Puccs jöhet
Amikor egy Kickstarter-kampány bedől, és a kért pénz felét sem sikerül összeszedni, ott általában álmok, tervek robbannak szilánkokra, jobbára örökre. Igen ritka, amikor ilyen kezdetek után valami pozitív történik, és e kivételek közé sorolhatjuk a Citizens of Earth megjelenését is. Hiába a közösségi finanszírozás kudarca, a nemrég a Sega által felvásárolt Atlus látott valami különlegeset a projektben, és a program támogatása, kiadása mellett döntöttek.
Első pillantásra is érthető, hogy mi motiválta őket: a nosztalgia félelmetes ereje. Merthogy a Citizens of Earth érezhetően a 16-bites korszak végének, a PS1-es időszak legelejének szerepjátékaira akar hasonlítani. Ez néhol sikerült, máskor – sajnálatosan sok tekintetben ¬– csak vágy maradt, mindenesetre üvölt a játékról, hogy alkotói imádták a SNES-korszak japán mesterműveit. Nem kell hozzá fél óra játék sem, és feltűnik az embernek az Earthbond, a Suikoden, a Phantasy Star, a Dragon Questek hatása; aztán, néhány újabb óra után sajnos az is nyilvánvalóvá válik, hogy nem véletlenül maradt meg az emlékezetünkben a sok ezer akkori játék közül ez a néhány – klasszikussá váló, évtizedekkel később is élvezetes játékot készíteni nem egyszerű feladat...
A Citizens of Earth főhőse a Föld alelnöke, aki gondoskodó édesanyjával és örök vesztes tesójával éldegél a kertvárosi idill kellős közepén. Történetünk kiindulópontjának ez tökéletes, az első néhány párbeszéd kellően vicces, találkozunk egy ellenséges politikussal, aztán… nos, aztán a sztori nagyjából el is tűnik. Nincs érdekes történet, ami végigvezet minket a világon, nincsenek kedvelhető karakterek, szívből utálható ellenfelek, vagy akár érdekes események. Néha kapunk ugyan vicces párbeszédeket, egy-egy rém ostoba megjegyzést az alelnök úrtól, de ezen túl édeskevés, amit történetvezetés terén felmutat a játék. Érthetetlen.
Persze tennivalónk azért lesz bőven, hisz a játékban 40 karaktert sorozhatunk be kis kommandónkba. Igaz, ezeknek se személyisége, se múltja nincs, mindössze foglalkozásukkal jelöli meg őket a program – persze a csatában jól jönnek, de aki szerepjátékokhoz illő karakterábrázolást vár, az csúfosan csalódni fog. Minden ilyen figura megszerzéséhez egy mellékküldetést kell végrehajtani, melyek együttesen a cirka 20 órás Citizens of Earth jókora szeletét, felénél is terjedelmesebb részét teszik ki. Van, aki különféle cuccok összegyűjtését kívánja meg, és van, aki valami combosabb ellenfél legyőzését várja el tőlünk – de például a tanár felbérléséhez egy kvízt kell hibamentesen kitöltenünk.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
