kell alkalmazni! Nem hallgattak rá.

    Jugoszláviában a II. vh alatt szinte sosem tartózkodott tíznél több német hadosztály. A terület ellenőrzését leginkább az olaszok látták el. A fronton zajló harcok kimenetelét ez nem befolyásolta. Nagyobb erőket csak a vége felé küldte oda a németek. Azokat viszont gyorsan ki is vonták, mivel a Magyarország területén előretörő orosz csapatok elvágással fenyegették őket.

    [Szerkesztve]

Új hozzászólás Aktív témák