-
GAMEPOD.hu
Tőzsde és gazdaság:
Hasznos információk az összefoglalóban!
Új hozzászólás Aktív témák
-
Ixion77
Topikgazda
válasz attiati #3995 üzenetére
Kicsit nézegetve, kinagyítva ezt a chartot nekem az alábbiak jönnek le:
1, Az ECB sokkal komolyabban veszi a szigorítást, mint a Fed. De kénytelenek is, mert rosszabb pozícióból is indultak. Nem csoda, hogy az infláció durva lett Európában.
2, Ha beindul egy igazi világszintű recesszió, akkor a kínaiaknak (PBoC) nincs igazán sok lehetőségük mivel kistimulálni magukat belőle.
3, Japán egy egészen durva pályán mozog. Ezek vagy megtalálták a bölcsek kövét, vagy óriási pofára esés lesz a vége.
4, Kanada (BoC) extra prüdens volt 2020-ig. Kár volt a covid alatt eldobni az eszüket, de szépen igyekeznek visszakozni."Seems like humanity needs war and famine to correct itself."
-
attiati
veterán
válasz Ixion77 #4001 üzenetére
Még azon is gondolkodtam, hogy hogyan jutottunk el napjainkig, 2008-tól.
A 2008-as válság egy likviditási válságként indult.
Befagyott a bankközi piac, mert semelyik bank nem tudta, hogy melyik szereplő megy csődbe következőként. Ezért inkább nem is adott kölcsön senki.
A jegybankok részéről tök jó volt, hogy odalocsoltak egy csomó pénzt és megszüntették a likviditási gondokat.De aztán tartós eszköz lett belőle.
Szerintem kellene lenni egy olyan szabálynak, hogy a pénzmennyiséget annyival növeled, amennyivel a gazdaság (GDP) is növekszik. Erről a szabályról tartósan letértek a jegybankok, mert azt látták, hogy büntetlenül megtehetik. Hisz' nem okoz inflációt a pénznyomtatás.Az még mindig jó kérdés, hogy miért tehették meg = miért nem volt infláció? Valószínűleg a globalizáció és a hatékonyság növekedés támogatólag (dezinflációsan) hatott.
A jegybankok ezt fordítva élték meg, küzdöttek a defláció ellen, amit a globalizáció okozott, ezért nyomták a pénzt (nagyjából Mato is erre utalt, hogy nekik végre sikerült inflát csiholni )De bárhogy is nézzük, a jegybankok 15 éve több pénzt tartanak a rendszerben, mint amennyi a GDP. A gazdaságok és a részvényindexek már rég emelkedő pályán voltak, amikor még mindig ódzkodtak visszavonni a többlet likviditást.
Tegyük fel azért, mert tartottak a deflációs hatástól....De a jegybankoknak nagyjából tudni kellene, hogy milyen hatások okozzák a deflációt.
Pl. globális ellátási láncok tökéletes működése, globalizáció.
És ahogy ebben( vagy bármely más faktorban) sérülést látnak, úgy vélhető volt, hogy a dezinflációs támogató hatás kiesik.... nem fogja ellensúlyozni többé a pénznyomda inflációs hatását.Nagyon kíváncsi leszek, hogy a történelemben a 2010-es évek ZIRP-je (Zero Interest Rate Policy) hol találja meg a helyét. Egyszeri kirívó eset volt, amit mindenki örök életűnek hitt. Vagy egy-egy inflációs időszakot követően újra és újra visszatérünk egyre mélyebb kamatszintekhez.
Most is az tudná kihúzni a jegybankokat a csávából, ha az AI robbanásszerűen javítaná a hatékonyságot és dezinflációs hatása lenne.
[ Szerkesztve ]
-
j0k3r!
senior tag
válasz attiati #4002 üzenetére
"Az még mindig jó kérdés, hogy miért tehették meg = miért nem volt infláció? Valószínűleg a globalizáció és a hatékonyság növekedés támogatólag (dezinflációsan) hatott."
