Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • tdd587

    őstag

    válasz ddekany #48 üzenetére

    Érdekes, nekem eszembe sem jutott, hogy újra elinduljak elölről egy karakterrel. Talán teknősöket kellett írtani az elején? Varázsfegyverekkel, meg szuper páncélban? 2 perccel azután, hogy megöltem diablót? Akkor inkább másik kari és fakarddal. Szerintem.

    Ebből a szempontból a Sacred 1 és 2 jobb volt, ott bronze mellett silver fokozatban is lehet indulni. És a silver úgy néz ki, hogy amint a második goblin is csatlakozik a késes bunyóhoz - futás, mint a nyúl, különben levernek.

    Nehézség szempontjából csinálhatnának egy olyan induló fokozatot is, hogy ne katt-katt, szétfröccsen, tárgyakat begyűjt legyen elejétől a végéig. Valaki már említette fentebb, szerintem is ez az izzadtságszagú favágás esete. Ha sosem kell meggondolni egyetlen dungeon szobájába történő belépést sem, mert úgyis mészárlás lesz belőle, 100% túlélési aránnyal, akkor tényleg csak azon lehet izgulni, hogy mikor dob egy nukleáris csatacickány varázskardot. Ami biztos a zsebében volt addig... erre 10 év után nem hiszem el, hogy nem tudnának kitalálni valami értelmesebb megoldást. Őrizzen egy ládát vagy nem tudom.

    Ami nekem emlékek maradtak az ilyen 100 órás klikkelő bajnokságokból:

    Sacred 1 (silver): kifejezetten nehéz az elején, utána is időnként nagyon bedurvult (és amúgy is szabadon lehet olyan zónába mozogni, ahol sok szinttel erősebben kellene majd csak járni)

    Sacred 2 (silver): nehézség 0, határtalan mészárlás, mindegy mit csinál / merre jár az ember

    Titan Quest: végig arányosnak tűnt, nem egyszer sikerült meghalni

    Diablo 2: aránylag jól lehet haladni, de időnként csúnya meglepetések, Mephisto pl. 3 másodperc alatt kivégezte a karakterem

    Diablo 3: meglátjuk...

    Szerk: tisztelt Diablo fanok, ez a véleményem volt, tehát nem ítélkezni.

    [ Szerkesztve ]

    Life is too short for boring Hi-fi. Danes don't lie.

  • tdd587

    őstag

    válasz ddekany #76 üzenetére

    Sacred-ben volt némi kombinációs lehetőség, de persze csak kész elemeket lehetett egymás után elsütni.

    A favágás ellen (hogy 8 év alatt hogy nem unjátok meg, azért az nekem nagy rejtély) két alapvető irány jut most hirtelen eszembe:

    1. Ki kell találni egy halom komponenst (varázslat darabkák, mozgás kombinációk stb.) amiket összeállítva lehetne harcolni. Tehát néhány felvezető megyek-ölök-szétfröccsen-plate-mail-felvesz szabadtéri foglalkozás után szembe jönne egy ogre, amit úgy nem lehet érdemben megütni, hogy csak hadonászok a karddal, mivel túl nagy hozzám képest és még ki nevet a végén (?). Hanem őt szúrni kell. Vagy be kell vetni egy kis testcselt, úgyis lassú hozzám képest. Vagy valami más mozaikot. Ami vagy működik, vagy nem, biztosan változtat az esélyeken. Persze innentől kezdve nem lehetne csak hentelni, mivel mindig más kombináció a jó. Amit a választott/megszerzett képességek is módosítanának.

    (Persze egy ilyet jól megcsinálni/egyensúlyban tartani azt jelentené, hogy még 3 évig nem jelenne meg a játék...)

    2. Ha megint lenne egy idegesítő brazil pálya (dzsungeles) kis tökig érő manókkal, akkor tessék fegyvert cserélni, mert azt kétkezes fegyverrel el nem találod. Ha nem akarunk kombinálni (mert ez egy hack n' slash) akkor meg a fegyverek vs. szörnyeket csinálnám meg rendesen. Egy lávaszörny ellen felőlem működhet a vödör víz is, a szúnyograj ellen viszont a kard ne már. Legyen meg mindennek az ellenszere, persze működhet sok minden kevésbé hatékonyan. Ha már a felszerelés és az állandó nyílt bazárosdi annyira gyakori a csatamezőn, akkor ezt meg kellene csinálni a páncélokra is. Egy plate mail előnyös egy ogre ellen, de egy pattogós goblin háromszor körbefut, mire megmozdulsz benne.

