Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • petata

    őstag

    válasz #16820480 #46293 üzenetére

    dupla

    [ Szerkesztve ]

    I didn't poison your dinner. I wouldn't do that to food.

  • petata

    őstag

    válasz #16820480 #46293 üzenetére

    Urak, mindenkinek köszönöm a részletekbe menő véleménykifejtést. :R Esetleg egy gyors fejhallgató erősítő ajánlás?

    Dorien: "Azt a Hama hedszetet meg hama dobd ki a kukába."
    Nővéremtől kaptam, jó helye lesz a fiókban. Sőt, a mikrofonja tökéletes szkájpolásra. :D

    I didn't poison your dinner. I wouldn't do that to food.

  • #71562240

    törölt tag

    válasz #16820480 #46293 üzenetére

    Még egy megjegyzés - talán nem teljesen önismétlés.

    Hogy mit veszünk észre inkább, és hogy mely tendenciát látunk inkább általánosíthatónak, abban a ténytudásunkon kívül megintcsak a felhasználó személyiségére is kell utalni. Az említett részeg "metaforaviccet" komolyra fordítva: ugyebár az adott vicc tartalma megfelel az általános közfelfogásnak, belőlem azonban kiszól a szociológus, és a hifista tapasztalatom is inkább arra utal, hogy a "férfiak" (hangrendszerek) többsége jobban észreveszi a szépséget a "ronda nőben" (pocsék hangfelvételben), ha "józan állapotú" (ha magas minőségű, nagyfelbontású) mintsem ha "részeg állapotú" (ha torzítós, ha gyenge felbontású). Én biztosan így vagyok ezzel - mondhatnám, de a viccmetaforára ez esetemben kevéssé fordítható vissza, mert még csak egyszer voltam részeg az ötven életévem alatt, nem véletlenül.

    Ugyebár azt akarom hangsúlyozni újra, hogy egy jó ("jó-zan") hifi rendszer feljebb tudja emelni a gyenge elemét, azaz a gyenge eleméből, jelesül a gyenge hangfelvételből is olyat tud kihozni, amit a gyenge elemhez hasonlóan gyenge minőségű rendszer nem tud kihozni. Tapasztalatom (és általában a jó rendszerrel rendelkező hifisták tapasztalata) szerint jellemzően a gyenge hifi rendszer "koncentrál" inkább a gyenge hangfelvétel torzításaira (miközben persze ahogy mondod, részben el is fedi azokat a torzításokat), a jó rendszer azonban nem csak még jobban megmutatja hogy ott vannak a torzítások a gyenge hangfelvételben, hanem annál is jobban kihozza belőle a nemtorzítást is, a nemgyengeséget is, azaz a minőséget. Az én élményeim szerint tehát az utóbbi hatás jobban érvényesül, és azt vélem tapasztalni, hogy a jó rendszerrel rendelkező tapasztalt hifisták zöménél is inkább az utóbbi érvényesül, azazhogy jobb rendszeren a zenehallgatók jó eséllyel közelebb kerülnek a gyenge hangfelvétel megkedveléséhez, mintsem az eldobásához. Mert a jó rendszer nagyon sokat kihoz a pocsék hangminőségű hangfelvételből is.
    Most mondom meg, hogy miért logikus is, hogy így legyen - mármint amellett, hogy eleve ez a jó hangrendszer célja, a jó hangrendszer eleve azért készül, hogy a pocsék hangfelvételt is megszerettesse veled. Azért logikus is, mert nagyon ritka az olyan hangfelvétel (még MP3-ra lekonvertálva is), amely annyira pocsék, mint amennyire ronda az a nő, akit már csak a részegség alacsony felbontású ("low-fi") állapotában vagy(unk) képes(ek) tetszőleg nézni. A hangfelvételek eleve válogatott módon, emelt minőségű körülmények között készülnek, tehát jellemzően eleve egy bizonyos minőségű-szépségű szint felett születnek és élnek, nem pedig úgy, mint az esetlegesen születő és szélsőséges életmódot folytató emberegyedek. A hangfelvételek szinte mindegyike szépnek, minőséginek hallható - egy jó rendszerrel (tehát "jó-zan állapotban"). A pocsék hangfelvétel is egy elég magas minőségi szint feletti valami, érdemes kihozni belőle azt a minőséget. Mindez igaz annak ellenére, hogy a hangfelvétel már eleve a valóságban elhangzott hang (zene) igen jelentős torzítása, elfedése.

