Új hozzászólás Aktív témák
-
Pár gondolat motoszkál napok óta a fejemben, néhányat említek csak:
Az van, hogy az olcsó SSD-k kisebb teljesítményű, akár régebbi gépekbe tökéletesek, de jobb, drágább gépekbe mindenképp érdemes a nem belépő szintű SSD-ket választani. (kb ezt az egy mondatot elég is lenne itt hagynom)
Ég és föld lehet a különbség a belépő és középszintű SSD-k között, nyilván a meglévő DRAM ill host memory buffer-t alkalmazó megoldások például egy Samsung esetén már nem csak a saját hardverkomponensek használata miatt, de ezek saját hw/sw fejlesztései, optimalizáltságuk miatt is tartósabb jó teljesítményre képesek. Szaktopikban is azokat a meghajtókat ajánlják, melyeket az ismert gyártók (Samsung, WD/Sandisc-Toshiba, Micron/Crucial) saját komponensekből rakják össze az eszközt, nyilván jobban optimalizáltak, de ezen kívül még elég komoly fejlesztéseket is hozzátesznek, ettől lesznek jóval megbízhatóbbak azoknál a gyártóknál, akik vásárolt komponensekből összerakják az SSD-t, de különösebben sokat már nem tesznek vele.
Alig esik szó az eszköz elektronikájának védelméről, pedig a belépő eszközök jó része nem azért megy tönkre, mert a komponensek nem jó minőségűek, hanem azért, mert optimalizálatlanok és nincs kifinomult védelmi rendszerük. (nyilván így tudnak olcsók lenni)
Ez a fedélzeti cache
téma olyan téma, amire még gyúrhattál volna egy kicsit, nagyon elnagyolt, pedig lényeges a cache alkalmazása bizony! Vezérlőtől függ például a HMB és annak hatékonysága. Belépő SSD-k nem is minden esetben használnak HMB-t, egyszerűen csak futnak, ahogy bírnak. A saját NAND cache is lehet fix méretű és/vagy dinamikus, jó példa a saját fejlesztésekre a Samsung IntelliWrite megoldása vagy a WD/Sandisk nCache 2.0 technológiája, bár utóbbival elég galád módon kiváltották a WD Blue sorozat DRAM cache-ét... [link]Úgy tudom DRAM cache-t és/vagy fix+dinamikus SLC cache-t is a középmezőnyös SSD-k alkalmaznak, például Samsung 860/870 EVO..., 970 EVO Plus...mondjuk ez már épp nem középmezőny.
Sajna a tesztjeid komoly melóbefektetést igényeltek és érdekesek is, viszont jórészt fals eredményeket is hoztak. 17-es hsz-ban már utalt az okokra fórumtársunk, de jóval bonyolultabb a dolog ennél, én is laikus vagyok nyilván, de régebben próbáltam tesztelni SSD-t és csak úgy érdemes, ha a teszt paramétereit magad tudod beállítani. Komolyabb teljesítmény teszteket a a fio, Bonnie hdparm, dd és társaival érdemes csinálni. Amikor az eredmény jó részét a tesztelő gép hardverösszetevői befolyásolják....
itt van pár egyszerűbb példa a paraméterezhető tesztelésre(van benne hiba, de ez most lényegtelen) [link][link](ennek a hsz-nek a végén van két kép, ami még egyszerű GUI-s alkalmazással is jól mutatja, mekkora különbség lehet írásban/olvasásban, ha kikapcsolod a cache-t!)
Amúgy tetszik a blogod, jó elgondolás, a végrehajtás is komoly meló, de pár dologban el kell még mélyülnöd, hogy real-közeli értékeket tudj kimutatni.
Piszok érdekes tud lenni egyébként az SSD technológia és sw fejlesztési témakör, pár évvel ezelőttig engem is érdekelt, de hamar elértem a határaimat szerintem techno és IT analfabétaként. :-) Szerintem nézegesd a hsz-ben linkelt írásokat és tesztelő programokat, hátha kedvet kapsz hozzájuk, no persze a legpontosabb teszteket nem csilivili Win alatt készíti az ember, nem véletlen CLI-s programokat ajánlanak ezekhez!