    A régi RPG játékokban mind a kettőt használták anno, ezért bizony nagyon sokszor előfordult, hogy hőseink némi üres puffogtatást követően azért futottak el, mert nem találtak fogást az ellenen. Egy békésen legelésző élőholt csorda is lehet életveszély, ha csak ezüstfegyver sebzi őket, de az nincs kéznél. Mert csináltatni kell egy quest keretében. Stb.

    A Diablót (hangulat ide vagy oda) RPG-nek nevezni meg olyan, hogy ennyi erővel a doom is szerepjáték, mivel ott meg egy tengerészgyalogos szerepét játsszuk el. (Szerintem ez a kritika kb. szó szerint így jelent meg anno, amikor megjelent a diablo 2.)

    Szerk: természetesen ettől nem lenne jobb a diablo. Inkább sokkal rosszabb. Viszont ha minden marad a régiben, akkor meg marad a favágás.

    [ Szerkesztve ]

    Life is too short for boring Hi-fi. Danes don't lie.

  • tdd587

    őstag

    válasz ddekany #82 üzenetére

    Okés, memóriajáték ötlet törölve.

    Akkor viszont marad a meló a programozókra: olyan gyakást szeretnék látni, ahol a figurák interakcióba lépnek egymással, nem pedig csak állnak bambán egymással szemben (vagy hősünk körül tízen ugye...) és aprítják a levegőt mindenféle fizikai kölcsönhatás nélkül, majd ha valaki eleget látott, akkor egyszer csak lefekszik és ott várja meg a stáblistát. Na nekem ez lenne a forradalmi hack n' slash. Gyűlölöm például a passzív skilleket. Egy jó passzív skill azt jelenti, hogy körbeállnak öten, megy a gang-bang party, hősünk meg leeresztett pajzzsal és karddal néz, mint a superman és leperegnek róla az ütések (illetve hozzá sem érnek), mert... mert nem és kész. Nem ez a stílus, de rémlik, hogy a prince of persia sorozatban az ilyen interakciókat ahogy lehetett, már megoldották. Szerintem még a falról is vissza lehetett ugrani meg hasonlók. Természetesen ezt a gép számolná, bár a hárítást mindenképp a játékos kezébe adnám, de egye fene, legyen némi automatizmus ebben is. Mindenki látott már gladiátoros filmet, tudja mennyire más öt ellen küzdeni, mint szemtől szembe. (Aki látott már kínai filmet, az azt is tudja, milyen 30 ellen küzdeni.) Na most képzeljük el ezt blizzard minőségben...

    [itt hatásszünet... nézz félre a monitorról, várj 3 másodpercet és mondd, hogy hümm]

    A gond a sok szörny túl sok mozgásfázisa lenne, feltételezem azt azért lehet számolni, hogy egy pajzsot mikor kell a hősnek feltartania, ha úgy jön ki, hogy nem fogják eltalálni, mert hárít.

    Viszont képzeljük el a nyereséget: dinamikus harcot, ami követi az eseményeket és élmény nézni, hogy mire jó a pajzs, mikor fog a páncél és mikor megy be telibe a találat. Természetesen én mindjárt azt is hozzáképzelem, hogy befejeznék ezt a vég nélküli csépelést és bejönne a harcképtelenség, mert bezúzott kézzel nem lehet kardot forgatni, kivéve élőholtaknál.

    És igenis szeretnék végre egy olyan játékot látni, ahol komolyan veszik az élőholtakat. Körbeállnak huszan, lecsapsz ötöt, a maradék meg élve felzabál. Tehát nem állhatnak körbe... de a kicsi goblinok sem, mert hátba szúrnak. Ahogy egy óriás meg nem találhat el tisztán, mert meghalsz.

    [ Szerkesztve ]

    Life is too short for boring Hi-fi. Danes don't lie.

