-
GAMEPOD.hu
Az ITX szabványt a VIA alkotta meg 2001-ben, mely eredetileg 21,5x19,1 cm volt, mára 17x17 cm-re redukálódott. Felhasználási területe igen széles, egyformán alkalmazzák otthoni felhasználók, mind nagy cégek különböző beágyazott rendszerekhez. Ipari területen különböző célokra felhasznált gépekhez szolgálnak alapul pl. CNC maró gépekhez, vagy ATM automatákhoz stb. A szabvány leírása a formfactors.org-on található meg. Amit érdemes kiemelni, hogy a mini-ITX kompatibilis az ATX és mATX szabványokkal - a csavarhelyek, a hátlapi panel és a bővítőkártya elhelyezése is megegyezik -, így egy mITX alaplap gond nélkül beszerelhető szabványos mATX és ATX házakba is.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#53208
viperabácsi
addikt
PROTRON
#53207
viperabácsi
addikt
válasz
PROTRON
#53207
üzenetére
Nekem is van egy BQ BQT SFX-350W tápom. Az is nyüszített halkan , majd egyszer járó gép kikapcsolt , utána táp csere mert elhalálozott. Kiderült azért állt le a gép mert táp behalt.
Így már inkább úgy kellett volna kezdenem , hogy volt egy ...
[ Szerkesztve ]
Az Űr veszélyes hely , főleg , ha a két füled között van !
-
#16939776
törölt tag
válasz
PROTRON
#53207
üzenetére
Kapcsoló üzemű táp, a 100% körüli terhelést (névleges) úgy oldja meg, hogy a kapcsoló tranzisztorok 75-85%-os kitöltési tényezővel dolgoznak, ennél sokkal nagyobb nem lehet, mert egyrészt nem nulla az az idő, amíg megtörténik a tranzisztornak a be->ki ki->be váltása, mert k. nagy energiát tároló induktív terhelésnek is idő, amíg leadja/felveszi az energiát, amíg az vezető állapotba tartja/kényszerítheti a tranzisztort.
Így a veszélye nő annak, hogy a terhelést növelve, vagy rövidzárlatnál, ahol megváltozik a transzformátor viselkedésé, lesz egy olyan pillanat, ahol egyszerre mindkét tranzisztor (half bridge/full bridge a topológiák) vezető állapotba kerülket. Ez állt. katasztrofális következményekkel jár->pukk.Szóval névleges(100%-os) terhelést ~75%-os kitöltéssel oldja meg, alacsony 2-3%-os terhelésnél le kell vinnie 1-0,5% közé a kitöltési tényezőt, ennél alacsonyabb terhelést úgy tud lekezelni, hogy a.) csökkenti a kapcsolási frekvenciát, b.) rövid brust-okban kapcsolja be a megfelelő tranzisztort.
Egyrészt ha a kapcsolási frekvencia amúgy is alacsonyan volt pl.50-100KHz akkor az alacsonyabb kapcsolási frekvencia 25-50K már vállhat hallhatóvá.
Másrészt, ebben az állapotban elég komolyan küzd a tápegység, hogy a kimenő feszültséget stabilizálja, ezért pillanatról-pillanatra változik a kimeneti feszültség stabilizálást megoldó impulzusok mennyisége/eloszlása, "zenél".
De nem csak a táp, a PFC (ez egy DC-DC ami a 85-265 AC hálózati feszültségből előállítható 120-375V DC-ból, egy állandósult DC 400V-ot csinál) az is így oldja meg, így kezeli le az alacsony terhelést.
Ami eldönti hogy hallod/nem hallod az idle/st-by állapotban a susnyorgást, az az, hogy milyen alacsony a terhelés (~0,02%?), és főként az, hogy eredetileg mennyire alacsonyra tervezték a tápegység kapcsolási frekvenciáját.Röviden: Nincs baja a tápnak, az a dizájn így működik, azon lehet gondolkodni, hogy a min. terhelést ha lehet adni a gépnek, st-by-ban akkor lehet jobb lesz neked és a tápnak is hosszú távon.
[ Szerkesztve ]
