Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • csubuka

    addikt

    Sziasztok!

    Egy igen komoly problémával, villámkárral kapcsolatban kérném a segítő ötleteitek megosztását :)

    Egy Saunier DuvalKLOM 30 kazán lazán elpusztult, hiába volt kihúzva a hálózatból, miután villám csapott a házba. Se kép, se hang, gyújtásra van hang, de semmi sem történik, LCD hallott.

    A házban a belső termosztát, ilyen LCD-s "okos" megoldás is megfőtt, feltehetően a 10m kábel, ami összekötötte a kazánnal a brutál térerősségben felszedett valami feszültségcsúcsot vagy tudja mit antennaként viselkedve (elemes volt az is, köze nem volt a 230V-hoz).

    Szóval a kazánban is a termosztát alapvetően kisfeszültségű bekötésén megjelent nagyfesz gyakhatta szét a kazánt.

    Van olyan szaki, aki ennek tudja az "alaplapját" javítani? Vagy csak alaplapot ilyenhez lehet venni?

    Nagyon meredek, ha ennek így annyi, mert már csak kondenzációsat lehet beszerelni ma és az rengeteg extra módosítás miatt 2 milla alatt tuti nem áll meg cakompakk :( . Ez meg egy friss, korrekt kazán.

    Köszönöm előre is! :R

  • csubuka

    addikt

    válasz fero02 #84431 üzenetére

    Köszönöm szépen! :R

    Mondjuk ez tényleg nem volt bedugva, így szerintem kb, a fő vezérlőpanel hasalhatott le, mivel az van csak a termosztáthoz kötve. A villám direkt nem csaphatott bele. A 230V-os hálózatba nem volt csatlakoztatva.

    Egyedül a 10m-es termosztát kábel által felszedett valami adhatott pofont neki...

  • csubuka

    addikt

    válasz Rotyi #84435 üzenetére

    Hmm, furánflex bélés van benne, szerintem az nem vezet. :)

    Okés, ránézek a használtra. Egész közel van a vezérlőpanel árhoz az egész cucc :)

  • csubuka

    addikt

    Sziasztok!

    Általánosságban a fűtési keringető-szivattyúk nem érzékenyek arra, hogyha nem "nyugodt" az áramlás a szívócsövükben nem? Gondolok itt arra, hogy közvetlenül egy 90-fokos könyök után van telepítve akár, ekkor elég turbulens áramlás fog beérkezni a rotorra. Vagy ez a jelenség inkább csak ipari méretekben okozhat gondot centrifugál szivattyúknál?

    *Csak mert nálunk elég érdekes a telepítés ilyen tekintetben, mondjuk most már mindegy, mert többe kerülne átalakíttatni, mint amennyit a szottyos szivattyú ér. Főleg, hogy tuti nem pusztítja el ez hamar, max csökkent az élettartamán, ha komoly asszimetrikus terhelés éri a csapágyazását a rotornak.

    [ Szerkesztve ]

  • csubuka

    addikt

    válasz csubuka #84566 üzenetére

    No ez régóta gyötört, válasz híján utánamentem.

    Igazándiból a "vertical split case pump" amivel ipari szinten lehet találkozni és végeredményben igen hasonló, mint egy akármilyen fűtésrendszer-beli keringető szivattyú felépítését tekintve. Szerintem ezek csoportjába tartozik kb. a "háztáji keringető", ha jobban be akarjuk kategorizálni a centrifugálszivattyúk között, persze lehet eltévedtem :)

    Ezeknek van "straight run" követelményük, legalábbis bizonyos esetekben. Általánosságban mondjuk nem sokba telne 10*belső_átmérő egyenes csőszakaszt hagyni a szivattyúk előtt, utána meg mondjuk 5-átmérőnyit, hogy semmiképp se legyen extra gond asszimmetrikus áramlással és ennek járulékos következményeivel. Csak ezeket a családi házas rendszereket a kutya sem tervezi gyakran. Meg ezek nem a nagy térfogatáramot szállítani képes, nagy emelőmagasságú gépek az is igaz, amik hatványozottan veszélyeztetettek volnának, meg azoknak az ára is indokolja az igényesebb utánagondolást. Meg a manual-ok sem említenek különösebb óvintézkedéseket a háztáji keringetőkre általában. Meg a szakik úgy vannak vele, hogy megy ez így is. Igaz is ez valószínűleg, de ugye a tökéletes megoldás fontos :D

    Mivel nálunk totál okosba pont elfordított szögben (a két szemléltetett állapot között) ül rá egy durva 90 fokos könyökre a szivattyú, ezért leginkább közepesen szottynak lehetne mondani, de legalább nem ultra-rossz. Ezért nem lesz piszkálva, kár is volna.

    **Lehet túlbonyolítottam ezt és belegabalyodtam magam is :D

    [ Szerkesztve ]

  • csubuka

    addikt

    válasz emre #84584 üzenetére

    Jogos a megjegyzés, itt valóban annyira nem számítanak a turbulencia minimalizált szivó kialakítások az egyszer biztos. :DD Szerencsére a többi tulajdonsága tekintetében jól van felszerelve és rendellenes hangot és rezgést se produkál így elsőre. Valószínű tudta a mester, hogy nem lesz ebből gond :) Csak a tökéletesség mániám ugye :DD Ámde ezek az épületgépészeti rendszerek elég megengedőek szerencsére valóban, ahogy azt a tapasztalat mutatja.

    Ámde azért javítanám az előző hozzászólásomat egy kis részletében. Egy átlag keringető az inkább egy "sima" in-line centrifugal pump, mint vertical split case ahogy nézem a kivetelüket. Maga a szívócső kialakítási javaslat (45-46.oldal) amúgy gyakorlatilag ugyanaz erre is, bár talán kevésbé érzékeny a korábban említett típusnál. A javaslat persze ipari környezetben, folyamattechnikai rendszerekben értendő.

  • csubuka

    addikt

    válasz Misi1980 #84597 üzenetére

    Ez jó információ, köszönöm a választ :) A fűtésben eszerint igazán nem fordul elő olyan térfogatáram és nyomás ami indokolttá tenné ezen megoldások használatát. Ez kifejezetten pozitív tekintve az otthoni rendszer kidolgozottságát.

