Új hozzászólás Aktív témák
-
-
föccer
nagyúr
válasz
core i7
#1109
üzenetére
Ha emlékeim nem csalnak, akkor a jelenleg elfogadott asztonómia szerint nem a hideg állapotból indult a világegyetem (vagy univerzum, vagy világmindenség, kinek mi tetszik) és halad a forróság felé, hanem pont fordítva. Valamikor a kezdetekben igen parányi térben igen nagy forróság leledzett, amely forróság az anyag tágulása miatt lehűlt, illetve jelenleg is hűl. Nagy léptékben. A csillagok és egyéb "apróságok" helyi objektumnak számítanak és nem igazán szólnak bele a teljes egészbe.
Megintcsak ha az emlékeim nem csalnak, akkor a világegyetem véges, ugyan akkor határtalan. És elvileg az univerzum össz energiája nem nagyon változik, a nagy bumm óta. Jobban mondva a nagy bummot követő első időpillanattól fogva. A nagy bumm elvileg tökéletes volt. Végtelen energia 0 sugarú pontban összpontosulva. És akkor valami történt. Bumm. Megszületett a tér és megszületett az idő. Tökéletesen szimmetrikus születése ez a mindennek. Persze ekkor a térben túl nagy volt ahhoz az energia, hogy anyag létrejöhessen (mármint barionos, tömeggel rendelkező anyag). Nem volt tömeg, így még a gravitáció nem tudott lecsatolódni a többi elemi kölcsönhatásról. Ahogy tágult a tér, az egységnyi térrészben lévő energia csökkent, elkezdett hűlni a tér és létrejöhettek az első részecskék, amelyek még nem rendelkeztek tömeggel (fotonok, neutrínók), majd a további hűlés következétben létrejöttek az első tömeggel rendelkező részecskék, majd ezekből összeállhattak az első protonok. A nagy bumm után ~300.000 évvel eléggé lehűlt a tér ahhoz, hogy létrejöjjenek az első atomok, döntően hidrogén formájában.
Valamikor történt valami. Senki nem tudja mikor, és micsoda. De valamikor ez a tökéletes szimmetria kicsorbult. Már nem volt tökéletesen szimmetrikus a térben az energia eloszlása, így későbbiekben az anyag és ezáltal a tömeg kialakulása. Az univerzum tömegeloszlásában apró inhomogenitások jelentkeztek. Ez akkor még talán nem is számított, de ekkor a gravitáció már dörzsölte a nem létező tenyerét, tudta, hogy egyszer talán ő jön ki győztesen a háborúból, amelyet akkor indított a Minden Más ellen, amikor a tömeg megjelent a téridőben. Akkor, mint kis lázadó különc a gravitáció lecsatolódott a többi kölcsönhatásról és elkezdte a saját útját járni.
A gravitáció kihasználta a tömeg inhomogenitását és elkezdte kicsiny csomókba összehúzni a tömeggel rendelkező anyagot. Ezekből a tömegcsomókból lettek a galaxisok, majd a csillagok és bolygók.
A csillagok csak a gravitációnak köszönhetik a létezésüket és közvetve mi, emberek is. Nagy léptékben csak a gravitáció tudja formálni a világot. Majdnem minden más eltörpül mellette.
Egyedül a téridő tágulása az ami versenyt fut a gravitáció erejével és bár elképesztően kiegyensúlyozott a versenyük, úgy néz ki, hogy a téridő tágulása lesz a nyerő. Legalábbis a jelenlegi tudományosan elfogadott elméletek alapján.
Persze nagyon sok olyan dolog van, amit még a méltán nagyra becsült általános- és speciális relativitás elmélet sem tud megmagyarázni, így még bármi lehet és annak az ellenkezője is.
Üdv, föccer
Építésztechnikus. Építőmérnök.