Ja és a lényeg! Nem olvastam az access time kifejezést sehol, pedig igazán ez számít a belépő szintű SSD-k esetén, semmit nem ér a sustained terhelés*, a szekvenciális írás, kizárólag a hozzáférési idő számít, ez adja az SSD nagy előnyét a HDD-vel szemben, ugyanis itt cc. 90-szeres az érték az SSD javára! Nem 5-6-szoros, mint a szekvenciális írásnál/másolásnal!
Ennyit gondoltam megosztani építő jelleggel, remélem annak veszed a kritikai elemeket. (egyébként pár totál értelmezhetetlenül bugyuta hsz miatt nem nagyon akartam hozzászólni, de mivel nem szaktopik, mindenki akkora marhaságot ír, amekkorát bír...)
[ Szerkesztve ]
-
válasz
Graphics
#108
üzenetére
Pedig a legtöbb külföldi oldalon is Win alatt tesztelnek.
Persze...de akkor az a jó? Vagy jó az úgy is kategória?
Értem amúgy, mire gondolsz, mivel le is írtad, szóval én is homeuser vagyok, csak volt szerencsém találkozni komolyabb tesztelő programokkal és mi van, ha fórumtársunknak megtetszik a dolog? Ne zárjunk már ki alapból kifejezetten okos dolgokat! Én értem , kedveled a Linuxot, de vonatkoztass el néha tőle.
Inkább csak használom sok éve, de nem csak én és miért is kéne elvonatkoztatni tőle? Mert többség Wint használ?
(na jó, kedvelem is, de ez indiferens most)Mindegy, lényegében Te is láttad az eredményeket....nagyon nem reálisak és ez nem a tesztelő hibája!
Csak ötleteltem, javasolgattam, nem kekeckedtem. Ilyen is van.
[ Szerkesztve ]
-
válasz
Graphics
#110
üzenetére
Hál'istennek, hogy nem kekeckedtél.
Szinte sose, de néha odáig alakul, ezt be kell ismernem!
Nem vagy Te home-user, csak mindig azt állítod.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
8 éve Linux Mint Cinnamon-t használok, az meg közismerten abszolut kezdőknek való disztró, gyakorlatilag nagymamaOS!
Jut eszembe, több helyen olvastam itt felsorolásként, hogy Sata és M.2...ez elég zavaró tud lenni, lehetne Sata és NVMe inkább, mert van, akinek meglepő, hogy az M.2 az lehet Sata is! Szó se róla, elég kacifántosak ezek a csatoló meg protokoll dolgok az SSD-knél....
Ja meg a Samsung az hulladék....aham, hogyne! Kár, hogy nem hozzám hullik be pár zsáknyi, mondjuk 980 Pro meg 860 EVO-k vegyesen.
[ Szerkesztve ]
-
A tesztprogramon kívül mérhető/érezhető valahol, hogy az SSD nem 5-6-szor, hanem 90-szer alacsonyabb hozzáférési idővel rendelkezik, mint a HDD
Igen, ez az egyetlen igazi érzés valós, amikor valaki HDD után először elkezd SSD-t használni! Az access time különbsége a leglényegesebb, mivel ha belegondolsz, egy átlag user a napi használat során ezt érzékeli, nem másolgat egész nap, hanem használja a gépét böngészik, multimédiázik...(abban igazad van, hogy SSD-k között a különbség nehezen érzékelhető, mivel microsecundumokról van szó)
Amit eddig nem említettem, a sustained tesztnek igazán DC SSD-knél van jelentősége, home user SSD-nél kb nulla értelme van. A tartós írásterhelés sosem valósul meg átlagfelhasználónál, otthoni gépkörnyezetben a belépő SSD épp azért kevésbé stabil, mint egy középkategóriás Samsung 860 EVO, mert rendszertelenül kapja a különböző terheléseket. Ezt még fokozza az is, hogy egy olcsóbb notebook sincs úgy elektronikailag optimalizálva, mint egy drágább gép, főleg érvényes ez az üzleti kategóriára. (emiatt vesznek sokan új belépőszintű noti helyett használt üzletit)
Mondok HDD területről egy példát, adott desktopban tápegység hiba miatt alaplap is elfüstölt és volt benne egy WD Black HDD meg egy átlagos minőségű, látszatra mindkettő meghalt, viszont helyreállító programmal a WD Black teljesen visszaállítható volt, a másik nem(nem az adatokra gondolok itt) nyyilván a WD Black komolyabb elektronikai védelmi rendszerének köszönhető, hogy az túlélte. Hasonló különbségek vannak a belépő olcsó SSD-k és egy saját fejlesztésű komponensekből összerakott, optimalizált, elektronikai védelemmel ellátott 860 EVO között is. Jobb gépbe sem a gyorsasági különbségek miatt érdemes középkategóriás SSD-t venni, hanem a hosszabb távú tartóssága, stabilitása miatt. (egyébként maga a DRAM cache is a sok apró fájl betöltésében vesz inkább részt, emiatt jobb a hozzáférési idő)
"Ezt a tesztet nem akartam többnek láttatni, mint ami: egy laikus műkedvelő gyakorlati bemutatója egy érdekes témáról."
Nyilván, írtam is, hogy tetszett, komoly meló volt és érdekes is.
"Az lehet (vagy inkább valószínű), hogy célszoftverekkel, Linux alatt profi lett volna a teszt, de ezekhez nem értek és őszintén szólva a kézzelfogható, "gyakorlati" eredményeket mindig is többre becsültem, mint az elméletiket. "
Az említett tesztprogramok eredményei igazán gyakorlatiak, ha belegondolsz, mire is használják a Linuxokat(nem az otthoni desktop Linuxokra gondolok), akkor nyilván belátod, milyen gyakorlati céllal készültek ezek a programok, hiszen egyre inkább DC SSD-ket használnak komolyabb szintű szervereknél is, hogy a nagy supercomputerekről ne is beszéljünk.
Mivel szerinted az általad mért teszteredmények reálisak, az általam említett programok eredményei meg elméletiek, így ezen tovább nincs is értelme menni, mivel hitvitákba SSD ügyileg nincs értelme belemenni ez esetben sem.
Windows-betöltés eredményei nagyon tetszettek, Minap felraktam a legfullosabb asztali kezelőfelületű KDE-vel egy disztrót, 5.18 sec volt a bootideje...egyre lassúbbak ezek is, 5-6 éve még egy hasonló Antergos 2,7 sec alatt bootol. :-)
(anno egyik ok, hogy lecseréltem a Wint Linuxra, épp az volt, hogy lefőtt a kávém, mire bebootolt a Win7)Egyébként tényleg totál laikus vagyok én is, amiatt kezdett érdekelni anno az SSD téma, mert akkoriban, mikor az első SSD-met vettem, még olyan kérdések voltak, hogy jól kezeli-e a Linux az SSD-t, mint eszközt...persze azóta kiderült, hogy nagyságrendekkel jobban, de ez egy másik kérdés már. Szerencsémre épp egy Intel 520 120GB volt az első példány, ami atomstabil volt, ma már elég lassúnak számít, talán épp Sandforce vezérlős, ami épp nem használ semmilyen host buffer cache-t.
Annyit még, hogy olvastam itt, hogy 20% helyet hagyni kell az SSD-n, különben nagyon lelassul....hát ez így baromság, de akit érdekel, olvasgasson a szaktopikban overprovisioning témában kicsit.
[ Szerkesztve ]
-
válasz
Graphics
#116
üzenetére
De az overprovisioning nem a sebesség miatt van...
Azt csak azért említettem a végére, mert pár hsz-ben szó esett arról, hogy 10 meg 20 %-ot üresen kell hagyni. Már ez az üresen hagyás is elég félreértelmezhető, sokan úgy értik, hogy particionálatlanul kell hagyni ekkora helyet. Aki relatív kis méretű SSD-t használ, annak nagyon nem mindegy, mekkora helyet dob el, akár feleslegesen is!
Érdekes, mennyire hasonló kinézetre a régi és mai adattárolás!
[ Szerkesztve ]
-
Többek között emiatt is, meg sok más szempont miatt. De úgy lehetne fogalmazni, hogy "jobban össze van rakva", aminek egyik eleme, hogy elektronikailag jobb.