    Azért is írtam, hogy folyamattechnikai javaslatok ezek, eszerint elővigyázatlanul kevertem őket ide. Csak nekem ezek jönnek képbe. Vegyipari művek, finomítók, erőművek, ilyesmik. És nem a fűtésük, hanem a technológiai folyamataikat kiszolgáló berendezéseknél számíthat ez.

    A szivattyú típusa is számít, hogy mennyire tolerálja az egyenetlen áramlást gondolom.

    Amúgy még térfogatáram mérőnél is tudnak meglepetések lenni. Két 90-fokos elfordított könyök után raktak be azonnal egy ultrahangos áramlásmérőt egy hőszivattyús tesztrendszer földkörébe. Mindezt olyan áramlásmérővel, ami amúgy nem is volt kalibrálva a glikolos-okosságra ami abban a körben volt. Gyakorlatilag mint hordozható, csőre cuppanthatós külső mérővel kiderült, nem igazán okozott túl nagy eltérést az sem. :D Oké nem számlázásra volt az használva az eredmény csak informálódásra.

  • csubuka

    addikt

    válasz gerisz23 #84729 üzenetére

    Az szerintem a mosogató bekötésre volt értve. Ahhoz is kicsit alulméretezett lehet akár. DIN 1986-100 szerint konyhai mosogatókhoz DN50-es bekötés ajánlott minimum, sima kézmosóhoz meg DN40. Szükíteni meg nagyon nem célszerű magának a mosogatónak a kimenetéhez képest a betonban vezetett csövet. És gondolom a mosogatónak gyárilag szabványos méretű csatlakozása van, célszerű azzal a mérettel folytatni minimum.

    *most épp egy olyan helyen vagyok bérlő, ahol szabadosan értelmezték a szabványokat/ajánlásokat pont az átépítéssel járó limitációk megkerülése végett (és ez nem is Magyarország). Elég nagy retek lett a végeredmény. Havi szinten lehet dugulást elhárítani.

    [ Szerkesztve ]

  • csubuka

    addikt

    válasz ecaddsell #84737 üzenetére

    Persze, jogos, kockáztatni lehet és óvatos használattal okés is lehet akár a végeredmény. Csak tervezni úgy kellene, hogy totál beletojós használatra, mert simán előfordulhatnak elfelejtések, egyebek, nem minden családtag jólinformált, ilyesmik.

    Ha meg legrosszabb esetre terveződik a dolog, akkor amúgy az 1% lejtés is elég necces egy kis-átmérőjű csőnél. Az öntisztuláshoz feltehetően inkább 2% közelében kellene, hogy legyen a lejtés. Ha csak "tiszta" víz megy benne, akkor ez persze nem lényeg, de előbb utóbb tuti valaki bele fog dönteni egy adag zsíros dzsuvát óhatatlanul :DDD

  • csubuka

    addikt

    Sziasztok!

    Van a szüleim házának egy szerintem nagyon necces része. A pincében van a mosógép és a csatornába való bekötése ezáltal az utcaszint alatt van.

    Egy visszatorlódás esetében ebből igen nagy baj lehet. Valami kis visszatorlódás gátló van ugyan a bekötés előtt, de arra nem bíznám feltétlen a teljes pince épségét.

    Ugyan dombtetőn vagyunk és a legközelebbi víznyelő a közcsatornára kb 250m-el arrébb, 8m-el lejjebb csatlakozik (javarészt árkokkal van megoldva az esővízkezelés errefelé), de ez a jótól távol álló megoldás. Így nem lehet építeni dolgokat, hogy kis eséllyel lesz baj, szerintem ezt nem is engedi meg szabvány amúgy csak átemelőszivattyúval, amely a csatornaszint felé emel, onnan meg gravitációs becsatlakozás lesz a csatornába :D Most azért azt hagyjuk, de valami lehető legkorrektebb okosságra szükség volna.

    Van valami általatok ajánlható komolyabb visszatorlódás gátló, ami ide beépíthető lenne a nagyobb biztonságérzetért? Átrakni sajnos nem lehet a mosógépet. Valamint lehet komolyabb gátlónak az áramlási ellenállását már nem bírja a mosógép szivattyúja legyőzni...

    Alaphelyzet a csövekkel és a mosógéppel:

    Alapesetben egyéb infó híján tervezéskor az utcaszintet kell visszatorlódási szintnek venni amúgy, ami itt a plafon volna nagyjából.

    Ez meg volna a jelenlegi bekötés közelről a mosógép hátánál:

    Köszönöm véleményeteket előre is :R

  • csubuka

    addikt

    válasz Misi1980 #85087 üzenetére

    Köszönöm szépen! Megnézem ezeket. De egy ilyen elég lehet a vázolt helyzetben akkor?

    (#85089) M43g: Sajnos vannak igen :D De maga a szennyvízcsövezés nem horribilisen rossz. Gond nem volt vele 20 év alatt igazándiból. Mondjuk nagyjából megfelel az EN 12056-2 ágvezeték hossz és alak követelményeinek (ezáltal egy élhető, nem elduguló, nem bűzzárót kiszívó rendszer nagyjából), csak az ejtővezetéken szellőztetett rendszerek esetében. Ez persze nem a kivitelezőkön múlott, csak a szerencsén. Szóval még nagyon a szifonokat sem szívja ki. Mondjuk néhány helyre nem ártott volna 2x45 fokos íveket rakni, nem 90-eset, de javarészt így lett véve a ház sajna.

  • csubuka

    addikt

    válasz M43g #85137 üzenetére

    Pl. az E-Buson kazánhoz kötött, a kazánnal digitális kommunikációt folytató termosztátok is két vezetékesek. Ott meg aztán az le tudja modulálni a kazán hőteljesítményét, meg feldolgozza az időjárás szenzor adatait stb. Azzal van lehetőség elég sok mindenre nem csak a ki-be kapcsolásra, mint a hagyományos csak egy kapcsolót a kazánra kötő megoldásoknál. Ez persze csak erre felkészített, modernebb kazánoknál játszik.

