Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Gargouille

    őstag

    Szerintem nem lehet állami vs. magán közt egyértelmű ítéletet hirdetni, mivel ebből is meg abból is vannak kiemelkedő intézmények, ahogyan fordítva is.

    Kétgyerekes apukaként azt gondolom, hogy egy picikét túl van gondolva szülői oldalról az intézményi kérdés. Nem azt mondom, hogy nem fontos, sőt az is érthető, hogy mindenki a legjobbat szeretné a gyerekének, csak mintha átestek volna a ló túloldalára.

    Mikor nálunk volt napirenden az óvoda kérdés, akkor figyeltem meg, hogy nagyon sok szülő (főleg anyukák) olyan fontosságot tulajdonít ennek a kérdésnek, mintha kb. egyetemet kellene választani a gyereknek. Ha valaki, akkor én pontosan tudom mennyire fontos a megfelelő intézmény (a nagyobbik fiam auti), de még én is csak pislogtam, hogy meddig elmennek, hogy az általuk megfelelőnek gondolt helyre tudják benyomni a gyereket. Csak egy példa, nálunk a körzetes óvodában (ami konkrétan annyira körzetes, hogy arra néz a lakásunk ablaka, 7 méterre van a kerítés) egyszerűen alig tudtuk a saját gyerekeinket beíratni mert nem volt hely. Mint kiderült azért, mert sok turbóanyu direkt bejelentkezett ide a környékre, hogy körzetesnek számítson, meg már jó előre "levajazta" a gyerekének a helyet, mert valami FB csoportban kitalálták, hogy ez micsoda jó ovi (amúgy nem, teljesen átlag, semmi extra). Miközben amúgy semmi lényeges nem történt az alatt a 3 év alatt, a gyerekek legnagyobb részt játszottak és jól érezték magukat. Aki versenylovat tenyésztett az amúgy is vitte a gyerekét mindenféle külön foglalkozásra, tehát nem az óvodától kapta azt a "pluszt".

    Szerintem szülői oldalról erősen túl van tolva ez az óvoda (sőt az iskola) kérdés is. Miközben persze fontos, hogy minél jobb helyre kerüljön a gyerek, de a legfontosabb az amit otthonról hoz és amit akkor kap, amikor nem az intézményben van. Én azt gondolom - a tévedés kockázatával -, hogy pont ennek a hiányát próbálják sokan kompenzálni az eltúlzott intézményválasztási kérdéssel.

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Gargouille

    őstag

    válasz Dare2Live #16 üzenetére

    A "hova születsz"-nél azt se felejtsük el, hogy nem feltétlenül az óvoda vagy az iskola miatt van hátrányban a gyerek, hanem a családi háttér miatt. Azon pedig nem nagyon tud érdemben segíteni semmilyen iskola vagy óvoda, hogy ha otthon mondjuk olyan alapvető dolgokat sem tanítanak meg a gyereknek, hogy mondjuk kezet kell mosni wc után, vagy épp kicsapják az utcára/udvarra aztán csináljon amit akar, vagy épp a szülők viszik magukkal lopni... ne hidd, hogy ezek szélsőséges példák. És ez az, ami visszarántja az oda született (amúgy lehet jó képességű) gyerekeket, ezzel újra kitermelve a nyomort a következő generáció számára is.

    A családi háttérnek, a szülőknek óriási felelősségük van. Hiába van hiperszuper iskola, ha a szülő nem foglalkozik a gyerekkel, ha nem gondoskodik róla, hogy el is járjon az iskolába, hogy napról napra készen legyen a házi feladat, hogy motiválja a tanulásra, hogy értékrendet adjon, hogy szerető közeget biztosítson számára, hogy foglalkozzon vele stb.

    Nyilván van ebben valamekkora része az intézménynek is, de első sorban nem azon áll vagy bukik szerintem. Ezek a statisztikák nagyon jók arra, hogy elfedjék a tünet mögött húzódó valódi okokat (és felelősséget) és egy egyenessel összekössenek két pontot közvetlenül, elfedve azt ami a két pont közt van. Mer' az iskola rossz, nem tanítják elég magas szinten a matekot. Attól vannak elmaradva, nem mástól. Miközben ha megnézem a felnőtt generációt és véletlenszerűen kiválasztok 10 embert (mondjuk Budapesten), kíváncsi lennék vajon hányan tudnának megoldani egy másodfokú egyenletet. És vajon tényleg mekkora mértékben használjuk azokat az ismereteket a valódi életben, amiket oly vehemensen számon kérünk az iskolákon? És vajon a hiányzó ismereteket nem lehet később megtanulni, amennyiben (és amikor) tényleg szükségünk van rá? Biztos ismerős az élethosszig tanulás kifejezés.

