Új hozzászólás Aktív témák
-
zLegolas
őstag
1. A motorok nem léptetőmotorok
2. Modell rep.gép légcsavar, 800-1200Ft modellboltokban. Látványos lehet, szépen megcsinálva - arasznyi kétágú venti a gép elején vágott lyukban...Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
ntx2
csendes tag
na hello!
Mire van megoldás hogy hol tudok találni ''lapátokat'' addigra sikerütl beszereznem egy 8 cm-es hütöt (24V), egy 5,5 cm-es hütöt (24V), és 2db 3cm-es hütőt ami 5-5 volton megy... kérdés hogy mire köthetem a két kicsi 5 voltos ventilátort hogy ne égjen le?
Gond még hogy van itthon 9 db motor amivel egyenlőre nem tok mit kezdeni és még hoznak amennyit kérek valami ötletetek van?Üdvözlettel: ntx2
-
LazzL
tag
Sziasztok! Tud valaki segíteni abban, hogy hogyan kell készíteni egyUSB-ről működő 3-4 ledes billentyűzet-megvilágító lámpát? valami átlátszó csőbe szeretném beletenni, amit egy fémlapra felragasztva/szerelve oda tudok rögzíteni az asztallap aljához. Természetesen kapcsoló is kéne hozzá. Hol tudom az anyagokat beszerezni egy ilyenhez? Kellenek ellenállások, meg ilyesmi is hozzá? teljesen láma vagyok ilyen téren, úgyhogy ha megcsinálja nekem valaki, akár fizetek is érte...
Üdv.: -= LazzL=-
-
Cika
csendes tag
Sziasztok! Kérdeznék párat, ha tudtok, segítsetek!
1. Hogyan lehet kiszámolni az ideális (minimum) vezetékvastagságot?
2. Transzformátoroknak milyen típusai vannak? Felépítésük, veszteségek, stb., szóval minden érdekelne.
2.1. Egyenirányitás után hogy alakul a feszültség?
2.2. Alapterhelésre mikor, hol van szükség? Mi a hatása?
Várom a novellákat.
Előre is köszNem én kések. A világ siet. (Fodor Ákos: Aszinkron)
-
Robert7x
aktív tag
USB kábel, merevebb.
Nagyfényű LED(zöld javasolt, a szemed arra a legérzékenyebb). Előtétellenállás a LEDhez (~22....100 ohm, LEDtől függ). De lehet hogy sima LED jobb, nagy területet kell bevilágítani. (a nagyfényű a kisebb szórásszög miatt nem a legjobb)
Zsugorcső, a stabil rögzítéshez....
De látni kell hova lehet elhelyezni, mekkora távolság van...
[Szerkesztve]Arduino, mikrokontroller, fejlesztőKIT-ek, szenzorok, robotika -> http://shop.tavir.hu
-
Xantomas
őstag
Nem tudjátok, hogy lehet venni olyan kerek nyomógombot, aminek a szélén, körbe leddel meg van világítva? Napok óta keresek, de sehol nem lelek. Se LOMEX, se Conrad.
Nem tudjátok, Cinkotán a Computermodban lehet e venni vagy tudnak e hozni?"Megint eggyel hülyébb vagyok, mint tavaly"
-
zLegolas
őstag
Amit te itt kérdezel, az az alap elektronikai ismeretek jelentős részét felöleli, szal bocs, de nem írok le több 10 (100) oldalt. Ezek mind megtalálhatók a szak/tankönyveknek nevezett irományokban. Vagy segít a barátod, Google.
Szvsz hülye elképzelés volt...Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
LazzL
tag
válasz Robert7x #1305 üzenetére
Köszi a választ, Robert7x!
1,5 cm vastag lehetne a világítótest, de ahogy néztem, még tudom leljebb állítani a billentyűzet tartót, azaz a vastagság szinte mind1. Kb. 46cm széles, és 18cm hosszú területet kéne bevilágítania. Ha lehet, normál ledekből csinálnám, ngyfényű eléggé drága mulatság lenne. Tudsz segíteni alkatrészbeszerzésben, illetve az elkészítésben?
