Kard ki kard, varázslat ki varázslat
Noha a játék sokkal nagyobb világot, sokkal epikusabb küldetést kapott, meglepően kevés dolog változott a játékmenet terén az elődhöz képest. Továbbra is négyfős csapatunkkal kolbászolunk fagyban és hőségben, ősi templomban és nagyvárosban. A beszélgetések menetét az ismerős, hat részre osztott körikonnal vezérelhetjük, a csaták nagy részében pedig elég az automata támadást és néhány kombót, varázslatot használni. Ismételten három kaszt – harcos, varázsló és újat, valamint tőröket használó rogue – áll rendelkezésünkre, akiket szintlépés esetén egyszerűcske képességfák útján fejleszthetünk. Az egyik újítás, hogy a Diablo 3 mintájára a képességek és mágiák az épp aktuálisan forgatott fegyver sebzését veszik alapul, így a legelső tűzgolyónk még a játék végén is hatásos lesz, feltéve persze, hogy valami bitang jó varázsbotot használunk. A másik mélyrehatóbb hatású: nincs már gyógyító varázslat a játékban – akár csatában vagyunk, akár azon kívül, kizárólag gyógyitallal tudjuk magunkat jobb állapotba hozni.
A leghatékonyabb mágia, mint mindig, ezúttal is a fagyasztás. [+]
Noha ellenfélből minden zóna tartalmaz néhány újoncot, a harcok, hacsak rögtön nem nehéz szinten vágunk neki a csatának, nem okoznak sok fejtörést. Ráadásul legyen szó akár fölénk tornyosuló kapafogú óriásról, vörösen izzó tűzdémonról vagy éppen egyszeri banditáról, sosem kell igazán harcmodorunkon változtatni. Oké, a lángoló, pokoli lényeket nyilván fagyasztani érdemes, de ennél mélyebb dolgokra nem igazán számíthatunk Az időleállítós, felső nézetet használó taktikai képernyő ezúttal minden platformon elérhető, ám ezt csak normál fokozat felett lesz kötelező használni; ilyenkor már nem mindegy, hogy melyik karakterünk hogy helyezkedik, kit támad, illetve, hogy mikor és kire sütjük el a lassító és bénító varázslatokat. A harcokban három társunkat irányító mesterséges intelligencia ugyanis nem igazán taktikai érzékéről lesz emlékezetes – bár ismét lehet egyszerűbb kondíciókat és parancsokat kijelölni nekik, amivel azért egész jól gatyába rázhatjuk őket.
A fegyvergyártás- és fejlesztés hihetetlen bővítésen ment át, szinte szédítő mennyiségű nyersanyagot szedhetünk össze és ez, kombinálva a különféle rúnákkal már-már lehengerlően sok lehetőséget jelent, nem lennék meglepve, ha néhányan teljességgel ki is hagynák a játék ezen részét. Komolyan, több órába telhet összeszedni a legjobb alapanyagokat egy jobb fegyverhez, páncélhoz, a végeredmény pedig nem is feltétlenül jobb, mint az a fegyver, ami a legutóbb levert huszadrangú démonból esett ki. Mindenesetre aki szeret szöszölni a részletekkel, annak az Inquisition nagy élmény lesz, hisz – amúgy sokszor hasznos – hátasaink között ugyanúgy lehet válogatni, mint ahogy az erődünk berendezését is módosíthatjuk. Az inkvizíciót magát is fejleszthetjük a megoldott ügyekkel, megszerzett ereklyékkel, és minden szintlépéskor itt is valami extra előnyt választhatunk magunknak. Sőt, a gyógyitalokat (és az emellett megjelenő tonikokat, illetve gránátokat) is lehet külön fejleszteni – és szörnyalkatrészek halmozásával még az egyes bestiák ellen hasznos extra tudást is megszerezhetünk.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