Eszközár infláció azért lett (részvények, ingatlanok), csak ezeket vagy kis súllyal (USA), vagy kvázi egyátalán nem (Magyarország*) mérik.
some men just wanna watch the world burn...
-
attiati
veterán
Középtávon a lakhatási költségek beépülnek a bérigénybe és azon keresztül az inflációba.
Szóval megjelenik a kenyér árában is, így az inflációs mutatóban is.
Illetve pontosítanám a kérdést:
Miért nem lett a pénznyomtatással nagyjából arányos infláció a 2010-es években?
A jegybankok azonosították ezeket tényezőket?
Illetve monitorozták, hogy mikor szűnnek meg ezek a tényezők? -
julius666
addikt
válasz attiati #4002 üzenetére
De a jegybankoknak nagyjából tudni kellene, hogy milyen hatások okozzák a deflációt.
Pl. globális ellátási láncok tökéletes működése, globalizáció.
És ahogy ebben( vagy bármely más faktorban) sérülést látnak, úgy vélhető volt, hogy a dezinflációs támogató hatás kiesik.... nem fogja ellensúlyozni többé a pénznyomda inflációs hatását.Pontosan azt csinálták a jegybankárok amire a mandátumukat kapták. Egy jelentős policy change beláthatatlan kockázatait nyilván nem fogja bevállalni senki dagály idején, max amikor már ég a ház (vagy akkor se). Nincs ebben semmi meglepő.
Diskurzus a témáról meg már régóta megy, egyik ötletként pl. hogy az infláció mellett az eszközárak változását (főleg ingatlan) jobban be kéne vonni a jegybank által figyelt mutatók körébe. Ha visszatér a ZIRP és ugyanez lesz a vége akkor gondolom ezt meg is fogják majd lépni.
-
j0k3r!
senior tag
válasz attiati #4004 üzenetére
Első bekezdésre: zavaros ez a gondolat. Tegyük fel, hogy egy kiló só 100 forint, egy havi lakbér meg 100 ezer forint. Emel a lakás tulaj 50 ezer forintot a bérleti díjon. Bemész a főnökhöz kapsz 50 ezer forint emelést, amit gyakorlatilag egy az egyben tovább is adsz minden hónapban a lakás tulajdonosnak. A só ára továbbra is 100 forint, tehát a KSH amikor számolja az inflációt, akkor nem lát ebből semmit. Kicsit sarkítottam, de a lényeg, hogy ha valamit nem mérsz, akkor csak egy töredékét fogod látni végül a béreken keresztül az inflációban.
2015 és 2022 között kb. tripláztak a budapesti lakás árak (kb. éves 15-20%), viszont ezzel párhuzamosan 0 és 5% közötti volt az infláció? Bérletre vagy lakáshitel törlesztőre simán elmegy a fizetések negyede, harmada. Akkor a maradék termék ára nem változott, netán defláció volt ebben az időszakban? Szerintem Magyarországon szándékos sumákolás megy, mert ha az USA-hoz hasonlóan bekerülne normálisan a lakhatás az inflációs kosárba, akkor az említett időszakon +5% lenne simán az infláció évente, tehát már 2020-ban 10% körül jártunk volna.
A többi kérdésedre én is keresem a válaszokat
[ Szerkesztve ]
some men just wanna watch the world burn...
-
j0k3r!
senior tag
some men just wanna watch the world burn...
-
attiati
veterán
Bocs, egyszerűsítettem munka közben.
A példádban a munkáltató miből termeli ki az 50%-os béremelést?
Úgy, hogy árat emel!A való életben persze nem lesz egyből 50%-os béremelés, ha 50%-ot drágul az albi.
Időben sem azonnal jelentkezik, hanem amikor felmond a dolgozó, vagy rendkívüli béremelést kér, vagy a legközelebbi rendes béremeléskor. De legtöbb esetben csak pár év múlva sikerül elkérni béremelésben a teljes lakhatási költség drágulást. Ezért írtam, hogy "Középtávon a lakhatási költségek beépülnek a bérigénybe és azon keresztül az inflációba".Ezek a hatások kiegyenlítődnek.