Valamint van egy lágyforrasztó pákám. Létezik olyan forrasztóanyag, ami alacsonyabb hőfokon olvad meg, mint a sima ón? Mert ahhoz sajna nem eléggé melegszik.Üdv.: -= LazzL=-
-
Robert7x
aktív tag
Ekkor a páka kuka. Amúgy a Wood fém ~60 fokon, a tiszta aztacium (?) azt hiszem 29 fokon olvad. (nincs elottem a fuggvenytabla.).
De komolyra forditva a szót. A normál ón ~250-260 fokon olvad. Ennyit minden pákának _tudnia_ kell. Normál LEDelből is lehet. Simán felfűzhetőek.
GND-------------+-------------------+--------------------+
.....................|....................|.....................|
.................LED...............LED................LED
.....................|....................|.....................|
..........ellenallas.............ellenallas.........ellenallas
.....................|....................|.....................|
GND-------------+-------------------+--------------------+
LED-ek polaritás helyesen, ellenállások meg ~22...100 ohmosak.
Illetve az 5V lehet szabályozható is pl. 318-as IC-vel (1,4...4,5V), ekkor a fényerő állítható is.Arduino, mikrokontroller, fejlesztőKIT-ek, szenzorok, robotika -> http://shop.tavir.hu
-
Cika
csendes tag
válasz zLegolas #1309 üzenetére
Jól leteremtettél.
Azt hiszem, nem volt túl egyértelmű a megfogalmazásom.
Engem nem érdekel a trafókészítés, inkább megvenném, ahhoz pedig elég annyit tudnom, hogy milyen - forgalomban lévő - típusok vannak. Miben különböznek, jobbak-rosszabbak egymástól. Csak azért érdekel, hogy vásárláskor egyáltalán tudjam, hogy mit akarok. Lehet, hogy rossz a hozzáállásom, de a trafón inkább átlépnék, és abba mélyednék el, amit nekem kell megcsinálnom. Lesz vmi hátrányom abból, hogy a trafó kimarad?
Sokat használtam Google-t, de úgy tűnik, hogy nem a barátom . Összesen egy doksit találtam, ami megemlíti ezt a dolgot, de ez is ott ér véget, ahonnan érdekel a dolog.
Trafók árait keresgélve találtam erre az oldalra: http://www.elektris.hu/thtrans.htm
A kérdést ez az oldal hozta, hogy van-e toroid és hagyományos vasmagoson kívűl más fajtája is, melyiket érdemesebb használni?
A 2.1. Kérdés ihletője egy hozzászólás (talán ebben a toppicban, de ez nem biztos), mely szerint 12V-ra formált feszültség egyenirányítás után 13-14V volt, ahogy kapta a terhelést a fesz. egyre csökkent (így rémlik).
Újtafogalmazva: 12VAC egyenirányítás után mennyi VDC? Terhelés hatására hogyan változik, változik-e a feszültség? Ha változik, hogyan küszöbölik ki (78xx ?).
2.2. Igazából 2.1. folytatása. A feszültség stabilizálásáért irnak elő alapterhelést?
1. Még mindig aktuális : Hogyan lehet kiszámolni az ideális (minimum) vezetékvastagságot?
Szerintem ez így már szűkített a témán, bár így sem két soros a válasz.
[Szerkesztve]Nem én kések. A világ siet. (Fodor Ákos: Aszinkron)
-
LukE
veterán
Bővebben: link
de komolyan, ez igy nagyon sok. szerintem google, egy het szabadido.
van toroid, es vannak mindenfele vasmagok.
mindenfele vasmagokkal lehet kapcsolo uzemu tapokat csinalni, toroidokkal kevesbe.
Ha csak sima trafo-> graetz-> kondi van, akkor az terheles hatasara esik szepen lefele. Ha raksz utanna egy 78xx-et (es birja mind a trafo, mind az IC), akkor utanna mar eleg jo egyenfeszultseget kapsz.
alapterheles attol fugg milyen tap. Ha sima trafo, akkor minel jobban terheled, annal jobban csokken a feszultseg (durvan). Ha csak kis aram kell, akkor utanna egy kondi, 78xx es meg egy kondi a 78xx kimenetere, es valszeg mindenki boldog.
