Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • MageRG

    addikt

    válasz zilazil #24514 üzenetére

    TLDR: Ez most engedélyezi a homoszexuális kapcsolatot keresztényeknél, vagy megmarad az álságos "nyomjuk el bűnös vágyainkat" megközelítésnél?

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz zilazil #24516 üzenetére

    "S amíg az azonos nemhez való vonzódás önmagában véve nem bűn, a hagyományos értelmezésben az aszerinti cselekvés mégis az... Azokat a keresztényeket, akik melegek...ily módon ez az értelmezés arra szólítja fel, hogy tartózkodjanak az ilyen vágyaikra épülő cselekedetektől..."


    Ennyi a lényeg.
    És azért, mert - ahogy itt is írta a szerző - Isten férfinek és nőnek teremtette az embert, egy párnak, és a 'sokasodjatok' paranccsal is egyértelművé válik, hogy a férfi+nő kapcsolatból származó gyermekkel lesz egy család a "minimálközösség". (Tehát barátként beszélgetni bárki bárkivel szabadon, de az életvitelszerűen (végigszexelt) "kamuházasság" nem elfogadott (hogy egyértelműen fogalmazzak).
    Ebből az "álcaházasság" sem következik, mert Istent átverni nem célszerű a végítélet fényében... Mielőtt még jogi kiskapuk merülnének föl. :)

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz zilazil #24521 üzenetére

    1. Kitől kérdezed?
    2. Ez mire vonatkozik? (mi a téma?)
    (3. Ha nincs ismereted valamely tárgyban, célszerű, hogy alapvetően járj utána (alapismereti szint), ha érvelni kívánsz mellette/ellene, ezzel megkönnyíted a saját dolgodat, mert nulláról könnyen szét fognak szedni a vitapartnerek.)
    4. kereszténység filozófiai alapjaihoz hozzátartozik a görög és más antik bölcselet (így hellenisztikus hatású filozófia, ismeretek, stb. is). A teológiát is meghatározta (ismeretelmélet, fogalomkészlet, stb. szintjén).
    A zoroasztrizmus kb. a gnosztikus (dualista) elhajlásokban (értelmezésekben) élt tovább (keresztény vonatkozásban, mert önmagában is létezik, csak az más kérdés).

    Ennyi "adatból" ennyire jutottam.

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz zilazil #24523 üzenetére

    Értem, kösz. :)

    1. MageRG kapcsán itt, e topikban olvasgass vissza, mert régi szereplő, de ha ránézel a szereplésére két dolog lesz egyértelmű:
    1.) nem ismeri az alapvető keresztény, zsidó, stb. hitet (vagy bármely céllal - leginkább ellenséges /hitellenes/ szándékkal tetteti az ismerethiányát (?)), ami tárgyban hosszan, régóta vitázik (mondom, ellenőrizd Magad);
    2.) velem ez év márciusa óta több diskurzust "tárgyalt", eléggé kontraproduktív módon (ezt is ellenőrizd nyugodtan, minden elérhető a topikban).
    Ebből tehát a lényeg: nem biztos, hogy jó a forrásod, vagy van értelme a vitának Vele (ezt Neked kell eldöntened, ha meggyőződtél a fellelhető "adatokról" - visszaolvasás).

    2. A másikra (idézett szövegre):
    Ez a fogalmazás (szóhasználat), hogy "a világ első, globalizációs érzékenyítési kísérlete", megtévesztő. Azért, mert - ez magánvéleményem, nem ex cathedra tényközlés - ez csak "régi Nap új köntösben".
    A "progresszív bal" mint mai gyűjtőfogalom azt a - történelmi távlatokban is felismerhető szándékot valló - közösséget jelenti, amit anno más neveken szólítva is meglelhetünk.Ezek szándéka egy valóságtól, a többségi normalitástól elszakadt, mesterséges álvalóság manifesztálása, amit hazug módon propagálnak (egyenlőség, szabadság, jólét, stb.), és ami még soha semmi jóra nem vezetett. Egyetlen előnyét én abban látom, hogy kisebbségben, kontroll alatt tartva e tömböt, képes (és minduntalan hajlandó) a fennálló rend gyenge pontjaira rávilágítani (gond abból szokott lenni, ha szabadon hagyják nekik e pontokat támadva szétverni a világot).
    E tömbbel szemben a "konzervatív"-nak nevezett (gyűjtőfogalom) közösséget szokás állítani. Ez lassan, komótosan halad az úton.
    A kettő között a különbség: a progresszió=hirtelen(!) forradalom, a konzervativizmus=lassú(!) reform. A "progresszió" eddigi történelmünk során rombolt, a "konzervatív tömb" épített/fenntartott.