Szóval időben elnyújtva, de megjelenik a lakásár infla a só árában akkor is, ha a KSH nem pakolja bele az indexbe a lakásár emelkedést.
[ Szerkesztve ]
-
julius666
addikt
válasz attiati #4008 üzenetére
A példádban a munkáltató miből termeli ki az 50%-os béremelést?
Úgy, hogy árat emel!
Vagy:
- Csökkennek a költségei (energiaköltség pl.)
- Csökken a hiteleihez tartozó törlesztési teher a csökkenő hitelkamatok miatt (vagy: több hitelt tud felvenni fix törlesztő mellett beruházni és ezzel hatékonyságot növelni)
- Saját profitját csökkenti a növekvő verseny miatt (ez lehet akár munkaerőpiaci verseny miatt is)Összetett ez.
-
attiati
veterán
Ilyen a végzettség és voltam tizenplusz évet alapkezelőnél, de sajnos egyáltalán nem témába vágó munkakörben. Azért így is ragadt a megbeszéléseken a szemlélet. Főleg, hogyha valakit érdekel is. Mondjuk már fősulin is szerettem a monetáris politika tantárgyat. De nevezzük inkább lelkes érdeklődőnek. Szerintem manapság alapszükséglet, persze kinek mi a hobbija
-
j0k3r!
senior tag
válasz attiati #4008 üzenetére
Oké, ez igaz
A próba kedvéért megnéztem, hogy a 2016 óta
- mennyi volt az infláció? kb. 35%
- mennyit nőttek a budapesti bérek (átlag, nem medián)? kb. 80%
- mennyit nőttek az ingatlan árak? kb. 200-250%
- mennyit ment a BUX? kb. 150%Szóval elég komplex a probléma, de azt továbbra is tartom, hogy a lakhatásra fordított pénz (hitel törlesztő vagy bérleti díj) az egy szemmel látható összeg a legtöbb magyar háztartásban és alul van reprezentálva az infláció számítása során, amikor kijönnek az éves 2-4%-os inflációs adatokkal (2016-2020).
Én nagyon várom, hogy kiegyenlítődjenek végre azok a hatások
[ Szerkesztve ]
some men just wanna watch the world burn...
-
julius666
addikt
válasz attiati #4016 üzenetére
Nem értem, hogy amiket én írtam azok miért nem tudnak válaszok lenni a kérdésedre.
A csökkenő kamatkörnyezet pl. a mérleg mindkét oldalát "tolja": az ingatlanárakhoz szerintem nem kell magyarázat, de mivel a munkaadó oldalán is valszeg költség csökkentést jelent (vagy többlet beruházást ami több profitot tud termelni) ezért a munkabér emelésnek is több tere marad (amit aztán megint multiplikálnak a csökkenő kamatú hitelek ingatlan vásárlásnál ).
Elméleti szinten egyetértek veled, szerintem is kiegyenlítődik hosszútávon minden, de az elmúlt évtized azért szép gyakorlati példát adott arra, hogy ez nagyon hosszútáv is tud lenni, ha van elég buffer a rendszerben.
[ Szerkesztve ]
-
I02S3F
őstag
válasz PredatorZoli #4020 üzenetére
Köszönöm!
-
attiati
veterán
válasz julius666 #4019 üzenetére
Bocs, amúgy jó volt a gondolatmeneted.
Csak nem szerettem volna még több tényezőt behozni, előzményt és következményt vizsgálni. Csak rámutatni J0k3rnek, hogy kimaradt a béremelés fedezete az elméleti példából, kizárólag a 3 paraméterrel vizsgálva.Amúgy tök igaz, hogy a kiegyenlítődés csak elméleti marad. Éppen a túl sok tényező miatt.
A gyakorlatban bejönnek azok a tényezők, amiket írtál és kibogozni is nehéz, hogy mi mitől van.A FED is pont ezzel szenvedhet, hogy túl komplex és mire valamelyik tényező dominánsan megmutatja magát, addigra már csak futni tudnak az események után.