Nyilván legtöbb szempontból jobb választás, de nem akartam jobban belemenni, mert ezen a jobb a használt üzleti témán is csak a veszekedés megy sok helyen.
átlagfelhasználó általi használathoz közeli, parktikus teszteket végzett el, míg az általad említett programok azért ritkábban kerülnek elő.
Az is biztos gyakorlati, csak az átlag user nem is találkozik vele, neki megfoghatatlan, így számára "elméleti".
Adott környezetben az is praktikus, gyakorlati, csak más célcsoportnak.Értem, így elméleti....igaz, de hiába praktikusak azok a tesztek, ha fals az eredmény! A WD Blue 3D-n új korában csináltam egy mezei GUI-s tesztet, nem a profibb módszerekkel, csak egy egyszerű Lemezek nevű alkalmazással. Durva különbség van a normál teszt és a kikapcsolt cache állapotban történő teszt között...
Ezt csak azért mutatom, mert ha default van beállítva egy tesztelő program valamelyik opcióban, akkor azt látod...de mennyire reális az a helyzet, ha egy teljesen más hardverkörnyezetbe kerül egy ugyanolyan tipusú eszköz? (nincs meg már a WD Blue 3D, pedig szétszedtem volna, hogy van-e benne DRAM cache vagy már ebben is szoftveresen van megoldva) Egyszóval célszerű lenne tudni egy adott belépő SSD-nél is, hogy van-e benne saját host buffer vagy csak a rendszer cache-eli...
Ha már access time különbségekbe belemegyünk, akkor megemlíthetjük még az IOPS értéket is.
IOPS...igazad van, sajnos nekünk elitistáknak(akik nulla forintos OS-t használnak), de legalábbis nekem az IOPS kimarad a fókuszból, főleg mert Linux alatt különböző IO scheduler lehet default és akár cserélheted is. De ja, fontos érték az IOPS is nyilván.
Mondjuk az enyémben elvileg a user által elérhetőn felül van gyárilag lecsípett hely overprovisioningre, szóval elvileg nem kell foglalkoznom vele.
Sajna sokan nincsenek tisztában vele, hogy minden SSD-ben lévő NAND adott méretű, így egy 240GB-os SSD-nél már alapból meg is van 16GB lefoglalt hely, szinte meg is van a minimum 7%. Ha pluszban még 20%-ot particionálatlanul hagyunk, az felesleges helypazarlás, de nyilván jobb az eszköznek a több üres hely. No meg egy dupla méretű SSD-ben a DRAM cache is dupla akkora és ez is számít sokat(már amelyik rendelkezik DRAM cache-sel)
-
A vezérlő valóban sötét ló az egyenletben, de a Samsung, WD/Toshiba és a Micron vezérlői elég megbízhatóak, ha van statisztika, ha nincs erről. Nincs kizárva, hogy ezek is halhatnak, de egy jól optimalizált SSD-nél erre is kisebb az esély. WD Blue 3D-ből meg Samsung 860 EVO-ból azért elég jelentős mennyiség fogyott, ha gond lett volna a vezérléssel, az tudható lenne.
Lehet, hogy 10 év múlva már ez lesz a helyzet
10 év...az nagy idő, már lehet nem is NAND alapú SSD-ket fogunk használni, gondolj csak bele, milyen eszközöket használtál 10 éve!
-
válasz
Graphics
#126
üzenetére
Jogos a WD Blue 3D-re gondolva, a Toshiba/WD NAND modullal kevertem. Itt a vezérlő az Marvell.
De persze Toshiba vezérlő ettől még nyilván van, akár a Toshiba utód Kioxia Exceria SSD-ben is Toshiba TC58NC1202GST vezérlő van! De lehet ez csak névleges, mert valójában egy rebrandelt Phison E12C lenne? Eszerint nagyot tévedtem.
[ Szerkesztve ]
-
Főleg a meghajtókra gondoltam, 10 éve még aranyáron volt egy mai 860 EVO 1TB szintű SSD, ma meg átlag konzumer termék.
Elég lassú a fejlődés azért ma már. 7-8 éve használom a mostani gépemet
Akkor milyen géped is volt 10 éve?
