Új hozzászólás Aktív témák
-
#54625216
törölt tag
Igazából nem a márkanév adás-vételét, hanem csak részleges felhasználását kellene korlátozni.
Olyan törvény kellene, ami kimondja, hogy egy adott márkanevet csak egy jogi személy birtokolhat. Azaz ha a JVC eladja a tv-s üzletágát, akkor vihetik a szabadalmakat, gyártósorokat, kutatólaborokat, stb. de a JVC nevet csak akkor, ha a JVC mint jogi személy a teljes névhasználatról lemond a vevő javára. Aztán az eredeti JVC árulja a kameráit, projektorjait, stb. más néven, ha akarja.A szellemi tulajdon adásvételének korlátozása egyáltalán nem precedens nélküli, valami hasonló megoldás létezik pl. a szerzői jog területén is: egy szerző eladhatja a műve minden másodlagos jogát, azaz minden jogdíj az adott szerzeményből az adásvételt követően az új jogtulajdonoshoz folyik be, de az elsődleges jogairól még akkor sem mondhat le, ha akar.
Ilyen jog pl. hogy hozzájárul-e a mű publikálásához, vagy annak a ténynek az elismerése, hogy az adott művet ő szerezte. Ezek a jogok még a szerző halálával sem vesztik érvényüket, ezért nem állíthatja Gipsz Jakab, hogy Shakespeare szonettjeit ő írta, de még csak kortárs szerzőktől sem vásárolhat műveket úgy, hogy holnaptól majd az álljon a könyvekben, hogy Gipsz Jakab verse. -
#54625216
törölt tag
Nem a rebranding az alapvető probléma, azaz hogy egy noname gyártó termékét valaki a saját neve alatt forgalmazza, mert ez esetben a forgalmazó cég felelősséget vállal az adott termék minőségéért, azaz a márka hírnevét kockáztatja, ha gagyit árul.
Azzal sincs baj, ha a nagy márkák más néven forgalmazzák a saját termékeiket az árérzékeny szegmensekben, hogy az olcsóbb cuccaik ne rontsák a márka imidzsét.
Ahogy a nagy áruházláncok saját márkás termékei is rendben vannak, amikor innen-onnan berendelnek cuccokat és mindegyikre ugyanazt a nevet biggyesztik, mint a "parkside" a lidle-nél vagy a "medion" az aldinál. Ebben az esetben a vásárló tisztában van vele, hogy ugyanazon név alatt kifoghat jobbat-rosszabbat, cserébe nyomott áron kapja. Pl. a parkside fúrógépeket általában a bosch-tól rendeli a lidle így ha szerencséd van, akkor féláron hozzájutsz egy jobb cucchoz. Ha viszont garantált minőséget akarsz, akkor eredeti bosch márkájú fúrót veszel.
A lényeg mindegyik esetben, hogy az adott márkanevet - termékkategóriától függetlenül - egyvalaki birtokolja, aki törődik az adott márka imidzsével.Amiről a cikk szól az ennek a fordítottja: van egy bejáratott márka, az ember kifizeti érte a prémium árat, mert inkább biztosra megy, mégis valami random noname kínait kap a pénzéért, mert a gyátró megvette mondjuk a philips névhasználati jogot az EU-ban, de csak a hajsütővasakra, miközben a hajszárítókra egy tök másik kínai vette meg. Aztán pillázik a vásárló, hogy míg a hajsütő vas tök jó minőségű, mert az a kínai azért használja a philips nevet, hogy az egyébként minőségi termékével bejusson az EU piacra, a hajszárítótól meg leég a lakás, mert arra meg azért rakták a philips márkanevet, hogy a kínai gagyit prémium áron tolják rá az EU vevőkre.
Ha ezzel szemben a márkanevet csak egyvalaki birtokolhatja, akkor esetünkben vagy a gagyit áruló kínaihoz kerül a philips név és akkor a márka hírneve rövidesen a termék minőségének szintjére süllyed, vagy a minőségit forgalmazó kínaihoz, aki viszont nem fog philips név alatt életveszélyes hajszárítókat árulni, mert neki is fontos a márkába vetett bizalom.