  • csubuka

    addikt

    Sziasztok!

    Egy "apróbb" vízcsöves problémával kapcsolatban kérném ki tanácsaitokat. Egy társasházban az ivóvízcső szétrohadt a falban. Ott, ahol a ház felszálló ága lemegy a padló alá. Valami el lett rontva amikor szigetelték anno gondolom (főképp az, hogy nem szigetelték az átkosban, meg semmi védelmet nem raktak rá :D ), mert más lépcsőházakban is ugyanott rohadt ki, ahogy a betonpadló alá lemegy, ha minden igaz.

    A feltárás részben megtörtént, de sajnos a szakemberek tovább már nem álltak rendelkezésre. Most így néz ki a helyzet (az általános mocsok az most részben az építési terület mivolta miatt ilyen):

    Rizikós meló lehet csak ezt az alsó szakaszát kicserélni, mert ki tudja a régi cső mennyire toldható. Az egész strangot nem akarja a ház felújítani, csak ezt az alsó részt cserélni. Valaha horganyzott acél cső lehetett, horganynak már nyoma sincs az alsó szakaszán, fentebb azért még egész vállalhatóan néz ki kívülről legalább. Ki tudja milyen falvastagsága maradt, mennyire lehet menetet vágni rá vagy hegeszteni (nem tudom, hogyan szokás toldani ezeket).

    Tudnátok erre illetőt ajánlani, aki vállalja a betonból való további kiszedést és új cső beépítését?

    Egy ilyen szakaszon kell majd még betonnal küzdeni a házon kívül:

    Pirossal jelöltem a cső vezetését. Szerencsére a főcső nem a járda alatt van, de a becsatlakozást át kell vezetni a járda alatt.

    *Ez nem olyan munka, amit youtube alapján bevállalhatna laikus ember :) . A régi csövekkel nem könnyű az élet, maga a főcső sem egy mai csirke, gondolom az is kissé rozsdás acél lehet. Meg ide kell azért szerszám is bőven, meg a tudás, hogy hogy célszerű átvezetni a padlón a csövet. Tervrajz van a házról, de a csövezésről nincs. Ellenben a csövezés azért kitalálható, legalább a vízcső helye.

    [ Szerkesztve ]

  • csubuka

    addikt

    válasz gerisz23 #85494 üzenetére

    Ez jogos természetesen.

    Szerencsére házon belül a kibontás tetejénél már látszik a horgany a csövön, szóval ott még lehetséges épp részt találni szerintem. Ugyanakkor a "főcső" földben lévő szakaszának állapotáról semmi információ nincs.

    Én igazándiból számlaképes szerelőről álmodok, garancia-képesről nem is merek. Az úri huncutság. :D

    Csak egy olyan szaki kéne, aki látott már olyat, aki csinált már ilyet :DD Dolgozott használt horganyzott acél ivóvízvezetékkel és kötött be régi főcsőbe új oldalágat, úgy, hogy az egy ideig még ment utána.

  • csubuka

    addikt

    válasz csubuka #85489 üzenetére

    Sziasztok!

    Erre a korábban bemutatott relatíve "kicsi", de egész kellemeltlen munkára esetleg tudtok ajánlani számlaképes szakembert, aki már látott hasonlót?

    Értem én, hogy van most "jobb" munka bőven, de szakmai kihívás, mint motiváló erő vagy ilyesmi lehet, hogy ennek a malmára hajthatná a vizet... :)

    [ Szerkesztve ]

  • csubuka

    addikt

    válasz Misi1980 #85576 üzenetére

    Köszönöm szépen a véleményezést!

    Értem sajnos a problémát. Azért is írtam, hogy ez nem egy vidám munka a legjobb esetben sem, azt sajnos érzem én is természetesen :( De a közös képviselőt meggyőzni nem tudom hogyan lehetne, meg ezen lakás felett még 3 másik tulajdonosát, hogy legyen szétkapva náluk is a fal.

    Valóban nem néz ki bíztatónak, meg jót csinálni nem lehet ebből toldozgatva azt is értem.

    Igazándiból tervezés szinten el lett rontva a strang gyakorlatilag még a szocializmusban?

    (#85578) Morris: Köszönöm szépen! A KPE az a járda alatti bekötés lenne, ami a főcsőhöz csatlakozna? A strang felszálló-ága az is lehet KPE? Vagy valami ötrétegű cső vagy rozsdamentes (arra úgysem adna pénzt senki sem :D )? Itt írtátok, hogy az országban helyenként a víz összetétele pl. nem jó a réznek, így azt nem kéne használni gondolom.

    Ugye az is baj, hogy a főcső állapota is kérdéses, aztán, ha az sem jó, akkor ez keményen többmilliós munka lesz a végére...

  • csubuka

    addikt

    válasz Misi1980 #85580 üzenetére

    Köszi a tippet!

    Végeredményben a KPE főcsőbe kötéshez tökéletes, amíg bejön a házba és nincsenek rajta oldalelágazások. Ahogy nézem a KPE-nek nem hegesztett (sima egyenes toldás van hegesztve ott talán) T-idomjai lennének az emeletenkénti leágazásoknál. Szóval az emeletenkénti leágazások nem lennének se roppantottak, se hegesztettek. Lehet rosszul érzem, javítsatok ki kérlek, ha úgy van.

    Ez a PP-R, amit linkeltél ez viszont hegeszthető T-idomos és így az oldal leágazások is maximális biztonságot adnának. Korábban írtátok, hogy nem jó befalazni ilyen hollandis kötéseket, max roppantottat vagy hegesztettet (mondjuk ez fűtésnél volt). Jól érzem a KPE és PP-R különbségét? *No meg a PP-R jó lenne a melegvíznek is.

    A főcső még a házé itt, ez a lépcsőházak között, a társasház udvarán megy még, nem az első központi bekötés.

    Sajnos sok a bérlő a lakásban, ezt végigvinni a tulajokig kis esélyű művelet, amúgy is eladósorba kerül majd ez a lakás hamar, csak leázó fallal nem lenne korrekt eladni.