Én jól elvagyok a majd 9 éves HP 8570p-vel, RAM és SSD bővítéssel persze. Dell Precision M4700 meg már épp 10 éves modell, persze 4 és 2 éve vannak meg, nem 10 éve. De innentől az a kérdés, hogy milyen ütemben fogják pazarlobbá tenni a szoftvereket.
No ez viszont döbbenetes mértékben bloatosodott utóbbi 10 évben, mára a desktop Linuxok rendszerigénye is akkora lett emiatt, hogy szinte nincs old computer szintű desktop Linux sem.
-
válasz
Graphics
#130
üzenetére
Toshiba TC58NC1202GST - jelenleg létezik ilyen kontroller, de nyilván ismerhettem volna, mi volt akkor, mikor még nem létezett, igazad van! Már megint.
A képen mit lát egy laikus szerinted? A Hynix DRAM mellett.
Mikor még én vettem a WD Blue 3D-t, akkor tuti Toshiba/WD NAND volt benne, Kioxia nem is létezett még. Ebben is olyan NAND van még, mostaniakat annyira nem ismerem. Tény, hogy a WDS100T2B0A modellnél már ezt írja a SkinFlint is:
memory modules: 3D-NAND TLC (different configurations possible)
[ Szerkesztve ]
-
válasz
Graphics
#134
üzenetére
Toshiba TC58NC1202GST controller van a képen? Naná!
Egyébként a WD-nél tényleg bele tudok kavarodni ebbe a Toshiba / Sandisk / Western Digital fejlesztésekbe.
A BiCS NAND nem volt rossz, de hogy kispórolták a 2BOA sorozatból a DRAM-ot....elég durva, mégha ezzel az ncache 2-vel pótolták is. Ezután már csak Samsungokat veszek.
-
Sandisk az teljesen hihető, azok is variálnak, először eladták az SSD üzletágat a WD-nek, utána egyszer csak megint elkezdtek kijönni SanDisk néven az új SSD-k, bár nem voltak rosszak. Ennél az SN530-nál is valami 3D-NAND TLC, Kioxia, 96 Layer (BiCS4)-et ír a SkinFlint. Viszont a sebesség paraméterei alapján elég visszafogott, így gondolom kevésbé melegszik, mint az A2000-es Kingston! Ez utóbbi meg kifutott szépen...
Amúgy meg sajna szerintem szinte már csak marketing, ami kikerül gyárilag egy SSD-ről, ez viszont elég durva!
Épp van egy 860 EVO 250GB-ról képem...nem csoda, ha megtáltosodott BIP ft-nél a gép!
A kék csík nem látszik, mert a felső ablak peremen fut végig. Kb a 860 EVO az, ahol ilyen egyenletes vízszintes R/W vonalakat láthatsz egy teszten! Access time se rossz.
[ Szerkesztve ]
-
Tehát ha valaki rátesz egy tipikus SSD hűtőbordát, akkor az feltámaszkodik a flash IC-re, a vezérlő felett meg marad egy pici légréteg, ami így még kevésbé mozog mint borda nélkül.
Úgy tudom, hogy a hővezető bordákhoz adnak hővezető lapkákat is, ami összenyomódik a borda és a hőleadó komponensek között, így leadja a hőt a borda felé, de aki használ ilyet, kijavít, ha nem így van. Aztán az is lehet, hogy 50 fokot érzel melegnek, az meg még nem gond, 70-ig gyárilag még jó a hőérték, persze ha nyugiban 50 fok, az terhelve nyilván több, még ha határértéken belül is van, sokan raknak rájuk ezért bordát.
Valami 10 év körüli desktop nekem is van pár éve már használaton kívül, elmenne azon minden, de 4 éve már inkább az Elitebook-ot használom. Ma már NAS-nak sem érdemes beállítani a desktopot, fene tudja mennyit fogyaszt...bár AMD APU van benne, az nem olyan vészes.
(#144) BiP
20 sec alá? Nem akarsz kicsit gyorsítani azon a gépen?