    Na a mai valóságban az "érzékenyítés" nem más mint az unalomig jól ismert dialektika eszköze. Antikvitásból példa: gnoszticizmus (jó isten vs. rossz isten harca mentén küzdeni). Kora újkor példája: humanizmus/felvilágosodás (materializmus vs. hit mentén küzdeni --> feudalizmusból polgári államok). Újkor példája: szocializmus elmélete (marx-i dialektika, tőkések vs. munkások harca). Modernkor példája: az izmusok harca (kommunizmus, majd a reakciók: fasizmus, nácizmus; gazdasági értelemben államszocializmus vs. kapitalizmus).
    Mai példák: globalizáció vs. nemzetek szuverenitása, klímapropaganda, genderpropaganda, fogyasztói kultúra (érték nélküli pótcselekvések bevésése) és individualizmus (közösségek meggyengítése) vs. hagyományos család- és közösségpártiak, stb.
    MINDEN esetben bináris felosztást szít a progresszió (velünk vagy ellenünk).
    Az "érzékenyítés" tehát csak lánc a sormintában. A munkásokat már senki nem képviseli, a hit ostroma már nem új. Új témák kellenek, ezért párhuzamos ostromot indítottak (ld. fenti mai példák). Ezek egyszerre nyomasztják-terhelik a fennálló rendet, hogy összezuhanjon, és utána szabadon lehet kevert, identitás-múlt-érdek-remény nélküli rabszolgahadat terelni a profit oltárához, hogy imádják (és gyarapítsák).

    A vicc az, hogy egykor maga a kereszténység volt a forradalmár közösség (az akkori társadalmi-gazdasági-vallási-kulturális rend megváltoztatása által). Mit hirdetett? Egyenlőséget (emberi mivoltban, a hierarchia elfogadása mellett - az életet szervezni kell) --> rabszolga-felszabadítás (ex-rabszolgából pápa).
    Ma mit követel a sok materialista? Egyenlőséget! Mit tesz? Kirekeszt-terrorizál --> progresszió...

    3-as pontra: csak azért írtam jótanácsként, mert ld. 1-es pont :) :R

    [ Szerkesztve ]

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz zilazil #24526 üzenetére

    "mindenkivel igyekszem tiszta lappal indítani, lehetőleg előítélet mentesen"
    Ez evidens (kéne, hogy legyen), teljesen rendben van (nálam is így indul).
    Aztán egy idő után úgyis kialakul (aztán, ha elbizonytalanodik az ember, akkor lehet utánajárni - ha van rá mód... itt van).

    "Amennyiben viszont az igazamban biztos vagyok, akkor sem feltétlenül az a célom hogy átnyomjam mindenképpen"
    Egyrészt jogos (mivel "az olvasó úgyis eldönti, hogy a felsorakoztatott érvekből melyiket tartja elfogadhatóbbnak", tehát a kívülállók számára ez játszik), másrészt egy vita vagy eldől valamerre vagy patthelyzet alakul ki, nemigen van más út. (De ma az a komfortos álkedvesség - toleranciaterror következménye - dívik, hogy nem szabad még megpróbálni sem a másikat meggyőzni, mert joga van mindenhez is ("és Neked??" - logikátlanság/önellentmondás).

    Nem véletlenül köszöntem el a poltopiktól (nem élő vita, hanem véleményterror dívik).

    "Az amellett felhozott érv annyi, hogy a gyermek az ismeretei révén érzékenyebben fog hozzáállni a különböző okokból másnak tekinthető csoportokhoz."
    A gyermek ismeretei óvodás korban - a szakma nem ideológiailag/anyagilag érdekelt, hovatovább e dátumig egybehangzó véleménye alapján (vajon mikor égetik el a bizonyítékokat: a szakirodalmat?) - nem terjed ki a szexualitás mint normalitás/"másság mint egyenlőség" (abszurdum!!) tudatos szintjére, pont ekkor van kialakulóban: Amikor azzal érvel a profitorientált "b...lobbi" (tehát a lobbi, nem a világ homoszexuálisai, meg a transzok, stb. ABC-hívők), hogy nem akarják deformálni (meg- és elrontani), csak érzékenyebbé akarják tenni az "embereket" (óvodás kisgyerekek, vazze), akkor pont azt az ellentmondást generálják, hogy a ki nem alakult (fogalomhiányos) létezőkbe, a gyerekekbe akarják belevésni azt, ami még e korban nem merül föl náluk tudatosan. Másolják a környezetüket, ami egy folyamat. Ebbe akar a lobbi mintákat beerőszakolni, hogy még azelőtt állandósuljanak e hibás és erőltetett minták, mielőtt a tudatos én-azonosság és szexualitás szintje megszilárdul (hogy maga dönthesse el, kicsoda, merre húz).

