Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • zoltanz

    nagyúr

    válasz MageRG #24939 üzenetére

    Az ószővettség igánkább az akkori kor emberének szólt. Pl Káin, Ábel után új ember közép minőség lett stb. Azóta az ember is változott pl Az újszövettség más, nemtudom miért nem ez van csak a bibliába.

    Manapság egy előnye van ha nem vagy szegény, színvonalasabb ellenségeid lehetnek

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz MageRG #24939 üzenetére

    "Ez engedelmesség nem feltétlen zsarnoki uralmat jelent, hanem hogy ne kérdőjelezzék meg Isten tekintélyét."
    'Engedelmesség'='ne kérdőjelezzék meg a tekintélyt', szóval mit akartál mondani?

    "A fa szimbóluma lehet ennek: az ember már nem parancsot követ, hanem megpróbálja értelmezni a szabályokat."
    Szülő-gyerek párhuzamnál ugyanez: a szülő mondja, mit/mit ne (és, hogy miért), a gyerek végiggondolja, majd meghozza döntést (követi/elutasítja). Ahogy nő a gyerek és egyre több tudást halmoz fel és érik a gondolkodása, a szülői tanítást megfontolva magáévá teszi önként vagy szembe megy velük önként. De a következményeket viselnie kell önként vállalt döntéseiért.

    "Mivel nem lát benne értelmet, ezért nem látja azt sem, mi oka lenne követni azt."
    Azt mondod, a "létezz jól, boldogan, békében" nem tartalmaz értelmet, ezért logikusan szembe kell menni vele??
    Ha nem követed, hanem szembe mész vele, és nem úgy, akkor nem épp a lázadás a hibás elem?

    "Ironikus módon ezt még az előtt, hogy megenné a tudást adó gyümölcsöt..."
    A már említett szó szerinti értelmezés hibája: a lázadó döntés a bűn, a "gyümölcs" csak a tett, amiben megnyilvánul a szándék (a döntés motivációja), ami már szimbólum, hiszen a gőg és akarnokság jele egy "képben" (tanító történetben).
    Tehát hibás tétel (sorrend, konklúzió, értelmezés).

    "Így párhuzamba állítható azzal, amikor egy kamasz/ifjú felnőtt értékeli újra a szabályokat."
    Így nem, mert kavar az egész, logikai hibákkal tele.

    "Érdekes módon a szabály létét nem validálja a történet."
    NEM ÉRTELMEZED (jól), HANEM KIVETÍTESZ. Leírtam párszor (indoklással), de ha sz.rsz a másik beszélgetőre a "diskurzus" során, az a TE HIBÁD.
    Ld. a folytatást (és előzményt)!

    "Ádám nem maga ébred rá tetteinek negatív következményeire és nem is ő az okozója. Isten aktívan bünteti meg, látszólag az engedetlenségéért - mert megkérdőjelezi a tekintélyét."
    NEM. Ezt Te mondod, figyelmen kívül hagyva mindenki más minden közlését - így a Bibliát is.
    (megjegyzem bunkóság is.)
    1. Isten előre közli (tanítja, neveli, törődően pátyolgatja Ádámékat), hogy mit, miért, és mi várható.
    2. Az ember tudván tudva (mert a tudás fája SZIMBÓLUM - másképp logikai hibát képezne a történet - tehát a 2334254-szor leírt mértéktelen önzés, hatalomvágy, stb., stb., stb. (olvass vissza) jelzője a "jó-rossz" végletkép, melyet a "tudás fája" jelöl.), hogy mit tesz, és hogy mit várhat, meghozza döntését.
    3. Teret nyer a következmény: rossz körülményeket teremtünk, így rossz lesz a környezet (az élet) - minő meglepetés.
    4. Isten újra meg újra közeledik, int, tanít, "kezet nyújt", de durcizva semmibe vesszük (folytatjuk a rossz életet).
    A szabad akarat mindvégig megvan.

