Új hozzászólás Aktív témák

  • Fitzgerald

    veterán

    válasz proci985 #47 üzenetére

    Szerintem abban talán egyetértünk, hogy ennek a műfajnak általában jobban áll a klasszikus izometrikus, körökre osztott, az ezekben a játékokban megszokott kamu open world megközelítés, valamiféle XCOM-Baldur's Gate jellegű kivitelezéssel.

    Ettől függetlenül láttunk már olyan játékokat, amelyek igen jól csinálják ezt open world fps/rpg hibridként is, real time, vagy félig valós idejű harcrendszerrel.
    Pl. Fallout 3, de különösen a New Vegas.

    "egyebkent tenyleg nem voltak elvarasaim es nem remenykedtem olyan dolgokban, amik kivitelezhetetlenek vagy nem mukodnek jatekmechanikai szempontbol (pl "a jatekos minden dolgara reagalo varos" tobb okbol sem realis"

    Persze, nyilván nem érkeztünk még el oda, hogy olyasmit várhassunk el egy játéktól, hogy teljesen dinamikus módon reagáljon a környezet a játékos cselekedeteire, ne adj isten a sztori is dinamikusan változzon a cselekményeink hatására.
    Viszont régóta lehetséges már ennek a látszatát kelteni, még ha csak kicsiben is.
    És amikor arra hivatkoznak emberek, hogy "bezzeg a GTA-ban meg az RDR2-ben...", akkor valójában erről beszélnek.
    Mert láttak már évekkel ezelőtt egy megfelelően immerzív megoldást erre a dologra, szóval bőven elég lett volna, ha csak azt megcsinálják a Cyberpunkban...

    Ennek kapcsán ugrott be, hogy kb. egy hónapja játszottam végig a Prey c. játékot (a 2017-est), ami megvan már vagy 3 éve, de nem igazán fogott meg anno, úgyhogy feladtam pár óra után.
    Most egy hónapja adtam neki még egy esélyt, nagyon nyomták páran ilyen retrospektív videókban, kult klasszikusról beszéltek, stb. Hát akkor nézzük milyen.
    Kb. 1 hét leforgása alatt kétszer is végigjátszottam, ilyet jellemzően csak a legjobb játékokkal teszek.
    Aztán elkezdtem interjúkat nézni a fejlesztőkkel, és a Raphael Colantonio, az Arkane egykori alapítója és feje beszélt arról éppen Ken Levine-el (Thief, System Shock, BioShock), hogy a játékokban ugye már régóta képesek fizikai interakciókat szimulálni, szétlősz/felrobbantasz egy tárgyat ami szétesik darabokra, és az egyes darabok ekkor dinamikus interakcióba kerülnek más tárgyakkal, vagy egymással, stb.
    És aztán ezen keresztül eljutottak oda, hogy a játékbeli interakció, az immerzív szimuláció jövője a sztori, a narratíva szempontjából is várhatóan valami ilyesmi lesz, egyfajta félig scriptelt, félig dinamikus megoldással.
    Tehát tesz valamit a játékos, és a világ erre félig scriptelt, illetve a sztorit, a questeket, narratívát közvetlenül érintő félig dinamikus (már-már valamiféle szofisztikált mesterséges intelligencia hatását keltő módon) eseményekkel fog reagálni, és hogy ez a jövő...

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák