Barkács a lelke mindennek
Nem véletlenül örvend akkora népszerűségnek a Minecraft: felépítése és stílusa óriási szabadságot biztosít a játékosoknak, akik kedvük szerint építkezhetnek és alkothatnak, kalandozhatnak és barangolhatnak, harcolhatnak és terraformálhatnak. A narratíva szinte teljes hiányára és a játékosi szabadság maximalizálására építő műfaj rengeteg sikerjátékot kitermelt már, de még ma is sűrűn érkeznek olyan alkotások, amelyek ezt a stílust és érzést próbálják megragadni. A leginkább talán a Minecraft és a Terraria hibridjeként jellemezhető Core Keeper is ilyen: felülnézetben járhatunk be egy véletlenszerűen generált, gigantikus barlangrendszert, amit aztán fokozatosan belakhatunk és meghódíthatunk – akár nyolcan is.
A rövid intrót követően karakterünkkel egy sötét barlangban találjuk magunkat, egy szunnyadó, különleges szerkezettel a közepén – ez a címadó Core. Útmutatás nélkül kell kiismernünk lehetőségeinket és a játék kezelését, igaz, az alapok ismerősek lehetnek: szétapríthatjuk a szanaszét kúszó gyökereket, hogy fáklyákkal világítsuk meg új életterünket, vagy fabrikálhatunk egy munkapadot, amivel már komplexebb eszközöket készíthetünk, mint például csákányt a bányászathoz vagy kapát későbbi mezőgazdasági ambícióinkhoz. Az élmény egyébként jelentősen frenetikusabb és hektikusabb, ha többen játsszuk, és jóval relaxálóbb, amikor egyedül próbálunk civilizációt kiépíteni, más-más igényeket kielégítve.
Gyakorlatilag bármelyik irányba elindulhatunk, útmutató gyanánt pedig csak három masszív szobor szolgál, amelyek valójában főgonoszokat szimbolizálnak – az ő legyőzésükkel pedig természetesen újabb lehetőségeket oldhatunk fel. Elérésükhöz persze ásni és ásni kell, eközben tucatszám bezsebelve olyan érceket, amelyeket megmunkálható fémrudakká olvaszthatunk be. A rézből például hatékonyabb eszközöket lehet készíteni, valamint a kicsit komplexebb berendezések is ezt igénylik már. A réz persze csak a kezdet: minél messzebb merészkedünk, annál jobb anyagok várnak ránk, amelyekkel aztán karakterünket és bázisunkat is gyarapíthatjuk. Építhetünk díszelemeket is, de funkcionális bútorok is nagy számban várnak ránk, például ágyat a gyógyító alváshoz vagy szekrényt figuránk öltöztetéséhez. A homoktömbökből üveg készülhet, amivel áttetsző falakat vagy hidakat emelhetünk, a fémekből pedig később elektronikus rendszereket hegeszthetünk automata ajtókhoz, világításhoz és egyéb rendszerekhez. Kifejezetten izgalmas ezeket felfedezni és kipróbálni, és fokozatosan nyílnak meg a játékmenet újabb és újabb dimenziói. A tárhely kezelése egyébként zavaró probléma, hiszen állandóan kapjuk az újabb cuccokat, komponenseket és nyersanyagokat, így hamar megtelik a táska, és amíg nincs meg a rutinunk, nem fogjuk tudni, hogy kidobhatjuk-e őket.
Az építkezés alapja a négyzetrácsos pályarendezés, ami átláthatóvá és kezelhetővé teszi a játékmenetet. Gyakorlatilag mindent elmozdíthatunk vagy lerombolhatunk, mindent beépíthetünk és mindent kiáshatunk – a Core Keeper világa maximálisan alakítható. A teljes játékvilág egy gigantikus játszótér tele lehetőségekkel és ötletekkel a bányászáson túl is, annak megfelelően, hogy miként képzeljük el a saját jövőnket. Kreálhatunk automata fúrórendszereket, amelyek aztán futószalaggal küldik haza a zsákmányt, és mehetünk pecázni is. Termeszthetünk növényeket vagy tarthatunk jószágokat, hogy utána mindenféle bónuszokat kínáló főzeteket kreálhassunk. Ha pedig a harc is szimpatikusan hangzik, akkor számos ellenségtípus vár, kellemes ráadásként ötletes, és meglepően komoly kihívást jelentő főgonoszokkal. A nagy összecsapások előtt célszerű a legjobb holmikat összeszedni, plusz felerősíteni hősünket mindenféle – saját magunk által készített – főzetekkel vagy ételekkel, hogy a legnagyobb esélyekkel indulhassunk.
Egy nap ez itt mind a tiéd lehet
Ráadásul minden, amit csinálunk, fejlődést jelent, a tapasztalati pontokkal pedig hatékonyabbá tehetjük magunkat. Minél többet varázsolunk, nyilazunk, főzünk, építünk, annál jobbak leszünk az adott dologban, ami egyre gyorsabbá teszi az alapfeladatok végzését. Persze nem kell mindent nekünk végezni, de az első nekifutások alkalmával célszerű felfedezgetni és belekóstolni mindenbe, hogy rájöjjünk, mit élvezünk leginkább. Több játékos esetén szét is lehet osztani a feladatokat, hogy a brigád jól olajozott gépezetként operáljon – de nyilván az is adott, hogy szabadon kóvályogjunk, kedvünk szerint randalírozva a földalatti rendszerekben. Az ellenfelek trükkös jószágok, és mind a maga saját életterét szépíti saját ízlése szerint: a gombaszerzetek például micéliumszálaikkal vonják be a padlót, míg a zselészerű slime-ok saját trutyijukat szórják mindenfelé. Ha legyőzzük őket, érdemes kipucolni csarnokaikat, fészkeiket, hogy kisebb eséllyel térjenek vissza.
A kalandot még élvezetesebbé teszi az egyszerű, de kifejező grafika. Hiába vagyunk a föld alatt, gyönyörű, színes lényekkel és helyszínekkel találkozhatunk mindenfelé, a fények pedig csodálatosan világítják meg a barlangot – szerencsére, hiszen ez kell a növények burjánzásához. Különös állatok szegélyezik utunkat, de találkozhatunk elhagyatott templomokkal, sivatagos zónákkal, sőt, még egy belső óceánnal is. A központi tematika egyáltalán nem korlátozta a készítőket, akik rengeteg ötlettel pakolták meg kis kalandjukat, én pedig kifejezetten élveztem azt, hogy számos kis és egyszerű dolog van benne, amik nincsenek túlbonyolítva vagy feleslegesen elmélyítve. Pont elegendőek ahhoz, hogy kipróbáljuk őket, és ha van kedvünk, többet foglalkozzunk velük – ha pedig nem, hát csinálunk mást.
A Core Keeper egy bámulatos túlélő-barkácsolós játék lett, amit a műfaj szerelmeseinek csakis ajánlani tudok. A szöszmötölős kezelést ugyan szokni kell, és fontos észben tartani, hogy egyedül nagyon más élményt kapunk, mint másokkal, azonban így is fantasztikus kalandokat biztosít. Tele van tennivalóval, állandóan a felfedezés örömével kecsegtet, és mindig van valami kis újdonság, valami extra, ami arra motivál minket: csak még egy kicsit tovább! A főgonoszok aránytalanul izzasztóak tudnak lenni, de ha nem ebbe az irányba mozdulnánk el, akkor is bőven van tennivaló, hogy személyre szabva játékunkat valami igazán különleges dologban lehessen részünk.
A Core Keeper PC-re, PlayStation 5-re, Switchre, és Xbox Series konzolokra jelent meg.
A tesztjátékot a kiadó Fireshine Games biztosította.
Összefoglalás
A Core Keeper a Minecraft és a Terraria ötvözeteként kínál egy felülnézetes, gyönyörű, véletlenszerűen generált, 2D-s szabad élményt, ahol egy barlangrendszer felfedezése a fő célunk. A bányászás mellett azonban rengeteg tennivalónk van, a küzdelmektől kezdve az építkezésen át a főzésen keresztül egészen a mezőgazdaságig. Együtt is lehet nyomni, de merőben más, mint egyedül.
A Core Keeper legfőbb pozitívumai:
- Gyönyörű és hangulatos képi világ;
- elképesztően sok lehetőség és tennivaló;
- egyedül és másokkal is játszható.
A Core Keeper legnagyobb hiányosságai:
- A kezelés (főleg kontrollerrel) pepecselős és zavaró tud lenni;
- hamar tele leszünk cuccokkal;
- a főgonoszok, főleg az elején, aránytalanul nehéznek hathatnak.
Georgiadisz Leonidas