Hirdetés

Wolf Among Us – Season 1 teszt

Mesefigura mesefigura farkasa

A Telltale-t ugyan egykori LucasArts-veteránok alapították, de az igazi sikerre, a régihez hasonló minőségre sokáig kellett várnunk. Bár néhány legenda felújítása-folytatása (Monkey Island, Sam & Max) egész kellemes lett, a többi epizodikus játékuk néha még alulról sem tudott az elfogadható szint közelébe érni – és akkor a nyilvánvalóan kizárólag a pénzkeresés céljából bevállalt, kriminálisan rossz CSI-szériát még jótékonyan el is felejtettük. Két éve azonban minden összejött nekik, és a The Walking Dead képregény (és nem a tévésorozat!) egészen egyedi stílusú megjátékosításával aranybányára leltek. Egy év kellett mindössze a továbbterjeszkedésre: a zombis széria második „évada” mellett egy másik klasszikus grafikus novella, a Fables is megkapta a Telltale-kezelést. Az ötödik, záró epizód nemrég jelent meg, ennek apropóján pedig az egész évadra visszatekintünk.

Wolf Among Us Season 1 teszt

Aki anno 2012-ben játszott a Walking Dead-epizódokkal, az tökéletesen otthon fogja magát érezni az új szériában is; aki viszont valami klasszikus kalandjátékra vágyik, bonyolult fejtörőkkel és nyakatekert megoldásokkal, azt minden bizonnyal igen hamar kultúrsokk éri. Mert akármennyire is élvezetes pillanatokat is kínál a Telltale új játékmodellje, azt el kell ismerni, hogy játékmenet terén a durva egyszerűsítés felé mentek el. A kalandjátékokra jellemző, olykor tényleg idegesítően komplex vagy logikátlan kihívásokból visszavettek, ezek helyét a nagyszerű karakterekkel, az érdekes és fordulatos sztorival, illetve a játékosnak nyújtott, olykor meghökkentően széles szabadsággal tömték ki.

Wolf Among Us Season 1 teszt
[+]

A Wolf Among Us már kiindulópontjával is elvarázsol (ez persze leginkább az eredeti képregényt megalkotó Bill Willinghamnek köszönhető). New Yorkban járunk, annak is Fabletown nevű részében, ahol az egyszeri emberek között népmesék szinte halhatatlan hősei, gonoszai és egyéb szereplői laknak rejtőzködve. A törvény szerint embernek álcázva kell élnie mindenkinek – ez nyilvánvalóan könnyebben megy Szépségnek és Hófehérkének, mint mondjuk a Piroskát és kedves családját korábban egy félreértés következtében felzabáló farkasnak. Igaz, Bigby – zseniális beceneve van Big Bad Wolfnak – még a szerencsésebbek közé tartozik, hisz állandó állása van, ő a terület sheriffje. Mivel Fabletown szociális berendezkedése (és úgy egyáltalán, teljes világa is) a hetvenes évek krimijeit idézi, munkája bőven van, még anélkül is, hogy valaki elkezdené lefejezni a prostituáltakat, és hát nyilvánvaló, hogy az ötrészes évad ezzel nyit, így Bigby minden korábbinál nagyobb feladat előtt áll.

Wolf Among Us Season 1 teszt
[+]

A játék egyszerű gyilkossági nyomozással indul (illetve egyszerűnek még ez sem nevezhető), de talán nem számít spoilernek, hogy elég hamar kiderül, az eredeti gyanúsítottaknál jóval feljebb vezetnek a szálak. A nyomozás elsődleges módja természetesen a helyszínek bejárása, illetve a beszélgetés – gyanús elemekkel, szemtanúkkal, szövetségesekkel egyaránt. A Walking Deadben még tetten érhető tárgyhasználat tulajdonképpen eltűnt a játékból, a QTE-megoldással készült akciójelenetekből is körülbelül kettő jut egy epizódra, így a játékidő nagy részét a párbeszédek teszik ki.

Wolf Among Us Season 1 teszt
[+]

Szerencse, hogy ezek nagyszerűek lettek – egyszerűen élmény ebben a fura világban kalandozni, újabb és újabb őrült alakokkal összetalálkozni, kicsavart folklór-hősök modernizált életébe bepillantani. Ott van Colin, a láncdohányos, cinikus, alkesz kandisznó, aki hősünkkel egy lerobbant kéróban tengeti az életét, ügyet sem vetve az alakváltást előíró szabályokra, és az ezen dohogó főrendőrre. Vagy a mindent látó varázstükör, aki csak a rímekben feltett kérdésekre válaszol, pillanatok alatt felidegesítve ezzel poétának csapnivaló farkasunkat. Megismerhetjük Szépség és Szörnyeteg válságba jutott házasságát, élvezetes vitákat folytathatunk a paranoid Béka úrral és összeakaszthatjuk a bajszunkat az agresszív Kékszakállal. Minden sarkon vár ránk valami váratlan, valami furcsa, ami a puszta helyszínről-helyszínre ugrásokat is élvezetes kalanddá teszi.