    Amiben talán nagy szerepe lenne az iskolának például, az a gondolkodni tudás képességének a fejlesztése, a kritikus gondolkodás, a logika, az összefüggések meglátása, rendszer szemlélet, döntésképesség és hasonló képességek magas szintre emelése. Sajnos ezen a téren gyakorlatilag nulla amit kínálnak az intézmények, még mindig ott tartunk, hogy teljesen felesleges lexikális ismereteket magoltatunk.

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Gargouille

    őstag

    válasz DEJVID #29 üzenetére

    Én például nem az országért tettem, mondhatni a gyerekvállalás függetlenül történt a földrajzi pozíciómtól. :)

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Gargouille

    őstag

    válasz DEJVID #32 üzenetére

    Ha a körülményektől tenném mindig függővé az életem fontos döntéseit, akkor kb soha semmibe nem vágnék bele. Egy gyerekhez sosem ideális a: az életkor, az anyagi helyzet, a körülmények, az oktatás, a rokonság, a karrier... egyszóval sosincs "jókor". ;)

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Gargouille

    őstag

    válasz #90088192 #37 üzenetére

    Lehet félreértetted, arra céloztam, hogy aki tényleg gyereket akar az nem vár az ideális körülményekre, nem attól teszi függővé, hanem belevág, legyenek akármilyenek a körülmények. Valahol persze ez törvényszerű, hiszen ellenkező esetben valóban kihalnánk. :)

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Gargouille

    őstag

    válasz Dare2Live #59 üzenetére

    Nehéz kérdés ez, mert abban igazad van, hogy technikailag sokkal fejlettebb ez a mai kor és a vívmányok jelentősen kényelmesebbé teszik az életet. Ha csak ez az egy szempont határozza meg, hogy mikor "jobb élni", akkor valóban most a legjobb. Ugyanakkor én azt gondolom, hogy a fejlődésnek súlyos árnyoldalai is vannak, amik pedig sokat rontanak az összképen, ha ezeket is hozzá veszem akkor viszont már nem vagyok róla meggyőződve, hogy valóban "jobb-e ma élni" mint mondjuk 30 évvel ezelőtt.

    Nagyon jó, hogy van kínálat a polcon, hogy bárkivel bármikor könnyen kommunikálhatok, hogy egy gép elmosogat helyettem és így tovább. Nagyon rossz viszont, hogy a mindennapi élet súlytalanná vált, rettentően felületes. Önző az emberek többsége, nem becsülnek meg semmit, sem materiális javakat, sem egymást. Minden (és mindenki) lecserélhető, ezáltal értéktelenné is vált. Már alig olvas valaki, nemhogy könyvet, de még egy 3 sorosnál hosszabb cikket sem. Már nem próbáljuk meg megjavítani azt, ami nem működik, hanem kidobjuk és vesszük le a következőt a polcról (legyen az egy autó vagy egy házasság), hisz van kínálat. Már nem beszélgetünk, nem hallgatjuk meg egymást, nem érvelünk, nem gondolkodunk el semmiről, csak fél mondatokban kommunikálunk. Már nem jelent életre szóló élményt egy repülőút vagy egy nyaralás, hiszen bármikor kiruccanunk a fapadossal Rómába pizzázni egyet, holnapra el is felejtjük. Már mindent kulcsrakészen kapunk, lassan már meg is rágják helyettünk az ételt, mire elénk kerül... hosszan lehetne folytatni a sort, de a lényeg amit mondani akarok, hogy nagyra fújtuk a világ léggömbjét, de az üresség is annál nagyobb benne.

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Gargouille

    őstag

    válasz Vladi #65 üzenetére

    Ha a teljes életére vetítem ki, akkor szerintem nem az óvoda dönti el, hogy kiből mi válik. Extrém esetben lehet persze életre szóló trauma, de azért ez nagyon nem általános.