[ Szerkesztve ]
-
#54625216
törölt tag
"Általában akkor árusítják ki, ha már ez nem érdekli őket."
Nem az eladót kell, hogy érdekelje, hanem a vevőt. Ha nem tudja átvállalni a teljes márkárt a felelősséget, akkor ne vegye meg. Ha pedig nem érdekli a márka hírneve, akkor az új vevő nyugodtan pusztítsa le a márka hírnevét egységesen, ne szivassák a vásárlókat azzal, hogy ugyanazon a néven teljesen más cég teljesen más minőségű termékeit árusítják.
"Tehát amit meglenne az amit javasolsz, a márka tűnne el és kínai néven vennéd meg ugyanazt. Persze lehet hogy ez neked jobb."
Ha egy márka nem tud már megfelelni a hosszú évek alatt kiépített vásárlói bizalomnak, akkor sokkal jobb, ha eltűnik, mintha ezzel a bizalommal egyesek visszaélnek. A kínait vagy megveszem, vagy nem, de legalább tudom, hogy kínai.
Lehet, hogy a Medion nem 100%-os Aldi márka, de az biztos, hogy rebrand.
"Pont azért vesz meg jó pénzért valaki egy márkát, hogy drágábban eladja a saját termékét. "
Ezzel még nem is lenne gond. Ha az új tulaj termékei megfelelnek a márka addig felépített imázsának, akkor eleve oké, ha nem, akkor a vásárlók idővel megtanulják, hogy "hát x márka már nem a régi".
Ma viszont nem lehetsz biztos benne, hogy adott név alatt az eredeti cégtől veszel-e valamit, vagy egy adott termékre vonatkozó jogait vette meg egy noname kínai, így lehet akármilyen patinás egy cég, a márka pont azt a funkcióját nem tudja ellátni, amire kitalálták: hogy a vásárló egyszerűbben kiválaszthassa az igényeinek megfelelő terméket.
A márkajelzés így nem a vevőt segíti, hanem a megtévesztését.Ezzel szemben ha egy márkanevet mindig csak egy jogi személy birtokolhatna minden termékkategóriára, akkor a márka hírneve is egységesen javulna vagy romlana, tehát a márkajelzés továbbra is megtartaná azt a funkcióját, hogy jelzi a vevő számára a termék várható minőségét.
[ Szerkesztve ]
-
#99
#54625216
törölt tag
Aprósólyom
#90
#54625216
törölt tag
válasz
Aprósólyom
#90
üzenetére
Az lenne a lényeg, hogy egy adott név alatt ne lehessen két különböző cég termékét árusítani úgy, hogy közben senki sem vállal felelősséget magáért a márkáért.
A philips név alatt futó tv gyártót nem érdekli, hogy a philips név alatt futó erősítők milyenek, mert nem ő gyártja vagy forgalmazza őket, közvetlenül nincs hatással az ő üzletére.
És ez gond, mert közvetve viszont van: a vásárló ugyanazt a címkét látja a két terméken, és ha van egy jó philips tv-je, akkor erősítőből is philipset vesz, főleg ha nincs átfogó ismerete az erősítő piacról és hát mi alapján várnánk el egy átlag fogyaszótól, hogy legyen.
Aztán ha a vásárló szembesül vele, hogy az egy rakat kakit vett erősítő címen, akkor a philips márkáról en-bloc lesz lesúlytó véleménye, tehát legközelebb tv-ből sem philipset vesz.
Azaz veszít a vevő, mert rásózták a ratyit drágán és a tv gyártó is, mert tőle teljesen független okból csorbult a hírneve.
Aki nyert rajta az az erősítő forgalmazója, mert talált a szutyok termékére balek vevőt, meg balek tv gyártót is, aki a brandjét ingyen feljavította. Ráadásul minél jobban teper a tv gyártó, hogy kijavítsa a csorbát a philips márkanéven, annál könnyebb dolga lesz az erősítő forgalmazónak eladni a hulladék termékeit.