8 éves öreg noti bootidő:
Startup finished in 3.561s (kernel) + 1.625s (userspace) = 5.187s
graphical.target reached after 881ms inTeszt OS, de nem rossz. [link]
Belakott Mint Cinnamon kicsit lassú....
ubyegon@Mint-C-20:~$ systemd-analyze
Startup finished in 4.735s (kernel) + 2.522s (userspace) = 7.257s
graphical.target reached after 1.643s in userspace[ Szerkesztve ]
-
Ja bocs, azt hittem nincs még hozzá/rajta borda, mivel az ujjaddal tapiztad!
60 fok terheletlenül azért kicsit sok, főleg ha borda is van rajta, igaz kicsit alibizik, de akkor is. Ahogy mondtad is, ha ezt notebookba berakja valaki, ott semmi szellőzés... De van saját SSD manager programja a WD-nek is, nem? Azzal is meg kéne nézned. 
-
Akkor mondjuk berakhatnál oda pluszban egy plusz lapocskát, hogy kitöltse a rést és arra a bordát vagy csak a forrósodó lapra tennél egy RAM sünit! Barkács módszer, de működhet szerintem!
Sajna a sensor-ok hődetektálására nincs tippem, pedig biztosan van valami megoldás, de ez már tényleg nem egyszerű home user szint. még lapocska
[ Szerkesztve ]
-
Azon felül meg tán sok haszna nem lenne, elvégre ezeket úgy tervezik, hogy notebookba besuvasztva is működjenek, plusz csak hétköznapi terhelés éri ahol alkalmazva van.
Azért ezt óvatosan jelenteném ki, a szaktopikban rendesen írják azért sokan, hogy kell a borda, mert nagyon melegszik az NVMe SSD-jük, de nyilván inkább elővigyázatosság ez, mert ha nem tartósan 60-65 fok, csak időnként, akkor az nem okoz gondot. Ha a gyártó az optimális hőfokot 70-ben maximálja, akkor az teljesen jó még. De ez a hőfok dolog is nagyon függ a hardverkörnyezettől, nemrég volt nálam egy igazán vékony kis Lenovo A475, amiben egy AMD Pro APU volt, az SSD pedig Samsung PM981 és direkt terhelve max 60 fokig ment fel a hőértéke. Átlagos használatnál 45-50 fok között volt. Pedig a PM981-et forrófejűnek mondják.
-
Esetedben is, mondod csak 45-50 fok volt, de lehetett tudni, hogy hol méri?
Jó kérdés, fogalmam sincs, viszont van olyan device, amin van temp1 és temp2 érzékelő is, de többnyire kompozit hőkijelzés van szerintem, de melyik SSD fajtánál milyen, azt nem tudom! Az valószínűtlen, hogy a NAND hőmérsékletét mérné bármi is, mert egy nagyobb kapacitású eszközön lehet a két oldalán mondjuk 8 darab NAND...persze a kompozit érték egy nyitott eszköznél szintén nehézkes.
Különben a 70 fok optimum max érték az a NAND hőfokára vonatkozhatna logikusan, mivel a vezérlő az egy processzor, ami nyilván a 90-100 fokot is elviseli tartósan, de tényleg nem tudok ezekről kb semmit!
Saját gépeimben csak Sata eszközök vannak, így még sosem kellett jobban utánajárnom ennek a temp-érzékelés témának! (honnan is tudná ezt egy nulla forintos OS-t használó elitista f*c)Különben abban a keskeny A475-ös Thinkpad-ben igazából a CPU és GPU hőmérsékletet mértem terheléssel és a 60 fokos NVMe mellett a többi érték se nagyon ment 70 fok fölé, az egy adott ponton bekapcsoló venti igen hatékony volt, azt se nagyon hiszem, hogy épp az SSD melegítené a CPU-t és a VGA-t egy notebookban, az kicsit olyan lenne, mint amikor megy a hídon az egér meg az elefánt és a kisegér gondolja, hogy dübörögnek a léptei!
[ Szerkesztve ]
-
válasz
Graphics
#155
üzenetére
Nem, nem forrófejű.
OK, legyen....pont ma reggel olvastam a szaktopikban...tőled ráadásul! Bár az 981a jelű volt, az is igaz. Mondjuk keverem is néha az OEM és a konzumer megfelelőjét. Legalább a Lenovo jól választott, hogy abba a vékony notiba olyat rakott, ami nem forrófejű. Szóval kösz az infókat!