Kaland-játék-kockázat

De ami tényleg kiemeli a Telltale újkori játékait minden félig-meddig hasonló próbálkozás közül, az a döntési szabadságunk mértéke. Noha ez néha természetesen illúzió, igen sokszor fogunk majd fontos, nehéz döntéseket meghozni, melyek néha egy pillanat múlva, máskor két epizóddal később éreztetik hatásukat. Míg a The Walking Dead központi témája a „mit áldozol fel a túlélésért?” volt, addig a Wolf Among Us a maga politikusabb környezetével a rend, illetve az elveink közti határvidéken játszódik, és sokszor azon őrlődünk (a feszültség érdekében a legtöbbször szűkös időlimittel sújtva), hogy sheriffként az amúgy logikus törvényt tartassuk be, vagy inkább nézzünk félre, amikor egy amúgy jóindulatú haver valami stiklit csinál. Egyedüli jó reakció, tökéletes válasz sosincs: jó szívünk az egyik irányba húz minket, rajongott, ám a törvény betűjében hívó főnükünk, Hófehérke pedig a másikba taszigál – kérges szívű farkasember legyen a talpán, aki nem bánkódik egy-egy döntése után, aki nem bánja meg szinte azonnal egyik-másik húzását.

Wolf Among Us Season 1 teszt
[+]

Az összesen öt fejezetből álló évad ugyan nem tudja végig ezt az intenzív szintet hozni – a főleg háttérinformációkkal foglalkozó harmadik felvonás talán a leggyengébb – de azért mindig lesz néhány emlékezetes pillanat. A záró fejezetben pedig aztán összeérnek a szálak, és a játék utolsó órája tényleg ezerféleképpen alakulhat, attól függően, hogy korábban kivel voltunk rendesek, kit hagytunk életben, mikor követtük a törvényt, és mikor engedtünk inkább utat együttérzésünknek, bosszúvágyunknak, ilyen-olyan kéréseknek.

Wolf Among Us Season 1 teszt
[+]

Sajnos azonban semmi sem lehet tökéletes, és ahogy a Telltale átmentette előző játékának szinte minden jó pontját, úgy a rosszakat sem hagyták el. Konzolon néha érthetetlenül szaggat a játék (ami egyes akciójelenetekben tényleges hátrányt is jelenthet), tableten az irányítás nem mindig ideális, PC-n pedig bugok színes kavalkádja várja az érdeklődőket. A legérthetetlenebb például az, hogy ha nem-angol karakterek vannak a Windows-felhasználónevedben (és így a játék mentési mappájának elérési útvonalában), akkor nem fogsz tudni menteni. Könyörgöm, ez két éve is pontosan így volt, és ennek megfelelően nem kevesen balhéztak miatta internet-szerte!

Wolf Among Us Season 1 teszt
[+]

Reméljük, hogy a Telltale felvesz néhány lelkiismeretesebb programozót, mert jövőre ismét tele leszünk a játékaikkal. Érkeznek a Tales from the Borderlands, illetve a Game of Thrones feldolgozásaik első évadjai, és remélem a Wolf Among Us folytatása is. Mert Bigby nagy nyomozása ugyan lezárult, de hát aki tudja, hogy 2002 óta a Fables képregények hány ezer oldalt töltenek meg, az azzal is tisztában van, hogy sok-sok évadra lenne anyag a játékfejlesztőknél. Én mindenesetre szívesen visszatérnék ebbe a neonszínű, cigarettafüstös, furcsa világba.

Értékelés
4 Játékmenet:
Rákattintasz az ikonnal jelölt tárgyakra, elbeszélgetsz mindenkivel, néha QTE-harcba bocsátkozol – a játékmenet sekélyes, de ezt sikerült feledtetni.
10 Hangulat:
Varázslatos világot deríthetünk fel, amelynek minden helyszíne fura figurákat, vicces párbeszédeket, vagy legalább nagy pofonokat kínál.
9 Grafika:
Sikerült szinte teljesen átemelni a képregény disszonáns színeit, vastag vonalakkal megrajzolt háttereit, stílusos szereplőit.
9 Hangok:
Itt nincs hiba: remek szinkronszínészek tolmácsolják a jól megírt szövegeket, és a háttérbe húzódó zenék is építik a hangulatot.
8

Összességében:
Nincs olyan drámai, mint az első Walking Dead-évad, de sokkal eredetibb, mint a második. Nem tudom hangsúlyozni: ilyen világot, ilyen sztorit, ilyen szabadságot máshol nem kapsz!

Azóta történt

Előzmények