Ha kapcsolo uzemu, akkor regi AT tapoknak alt. kell 1-2W terheles, hogy stabilan mukodjon, jobb ATX-ek elvannak terheles nelkul is. XY altal gyartott kapcsitapnal meg ugy van, ahogy legyartottak.
vezetek vastagsag: Bővebben: link az elso ketto pont jonak tunik''Firefoxot hasznaljanak csak a gyavak. Az Explorer az igazi ferfiak bongeszoje! Veszely, kaland, nyitottsag!'' ιQι
-
And
veterán
''A kérdést ez az oldal hozta, hogy van-e toroid és hagyományos vasmagoson kívűl más fajtája is, melyiket érdemesebb használni?''
Először is: mire szeretnéd használni? Erősítőbe kell? Mert léteznek olyan trafók is, amelyeket csak spec. körülmények között használnak: a hálózati frekvencián pl. nem nagyon jön szóba valamilyen ferritmagos (''fazék-'', ill. kisebb keresztmetszetű porvasmagos) vagy légmagos trafó, pedig ilyenek is léteznek. Az 50Hz-en használatos trafó-típusokat magad is említetted. Talán még a hipersil trafók (-> szintén lemezes, de feltekercselt, ''szalagos'' vasmagjuk van, amelyet rendszerint kettévágott felekből állítanak össze) érdemelnek említést. Ha tényleg erősítőbe kell, javaslom még DDL erősítős topikját is tanulmányozásra: Bővebben: link.
Főbb jellemzők (nagyjából, és szerintem ), adott teljesítményre méretezve:
- lemezelt (E-I) magos: valszeg. a legnehezebb, és a viszonylag legnagyobb veszteséggel (pl. örvényáramú veszteség, szórt mágneses tér) rendelkezik;
- hipersil-vasmagos: relatív nagy indukció, jobb hatásfok (kisebb réz- és vasveszteség), külön csévére könnyen tekercselhető primer / szekunder tekercsek, kisebb tömeg;
- toroid: a relatív legkönnyebb, jó hatásfokú, örvényáramú veszteség minimális (a mag elektromosan gyakorlatilag szigetelő), és igen alacsony a szórt mágneses tere.
Az egyenirányított feszültség szinuszos fesz. (csúcs)egyenirányítása után: Uegyen= Usz(eff) * gyök(2) - U(f), ahol Usz(eff) a szinuszos feszültség effektív értéke (általában erről beszélnek szinuszos fesz. esetén), U(f) pedig az egyenirányító dióda / diódák nyitófeszültsége. Ez igaz mind egy-, mind kétutas (pl. Graetz-hidas) egyenirányításra is, de utóbbi esetben az egyenirányító kimenetén mérhető - az egyenirányított DC-feszültségre szuperponálódó -, terhelésfüggő hullámosság kisebb lesz, ill. a frekvenciája is 100Hz-re duplázódik. Pl. 12V-os váltakozófeszültséget kétutasan egyenirányítva a közel terheletlen, szűrt kimenő egyenfesz. értéke kb. 15,5V körül alakul. A feszültség terhelés hatására csökken. Hogy mennyivel, azt nagyjából az alkalmazott trafó paraméterei (veszteségei) határozzák meg.
Az ''alapterhelés'' sima soros stabilizátornál, pl. 7805-nél nem szükséges, hacsak a stabilizátor néhány mA-es nagyságrendű alapáramát nem tekintjük annak. Kapcs. üzemű stabilizátornál néha előírhatnak ilyet, hogy a szabályozás megfelelően működjön.
Mit értesz ideális (minimum) vezetékvastagság (keresztmetszet) alatt? Ha jó hatásfokot - alacsony rézveszteséget - akarsz, inkább a nagyobb keresztmetszetű tekercshuzal alkalmazása javallott, természetesen a várható melegedés / szellőzés figyelembevételével. Vagy ezt a kérdést nem is a trafók vonatkozásában tetted fel?
Mod: ezt szeretem LukE-ban, hogy feleekkora hozzászólással is képes elmondani a lényeget, ráadásul jól elindít az önálló keresés felé. Ha korábban észreveszem a #1313-at, nem írok ennyit ..
[Szerkesztve]
[Szerkesztve] -
Csaba_20_
őstag
And írta:
Az egyenirányított feszültség szinuszos fesz. (csúcs)egyenirányítása után: Uegyen= Usz(eff) * gyök(2) - U(f), ahol Usz(eff) a szinuszos feszültség effektív értéke (általában erről beszélnek szinuszos fesz. esetén), U(f) pedig az egyenirányító dióda / diódák nyitófeszültsége.
Ez a képlet elég suta nem? -
LazzL
tag
A Conrad.hu-n láttam ellenállással egybeszerelt LED-et, 100Huf/db. Ez még elég olcsó szerintem.
A pákakérdés megoldódott. Az volt a baja, hogy a forrasztóhegy formájából adódóan a két szár összeért , és így nem melegedett a hegy rendesen. Széjjelebb feszítettem, és mostmár flottul műxik.
[Szerkesztve]Üdv.: -= LazzL=-
-
zLegolas
őstag
Bocs.
Egy javslat: írd le konkrétan mifenét akarol csinálni, oszt' akkor (valszeg) kapol konkrét megoldásokat, készen, sütve-főve, tálalva.
A kérdések többsége komoly erősáramú felhasználási célt sejtet (pl. toroid trafók általánosságban kábé fazék méretnél (sok-sok amper terhelhetőséggel) kezdődnek...
Az egyenirányítók diódaféleségek, minden ilyesmi diódán 0,6..0,7 V fesz esik. Ezt felnyomhatod kissé egy bazi nagy kondival a kimeneten...
Ha egy trafót terhelsz, a fesz elindul lefelé. Üresjárásban egy 12V-os trafón lehet 14-15 V-is, ha ráteszed a fogyasztót, beáll a kábé 12V. Ha még sokabbat nyomatol rá, akkor a trafó elkezd jobban melegedni, fesz meg elindul lefelé. Nyilván ezt nem sokáig teheted meg.
Mazzagok: 2,5 mm2 keresztmetszet kisebb lakóházakban gerincvezeték, konnektorokhoz 1,5 mm2, ez kábé sejtet valamit a drótok terhelhetőségéről. Van ilyen táblázat dögivel, keresek, ha nem felejtem el.Én normális vagyok! Megmondták a hangok is a fejemben!
-
Side_
aktív tag
Hello!
Van valakinek fénycső vezérlő-je (ilyen kisfloppy helyre való.) Ami ki/be-kapcsolja a neonokat, fényerősséget, hangérzékenység, és villogási gyakoriságot állít.
Csak mert egy ilyet szereznénk csinálni - illetve ha van valakinek akkor lemásolni (kicsit más formában).
Ha valakinek lenne kapcsrajza az lenne a legjobb.
(Egyébként ebben beépített invertere van, vagy egyszerűen az invertereket kell rákötni?)
Ha bárki bármiben tud segíteni, azt megköszönöm.''Van visszajelzés, tehát vagyok!''
-
Side_
aktív tag
Hol vannak a modding guruk?!
''Van visszajelzés, tehát vagyok!''
-
Robert7x
aktív tag
2 oldal indulásnak:
http://www.hobbielektronika.hu
http://avr.tavir.hu
Az AVR oldalon hamarosan lesz fenn pár modding holmi (most csak az LCD-s holmik elérhetők+távirányítók+ néhány nemPC-s cucc).Arduino, mikrokontroller, fejlesztőKIT-ek, szenzorok, robotika -> http://shop.tavir.hu
-
-conrad-
addikt
He?
no, hogy valami értelme is legyen a gyér poénon kívül, kérdeznék: van egy hardcano 13-am, rákötöm a coolink batra, ami egy 12es ventivel van ellátva, kb 1500at pörög. Ekkor elkezd sípolni errort jelezve a cucc, a fordszámkijelzés meg 0-9999-ig ugrál. Miért lehet ez?