    (#85581) Ferike81: Értem, persze, én inkább az oldal becsatlakozások megvalósításától félek a KPE-nél. A PP-R esetén azok hegesztettek. Sajnos a piszkálás persze újabb bajokat is előhozhat. A főcső maga amúgy lehet, hogy már korábban cserélt.

    Itt látszik, hogy a betont feltörve be lett rakva egy új elzáró valamikor. Emlékeim szerint tuti, hogy 20 éve már ilyen, szóval lehet az "új" főcső is rossz már. Körbekérdezek majd.

    Más földszinti lakásokban is ugyanott rohadt el a cső és ott ilyen lokális gányolással a probléma megoldódott amúgy, eddig legalábbis.

    (#85583) philoxenia: Értem, itt kicsit más ez, mert lenne négy oldalelágazás még a csövön, nem csak egy fő csatlakozási pont. Emeletenkénti leágazások különböző lakóknak. Nem a befalazásával lenne gond, hanem az oldalelágazások befalazásával. Lehet tévedek persze és van hegeszthető T-idom KPE-re, akkor az is okés lehet a hidegvíznek persze. De ha már ott van az ember, akkor a meleget sem árt cserélni ,beránt ez mindent....

    [ Szerkesztve ]

  • csubuka

    addikt

    válasz csubuka #85584 üzenetére

    Nincs teljesen igazam. A KPE csövekhez is létezik hegeszthető T-idom, nem csak hegeszthető toldó. Ámde átlag boltba nem kapni, gyors Google keresés után nem találtam, mindenhol ezek a hollandis okosságok voltak.

    Gondolom ez főhálózat kialakításhoz van, a fő víz nyomócső is KPE és a házak bekötése az aszfalt alatt ezzel van megoldva.

    Valami oka kell legyen, hogy a hollandis T-idomok vannak csak átlag boltban. Gondolom nem olcsó muri a hegesztése vagy ilyesmi.

    Szóval a hideg vízre legalábbis jó lehetne a KPE. Ámde a lakásokon belüli más csőanyag miatt persze valami mechanikus kötés is be lesz falazva mindenképpen, minden egyes strangról való lakás-leágazásnál.

  • csubuka

    addikt

    válasz M43g #85602 üzenetére

    Természetesen, én nem vetek el semmit. Kíváncsi vagyok a véleményetekre és ötleteikre, azért írtam a topikba :)

    Itt összevetik a PP-R és ötrétegű csöveket. Nem egyszerű helyesen dönteni, mindennel van valami kompromisszum.

    A hőtágulását a PP-R-nek említik itt is, de az a hidegvízre nem gond valóban. A PP-R jó melegvízre is amúgy, ha úgy tervezik a csőrendszert, hogy tudjon hova nyúlni. Meg tényleg nagyobb a nyomástűrése, de ez nem igazán számít itt a vezetékes víznél egy nem túl magas háznál. 12,5 bart bír a KPE is :D Attól nagyon messze lesz az itt levő nyomás.

    A föld alatti rész mindenképpen KPE kell, hogy legyen. Mármint a bekötés a lakás kertjén belüli főcsőbe. Akkor meg már lehet az egész strang is az. A PP-R strang és ágvezetékekhez való, a betemetett, föld alatti részre nem javalott ahogy én látom.

    A fő gond itt az, hogy a teljes strangcserének a leszervezését nulla esélyűnek látom. Efelett a lakás felett két bérlő és egy lakó van. A lakásokban minden vizes dolog ebbe a strangba van kötve, nincs másik strang, ahonnan vizet lehetne vételetni. Fürdésmentességet egy hétre bevállalni nem fognak. Két strang kellett volna, egy a fürdőnek, egy a konyhának, hogy később javíthatóbb legyen a helyzet :D Ebbe így senki sem fog belemenni.

    *A kis elzáróba amit a korábbi képen mutattam szépen lehetne a KPE csövet csatlakoztatni jobbról a faltól érkezve. Addig talán jó a főcső, ami balról csatlakozik az elzáróba. Közvetlenül a főcsövet nem kell piszkálni tán így. A rizikó itt a strang felszálló ágára való menetvágás akkor, ahogy írjátok. Persze a föld alatt is lehet meglepi ennél az elzárónál, ha kiderül szivárog, meg mittudomén, mégis repedt a főcső is az elzáró körül...

    [ Szerkesztve ]

  • csubuka

    addikt

    válasz Misi1980 #85611 üzenetére

    Köszönöm szépen a tippet! Ez egész élbető megoldásnak látszik. :R

  • csubuka

    addikt

    Sziasztok!

    Ezek az ilyen-olyan eltolással készült excenteres WC-lefolyó csatlakozások azért vannak, hogy a "kisebb" pontatlanságokat, WC csatlakozás és fali csatlakozás nem egy szinten levését meg lehessen javítani?

    A korábban említett, "enyhén" szocialista szellemben épített lakásnak egy másik kellemetlen része, hogy gyárilag egy felmelegített PVC cső erős deformálásával oldották meg a WC kifolyó és a fali csatlakozás magasságkülönbségének az eltüntetését :D

    Kicsit eltúlozva a magasság-köülönbséget valahogy így néz ki:

    Lehet, hogy egy ilyen excenteressel némileg javítható lenne. Bár ezeknek is van egy kis átmérő szűkülése persze, de az gondolom elkerülhetetlen és talán nem baj, hogy 110-ről 90-es lesz az átmérő... Mi a véleményetek erről?

    Köszönöm előre is! :R

    [ Szerkesztve ]

  • csubuka

    addikt

    válasz Misi1980 #85620 üzenetére

    Köszönöm szépen! Jó tudni, hogy többféle van. Nem tudtam. Mondjuk látszólag amit így a Google találatokon láttam az mind igen hasonló.

    -Mi a fő árulkodó nyom, hogy hátsó bekötéshez van?
    -Látom, hogy szűkít sajnos a keresztmetszeten, de a mostani megroppant szelvényű, begányolt PVC csőnél, csak jobb lehet.
    -Illetve esetleg excenteres helyett ilyen harmonikás (itt írnak erről) megoldás nem jöhet szóba?