Tehát a rendszer természeténél fogva a gagyit jutalmazza és a minőséget bünteti.Ha viszont a márkanevet nem lehetne termék kategóriánként egymástól független cégekre átruházni, csak egyben, akkor tisztulna a kép, mert vagy philips nevű gagyi erősítők nem lennének a piacon, vagy philips nevű minőségi tv-k, így a márkanévbe vetett bizalom mértéke nagyjából arányosan mozogna az azon a néven forgalmazott termékek minőségével.
-
#54625216
törölt tag
A fanatizmus önmagában hülyeség bármi is legyen a tárgya.
A márkahűséget ugyanakkor nem keverném össze a fanatizmussal. Ha valaki kifogott egy jó terméket, akkor nyilván a következő vásárlásnál is először azzal próbálkozik, ami már bevált.
Persze a BMW-t csókolgató gyerek gáz, mint ahogy bármilyen használati tárgyat csókolgatni gáz (ha csak nem az a rendeltetésszerű használata ugye![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
).A parázsvitákat ugyanakkor rendszerint nem a márkahű emberek kezdik, hanem a félinformációkat és primitív előítéleteket mantrázó fikahuszárok, akik nem csak az adott márkát kezelik úgy, mintha valami politikai párt lenne, hanem magukra a márka használóira is gyakran aggatnak minősítő jelzőket.
Ez legtöbbször onnan ered, hogy Vér István fikagyáros képtelen felfogni, hogy léteznek az övétől eltérő felhasználói igények, amiket adott termékek jobban kielégítenek, mint a szerinte optimális ár/teljesítményű favoritjai.
Így ha az általa fikázott termék később sikeres lesz, akkor fel kell oldania valahogy a kognitív disszonenciát, hogy hát csak neki lehet igaza, a valóság meg ezt mégis másképp gondolja, így azzal magyarázza a termék sikerét, hogy túl sok a hülye, aki nem fogja fel ésszel, hogy csak az lehet a jó, amit ő, Vér István kinyilatkoztat. -
#54625216
törölt tag
A vásárlás alapvetően bizalom kérdése és alapos utánajárással sem szabadulsz meg a bizalmi kérdéstől (ha csak nem képzed ki magad a téma szakértőjének, amire a többségnek se kedve, se ideje).
Egy ismerősöm lánya még olyan 2009 környékén akart laptopot venni (a tablet és okostelefon korszak hajnalán). Szokásos home use: facebook, email, böngészés, zenehallgatás, stb.
Megbeszéltük mennyi pénzt szán rá, kikerestük a legjobb megoldást. Találtunk is egy asus notebookot 12", amd 1.5GHz procival, cpu-ba integrált ATI gpu, 4GB ram, 600GB hdd, 3.5 óra aksiidő, 120 ezer körüli áron akkoriban nagyon jó ár/érték aránynak számított.
Erre az anyja kitalálta, hogy ne vegyen a csaj laptopot, majd kap tőlük szülinapra.
Na az anyja élettársának volt egy haverja, ő volt a körükben a "hozzáértő" értsd: PC gamer, aki rakott már össze magának gépet és nagy volt a pofája. A tanácsára vettek is egy Acer laptopot 1GHz Atom cpuval, 1GB rammal mert a "szakértő" esküdött rá, hogy "az is jó" és csak 95ezerbe került.
Nos azt az Acert keresgéléskor az elsőként dobtuk a paraméterei/ár miatt. De nem volt mit tenni, mert már megvették.
Gondoltam majd felturbózzuk egy kicsit, rakunk bele ramot meg hdd-t. Utánanéztem és míg az asuson a memóriabővítés két csavar a gép alján, az acernél ripityára kellett szedni a gépet, hogy hozzáférj a memóriához és a hdd-hez (le kellett szedni a teljes borítást, kiszedni a billentyűzetet, lecsavarozni az alaplapot és alatta volt a hdd, a memóriának meg az alaplap belső felén 1 db. socket), úgyhogy hagytuk a fenébe.
A csaj használta a gépét vagy fél évig, de persze a használhatatlanságig lassú volt. Aztán vett egy iPad-ot, azóta laptop közelébe se szagol.Tanultság: aki nem ért egy adott területhez és nem is akar, csak használni akarja a cuccait, az ígyis-úgyis kénytelen megbízni valamiben: márkában, szaküzletben, fórumban, ismerősben. És amíg a szaküzletek a saját érdekeik szerint adnak "tanácsot", addig a fórumon e-peen növelés megy és vérpistikék osztják az észt félinformációk alapján, az ismerős meg a "kibicnek semmi sem drága" alapon szakért.