[Szerkesztve] -
Calogero
addikt
Van egy Vantec Nexus venti szabalyzom ami 4 ventit tud szabalyozni, de nem nekem 5 ventim van.
1 csatornara radughatok 2 egyforma (Chieftec 9.2) ventit eloszto segitsegevel? Fogja oket szabalyozni? -
And
veterán
válasz Calogero #1335 üzenetére
A terhelés csatornánként kb. 15W lehet, ha a két venti teljesítményének összege ennél kisebb, rákötheted azokat egy közös ágra. Szinte biztos, hogy ekkora teljesítmény kiszolgálásához valamilyen félvezetős vezérléssel működtetik a fan-kontrollert, így a potméterek terhelhetősége itt nem számít.
-
LukE
veterán
válasz emitter #1333 üzenetére
'' firefoxom van'' <taho> rossz lehet </taho>
najo, megkerestem: uj ablak, abba beirod, hogy about:config, filter-> referer, valaszd ki a ''network.http.sendRefererHeader'' sort, es ird at az erteket 2-re (legalabbis nekem ez volt defaultbol, es ugy mukodott.''Firefoxot hasznaljanak csak a gyavak. Az Explorer az igazi ferfiak bongeszoje! Veszely, kaland, nyitottsag!'' ιQι
-
Csaba_20_
őstag
válasz zLegolas #1323 üzenetére
zLegolas írta:
Az egyenirányítók diódaféleségek, minden ilyesmi diódán 0,6..0,7 V fesz esik. Ezt felnyomhatod kissé egy bazi nagy kondival a kimeneten...
A dióda nyitófeszültsége olyan elektronikai paraméter, ami nem befolyásolható rákapcsolt kondenzátorral számottevően. A nyitófeszültség a diódán folyó áramerősségtől persze kis mértékben azért függ, de ezt a rákapcsolt kondenzátor nem befolyásolja. Vannak diódák, amiknek alacsonyabb a nyitófeszültségük, vannak, melyeknek magasabb. Pl. Más a jellemző nyitófeszültsége a germánium és a szilícium alapú diódáknak.
zLegolas írta:
Ha egy trafót terhelsz, a fesz elindul lefelé. Üresjárásban egy 12V-os trafón lehet 14-15 V-is, ha ráteszed a fogyasztót, beáll a kábé 12V.
A trafó kimeneti feszültsége állandónak tekinthető. A jelenség, amiről te beszélsz, az az csúcs-egyenirányított feszültség effektív értéke, ugyanis ez függ a terhelés mértékétől. Ha egy transzformátorra azt adják meg, hogy 230V/12V, akkor tudni kell, hogy effektív értékekről van szó. Vagyis ha meg akarjuk tudni a csúcsértékeket, akkor 1.41-gyel(gyök 2) szoroznunk kell azt. Tehát 230*1.41=322V, valamint 12*1.41=16.92V.
A Graetz-hidas csúcsegyenirányító esetében a diódák nyitófeszültsége kétszer vonandó le, mert egyszerre mindig párban vannak nyitva. De csak akkor szabad levonni, ha áram folyik rajtuk. Áram pedig csak akkor folyik rajtuk, ha az egyenirányító bemenetén magasabb feszültség van, mint a kimenetén, mert ekkor töltődik csak a kondenzátor. Ez szinuszos tálálásnál a bekapcsoláskor kb. negyed-/fél periódusig igaz, aztán pedig nagyjából mindig csak a bementi feszültség csúcsértékének közelében. Ezért is írtam korábban, hogy a leírt feszültségképlet nem igazán megfelelő. -
Xidex
csendes tag
Sziasztok, NAGY SEGÍTSÉGRE LENNE SZÜKSÉGEM!
Képek:
Bővebben: link
Bővebben: link
Bővebben: link
Itt a leírása:
Bővebben: link
Összeállítottuk kétszer is ezt a kapcsolást, de sehogysem müködnek. NEM HÚZ VISSZA A RELÉ!!! Megfelelő hőmérsékletnél bekapcsol, de hiába hűtőm vissza a rendszert, nem kapcsol vissza, pedig már jéggel is próbálkoztunk.