    Ergo érdemes pocsék forráshoz is minőségi fejhallgatót venni, még akkor is, ha nem tervezünk javítani a későbbiekben a forrás színvonalán, merthogy nem elsősorban a pocsék forrás fogja lehúzni magához a minőségi fejhallgatót, hanem elsősorban a minőségi fejhallgató fogja magához emelni a pocsék forrást - annak ellenére, hogy persze, a forrás pocsékságát is nagyobb felbontásban fogja mutatni, és némelyek emiatt mégis nekiállnak majd a forrást is fejleszteni. De jellemzően a pocsék forrást megtartók nem az új minőségi fejhallgatót fogják eldobni, hanem a pocsék régit. Ugyanis a pocsék forrás is válogatott, emelt szintű körülmények között születik, egy bizonyos minőségi szintnek eleve megfelel, van belőle mit kihozni, nem olyan mint az emberegyedek egy részének (a rondáknak) a külleme. Az emberegyedek zömének külleme jellemzően esetleges, szélsőséges, nem válogatott körülmények között készül.

    Hehe.

    Szerk.: Érzékletes hasonlat az analóg korszakból. Jó minőségű analóg lemezjátszók tesztelésénél visszatérő fordulat szokott lenni a tesztelők részéről, hogy mennyivel kevésbé szembetűnő a lemez pattogása-barázdazaja, mint a gyengébb minőségű lemezjátszónál.

    [ Szerkesztve ]

  • .DLL

    veterán

    válasz #16820480 #46293 üzenetére

    Valójában három minőséget kell megkülönböztetni:
    1.) zeneszerzői minőség: mennyi mindent és hogyan gondolt bele a szerző (vagy szerzők) az adott műbe.¹
    2.) a stúdió- és mestermunka minősége
    3.) a technikai minőség, ami leginkább a hordozó (CD? MP3? Web?), majd az azt lejátszó eszköz(ök)től függ.

    Szerintem egy jobb-és-jobb rendszer is ebben a sorrendben kezdi el megmutatni a hiányosságokat, ¹nekem az tűnt fel elsőként néhány dalnál, hogy mennyire üres lett. Amikor a meglévő hangok pontosan lecsengenek, nincsenek összekavarodva, kiderült, hogy közöttük nincs semmi, a szerzők nem álmodtak oda egyebet, az egész olyan polifónikus csengőhangnak tűnt már, ha erősen akarok fogalmazni. (persze nem "midi-s" hangokra kell gondolni) :D Gyengébb rendszeren ez elég volt, zenei volt, kitöltötte. És ebben az esetben ez nem a meglévő anyag masterelésének hibája, vagy a hordozó formátumé, hanem kicsit kevés volt a meglévő anyag. Valószínűleg ők sem valami szofisztikált rendszeren hallgatták vissza, vagy csak ennyi volt a büzsé, mert ha ezek rendelkezésre állnak, én visszahallgatva bizony tettem volna még hozzá valamit, egy kis harmóniát, ami kitölti, összefogja az egészet, ha netán véletlenül valaki jobb rendszeren is meghallgatná... minőségirányítás nem volt a toppon. :D

    Amíg az első ponttal úgy ahogy rendben vannak a dolgok, addig egy jobb rendszer végül csak emelni tud az élményen szerintem. Persze a mestermunka is necces kérdés, el lehet a keverést is szúrni, de azért ez ritkán ölt olyan mértéket, hogy hallgathatatlan legyen a cucc. :)
    Formátumnál meg tényleg a leggagyibb kódolású 128-as mp3 alattiak azok amik hányingert kelthetnek, egy 192-es AAC, vagy 320-as MP3 hibái már bőven feledhetőek, ha a zenére, a zene ütemére, lendületére koncentrál (vagyis épp hogy nem koncentrál, hanem kikapcsolódik) az ember.

    [ Szerkesztve ]

    (P.H.)

Új hozzászólás Aktív témák