[ Szerkesztve ]
-
Wn2tl
tag
válasz attiati #4022 üzenetére
"A FED is pont ezzel szenvedhet, hogy túl komplex és mire valamelyik tényező dominánsan megmutatja magát, addigra már csak futni tudnak az események után."
Elméletben ezt a dilemmát próbálja majd kiküszöbölni a digitális $ és €. A pénzügyi stimulusok sokkal célzottabbak és hatékonyabbak lesznek. -
Ixion77
Topikgazda
A gondjuk nem csak az, hogy ne tudnának elég célzottan stimulálni, hanem mint Powell pedzegette már néhányszor, a gazdaság nem egy lineáris egyenlet. Újságírók rendre megkérdezik tőle, hogy erről vagy arról a tényezőről mi a véleményük, amire virágnyelven elmondja, hogy ők nem egy, hanem több száz tényezőt néznek. A világ legjobb közgazdászaik dolgoznak náluk, a legjobb szimulátorokkal dolgoznak, de mégsem tudják megjósolni a jövőt. Szerintem erre próbált attiati célozni.
Ugyanezért tartom viccesnek amikor fórumozók a fotelból, vagy épp Youtube-rek sajnálják le a FED-et hogy "hogy nem látta ezt meg azt". Nem az a gond, hogy nem látták, hanem hogy több száz egyebet is láttak, csak azt nem hogy a több száz lehetséges problémából melyik válik kritikussá. Arról pedig még nem is beszéltünk, hogy nyilvánvalóan (világ)politikai célokat is erősen figyelembe kell venniük."Seems like humanity needs war and famine to correct itself."
-
j0k3r!
senior tag
Egy laza kerekasztal beszélgetés a monetáris politikáról meg egyebekről, akit esetleg érdekel: [link] [VIDEÓ]
(Jeff csatornáján is van egy videó az elejéről, de van átfedés a kettő között)Remélem majd feltöltik egyszer a teljes beszélgetést is. George-tól eltekintve szerintem mind a hárman nagy koponyák.
OFF-ba rakom, mert szerintem kevés embert érdekel(het)
some men just wanna watch the world burn...
-
addikt
válasz attiati #4008 üzenetére
A példádban a munkáltató miből termeli ki az 50%-os béremelést?
Úgy, hogy árat emel!Tipik magyar mentalitás. Pedig nem.
A valóságban a következőn érdemes elgondolkodni: hogyan lehet az, hogy Ausztriában a Lidl pénztáros 3x annyit keres, mint Magyarországon, miközben ugyanazokat a termékeket árulja ugyanolyan áron?
#4006j0k3r!
Hja, ez egy örök dilemma az ingatlanokkal kapcsolatban. Módszertani különbség van USA és Európa között, de egyébként USA-ban sincs nagy súlya a kosárban. Ott is extrém módon nőttek az ingatlanárak, mégsem szállt el az infláció. A lényeg az, hogy az ingatlan vásárlását Európa nem fogyasztási, hanem beruházási jószágnak tartja, az inflában viszont csak a fogyasztási cikkek vannak benne. Persze a bérlet bekerül, de mivel nálunk az például a lakosság elég kis részét érinti, ezért kicsi a súlya is. Szóval még a legnagyobb jóindulat mellett is torz eredményt hoz. Illetve nem torz, a megadott módszer szerint ez a jó eredmény, csak aki ingatlant akar venni, az nem ezt érzékeli. De hát erre meg az a válasz, hogy sorry, az infla nem ezt méri.[ Szerkesztve ]
-
addikt
Azért lenne értelmetlen kiforgatni mindenkire, mert ahogy írtam, beruházásként fogja fel a módszertan. Beruházást pedig nem elfogyasztod, az értéke jellemzően növekszik hosszú távon, ergo a pénzednél leszel a jövőben is. Ennek nyilván van költsége, a kamatterhet talán berakja az infla kosárba, ezt most passzolom.
Lefordítva: ha te hitelre veszel egy ingatlant, akkor a teljes időhorizontra vetítve (akár a halálod pillanatáig) az neked a hitel kamatterheibe fog kerülni, nem többe, mivel t1 időpontban az ingatlan továbbra is értéket képvisel. Ezzel szemben a bérlés esetén a lejáratot követően nem lesz semmid, ergo az telibe fogyasztás volt.