Vettem mindenből egy csomó alkatrészt, ha valaki vállalkozna arra, hogy egy kis moneyért összerakja nekem, azt nagyon megköszönném.. Robert7x..tőled vettem a 4*16-os kék lcd-t kb 3-4 hete...tudnál segíteni? -
Robert7x
aktív tag
Relé nélkül a LED kialszik?
4148-as dióda benn van?
6-os labon (lekasztva a tranzisztort) jelváltozás van?
6-os lab, R4 között megszakítani az áramkört. az R4 szabad végét GND-re(elengedve kell lennie) illetve +12Vra rakva a relé behúz?
A 4*16-l kapcsolatban vagyok...
Ha sürge a mail gyorsabb: csehrobert # (<=szovel ez egy kukac) tavir &(<=ez meg egy pont) hu.Arduino, mikrokontroller, fejlesztőKIT-ek, szenzorok, robotika -> http://shop.tavir.hu
-
And
veterán
válasz Csaba_20_ #1342 üzenetére
Miután leírtad, hogy mi is a problémád azzal a bizonyos összefüggéssel, elismerem, hogy tényleg pongyolán fogalmaztam, amikor dióda / diódák nyitófeszültségéről írtam. Természetesen igaz, hogy diódahidas egyenirányítónál két dióda nyitófeszültségét kell levonni a kimenet feszültségből. Az is igaz, hogy a nyitófesz. anyagfüggő, de azért a normál (nem kapcs. üzemű) tápokban mégis jórészt szilíciumdiódákat használnak egyenirányításra.
Írod: ''A trafó kimeneti feszültsége állandónak tekinthető.'' Ez viszont miért lenne igaz, ha már a terhelés kapcsán jött elő a dolog? Nyilván nincsen veszteség nélküli trafó, a veszteség egyik részét pedig (különösen kis teljesítményű, kis keresztmetszetű huzalból, sok menettel tekercselt trafóknál) a rézveszteség, azaz a belső ellenállás teszi ki. De szerintem ezzel sem mondtam sok újat , a kolléga pedig valszeg. erre gondolt.
Az összefüggés meg biztos nem tökéletes - elvégre semmi sem az -, mégis elég jól használható, U(f)=2* 0.75V nyitófeszültséggel számolva. Szimulátorban felépítve például elég jól közelítette a kimenőfeszültség a #1314-es hozzászólásban becsült értéket (Bővebben: link). Ok, nem 15.5, csak 15.26V lett a közel terhelés nélküli, pufferelt egyenfeszültség (Usz= 12Veff, Cpuffer=10000uF, Rload= 100 MΩ, Graetz-híd: 4x1N4002). Ugyanezzel a kapcsolással közel 0.5A-es terhelésre a kimenő egyenfesz. középértéke kb. 14.6V -ra csökkent (pedig most ideális, veszteség nélküli trafóról beszélünk), 1Ω-os szekunder-ellenállást is beiktatva pedig 12.7V-ra esett.
A gyakorlatban az egyenirányító kimenetén terhelés mellett mérhető feszültséget - vagyis a csökkenés mértékét a terheletlen esethez képest - úgyis leginkább a veszteségek határozzák meg, főleg kis méretű és teljesítményű (általában is rosszabb hatásfokú) trafók esetén, ezek pedig előre nehezen becsülhetőek. A Si-anyagú diódák nyitófeszültsége pedig akár az 1V-ot is közelítheti, ha a határáramuk közelében dolgoznak. -
LukE
veterán
hulye kerdes1: miert van ugyan az a kep 3x linkelve?