  • tdd587

    őstag

    válasz ddekany #86 üzenetére

    OK, marad a légkardozás, patkányból kihulló full plate mail, a tehertaxi a kereskedőig 10 percenként, 10 év után ugyanazok a karakterek átnevezve, színes-szagos látvány valódi gothic helyett, rövidített pályák, hogy gyorsabban érjek végig rajta stb.

    Nos, akkor hol itt a forradalom? Jól néz ki a három gyertya a címben, de...

    Life is too short for boring Hi-fi. Danes don't lie.

  • tdd587

    őstag

    válasz ddekany #88 üzenetére

    Akkor viszont visszajutottunk oda, hogy legyen nehéz a játék. Gondolom a célközönség elégedett azzal az eljárással, hogy 3x kell végigjátszani ugyanazt, mire megvan a valóban magas szintű karakter. De valami csak kellene, ami kihívást okoz mindjárt az elején is. Ez kicsit nekem így olyan, mintha a civilization-t ugyanazon a térképen meg kellene nyernem kétszer, hogy végre egyszer komolyan vehető nehézségi szinten is megküzdhessek az ellenfelekkel.

    Sacred 2-nél pl. megtaláltam egy szöveges file-ban azokat a beállításokat, amikkel el lehet durvítani a mókát mindjárt az elején. De addigra már az egészet meguntam...

    Life is too short for boring Hi-fi. Danes don't lie.

  • tdd587

    őstag

    válasz ddekany #90 üzenetére

    Sacred I nehézségre nekem az volt a megoldásom, hogy mindig ott voltam, ahol nem kellett volna. Ugye az egy olyan játék, ahol arra mész, amerre csak akarsz. Mész, mendegélsz és egyszer csak ott egy falu előtted a saját kis random küldetéseivel. Ha olyan vidékre mész, ahová csak később kellene érned, akkor bizony kemények az ellenfelek. Meg legalább időnként kemény ellenfelek jelentkeznek a normál útvonalon is (pl. a troll barlang milyen durva volt már, pedig vámpírral aratni lehet a sötétben). De ha mégsem, akkor lehet sárkányt ölni. Meg emlékeim szerint akkor volt komoly durvulás, amikor az egész sivatagot élőholtak árasztották el.

    A kettőben sajnos ennek már nyoma sem volt. De olyan hibákat is elkövettek, hogy tűz elementálra rálőttem tűzlabdák és sebezte. -30%-al, de simán kinyírta egy lövéssel, annyira erős volt. Na nekem itt ment el a kedvem tőle. Persze végigcsináltam, de ez már a minden mindegy esete. Akármi jött, akármivel mentem én: katt-katt, tárgyakat megnéz, tovább.

    Erről jut eszembe, hogy casual playerként amúgy nem rossz, ha nem halok meg minden második fánál. Más stílusoknál én is elvárom, hogy legyen egy easy fokozat, mert a fenének van kedve egy 3 perces szakaszt fél napig csinálni és 50x újrakezdeni. Persze ha van nehézségi szint, akkor ez nem probléma. A diablo 3 nagy videóban is pont az nem tetszett, hogy özönlött az ellen, de csak katt-katt és fröccsentek szét. És tudjuk, hogy ott nem lesz más, mint elindulni normálon és hentelni, gyűjtögetni ezerrel.

    Na mindegy, várom én is.

    Life is too short for boring Hi-fi. Danes don't lie.

  • tdd587

    őstag

    válasz ddekany #92 üzenetére

    Mondjuk nálam a Sacred I úgy mőködött, mint egy fantasy világ, amiben vannak megoldandó küldetések, de amúgy szabadon bejárható. Csomó helyre nem kell elmenni, de miért ne? Szinte sosem haladtam az úton, mindig valamerre elcsászkáltam inkább. A sivatag nagyon kis részét kell csak bejárni, de miért ne nézzem meg a térkép szélét is délen? Vagy miért ne keressem fel a sárkányokat? Egyik-másikhoz kifejezetten sokat kell gyalogolni és nagyon nem esik útba. A kampányból egész falvak maradnak ki teljesen. Nekem pont az tetszett benne, hogy lehetett kalandozni, nem pedig cső rpg, ahol a pokolban is egy lépcső vezet csak előre. Diablo 2, ismerős?