  • csubuka

    addikt

    válasz Misi1980 #85622 üzenetére

    Köszönöm szépen! Kimérem akkor, hogy milyen az excentritás mértéke ott és akkor majd lesz valami megoldás.

  • csubuka

    addikt

    Sziasztok!

    Az mennyire gáz, ha az ötrétegű fűtéscső egy bizonyos szakaszon a pincében a szabadban fut (itt a szépség az nem igazán számít :) )? Kéne rá valami szigetelés, hogy ne kapjon UV-t? Bár ablakon keresztül annyira nem gáz tán...

    Valamint írtátok, hogy nem mindegyik ötrétegű cső korrekt. Ha ez nyítlan hirdeti, hogy oxigén-diffúzió mentes, akkor lehet benne hinni?

  • csubuka

    addikt

    válasz föccer #85695 üzenetére

    Köszönöm, ez jól hangzik :R

    Megpróbálok majd nézni rá valami szigetelést.

  • csubuka

    addikt

    válasz föccer #85695 üzenetére

    Amúgy azt honnan tudni, hogy melyik cső csak hazudja magát diffúziómentesnek? Ez a topikban korábban volt téma, ahogy olvastam...

  • csubuka

    addikt

    válasz zsoika #85734 üzenetére

    Köszönöm, ez jól hangzik. De ha valaki től nagy ívben hajtja, akkor elvileg sérülhetne akár azz alumínium nem? De csak ilyen nem rendeltetés-szerű esetben gondolom...

  • csubuka

    addikt

    válasz zsoika #85739 üzenetére

    Akkor jó :)

    Itt már kész a rendszer, roppantott, presselt kötésekkel. Legalábbis a ház ezen részén. Csak alapvetően az egész fűtés totál szedett-vetett. :D Van régi gravitációs nagyátmérős, acélcsöves rész. Friss horganyzott press-fites okosság, gyárilag szigetelt réz, forrasztott sima réz meg ötrétegű ami a kisebb háznak a "mini távfűtését" intézte (földben is ez van valahogy megoldva, ahogy a fő kazántól hozza a meleg vizet. Szerintem csatornacső belsejében, ami ki van szigetelve, ha jól emlékszem)... Gyakorlatilag egy technológiai demonstrációs, történeti kiállítás lehetne a ház :N

    De amúgy nagyon jól tartja a nyomást, utántölteni nem kell gyakorlatilag. Így ezzel az ötrétegűvel, diffúziómentesen nem okoz gondot a réz-acél gond sem. Csak miért van így ugye az egész, ahogy esett, mindig más mester jött hozzáépíteni, ez lett belőle :D Végülis nincs vele gond.

    [ Szerkesztve ]

  • csubuka

    addikt

    válasz M43g #85743 üzenetére

    A víz egy hosszú ideje üzemelő fűtésrendszerben, utántöltés nélkül már nem igazán elektrolit tulajdonságú. A sók már kiváltak a rendszeren belül belőle. Szóval a fő probléma az oxigén lenne ilyen esetben szerintem, az meg itt nem gond szerencsére.

    Itt részletezik a korrózió lehetőségeket fűtési rendszerekben.

    Ez a galvánkorrózió friss, sókban és oxigénben gazdag csapvíznél szívás.

  • csubuka

    addikt

    Sziasztok!

    Egy kisebb katasztrófa után lakhatatlan lett a szüleim házának a felső szintje. A folyamatban a tető is megrongálódott, nincs többé szigetelés a szarufák között. Kicsit kilátni az égre is néhány résen, bár javarészt normalizálódott a helyzet már (valamennyi víz le fog csöpögni a vízszintes födémre rakott szigetelésre). A villám ezt elintézte sajnos.

    Csak alul lesz fűtve. Felső szintről ki lesznek kötve a radiátorok, az egész rendszer felül le lesz ürítve meg levágva a lenti részről. Ez a legegyszerűbb. Úgyis csak zavarnának a felújításnál a radiátorok... mennek eladósorba max, mert üresen meg szétrohadnának a lemezradik. Az, hogy a természetet fűtenék azok a radik, hogy ne faggyanak szét nem jó.

    Télre ezért a lépcsőfeljáró le lett zárva egy OSB lappal. A födém az ilyen betongerendás, béléstestes. Gondolom azon nem igazán jön át pára. Magát az OSB-t is párazárónak mondják.

    Eszerint nagyjából helyes lenne a következő rétegek alkalmazása a hevenyészett födémszigetelésnek? A kicsi gányolt ábra csak szemléltet. Az OSB felett is ez lenne.

    -A födémre geotextil csak hogy ne legyen retkes a gyapot.
    -Aztán rá a gyapot táblásan, többrétegben, egymástól eltolva a rétegeket.
    -Felülre meg páradiffúz fólia netán? Párazáró ide nem kell, ha jól értem a dolgokat.

    Köszönöm előre is :R

    [ Szerkesztve ]

  • csubuka

    addikt

    válasz Morris #86058 üzenetére

    Köszönöm szépen!

    Akkor kicsit eltévedtem. Csak a Rockwool oldalán láttam ezt:

    Gondolom itt ők az egyben öntött betonra gondoltak akkor...

    Rendben, akkor mindenképpen párazáró lesz alul.

    -Az OBS felett is ugyanez a rétegrend kell akkor majd ugye?
    -Illetve az nem gond, hogy a párazáró nem lesz folytonos (Gondolom össze kell ragasztani őket a többi részen)? Az OBS-nél úgy kell megoldani, hogy azért fel lehessen menni, szóval ott lesz egy rés közöttük.
    -A geotextil és a páradiffúz fólia az más nem? Szóval a geotextil tényleg csak a por ellen lenne a páradiffúz meg védene a fentről rácsöpögő nedvesség ellen is akár?

    [ Szerkesztve ]

  • csubuka

    addikt

    válasz Morris #86063 üzenetére

    Köszönöm szépen!

    De a Rockwool arra utalt, hogy betonfödémeknél nem kell párazáró a szigetelés alá, már ha jól értem. És a miént az végülis betonfödémnek minősülne az OSB-t leszámítva.