hulye kerdes2: miert rele? <100Ft-ert mar eleg ''durva'' teljesitmeny feteket lehet venni, ami kevesebb helyet foglal, stb (mar ha csak 12V-ot akarsz kapcsolni)
hulye kerdes3: rele magaban akkor zar csak, ha aram alatt van? Mert tudtommal vannak ''atkapcsolo'' relek, amik minden fesz. inpulzusra csak atkapcsolnak, ha elveszed a feszultseget, ugy marad.''Firefoxot hasznaljanak csak a gyavak. Az Explorer az igazi ferfiak bongeszoje! Veszely, kaland, nyitottsag!'' ιQι
-
LukE
veterán
hulye kerdes4: mit hasznalsz tapnak? Mennyire stabil fesz. jon ki belole? PC tap? Vagy valami mas?
muveleti erositok nemtom mennyire haklisak a tapfeszre (meg itt csak komparalnia kell ha jol latom), de ha valami valtofesz, vagy nagyon nem stabil ''egyenfesz'' jon ki, akkor lehet, hogy +kattan.''Firefoxot hasznaljanak csak a gyavak. Az Explorer az igazi ferfiak bongeszoje! Veszely, kaland, nyitottsag!'' ιQι
-
Csaba_20_
őstag
And írta:
Írod: ''A trafó kimeneti feszültsége állandónak tekinthető.'' Ez viszont miért lenne igaz, ha már a terhelés kapcsán jött elő a dolog?
Olvass figyelmesebben légyszives! Figyeld meg a következő bekezdést:
zLegolas írta:
Ha egy trafót terhelsz, a fesz elindul lefelé. Üresjárásban egy 12V-os trafón lehet 14-15 V-is, ha ráteszed a fogyasztót, beáll a kábé 12V. Ha még sokabbat nyomatol rá, akkor a trafó elkezd jobban melegedni, fesz meg elindul lefelé. Nyilván ezt nem sokáig teheted meg.
Elemzem a kedvedért. A 12V-os trafó üresjárásban 12V-os, merthogy ilyenkor nincs terhelve. Természetesen effektív értékekről beszélek. Ha a trafó teljesítményének megfelelő terheléssel terheled le, akkor se esik le a kimeneti feszültsége. Csak a bekezdés második felében jön az a rész, amikor a vezeték melegedésével is számolni kell és megjelennek a terhelésproblémák. De ez nem normális üzemszerű állapot. Miért azzal az állapottal jellemezzünk valamit, amit nem is kéne tudnia? Nonszensz.
A leírásból is tisztán látszik, hogy nem erről akart zLegolas írni, hanem a csúcsegyenirányító kimeneti feszültségét jellemezte inkább.
A saját példádban pedig tegyél mérőműszert a trafó kimenetére és ne az egyenirányító utáni feszültségeket jellemezd úgy, mintha a trafó feszültségéről írnál! Pont ugyanabba a hibába esel, amibe zLegolas. -
Csaba_20_
őstag
And írta:
A Si-anyagú diódák nyitófeszültsége pedig akár az 1V-ot is közelítheti, ha a határáramuk közelében dolgoznak.
A nyitófeszültséget szerintem én is úgy jellemeztem, hogy a diódán átfolyó áramtól függ. De ez továbbra se függ a rákapcsolt kondenzátor értékétől, ahogy azt zLegolas állította. -
And
veterán
válasz Csaba_20_ #1348 üzenetére
Bevallom, kezdem elveszteni a fonalat.. Cserébe néhány gyakorlati adat, olyan friss mérések, hogy még ropogósak . Hozzávalók: hálózati trafó (feliratai szerint: primer 230V / 50Hz, szekunder 9V / 6VA / 666mA, mért Rszek= 1,1Ω), valamint többwattos terhelőellenállások. Mért értékek:
- terhelés nélkül: Usec= 10,45V eff (I= 0),
- 46Ω -mal terhelve: Usec= 9,94V eff (I= 216mA eff),
- 16,7Ω -mal terhelve: Usec= 9,22V eff (I= 552mA eff).
Tehát a névleg 9V-os trafó üresjárásban ennél 16%-kal nagyobb feszültséget ad le, a névleges értéket kb. a maximális terhelésénél - ezt pedig tudnia kell - fogja elérni. A mérések elég jól egybevágnak a szimulált adatokkal (a szekunder tekercs ellenállásán felül még néhány %-os veszteség jön a képbe).