    Amúgy ha jól emlékszem, volt valami szint igazítás is benne (a szörnyek szintje kicsit igazodott a karakterhez), lehet azért nem bántottak az ellenfelek nagyon. A sárkányok pl. mindig nehezek voltak, de ha nagyon későn mentem akkor már nevetséges XP-t kaptam csak érte.

    Vámpírral nyomulva mondjuk elég tudathasadásos karakterem volt, fényes nappal elég huresz voltam (a sivatagban különösen), míg éjjel durván arattam és mindenkinek nekimentem. Egy éjjel egy szintlépés megvolt általában. Nappal meg futottam sokat, kereskedtem, mentem a küldetésben előre, de kevés indokolatlan harc.

    Life is too short for boring Hi-fi. Danes don't lie.

  • tdd587

    őstag

    válasz wikings2 #96 üzenetére

    Én azt szeretem az ilyen hozzászólásokban, hogy egy hangot sem értek az egészből...

    Szerintem imádni fogjátok a diablo 3-at is, reméljük ott is lesz Enigma/Shako/Hoto/35fcr Spirit/Arach/Sojx2/Seraphim amu/Magefist glov. bármi is legyen az.

    Mert ettől jó ez a játék.

    Life is too short for boring Hi-fi. Danes don't lie.

  • tdd587

    őstag

    válasz ddekany #101 üzenetére

    Nekem az idézős móka bejött, ezért vittem végig necromancerrel. Ment a gólem előre, én meg elvoltam hátul, nem kellett annyit kattingatni. Így utólag a varázsló karakterrel nyomulnék, az mindig nehezebb, trükkösebb, tehát nagyobb az élmény. De több is a szívás vele.

    Life is too short for boring Hi-fi. Danes don't lie.

  • tdd587

    őstag

    válasz wikings2 #102 üzenetére

    Így már követhető, bár bevallom egyetemista voltam, mikor utoljára játszottam vele, és az nagyon nem most volt. De félelmetes logikám és angol tudásom birtokában kikövetkeztettem, hogy pl. a bowazon az a nyilas-bikinis csaj lehet stb.

    Egy kérdésem azért volna: attól hogy megvan, hogy mivel kell nyomulni, milyen képességeket logikus fejleszteni, az egy jó és élvezetes játék lesz? Most arra gondolok, hogy márpedig kategorikusan eldöntöm (mert olvastam róla), hogy egy olyan amazonom lesz, aki csak tangában lesz a játék elejétől a végéig, hozzá lándzsa és más semmi, ráadásul ezt háromszor, 5 fejezeten keresztül - ez jó nekem? Nem halok meg, ezt értem, de nem olyan ez kicsit, mintha dolgoznék szórakozás helyett? Azt csinálom, mert azt kell csinálnom és végül eltöltök 100 órát egy karakterrel, aki mindig csak tangával rohan előre és lándzsával aprít és minden más tilos, mert nem éri meg. A sok tárgy is értelmét veszti, mert egyfélét használok csak. És igen hamar úgyis valami olyan speckó tárgy kerül a kezébe, hogy napokig marad is ott.

    Anno a dungeon siege első részében pont az tetszett, hogy az fejlődött, amit használtam. Végül olyan lett a karakter, ahogy játszottam vele és nem úgy játszottam vele, hogy olyan legyen. Nem tudom érezni-e a különbséget.

    Másik példa, egy WOW-os ismerőssel beszélgettem pár éve és mesélte, hogy micsoda rendet tartanak maguk között. Minden nap ott kell lenni időben, mennek ide, mennek oda, pontosan mindenkinek megvan a feladata és az is megvan, hogy mire mit kell lépni, főszörnyek esetén meg valami leírások is voltak, hogy mi a módszer a sikerre. Itt is csak az kérdésem, hogy így mi értelme? Most játszunk szabad akaratból szabadon (azzal amivel szabad...), vagy mint egy munkahelyen, végrehajtjuk a feladatot, amit kell?

    Tudom, ez már szociológia kérdés és elég off...

    Life is too short for boring Hi-fi. Danes don't lie.