    Az meg a másik szépsége a dolognak (az általában felhozott kamu-hazug-álnaiv érvnek), hogy ez "1 db könyv a piacon és nem kötelező". Ja, a kontextust nem szeretik, mert kijön az ellentmondás és az egyirányú "elfogadás" (leánykori - ohh, gender! - nevén vélemény- és életmódterror, intolerancia, kirekesztés).
    Ez (a könyv) egy tudatos trend része. És semmi jót nem hoz. De ugye: "a múltat végképp eltörölni", akkor nem jönnek rá erre az emberek (nincs összevetési alap), és lehet formálni a világot...

    Megint más szempont: a gyerekek olyan bunkók tudnak lenni, hogy csak na, mert még nem fix az értékrendjük (még neveletlenek, pont a folyamatban tartanak, amelyben megtanulják, mi a jó/rossz/, mi /ez/az, stb.). Ezt az "érzékenyítés" genderlobbi-zászlóval megzavarni tudatos, rossz szándékú álnokság.

    Isten-kereszténység téma:
    A mai ember olyannyira elfajzott (visszabutított, elkényelmesedett, "virtuális"/hazug valóságokban vegetáló komfortzombi), hogy a következetes szabály szerinti élet (rend, fegyelem, következmények vállalása a sikítófrászt hozza rá. Így visszatekintve ebből a mai nézőpontból ("normalitásból") egy több ezer évvel korábbi életmód mibenlétére, és az arra vonatkozó, azzal kapcsolatban létező felfogásokra, ítéletalkotásra, stb. (akkoriak szemlélete) eléggé félre tudja vinni a konklúziókat.
    Mire gondolok? Isten haragja sokszor vádként merül fel (Izrael gyilkos támadásai)... Fura, hogy a materialista kettős mérce hogyan működik: az, hogy több száz éven át a példa és felszólítás ellenére sem történik (makacsul9 változás, nem jelent gondot. Az sem, hogy emiatt a kultikus prostitúció és a gyermekáldozatok a mindennapok része voltak. Ezek nem gondok. Az Isten és a tízparancsolata viszont égbekiáltó igazságtalanság, mert... miért? Kinek érdeke - és mi az érdeke - a kettős mérce alapján ellentmondóan vádaskodni?

    Az Újszövetség Istene az Ószövetség Istene, csak új állomáshoz ért a kapcsolat. Új szempontok, hangsúlyok, de a régi témák. Mindkét szövetség "kudarc", ha a mai földi állapotokat vesszük, mert az ember "jobban tudja"...

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz zilazil #24527 üzenetére

    Nem olvasom a poltopikot (benézni sem vagyok hajlandó: elköszöntem, lezártam, így "tiszta"), így csak a linket látom, bocsánat. :B

    Buddhizmusról (meg a többi nagy világvallásról) én se tudok túl sokat (még előttem áll a megismerés "munkája"). Viszont a világ sosem úgy működött, ahogy ma vitázni szeretnek (mert érdekük) egyesek: elszeparált, kontextusából kiemelt módon, meghamisítva a dolgok valóságát. Egymásra hatás vonatkozásában a legismertebb példa a hellenizmus. Minden kölcsönhatásban volt egymásra, csak a lényeg megőrzése számított, a forma (jelképek, fogalmak használata) viszont pont a megértést segíthették, így sok (formai) átvétel történt (sajátos jelentéssel társítva).

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz zilazil #24530 üzenetére

    Feddést? :F Hogy mersz véleményt alkotni?! :D

    Többféle előkép jelenik meg (király, pap, stb.) az Ószövetségben, de akkor-ott a politikai és vallási érdek-elit nem tudott érdemben mit kezdeni Jézussal, ezért lett Barabás, illetve "ecce homo" a vége).

    Amúgy van egy gondolatmenetem (gőzöm sincs, mi helyes belőle).
    1. a materialista evolúció felmutatja az embert mint fejlődő létezőt (előember - mai ember a teljes kulturális-anyagi-vallási fejlődési folyamattal együtt).
    2. a nyelv meghatározza a gondolkodást.
    3. a hit-fejlődés folyamata a fellelhető információk alapján a kezdetektől máig) és a nagy világvallások mai megléte (az al-törésvonalakat hagyhatjuk).
    4. Nem lehet-e valid, hogy a kibontakozó emberi értelem számára fokozatosan /és párhuzamosan: nyelv-->megközelítésmód/ sejlik fel a transzcendens valóság?
    (Ugyanazt más megfogalmazásban ragadják meg.)

