Új hozzászólás Aktív témák

  • Mr K

    senior tag

    válasz t72killer #33829 üzenetére

    Szerintem itt többről van szó, mint pusztán az oltás tempójáról.

    Új-Zélandon az izolációs/eliminációs stratégia általános támogatást kapott, mondhatni együtt döntötték el. Együtt vállalták az ezzel járó terheket (pl. a néhány pozitív teszt miatti egész országra kiterjedő szigorú zárásokat). És együtt örültek annak, hogy senki nagymamája nem halt meg. És mindenki élhette tovább a maszk, korlátozások és félelem nélküli hétköznapi életét. És fürdőzhetett a világ fennmaradó részének csodálatában és irigységében.

    A nyitással mindez megváltozik. Az oltást könnyebb elsunnyogni, mint a karantént (mert nem látszik az emberen). És még ha sikerülne is szinte mindenkit oltani (akit szabad), a járvány akkor is terjedni fog, mert az oltottak is terjesztik, vannak nem olthatók, és ott vannak a sunnyogók is. A terjedő járvány viszont nem mindenkit érint egyformán: az idősek, betegek, szegények (és talán a bennszülöttek?) sokkal inkább érintettek lesznek; közöttük sok lesz a halott és a súlyos beteg, hiszen számukra oltással együtt is veszélyes marad a kór. Emiatt a nyitással járó szabadság sem lesz egyetemes: az egészséges fiatalok élhetik szabadon (sőt még szabadabban) az életüket, mint az izolációs politika idején, a veszélyeztetett rétegnek viszont saját magának kell megpróbálnia elkerülni a fertőzést, ami sok (ön)korlátozással fog járni. És így is lesznek áldozatok. Mindez pedig súrlódásokat fog okozni az egyes társadalmi csoportok között, aminek a közérzetromboló hatását mindenki érezni fogja, az is, akit a betegség közvetlenül nem érint.

    ''The third planet is incapable of supporting life. Our scientists have said there's far too much oxygen in their atmosphere.''

Új hozzászólás Aktív témák