90-100 fokon nem viseli el tartósan a vezérlő. Egyáltalán nem ideális neki.
Köszi, ezt tényleg csak tippeltem az alapján, amit a Tom's harware-n olvastam, de ott tényként írják NVMe-ről, hogy a NAND hőhatára 85 fok és hűvösebb a vezérlőnél minden esetben....szóval ebből meg, hogy processzor, következtettem. Ha rosszul, akkor bocs, de írtam is, hogy ehhez nem értek.
Nem tudod véletlenül, hol helyezkednek el NVMe eszközökben ezek a temp-sensorok?
Itt vannak rajzok, de nem igazodok el rajtuk.
[ Szerkesztve ]
-
válasz
Graphics
#157
üzenetére
Nem pontosan arra írtad, ami itt szóba került, de ezt említettem is az előbb. Emiatt felesleges arcidegzsábát kapnod!
Fene se találná már meg, melyik hsz-ben olvastam, amire hivatkoztam. Te egyébként sose szoktál tévedni? Biztosan nem, ha ennyire kiakadtál.... Szóval Tőlem ráadásul nem olvastad.
Bocs, de ezt a tőlem kifejezést nem írjuk nagy betűvel, még ha rólad van szó, akkor sem!
[ Szerkesztve ]
-
válasz
Graphics
#159
üzenetére
Mégse tévedtem, szóval feleslegesen morogtál!
én írtam:
Pedig a PM981-et forrófejűnek mondják. [link]Te írtad:
Nem, nem forrófejű. [link]ezt is:
Mutasd, hol olvastad tőlem ezt ma reggel: [link] Nem szeretem, ha valótlant állítanak.
Mert én nem írtam ilyet, de még csak utalni sem utaltam ilyesmire. Mással keversz.[link]Ezt is Te írtad:
[link]Abban azért igazad van, hogy ezt akkor kellett volna linkelnem, mikor hivatkoztam rá.
De nem állítottam valótlant, általában ha valakire hivatkozom, az pontos szokott lenni, majdnem meggyőztél tegnap, hogy nem így van! Most már csak egy kérdés maradt, forrófejű a PM981 vagy nem forrófejű?
[ Szerkesztve ]
téma olyan téma, amire még gyúrhattál volna egy kicsit, nagyon elnagyolt, pedig lényeges a cache alkalmazása bizony! Vezérlőtől függ például a HMB és annak hatékonysága. Belépő SSD-k nem is minden esetben használnak HMB-t, egyszerűen csak futnak, ahogy bírnak. A saját NAND cache is lehet fix méretű és/vagy dinamikus, jó példa a saját fejlesztésekre a Samsung IntelliWrite megoldása vagy a WD/Sandisk nCache 2.0 technológiája, bár utóbbival elég galád módon kiváltották a WD Blue sorozat DRAM cache-ét... 
Értem amúgy, mire gondolsz, mivel le is írtad, szóval én is homeuser vagyok, csak volt szerencsém találkozni komolyabb tesztelő programokkal és mi van, ha fórumtársunknak megtetszik a dolog? Ne zárjunk már ki alapból kifejezetten okos dolgokat! 
(na jó, kedvelem is, de ez indiferens most)
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
De nem állítottam valótlant, általában ha valakire hivatkozom, az pontos szokott lenni, majdnem meggyőztél tegnap, hogy nem így van! Új hozzászólás Aktív témák
lo Érdemes-e alsókategóriás, SATA-csatolós SSD-t venni? Mindannyiunkat foglalkoztat a kérdés, ezért utánajártam.
- Tyű-ha! HP EliteBook 850 G7 Fémházas Szuper Laptop 15,6" -70% i7-10610U 4Mag 32GB 512GB SSD FHD HUN
- Bomba ár! HP EliteBook 840 G5 - i5-8G I 8GB I 128GB SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W10 I Gari!
- The Last of Us Part I Ps5
- Bomba ár! HP EliteBook 830 G6 - i7-8G I 8GB I 256GB SSD I 13,3" FHD I HDMI I Cam I W11 I Gari!
- Bomba ár! Dell Latitude 5580 - i5-G6 I 8-16GB I 256 SSD I 15,6" FHD I HDMI I CAM I W10 I Garancia