    Értem, ámde akkor vigyázni kell majd az alső szinten a páratartalommal. Vannak az ablakokon automata szellőztetők mondjuk. Meg azért van szellőztetve is időnként.

    [ Szerkesztve ]

  • csubuka

    addikt

    válasz ctrlaltdel13 #86069 üzenetére

    Korábban ott, ahova most kerülne a kőzetgyapot lakótér volt. Szóval nem látni a béléstesteket a födémen felülről, csak az aljzatkiegyenlítőt. Gondolom alatta van egy egybefüggő betonréteg is azért :) De nem vagyok tisztában a pontos rétegrenddel. Azt hiszem, hogy a szocializmusban valami sitt félét pakoltak még pluszban a gerendák fölé hőszigetelőnek vagy ilyesmi. Elég gány.

    -Egy télre kéne megoldás, nem hosszú távra.

    -A födémet alulról párazárni nem lenne annyira egyszerű. Az a nappali plafonja és azt jobb lenne nem piszkálni.

    -Minimalista egyteles vészmegoldás kell, ami azért nem totál igénytelen.

    Akkor végülis párazáró helyett a szigetelés alatt mi legyen pontosan (az OSB-re menne a párazáró akkor azért gondolom, bár az egy nagyon kis felület az egész fődémhez képest, részletkérdés...)? Fölé mindenképpen kell a páraáteresztő, mert a tető nem hibátlan sajnos, inkább egy roncs.

    A páraáteresztő és a geotextil az más nem?

    [ Szerkesztve ]

  • csubuka

    addikt

    válasz ctrlaltdel13 #86071 üzenetére

    Igen arra gondoltam, hogy a felső páraáteresztő az ilyen kosztól védené. Ha víztől nem védi, akkor az baj, mert lesz helyenként beázogatás is. A tetőt nem lehetett fullosan kijavíttatni, mert értelme sincs, csak összeomlás ellen kellett biztosítani.

    (#86072) Nerazim: Ezen nincs 20cm beton egy rétegben. Az átkos-beli gányolás következtében a béléstestek felett van vagy 15cm salak. Afelett meg minimális beton gondolom meg az aljzatkiegyenlítő.

    (#86073) Morris: Lehet teszek egy próbát. Vagy legalábbis kíváncsiságból megkérem anyámékat, hogy nézzenek rá erre a párazáró tesztre. Legalább kiderül, hogy ez a salakos okosság mit tud párazárásból. A sok víz a fólia alatt mutatná, hogy kell párazáró feltétlen, mert baja lesz majd a szigetelésnek, ha nem tesz az ember így gondolom.

    (#86075) Morris: Ezt beszéltem a szüleimmel, hogy lehet nem éri meg nekik ez így, hogy nem biztos, hogy nem lesz eladva az egész kóceráj. Valamint a 15cm salak a rétegrendben azért valamicskét szigetel. A sima betonfödémnél sokkal jobb ilyen tekintetben legalábbis :D

    Ugyanakkor, ha maradna a ház, akkor az itt megvett kőzetgyapot később használható lenne a tető belső szigetelésében. Már ha a vastagságok úgy adják ki. Azért itt van némi probléma lehetőség, ami a jövőbeli használatukat kérdésessé teszi. Főleg ha beáznak meg berohadnak valami baleset folytán.

    A nappalit csak a radiátorok szétfagyása ellen kell kifűteni, nagyjából azért lakhatatlan a ház... a tűzoltás miatt bepenészedett minden, hiába volt kemény küzdelem a kiszárításért.

    Szóval nem hozná vissza nyersen az árát ezen egy tél alatt és csak úgy éri meg, ha tényleg újraépülne a ház és felhasználásra kerül a beszerzett anyag.

    *Sajnos a pénzt nem tudom átutalni, mert ez az egész kár drasztikusan több, mint ami a szigetelés lenne itt vagy egy egész garázs vagy bármi. Újra kellene építeni javarészt a kecót :( A falak kb maradhatnak.

    [ Szerkesztve ]

  • csubuka

    addikt

    Sziasztok!

    Szerintetek a legolcsóbb vállalható elektromos dugalj/kapcsoló (bármiféle szerelvény) család az a Schneider Asfora kb.? Tényleg a legolcsóbb, csak nem egy héten belül szétesős fajta...

    Köszönöm ötleteiteket :R

    *A topikban olvastam mindenfélét és amiről írtatok ez volt 1000 Ft alatt kerettel a süllyesztett dugalj és kapcsoló. Mondjuk nekem lehet, hogy olyan kinyomó gombos kellene a falból kiszakadást megelőzendő.

    **Nem úgy nézem, hogy kínai rendelés játszhatna itt :D

    [ Szerkesztve ]

  • csubuka

    addikt

    válasz baluka6 #86495 üzenetére

    A salak a szüleimnél is benn maradt a rétegrendben olyan 25 évvel ezelőtt. El van az magának. Ez gondolom inkább ilyen statikai gond lehetne, hogy ha felfelé bővítesz, akkor kicsit könnyítesz a terhelésen, ha megszabadulsz tőle. Lehet, hogy van amikor kötelező így elvinni. A szüleimnek okés volt így is, jól túlméretezték eredetileg a történetet.

    [ Szerkesztve ]

  • csubuka

    addikt

    válasz macilaci78 #86494 üzenetére

    Köszönöm a választ!

    Amúgy ez a konnektor/kapcsoló készlet egy olyan családtag lakásába menne, ami feltehetően el lesz adva valamikor a következő időszakban. De hitvány szottyot akkor sem kéne beépíteni, senki se emlegessen minket. Tényleg a legelső kompromisszumokkal vállalható megoldás érdekel az elektromos szerelvények piacán. Ugyanúgy a kilincsek piacán is :)

    Olyan gyerek már nincs a szüleimnél amúgy sem, aki konnektorba dugdosna bármit is. Legalábbis normális tudatállapotban ez nem kéne, hogy előforduljon se nálam, se a testvéremnél :)) Főleg, hogy nem is élünk velük már egy ideje.