  • tdd587

    őstag

    válasz ddekany #108 üzenetére

    Lehet, hogy nem ebben a topikban, de a napokban már írtam, hogy egyszer vittem végig a diablót, normál fokozaton, aztán uninstall. Belenéztem ebbe a hell fokozatba, de amint jöttek a teknősök én meg ott álltam diablo verés után talpig varázscuccban meg csillagszórókkal a kezemben, nem volt szívem irtani őket... szóval inkább másik kasztot próbáltam volna ki, fakarddal az elejétől, de aztán erre sosem került sor. Rémlik, hogy baromira fájt a csuklóm is utána, tehát mindenképp kellett a szünet.

    Most majdnem 10 év távlatából kipróbálnám újra, de egyrészt meglepődve láttam, hogy kiegészítővel együtt több mint 5e lenne az amúgy 10 éves játék, valamint a 800x600-on azóta sem léptek túl, ami ablakosan játszva is egy dosbox-ra hasonlít. Amivel nincs is semmi bajom mondjuk a civilization I esetében, de itt azért igen. Persze láttam a youtube-on, hogy lehet modolni nagyfelbontásra, de akkor meg ott állnak a monszták bután a mezőn. Bár ez is egy olyan dolog, amit nem lehet értelmesen megoldani, mert mit csinál a mezőn 10e szörny, egyenletes eloszlásban, 20 méteres zónákban egész nap?

    Visszatérve a gólem nekem azért volt jó, mert jól elvolt egyedül is és volt egy olyan fajtája, ami felrobbant, ha lecsapták. Főellenfélnél az nem is volt rossz. Hullarobbantást nem nagyon használtam, elég nagy volt a keveredés mindig, mire lett volna értelme, úgyis halott volt mindenki. Meg volt valami olyan varázslat, hogy aki megüt, az helyettem magát sebzi 200%-al. Nem is tudom így hirtelen, hogy akkor hogyan ütöttek meg egyáltalán? A gólem is ezért bírta sokáig.

    Life is too short for boring Hi-fi. Danes don't lie.

  • tdd587

    őstag

    válasz ddekany #112 üzenetére

    OK, félelmetes logikámmal azt hittem, hogy a rémálom az utolsó, de lehet az a doom-ban volt?

    A felbontás gondokról olvastam én is, meg a youtube videók is viccesek voltak, mert gyakorlatilag csalás volt az egész, olyan messzire látszódott minden éppen szolgálatban lévő monszta.

    Összehasonlításul megvettem utólag a Sacred I-et és az ugye 1024x768-ban megy, de elég zavaró volt a dolog. Amúgy ZX spectrumon kezdtem és mindig van nálam a pendrive-omon dosbox civil és MoM játékokkal. Az ember sosem tudhatja, hogy mikor kerül hirtelen egy hotelbe egy idegen ország közepén egy szál céges laptoppal a zsebében...

    Szerk: Amúgy biztos én vagyok láma, de mindig jobban szerettem olyan képességeket vásárolni (a képességboltban a mező közepén...), ami látványos és valami változást idéz elő a játékmenetben. Ilyen hifis megoldások, hogy damage amplifier csak súlyosbítják azt az érzést, hogy egy monitor előtt ülök és már órák óta mindig csak vagdalkozik a karakter, amikor kattintok. Bezzeg egy meteorzápor... szinte hallom, hogy megköszönik a monszták a dicső és látványos halált.

    [ Szerkesztve ]

    Life is too short for boring Hi-fi. Danes don't lie.

  • tdd587

    őstag

    válasz ddekany #116 üzenetére

    Nem erre lenne hivatottak a nagyon változatos helyszínek és azok nagyon változatos lényei? Mocsárban nem működik a mérgezés, sivatagban ütni szokott a tűz... de azért annyira mégsem gyengítenek meg senkit, hogy ne haladjon normál fokozaton, mint kés a vajban...

    Ha nem egyszemélyes kommandó lenne, akkor persze nem lenne probléma, legfeljebb egy adott környezetben valaki csak dühös megfigyelőként feszeng, amíg a többiek irtanak.

    De olyat sem láttam még, hogy nyilazom a behemótot, aki erre elneveti magát. Mert ugye Legolas is simán tarkón lőtte a saccra 10 centi vastag koponyacsonttal bíró olifántot, jajj...

    Ugye mennyivel hihetőbb egy meteor zápor...?

    Life is too short for boring Hi-fi. Danes don't lie.

Új hozzászólás Aktív témák