-
j0k3r!
senior tag
Egyetértek a leírtakkal, személy szerint folytatom az IDTL vásárlást. Jelenlegi tudásom alapján szerintem a portfólió 10%-a ez lesz nálam (pár éves időtávú "trade" jelleggel)
some men just wanna watch the world burn...
-
Ixion77
Topikgazda
Akkor jó alternatíva, ha úgy gondolod hogy az infláció az USA-ba már nem tér vissza, az gazdaságuk nem kerül válságba, államadósságukat továbbra is finanszírozni fogják tudni, és a kereslet az államkötvényeire növekedni fog.
Összességében valószínűleg igen, jó alternatíva. Hogy pont ez az ETF a legjobb-e, azt nem néztem. Én DTLA-t és SPPX-et szoktam venni. Ehéten jól fel is bosszantott, mert hétfőn elhatároztam hogy kedden venni fogok egy jelentős adagot belőle, de aznap kiment a fejemből, szerdán meg mire eszembe jutott már csak verhettem a fejem a falba. Remélem, lesz még egy kör lefelé.
Vedd figyelembe, hogy ezek kvázi tőkeáttételes eszközök, a US hosszú távú kötvények hozamának esésére fogadsz velük, és jelentős mozgásokat produkálhatnak bármely irányba. Ha IB-nél vagy, akkor vehetsz helyettük direkt US államkötvényeket is. Az 1 évnél rövidebb lejáratúak már 5% feletti fix kamatot hoznak, és biztosan nem esnek."Seems like humanity needs war and famine to correct itself."
-
veterán
válasz Ixion77 #4039 üzenetére
koszi a reszletesebb magyarazatot en alapvetoen usa parti vagyok, es bizom az o gazdasagukban, tenyleg baromi erosnek tunik. az emlitett kotvenyekre tudnal linket mutatni? flatexen vasarolok most, hatha ott is elerheto. ha nem, akkor veszek ezen kotvenyekbol IB-n
"a jövötsajnos nemlehet tudni csakhamárotvagy deakormegmár azajelen"
-
j0k3r!
senior tag
Nem bízok a forintban, meg nincs is sok belőle (váltani meg nem akarok). Itt én elsősorban a kötvény árfolyam emelkedésére játszom, a kamat (osztalék formában) az csak a ráadás
#4039 Ixion77: "az gazdaságuk nem kerül válságba" - Historikus tapasztalatok alapján pont ilyenkor fog emelkedni az árfolyama, szóval a válság/recesszió nekem jó. Én itt arra fogadok, hogy tartósan (3-5 év) nem fognak itt maradni a hosszú kamatok. Rövid távon (~ 1 év) mehet még feljebb, sőt örülnék is neki, mert akkor egyre olcsóbb lesz az IDTL.
[ Szerkesztve ]
some men just wanna watch the world burn...
-
Ixion77
Topikgazda
"az emlitett kotvenyekre tudnal linket mutatni?"
Itt vannak mindig a frissek:
https://www.treasurydirect.gov/auctions/announcements-data-results/
Azok az 5.3%-os kamatok dollárban a 3%-os inflációjukat figyelembe véve jobbak, mint a PMÁP a +1%-kal (illetve már csak +0.25%). Ráadásul sokkal erősebb másodpiacuk van, nem lehet "beléjük ragadni".#4041 j0k3r!
"az gazdaságuk nem kerül válságba" - Historikus tapasztalatok alapján pont ilyenkor fog emelkedni az árfolyama, szóval az nekem jó.
Általánosságban igazad van: a kötvényeket akkor veszik, amikor menekülni kell másból. De azért számít, hogy mi lesz a válság oka. Ha sovereign debt válság lesz, akkor nem fogadnék a dollár kötvényekre (sem).
A történelmi tapasztalatok néha félrevezetnek. Azok alapján pl. tavaly ősszel szembe kellett volna menniük a kötvényeknek a részvénypiaccal. Ehelyett együtt estek.[ Szerkesztve ]
"Seems like humanity needs war and famine to correct itself."