    Itt olvastam, hogy ez gyerekvédő-zsalu ki tud kopni, extra meghibásodás is. Mondjuk a HVG nem épp a legjobb forrás erre felteszem.

  • csubuka

    addikt

    válasz macilaci78 #86506 üzenetére

    Köszönöm szépen!

    Akkor egy Obiban lehetne leginkább megtapizni ezeket?

    Meg van ott dugalj is "olcsóba". Mennyire hitvány, vállalhatatlan az? *Itt mintha már lett volna szidva kissé.

    Akkor mindent le lehetne ott tudni.

    [ Szerkesztve ]

  • csubuka

    addikt

    válasz macilaci78 #86511 üzenetére

    Köszi, akkor hanyagolom a legolcsóbb megoldást, azért nem akarok rosszat a potenciális vevőnek, meg nem szeretem a bolygó szemétállományát növelni.

    A tipp alapján szétnézek a kilincseknél és visszatérek majd, ha van ötlet, ami bejön a rokonnak is.

    (#86512) YAS-dude: Köszi, akkor ez elég vészes lehet :D Csak triggerelésből írtam le kb., hogy nagyon vállalhatatlan-e, de az elején is ezt az olcsó Schneidert írtam, mint reálisabb.

    Ez a Niloé olcsóbb a Schneidernél és hasonlóan letisztult.

    (#86513) Pikkolo^^: Köszi, azt az Asforát néztem én is... csak azért nem hagyhattam ki a legolcsóbb utáni kérdezgetést.

    Mondjuk a fali doboz az remélem hasonló szabványú a benn lévő csodás szovjet (vagy ki tudja szoci magyar) gyártmányhoz. És akkor hamar meg lenne a csere és ez a régi hangulat tovatűnne. Mondjuk lehet, csak engem zavar. Amúgy bírják az idő vasfogát ezek, csak, hát nem szépek...

    Ilyen csúnyácskák vannak benn. Mondjuk lehet örök élet+1 napos kivitelek és kár volna piszkálni.

    [ Szerkesztve ]

  • csubuka

    addikt

    válasz Kolondrum #86534 üzenetére

    Természetesen, ha a jövőben újabb szennyvíz térfogatáramokat kötnél be abba a csőbe, akkor azt a méretezésnél figylemebe kell venni.

    Tegyük fel egy a házaddal teljesen azonos ház csatlakozna be, akkor nem duplára kell méretezni azért, mert van "egyidejűségi tényező" a méretezésben. Az figyelembe veszi, hogy statisztikailag nincs olyan, hogy mindkét házban együtt legyen minden szennyvíz-forrás használva.

    De ha van már egy cső most lefektetve és valaki oda akarja magát bekönyörögni utólag (ez azért jogilag nem tudom, hogy van), akkor óvatosan azért. Tudni kell a cső anyagát, lejtését és azt, hogy milyen töltési tényezőre van méretezve. Ha ezután megnézed milyen csatornára kötött dolgok vannak mindkét házban, akkor megállapítható elvileg, hogy elég-e a cső, ami benn van a talajban a nagyobb terhelésre.

    [ Szerkesztve ]

  • csubuka

    addikt

    válasz Kolondrum #86537 üzenetére

    Érdekes helyzet. Ellehetetlenülhet ez ugyannyannyira műszaki oldalról, mint jogiról. Ha már alapból a saját házadnál is volt gond a bekötéssel és "rosszalkodott", akkor lehet nem kéne további terhelést adni neki :)

    Ha van pincéd és netán ott látszik a közosített bekötés, akkor legalább a csöved méretét/anyagát lehetne tudni akár. Mondjuk sokkal beljebb nem vagy, mert van még más faktor, mint lejtés pl.

    Valaki csak tervezte a házat, annak meg a csőtervén fel kell legyen tüntetve minden ami kell, ahhoz, hogy az ember tudja, hogy mit bírhat max a cső. *Ideális esetben ugye. Ki tudja mi valósult meg a tervekből ugye.

    [ Szerkesztve ]

  • csubuka

    addikt

    válasz Kolondrum #86549 üzenetére

    Érdekes a víz szolgalmi jog nem gondoltam volna, hogy visszavonható. Lehet nem volt rendesen lepapírozva az átkosban.

    Lehet, hogy amúgy egy extra bejegyzett szolgalmi jog csökkenti a telek értékét, mert potenciális szívás. Hiába egy közműcső.

    [ Szerkesztve ]

  • csubuka

    addikt

    válasz Misi1980 #86554 üzenetére

    Oké, ez érthető, persze. De ha egyszer megadták akkor nem tudtam, hogy vissza lehet vonni, ahogy Kolondrum említette, hogy megtörtént egy szomszédjával.

    Régen voltak ilyen helyzetek, de ma azért alapból már nincs ilyen kényszer a legtöbb helyen.

    A szüleimnek is pl. 20 éve megígérte a szomszéd, hogy elviszi a vizet, mert ez volt a jogi megosztás egyik feltétele, papír is van erről. Azóta rég kiépült már az ő utcájában is a víz, csak valahogy mégsem lett arrébbtelepítve a víz. Hajtsd be bíróságon... De most a csőtörés miatt át lesz rakva, mert papír van arról, hogy megtagadhatjuk a hozzáférést - amivel persze nem élt senki az utóbbi 15 évben, amikor erre jogi lehetőség lehetett volna már -, de a telek nem lesz feltúrva, ez kicsit túlzás volna egy olyan csőnél, aminek jogilag már rég nem kéne ott lennie. Nem olyan vicc a szolgalmi jog, amikor, ha nem biztosítják anyámék magukat 20 éve, akkor most lehetne széttúrni a kertet.

    [ Szerkesztve ]

  • csubuka

    addikt

    válasz Siriusb #86557 üzenetére

    Szerintem is, ezért nem értettem, hogy milyen módon tudta a szomszéd seperc alatt kiíratni a telkéről a szolgalmi jogot.