-
core i7
addikt
válasz
core i7
#1167
üzenetére
Ez egy olyan kérdést vet fel bennem ,hogy vaalójában a fény a fotonok sebessége terjedése Igazából a vákum/minnél kevesebb anyag érdeme. Tehát a fényt valójában a vákum hajtja!? Meglehet oltári nagy baromság de érdekes. Mert minnél nagyobb a vákum annál gyorsabb és ez a max 300ezer/sec es végsebessége azt jelentheti ,hogy a vákum amelyet az univerzum tágulásának tulajdonítok ilyen erős?
[ Szerkesztve ]
-
válasz
core i7
#1167
üzenetére
Én csak a tudósok véleménye alapján mondom a ma elfogadottat. A fény terjedési sebessége a vákuumban a legnagyobb persze, de ott állandó 300000 km/sec. Fekete lyuk közelében és az esemény-horizonton belül is ennnyi, csak a fekete lyuk tömegvonzása olyan nagy hogy a szökési sebesség lesz nagyobb, mint a fénysebesség, ezért nem jön ki belőle a foton sem, tehát fekete.
Persze legtöbbször a körülötte levő akkréciós korong fénylése elárulja a helyzetét.Idődilatáció - nagy tömeg közelében alaposan belassul, de a vákuumban normálisan telik, nem gyorsul fel sztem a sokszorosára pld a földinek. A Földi idő csak kismértékben tér el az űrbélitől, mivel a Föld tömege relatíve kicsi. Jelentősebb időlassuláshoz relativisztikus tömeg kell, fekete lyuk, neutron csillag, vagy ehhez hasonló nagy tömeg.
-
válasz
core i7
#1174
üzenetére
Minden elméleti hipotézis helyes lehet, amíg a gyakorlatban meg nem cáfolták. Ha Planck bácsinak igaza van, akkor a téridő raszteres, tehát az anyagi világban létezik a legkisebb időszelet és a legkisebb térpont. A foton csak ezek között mozoghat, ugrálhat, tehát véges idő, véges térpontok között pattog. Ezért lehet állandó a sebessége az Bigbang környékén és a mai 13,8M éves univerzumban is.
A vákuum amúgyis relatív, nem tökéletes, a legnagyobb mértékű pedig ahogy mondod, az intergalaktikus térben. De... mindenhol jelen van a részecskepárok felbukkanása, melyek a vákuumból kölcsönzik az energiát, pillanatra felbukkannak, majd eltűnnek. Ezek ugyanúgy hatással lehetnek a legkisebb raszterpontok közötti max sebességre, mint akár a normál földi körülmények, avagy akár a feketelyuk belsejében, az eseményhorizonton belül. Bár utóbbiról a tudósok is úgy nyilatkoznak, hogy nem tudjuk, elképzeléseink vannak...
Vákuumenergia : létezése ugyan kísérleti jelleggel is bizonyított, de valszeg egy megfagyott vákuumban van a mai univerzum. Magas nyugalmi energia, mely a legkisebb térpontok közötti minimális potencia gödrében van. Alagút effektus játszhat, az idő kiszámítása lényeges. Asszem a protonbomlás is valami 10x30- adikon év kb, tehát nem tudni mikor fog átütni, a túlhűtött nem mozgó víz is megfagy egy pillanat alatt, bármilyen külső behatásra. X idő után biztos, de még becslések sincsenek, lehet hogy az univerzum egész jövőbeli ideje is kevés lesz hozzá.
Módosíthatja : a még kezdő húrelmélet. Ebben a Planck minimális értékek módosulhatnak, egészen más lehetőségek jöhetnek. Gond csak az, hogy a mai számítási teljesítmény kevés ehhez, de kellene az egységes micro(kvantumgravitáció), és a macro kozmológia egyesítéséhez.