-
j0k3r!
senior tag
válasz Ixion77 #4042 üzenetére
Szerintem az erős dollár és magas kamatok idővel összenyomják mind az USA, mind a globális gazdasági növekedést. A jelenlegi
neoliberáliskapitalista gazdasági berendezkedés a 80-as évek óta (Reagan, Thatcher, stb.) a folyamatosan növekvő hitel állományra épül, csak így tud növekedni. Én ezért nem gondolom, hogy be fog tudni ragadni az infláció növekedés nélkül. Ha nem nő a GDP, nem nőnek a bevételek, profitok, bérek, akkor infláció sem lesz.Sovereign válság esetén én szintén azt várom, hogy ide "menekül" majd a pénz. Tavaly ősszel még messze volt a kamatemelés vége (3% körül jártak), de most már majdnem itt a vége (szerintem), szóval lehet, hogy csak kivárás volt + a részvénypiac is technikailag nagyon túladott volt. Ez utóbbi persze csak spekuláció, viszont most pozitív reálkamat van, ami tavaly ősszel a 8%-os infláció mellett nem volt.
Ja és persze #notafinancialadvice, szóval senki ne rohanjon hétfőn vásárolni, csak azért mert itt erről hangosan gondolkodunk
[ Szerkesztve ]
some men just wanna watch the world burn...
-
j0k3r!
senior tag
válasz tomazin #4044 üzenetére
https://nav.gov.hu/ado/szja/Szocialis_hozzajarulasi_adot_kell_fizetni_a_kamatjovedelmek_utan
Ez talán a hivatalos állásfoglalás, de én azon se lepődnék meg, ha a kötvény ETF után fizetnem kéne...
some men just wanna watch the world burn...
-
Ixion77
Topikgazda
Szerintem ez számunkra a lényeg:
"6.Érinti-e a kamatjövedelem utáni szochó a tartós befektetési számlán keletkezett kamatjövedelmeket?
Nem, a tartós befektetésből származó jövedelem az szja-rendszeren belül egy önálló jövedelemkategória, így a kamatjövedelem utáni szochofizetés nem merülhet fel."Az USA pedig állítólag nem adóztat álampapír hozamot ha az nem US resident tulajdonában van.
#4045 ngaba
Hét közben néztem, nekem elég egyszerűnek tűnt. A spread kicsi volt, a vételi költség 5 dollár, az adózás meg úgyis sok majd lejárat után derül ki.[ Szerkesztve ]
"Seems like humanity needs war and famine to correct itself."
-
julius666
addikt
válasz Ixion77 #4042 üzenetére
Általánosságban igazad van: a kötvényeket akkor veszik, amikor menekülni kell másból.
Nem csak ezért emelkedik az árfolyam válságos időkben. Ha így lenne akkor kb. az arannyal mozogna együtt. Válságnál azt árazza a piac, hogy a FED kamatot fog csökkenteni, meg (most már) újabb QE indul. Mindkettő jelentősen csökkenti a hozamokat/növeli az árfolyamot, főleg hosszú oldalon ugye.
Új hozzászólás Aktív témák
- Telekom mobilszolgáltatások
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- Sorozatok
- Elektromos cigaretta 🔞
- Windows 11
- EAFC 24
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Gaming notebook topik
- További aktív témák...
- Tyű-ha! HP EliteBook 850 G7 Fémházas Szuper Strapabíró Laptop 15,6" -65% i7-10610U 32/512 FHD HUN
- Bomba ár! HP EliteBook 840 G5 - i5-8G I 8GB I 128GB SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W10 I Gari!
- The Last of Us Part I Ps5
- Bomba ár! HP EliteBook 830 G6 - i7-8G I 8GB I 256GB SSD I 13,3" FHD I HDMI I Cam I W11 I Gari!
- Bomba ár! Dell Latitude 5580 - i5-G6 I 8-16GB I 256 SSD I 15,6" FHD I HDMI I CAM I W10 I Garancia