    A nagyobb fiam auti, neki például voltak pokoli élményei az amúgy "menő óvodában", de mégsem gondolom, hogy ez meghatározó lenne az életében. Szerzett rossz tapasztalatokat, de ezeket fel lehet dolgozni és helyre lehet rakni, ahogy tanulni is belőlük.

    Félreértések elkerülése végett, egyetértünk benne, hogy természetes, hogy minél jobb intézménybe szeretné mindenki rakni a gyerekét, csak azt mondom, hogy ennek a jelentőségét sokszor eltúlozzák, ismerek nem kevés szülőt aki élet-halál kérdésként kezeli, pedig az extrém eseteket leszámítva azért nem az. :)

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Gargouille

    őstag

    válasz Dare2Live #69 üzenetére

    "Értem én ellaposodott málta, kanár szigetek, london és szicilia na de már ez rossz?"

    Igen, szerintem ez rossz.

    "Jobb volt talán az én koromban amikor 20+évesen repültem először akkor is meló miatt és 2havi!!! minimálbér volt egy BP-London repjegy?"

    Ha most nem csak a szűk kényelmi szemszögedből nézed, akkor nem volt baj, mert például nem leptek el - és tettek élhetetlenné - csendes helyeket szelfiző hordák, szeméttengert meg letaposott utcákat hagyva maguk mögött. Meg persze a repülés környezeti hatásairól nem beszélve.

    "A másik prolémád, hogy nem javítunk hanem cserélünk. Ennek is egy fő oka az, hogy ezen a területen elképesztően gazdagok lettünk. Első keresés. [link] Nézd végig. Egyszerűen nem hiszem el, hogy minden ennyire drága lett volna pedig emlékszem, hogy igen. Na mind1.
    Ez ember vonalon talán rossz? (Környezetvédelem szempontjából persze katasztrófa)"

    Igen, sok minden olcsóbb ma. És ezzel párhuzamosan a minősége is ugyanannyit (ha nem többet) zuhant a termékeknek (legyen az ruha, bútor vagy más tartós cikk). Ha csak az árcímkét nézed akkor becsapod magad, mert azt is vedd hozzá, hogy ma megveszel egy X terméket és dobod is ki "hamar", mert tönkrement. Mondjuk ha megnézed 10 vagy 20 év alatt mennyit költesz egy adott funkciót ellátó termékre, akkor egyáltalán nem biztos, hogy olcsóbbra jön ki. Régen vettél egy kávéfőzőt vagy szekrénysort és kibírt 20 évet (anyámnak van például 30+ éves kávédarálója), ma veszel egyet és 2-3 év után kb kuka. A környezetre pedig katasztrófa a hatása és ha más nem is, de ez már önmagában elég indok ellene.

    Az emberi oldalát meg leírtam, hogy mennyire felületes lett, mintha az emberi kapcsolatok terén is ez a fogyasztói mentalitás érvényesülne.

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

  • Gargouille

    őstag

    válasz Dare2Live #78 üzenetére

    "Kávéfözőből 101 féle van. Gondolom kotyogóra gondolsz. Ha ma megveszel egy jó (pl bialetti) kotyogót az is ki fog bírni uannyit."

    Igen, de az nem is olcsóbb mint régen volt, tehát akkor ugyanott vagyunk mégis.

    "Javaslom az Ikeát. Nem top minőség, de ár/értékben jól és szekrénysoraikra 10év garanciát adnak. 10év garancia. Ha vmi rész esetleg elkopik szétvered (amire nem él a garancia) rengeteg év távlatából is tudod azt pótolni."

    Képzeld, nem csak te szoktál ott vásárolni. :D A lakás nagy része IKEA bútorokkal van berendezve (konkrétan egy jokkmokk asztalnál írom ezt neked) és nem osztom a véleményed, nem tartósak annyira bútoraik (pl. 10 év alatt a 4-ik IKEA-s ágyunkat nyúzzuk). Illetve hát vannak nekik is jobb termékeik, de azok megint csak nem olcsóbbak semmivel mint annak idején.

    "Javaslom költözz DRPKba... ott átéllheted uezt a szegénységet és jó lesz neked. Hajrá!"

    Ha kérhetem ezt a cinizmust inkább tartogasd otthonra, ott biztos örülnek neki. Egyáltalán nem a szegénységet éltettem és ezt te is pontosan tudnád, ha elolvastad volna amire reagálsz. Peace. ;)

    Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.

Új hozzászólás Aktív témák