Ma még csak a klasszikus kvantumelmélet és a relativitás van egyesítve, és ez sok-sok kísérlettel igazolja hogy Einstein papa mekkora koponya volt. Tehát csak a kvantumgravitáció(Bigbang 10-44 msec korban, ill előtte) a kérdés, lehet hogy a következő generációs kvantumszámítógépek majd megoldják, persze megfelelő operandusokkal, amit a jövőbeli fizikuspalánták táplálnak bele. -
válasz
core i7
#1176
üzenetére
A Bigbang előtt nem volt semmi, a tér és az idő vele együtt keletkezett, amíg nincs anyag vagy egyáltalán részecskék, addig nincs értelme egyikről sem beszélni, tehát tér hiányában semmilyen vákuumállapot sem létezett. Az idő múlását pedig a térben végbemenő változások hozzák létre.
Nem tudják a nagy koponyák sem, egyszerűen azt mondják hogy el kell fogadni hogy a semmiből is keletkezhet valami, jobb magyarázat egyelőre nincs.
A túlhűtött vákuum pedig egy korai fázisátalakulás eredménye, még a mperc törtrészében valamikor átcsapott egy korábbi állapot, ez eredményezte a mai állapotokat.
Hogy mennyire "szellemvilágban" élünk, arra jó hasonlat, ha a ma látható Univerzum összes anyagát szétkennénk egyenletesen, a rendelkezésre álló térben, akkor mindössze köbméterenként 1-2 proton jutna, ilyen jó vákuumot a legjobb berendezésekkel sem tudunk előállítani. -
válasz
core i7
#1178
üzenetére
Nem. Ha nincs tér, nincs semmi, vákuum sem. Lényegében kell hogy legyen téridő, ez egy szövedék, szerkezete van, deformálódhat(pld nagy gravitáció esetén). Az anyag és a téridő összekapcsolódik, egyik sem létezhet a másik nélkül. Az vákuum pedig a nagyon kevés anyag a térben, de tökéletes vákuum nem létezik, mindíg jelen van valamennyi részecske, ha más nem akkor a véletlenszerűen felbukkanó-eltűnő részecskepárok.
-
-
neduddgi
aktív tag
válasz
core i7
#1173
üzenetére
Minden lehetséges, és annak az ellenkezője is. Az is lehet, hogy azért látunk az Univerzum szerkezetében hatalmas üres tereket a hálószerűen összefonódó látható és csupán gravitáció által érzékelhető sötét anyag szövedéke között, mert a fény, az üres vákuumban sokkal gyorsabban mozog, nem a távolság a nagy és óriási, hanem aki áthalad rajta, annak kezd roppant gyorsan járni az órája, ezért hiszi azt "ezer éveken át utazva", hogy óriási távolságokat járt be.
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
neduddgi
aktív tag
válasz
core i7
#1178
üzenetére
Dávid Gyula előadása szerint "szinte darabra pontosan 6 db proton per köbméter" ami viszont éppen határesete annak, hogy sima sík az Univerzum, mert ha ez a szám nagyobb, akkor "nagy reccs" folyamatában később újra összeomlik, ha kisebb, akkor (a szökési sebességet túllépve) szétszakad, de így viszont egy örökké tartó, bár egyre lassuló tágulással a végzete a "NAGY KIHŰLÉS" lesz...
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
-
neduddgi
aktív tag
válasz
core i7
#1190
üzenetére
Fel lehetne, sőt nem csak üzemanyagnak, van sok Oxigén is a gáz felhők között.
Valójában egy tartós űrutazás nyugodtan be lehet tervezni 100 - 200 évre is, és akkor a zűrhajó nyugodtan lehet egy utazó falu is akár. 
1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.
Új hozzászólás Aktív témák
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- Steam, GOG, Epic Store, Humble Store, Xbox PC Game Pass, Origin Access, uPlay+, Apple Arcade felhasználók barátságos izgulós topikja
- Milyen okostelefont vegyek?
- Vicces képek
- Székesfehérvár és környéke adok-veszek-beszélgetek
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- EA Sports WRC '23
- Villanyszerelés
- Dell asztali gépek
- EAFC 24
- További aktív témák...