Eddig legalább a márkanév jelentett valamit: vagy jót, vagy rosszat, de nagyjából be lehetett határolni, hogy adott cégtől mit várjon az ember.
Eddig, mert mára a márka név is a nagy vevő-szivató játék része lett.
Ez sokáig nem mehet így tovább, mert ha egy rendszer a tisztességes kereskedelmet bünteti és a trükközést jutalmazza, akkor előbb-utóbb kihalnak a tisztességes piaci szereplők, akik eddig a hátukon cipelték az adott iparágat és összeomlik az egész. -
#54625216
törölt tag
Éppen ez az, hogy a fenti sztoriban pont nem márka alapján született a döntés, hanem egy "szakértő" jóbarát tanácsa alapján, ami lám ugyanúgy lehet rossz, mint ha egy márkajelzés mögé rejtik a selejtet.
Tehát hiába néz körül valaki fórumokban, kér tanácsot haveroktól, kollégáktól, stb. előbb-utóbb csak szembesülnie kell a kérdéssel, hogy kiben bízzon.
Ez persze az élet legtöbb területén így van az ügyvédtől az utazási ügynökségen át az orvosig, ezért működnek állami szabályzók (államtól függően hol jól, hol rosszul), amelyek próbálják kiszűrni a nyilvánvaló visszaéléseket. Ezért nem lehet akárki orvos, ügyvéd vagy alapíthat bankot 0ft tőkével.
És még ennek ellenére is mennyi horror sztorit hallani, hogy milyen trükkökkel sikerült egyeseknek kibújniuk a szabályzók alól és átverni az embereket, vagy csak szimplán a felelőtlen üzletpolitikát némi szabálytalansággal vegyítve megszivatni az ügyfeleiket (lásd a legutóbbi ryanair sztori a csomagokkal).Na most a nagy márkanév biznisz előtt általában az volt a trend, hogy a szép múltú cég addig húzta, amíg csődöt nem jelentett, majd valaki megvette a névhasználatot jelképes összegért és a márkanév alatt új termékekkel próbálkozott, aztán vagy bejött neki vagy a márkanév végleg eljelentéktelenedett.
(Pl. a 90-es évek közepére a nagy home computer brandek mint Commodore, Atari, Sinclair, stb. mind így végezték.)
Esetleg ha megszabadult egy üzletágától, de maga a cég tovább működött, akkor a márkanevet is megtartotta. Az IBM pl. eladta a PC üzletágát a Lenovonak, de azok nem IBM néven kerülnek forgalomba.Ma viszont - ahogy a cikkben is le van írva - egy márkanevet többen is birtokolhatnak régiónként és termékkategóriánként, így teljesen követhetetlenné vált, hogy ugyanazon a piacon ugyanolyan név alatt megjelenő termékek között van-e egyáltalán bármilyen kapcsolat. Mert ha nincs, akkor milyen alapon használják ugyanazt a márkanevet?
Ha pl. ma értékesítené az IBM a PC üzletágát könnyen lehet, hogy a végén két IBM lenne: az eredeti, meg egy IBM néven futó Lenovo. Aztán ha eladná a PowerPC cpu-k licenszét, akkor lehet, hogy megjelenne egy IBM nevű cpu fejlesztő is a piacon, akinek semmi köze a másik kettőhöz. A feltételezés abszurdnak tűnik, pedig sok márkával pontosan ez történik.A piaci mentalitás tehát megváltozott, méghozzá a hátrányára, a piaci önszabályozás egyértelműen csődöt mondott, tehát - inkább előbb, mint utóbb - szükség lesz a márkanév biznisz állami szabályozására.
Ettől még persze az egyén számára a vásárlás továbbra is bizalmi alapon történne, de legalább valamelyest szűkülne a trükközők mozgástere.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
).
Új hozzászólás Aktív témák
ph Követhetetlen mértékben elburjánzott a brandek adásvétele, ami lényegében a vásárlók durva megtévesztése.
