Az esport komoly üzlet, nem csak a gyerekek szórakozása

Az átlagembernek az esport szó kapcsán vagy nem jut eszébe semmi, vagy nagyjából tudja, hogy miről van szó, de egyáltalán nincs jó véleménnyel a témáról. Többen már magát a kifejezést is tévesnek tartják, mondván, hogy ez nem sport. Pedig egyre több cég lát komoly üzleti lehetőséget ebben az átlagemberek számára mindeddig ismeretlen szektorban, ami egyáltalán nem véletlen, ráadásul a szponzorációs megoldások valóban nagyon hasonlítanak a klasszikus sportoknál látottakhoz. Az egészen biztos, hogy egy nagyon összetett, első ránézésre nehezen kommunikálható témáról van szó, amihez sokan talán nem is a megfelelő módon nyúlnak hozzá.

Ennek ellenére elindult egy olyan folyamat, ami ezen a ponton megállíthatatlannak tűnik: az esporthoz és magukhoz a játékokhoz annak ellenére is egyre komolyabban állnak hozzá a cégek, hogy a közösséget egy esernyő alá gyűjteni próbálók nem mindig kommunikálnak hatékonyan. A gaming és az esport ma már nem számítanak olyan szitokszavaknak, mint pár évvel ezelőtt, bár mint az eNET Internetkutató „A Gamer Bennünk Van” című felméréséből kiderül, még mindig komoly előítéletek vannak a játékokkal és a játékosokkal szemben.


A teljes infografika kattintás után tekinthető meg [+]

A számok legalább egyértelműek: a felmérés szerint az internetezők 92 százaléka játszik, 62 százalékuk pedig videojátékokkal is múlatja az idejét, tehát már Magyarországon is több millió emberről beszélünk. Ugyanakkor a sztereotípiák élnek, a többség még mindig úgy gondolja, hogy a videojátékokkal játszó emberek keveset mozognak, sportolnak, illetve a válaszadók inkább értettek egyet azzal, hogy a videojátékokkal való játék tiszta időpocsékolás és hogy ezek a játékok agresszívek, mint azzal, hogy a videojátékokkal játszó emberek könnyen teremtenek kapcsolatot másokkal. Ebben a környezetben döntött úgy Józsa Szabolcs és Balogh Péter, a Nemesys Games játékfejlesztő stúdió két tulajdonosa, hogy nyitnak egy olyan helyet Budapesten, amely már pusztán a létezése révén is szembemegy a sztereotípiákkal. Ez a hely lett az indokoltnál talán kicsit hosszabb nevű InGame esport lounge és VR arcade, magyarul játékos kocsma és VR-játékterem.

A nyitás után pár héttel látogattunk el hozzájuk elkészíteni a fenti videót, amelyből tisztán látszik, hogy ez egy más típusú hely, mint amilyennel a Blaha Lujza tér környékén vagy a Körúton úgy általában találkozni lehet. A cél itt nem a tinédzserek olcsó szeszes italokkal kiszolgálása, még csak azt sem lehetne mondani, hogy az alkoholon vagy épp pont a játékon van a hangsúly, mert egyik sem lenne igaz. Az InGame egy olyan közeg, ahol a játékok iránt még mindig érdeklődő, 30 fölötti generáció jól tudja érezni magát, és nem elsősorban azért, mert mondjuk minőségi japán és skót whisky-ket tud magának rendelni (de tudnak), hanem mert igényes környezetben lehetnek hasonló érdeklődésű emberek között.

A jelenlegi bérgépek konfigurációja: Intel Core i5, 8 GB RAM, SSD, NVIDIA GeForce GTX 750 Ti, míg a VR gépekben Intel Core i7, szintén 8 GB RAM, SSD és GTX 1080 található. A bérgépeknél ez nem a végleges konfiguráció, hamarosan Pascal architektúrás kártyákat raknak beléjük, valamint érkeznek 144 Hz-es monitorok is. Tervben van továbbá a streamer szoba hardver összeállítása is, két darab önálló állomással és önálló videómixer géppel. Érdekesség, hogy egy rendezvényükön az IBO retro box látható majd a kivetítőn, a jelet wireless HDMI transmitterrel viszik át.

A jó kialakítású belső tér persze ehhez kevés; az ötletgazdák úgy rakták össze a helyet, hogy az tényleg hozzá tudjon járulni az esport magyarországi fejlődéséhez. Van például 6 darab számítógépük (amiből a tervek szerint hamarosan 10 darab lesz, és fejlesztik is majd a jelenlegi konfigokat, ld. keretes írás), amelyeken a hazai csapatok rendezett körülmények között tudnak tétmeccseket játszani, de általuk a hely nyilván internetkávézóként is működik, már ha beszélhetünk ilyesmiről a XXI. században. A gépeken mindenki a saját Steam fiókját használhatja, a népszerű játékok nyilván elő vannak telepítve (a VR pedig kivétel, ott vannak előre megvásárolt játékok, amelyekkel óránként 4990, vagy félóránként 2990 forintért lehet játszani). Van továbbá egy caster/streamer szoba is, ahol szépen bevilágított greenbox is található azért, hogy a hazai YouTube/Twitch videósok időről időre profi technikai lehetőségek között készíthessék el anyagaikat, bár a távlati cél alapvetően nem ez, hanem az InGame-ben játszott vagy vetített meccsek élő közvetítése; a szoba mindenesetre már most is pörög, ritkán üres. Emellett van két HTC Vive is, hogy az érdeklődők ki tudják próbálni a virtuális valóság élményét, ami azért is kézenfekvő, mert Szabolcs és Péter játékfejlesztőként is komolyan veszik ezt a területet.


[+]

Maga az esport egyébként egy óriási piac, igaz, egyelőre nem itthon, de a növekedési ütem alapján ez pár év múlva már talán máshogy lesz. Mint azt Gáspár József, az esporttal foglalkozó The War Room egyik alapítója a 2016-os Veletechen tartott előadásán elmondta, az esport rajongók már most körülbelül 3 és fél amerikai dollárnak megfelelő pénzt költenek el évente a kedvenc csapatuk kapcsán, ami mondjuk nagyságrendileg kevesebb, mint az NHL rajongók 60 vagy az NBA-rajongók 20 dollárja, de 2019-re már 6 dollár körül lesz, ami annak fényében elég komoly, hogy tavaly körülbelül 250 millió rajongóról beszélhettünk világszerte, akiknek a negyede él az Európai Unióban. A számokat még lehetne sorolni, a DOTA 2 International nevű, fő eseményének összdíjazása tavaly 20 770 460 dollár, azaz mintegy 6 milliárd forint volt. Igaz, ez kiugró érték, de jól mutatja, hogy bőven van tőke több millió nézőt megmozgató rendezvényekben.


[+]

Az esport tehát egy komoly üzlet és sokak számára nagyszerű szórakozás is, az InGame pedig kiváló helyszíne lehet a meccsnézéseknek és baráti találkozóknak.

Azóta történt