    "az emberek nem követik Isten szabályait, ezért bűnhődnek. Nem a saját tetteik következményei miatt, hanem mert Istent feldühítik és bünteti őket."
    Isten szabályai=a jó életvitel (szolidáris, felelős rend).
    Ha ezt az ember nem követi=rossz módon él (a világ háborúzik, kizsákmányol, stb.).
    "kép" (tantörténet: emberi léptékű, szimbolikus és konkrét közlések összessége, melyben Isten önmagáról tett kijelentése (vagyok) és az ember jó életvitelének "megoldókulcsa", valamint az ezzel való szembeszegülés végeláthatatlan bizonyítéka ("ömlik a vér a Bibliából") sorakozik, továbbá Isten fáradhatatlan közeledésének mozzanatai).
    Egy jó kéznél levő példa arra, miért nem flangál Isten a Deák téren mikrofonnal szórva az igét, két kézzel hintve a csodákat: Mindent közölt, amit kellett, Jézus személyében elment a legvégső gesztusig, mely megfejelhetetlen, a szabad akaratunk biztosítása mellett és a szeretet értelmezési keretén belül, mégsem elég az embernek, figyelmen kívül hagyjuk.
    Ahogy neked is hiába írja le az ember újra meg újra, hogy rosszul érvelsz, értelmezed, félreérted (hibázva vagy szándékkal), de teszel rá, mert MIÉRT? Mi a jó abban, ha nem veszel tudomást arról, hogy ebben a konkrét mozzanatban hibázol, így a teljes levezetett kép rossz alapból teljesen torz lesz a végén? Csak Te tudhatod, neked ebben mi a jó, de ennek nincs értelme (nem nyersz vele: nem jutsz közelebb az igazsághoz (tévedés miatt), és rossz megoldókulcsot fogsz használni, mert erre a hibára építesz...)
    Istent követni=helyesen élni (ugyanerre vonatkoznak a "szabályai", ezért tanítja őket, mert hisz ez nekünk jó), ezért nem a dühe által vész oda a sokaság, hanem a szerető óvásának hátat fordítva egymást elpusztítjuk. Amikor arról olvasol, hogy Isten győzelemre vezeti a követőit, az annyiban konkrét, hogy élő, valóságos, közeli Isten, de az ezt elfogadó, és ebből erőt, reményt nyerő tud felülkerekedni azon a "sántán", aki merő ürességből küzd csak (kapzsi háború, gyűlölet, stb. okán). Egyszerre szimbólum (maga a kép) és konkrétum (a háttérben meghúzódó igazság).

    "Mai szemmel a történet üzenete: ne kérdőjelezd meg a tekintélyt, mert megbüntetnek. Nehezen fér össze egy szeretetteljes Isten képével."
    Téves tétel, ld. fentebb, korábban, még korábban, stb.

    "A későbbi értelmezéssel szintén nehezen egyeztethető össze: Isten egyszerre szeretné hogy teremtménye kövesse szabályait és azokat ne kérdőjelezze meg, ugyanakkor azt is, hogy szabad akaratát gyakorolja. Ez a szabadság kontra biztonság örök dilemmája."
    Szélsőséges szabadságértelmezés, téves tételhez vezet. Nettó csúsztatás.
    Ha szerető félként (rokon, barát, szerető, stb.) büszke mosollyal nézed végig, ahogy a szeretted egy mély kútba ugrik ("milyen jó, hogy gyakorolja a szabadságát" alapon), akkor pszichomókus... Ha nem teszed, akkor minek érvelsz ezzel folyton (retorikai képmutatás)?

    "Jézus áldozata egy cseppet sem cáfolja azt, hogy a szerző akkor a büntetést örök időkre értette."
    Egy módon cáfolható: mindenki követi Jézus tanítását - vissza a Paradicsomba. Mivel ez emberi léptékkel kb. esélytelen százalékú lehetőség, ezért...
    Innen már érthető a végítélet is.

    "Jézus története több mint ezer évvel később íródott"
    Üdvtörténet az időben és térben folyamatosan zajlik.

    "nem tudod megmondani a te értelmezésed mitől helyes, ahogy az 500 másik felekezet sem tudja."
    Akkor: "Te sem tudod", minek érvelsz?
    A te érvelésed (értelmezésed) logikailag kikezdhető: a kiindulópontjától kezdve nem stimmel (mert nem veszi figyelembe a forrást (Biblia), a tanító hagyományt (katolikus tanítás), a logikai szabályszerűséget, stb.).
    Viszont semmit nem cáfoltál a leírt "litániámból", csak ismétled (így sajnos én is) a válaszaimtól függetlenül létező "elképzelésedet".

    "A zsidó vallásban egyébként hagyománya van annak, hogy a szövegekben új és új, rejtett értelmet találjanak. Ha ők is együtt tudtak élni többféle értelmezés létével, akkor talán el lehet nézni az enyémet is."
    A zsidók "nem veszik figyelembe" Jézust - eleve tragikus Istennel szemben.
    Az új és új rejtett értelem nem azt jelenti, hogy szembe megy mindennel (nyilván ilyenek is előfordulnak, de röviden: eretnekség. Hosszabban: értelmetlen zsákutca, emberi kivetítés, káoszgyártás), hanem árnyalja, jobban megérteti a nagyon durván tömörített, komplex üzenetet.
    Ez nagyon vicces elvárás egy intoleráns szekularistától: "el lehet nézni az enyémet is". Szándék és igazságtartalom függvénye. Ha a tolerancia-pajzsot fegyverként használod egy általad vívott küzdelemben, illetve ha szándékosan torzítasz és félrevezetsz, akkor NEM. Jézus sem tűrte a hazugságot.

    [ Szerkesztve ]

    "Szerintem."

Új hozzászólás Aktív témák