    "Szerintem."

  • MageRG

    addikt

    válasz zilazil #24521 üzenetére

    A zoroasztrikus hatás a perzsa uralom alatt érte a zsidó vallást. Ez egyébként a legrégibb ma is gyakorolt vallás.

    A kereszténység pedig ugyanúgy mutatja a szinkretikus vallások jegyeit, mint más kihalt kultuszok (Ozirisz, Adonisz, Dionüszosz):
    lásd a régi posztomat.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz zilazil #24526 üzenetére

    Miklós szeret narratívát építeni, mielőtt érvelne.

    Az igazi vicc az, hogy a kereszténység egyáltalán nem volt egységes.
    A gnosztikusok akik "elhajlásnak" tituláltattak, az egyik legbefolyásosabb csoport volt.
    Sajnos a korai kereszténységről nem sokat tudni, mert szinte egyáltalán nem maradtak emlékek.
    Akik végül megalapították az egyházat (a proto-ortodoxok), azok valószínűleg a legerőszakosabb és legkevésbé toleráns frakciót képviselték.
    Bár a rómaiak viszonylag toleránsak voltak minden vallással szemben, amint a keresztények élvezték a császár támogatását, elkezdték felszámolni a konkurenciát.
    Ez a múlt eltörlését is jelentette.
    Szóval tényleg vicces, hogy a keresztények kicsit úgy viselkedtek, mint a cári Oroszország után a bolsevikok.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz zilazil #24538 üzenetére

    Hogy mi tévtan, arról szerintem Miklós315-öt kérdezd meg.
    Én vagy 10 hozzászóláson keresztül próbáltam kideríteni mi alapján dolgozik, de nem sikerült.
    "...lényegében számukra az a végső cél, hogy ne szülessenek gyerekek"
    Ez biztosan nem volt rájuk igaz en bloc, mert akkor nem lett volna annyira népszerű.
    Nem kívánom a hitüket minősíteni, mindössze azt szerettem volna éreztetni, hogy nem néhány tucat félnótás szakadár vallotta. Elhajlásnak meg nem nevezhető, hiszen nem volt mitől "elhajlani". Ugyanúgy egy őskeresztény szekta volt, ahogy a mai katolicizmus őse.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • MageRG

    addikt

    válasz zilazil #24559 üzenetére

    Őszinte részvétem.

    "What is bravery, without a dash of recklessness!"

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz zilazil #25586 üzenetére

    Az sem érdektelen, hogy 2022-ben Istenről mélázunk (van-e, milyen/melyik, stb.)...
    Évezredekkel ezelőtt meg voltak győződve róla emberek (nem egy, nem kettő, hanem sok, majd még több), hogy - pl. Krisztus esetében - testközelből megismerték Istent. Ezt hitték, vallották, meg is haltak érte (a vélekedés/meggyőződés melletti kitartással).
    A Biblia pl. egy hosszan, emberek által készült, de Isteni eredetűnek (sugalmazás, a tapasztaltak - üdvtörténet - megragadása, lejegyzése, stb.) tekintett "közvetlen" dokumentum ("bizonyíték").

    Na, itt az érdekesség: elfogadjuk-e a történelem (a múlt: 20 év, 100 év, 2000+ év) fogódzóit (adatok: helyek, nevek, történések, közlések, stb.), egyúttal a történelem résztvevőinek (emberek) vallomásait/állításait, vagy elvetjük ezeket...?
    Hol a határ (és mi alapján határozzuk meg a határt) az elfogadott és elvetett mozzanatok közt?
    Létezett Krisztus? Isten volt? Tényleg hittek neki vagy csak összeesküvés az egész (netán bolondok)?
    Mi a helyzet az összes többi - többezer éves - nagy hitrendszerrel, melyek szintén valami anyagon túli világ-/valóságértelmezést közvetítenek (szellemek, erők, célok/okok, stb.)? Ezeknek van bármi alapjuk vagy - ezek is - csak kitalációk?

    Az évezredeken áthagyományozott - transzcendens - meggyőződések valóban olyan régiek vagy csak valamely "kitalált középkor" fiatal hazugságai, esetleg érdekek mentén fenntartott átverések, vagy mégis van bármi igazságtartalmuk?
    Az idő, mint faktor... a "véletlen" mellett.

    "Szerintem."

  • Wn2tl

    tag

    válasz zilazil #25586 üzenetére

    Kedves zilazil. Csak azért írok, hogy tudomásul vettem. Elolvastam a kommentet, nem veszett el a linked. Nem értek egyet és nem is fogok. Téma a részemről lezárva. :)

Új hozzászólás Aktív témák