    Oké, rendeltetésszerű használathoz nem kell, mert van már a szomszéd "saját" utcájában is. De ki fizeti ki az átkötést ilyenkor...? Kolondrum leírása szerint irgalmatlan költséges, bonyolult technikai megoldással lehet csak vizet varázsolni oda, ahol a vízbekötés a szolgalmi jog megszünése miatt megszűnt (és eddig egyszerű bekötéssel működött a víz). Nagyon shadyn intézte ezt a szomszéd, aki okosba eltüntette más szolgalmi jogát a telkéről.

    Tényleg érdekel... főképp, mert a szüleimnek is maradt egy szolgalmi joga az egyik szomszédnál, gázcsőre. És nehogy valami hasonló legyen náluk.

    Én lakásban okés vagyok szerencsére :D

    [ Szerkesztve ]

  • csubuka

    addikt

    válasz Siriusb #86562 üzenetére

    Igen, mindenképpen fura. Valami jogtalanság történt itt vagy a múltban amikor így lett bekötve vagy épp most amikor hirtelen kikötötték.

    (#86563) Kolondrum: Lehet, hogy anno nem lett lepapírozva a bekötés rendesen, nem lett a vezetékjog/szolgalmi jog bejegyeztetve. Persze önkényesen kikötni akkor sem biztos, hogy jogilag okés, de ismét, ha anno nem volt papír, akkor komoly bírósági szívás után megjósolhatatlan a kimenetel felteszem ezért mindenki hagyta úszni. Az önkényeskedő vízcsőlevágó meg simán el volt. Már ha így volt. :)

    [ Szerkesztve ]

  • csubuka

    addikt

    válasz Kolondrum #86581 üzenetére

    Ez így igaz. A régen kötött okosba/szóbali dolgok olyan akkor még éppen barátok között köttettek, akik azóta már lehet nem is élnek, az új emberek, meg a jogi katyvasz miatt kb. azt csinálnak amit nem szégyellnek ilyen helyzetekben. Szóval valóban jobb a szolgalmi jog bejegyzés mentesség.

    *Szerintem hiába csak beálló ezek az alapszabályok vonatkoznak rá. Szüleimnél (Bp. 22. kerület) 3m a kerítéstől azt hiszem.

  • csubuka

    addikt

    válasz Kolondrum #86585 üzenetére

    Ha nem szól senki, akkor jól van az úgy :D Anyáméknak (más kertesházról nem tudok ilyen mélységben, magam nem kerteházas emberként) is van olyan dolog, ami necces, de 25 éve olyan és senkit sem zavar. És meredeken necces dolog, nem apróság.

    Meg ez akár kerületenként változhat. Csak nem te is a 22.-ben vagy?

    *Meg az is lehet, hogy csak 2m és rosszul emlékszem. Ilyesmi. De szerintem az engedélyezésre nem szoruló gépjárműbeállóknál is be kell tartani ezeket a minimum távolságokat. Mert, hogy van minimum távolság jogilag (nem csak technológiailag) az szerintem minden bizonnyal igaz. Ha nem így van javítsatok ki kérlek.

    [ Szerkesztve ]

  • csubuka

    addikt

    Sziasztok!

    Mennyire lehetséges monolit vasbeton födémet (pince felettit) feltehetően "statikailag okésan" (ezt mindenképpen terveztetni kell azt tudom, legalább egy utánaszámolás erejéig, van ismerős, nem gond) kivágni egy kis lépcsőnek, pince beépítés esetén (vannak ilyen gyémántvágós cégek)?

    25 éve épült ház. Vagy a lépcsőfeljárót csak az öntés előtt betervezett "feljáró-lyukkal" lehetne normálisan intézni? Vagy akár oszlopok kellenek majd a lyuk köré?

    Mindenképpen fal mellett gondolnám (lehetőleg sarokban, ahol két teherviselő betonfal találkozik a monolit vasbeton alatt).

    Ez még csak egy gondolkodjunk-e ilyenen egyáltalán vagy totál felejtős kérdés, szóval ha butaságnak gondoljátok, akkor szóljatok kérlek.

    A pince maga gyakorlatilag most is lakható volna, nem "pince" valójában. Van benn ivóvíz, fűtés, szigetelt ablakok, új műanyag ajtó, minden. Csak a funkciója cserélődne, ha a nappalihoz kötődne lépcsővel.

    Most a szüleim házát ért villámkatasztrófa miatt ilyen lakható területet növelő megoldásokon való agyalás megy keményen a családban, mert visszaépíteni a két beépített tetőtér szintet durván lehetetlen és szakihiány miatt még csak felmérni sem lehet a hajtépés szintjét ennek a potenciális teljes ujjáépítésnek. Akár házhoz hozzáépítés/bővítés is felmerült, de ott az alapozás, meg együtt mozgás azért tud feladatot adni szintén.

    (#86587) Kolondrum: Ha nincs szomszéd akkor legalább eggyel kevesebb a potenciális feljelentő. Ámde hatóság még ellenőrizhet akár gondolom. Ezek a szabályok meg helyi szintűek, szóval valami környéken illetékest kellene megkérdezned, hogy milyen távolságokat kell hagyni felteszem.

    [ Szerkesztve ]

  • csubuka

    addikt

    válasz csubuka #86588 üzenetére

    Az a baj a betonfödém vágásával, hogy ahol a legjobb lenne a lépcső kinézetileg és szoba elrendezés tekintetében, ott a legrosszabb statikailag kivágni a födémet. Támasztó, teherviselő falak közelében :D

    Főleg egy sarokban igen kellemetlen lehet akár. Egy jó kis leírás részletezi, hogy mi a helyzet a kivágásokkal.

    Igazándiból a megtámasztásoknál a betonban ébredő nyírófeszültség alapján számolják az egész beton vastagságát :D Kb, általános helyzetekben, ahogy én értem.

    Az lehet kellemetlen lesz a végén és némi kompromusszumot kell kötni a lépcső helyével vagy legalábbis megerősíteni alulról a betont. Kis szerencsével ez összejöhet új bemókolt oszlopok nélkül is. Már ha. Talán lehet, hogy eltávolodva kicsit a faltól jobb ahelyzet, 20cm-t akár, nem tudom. Ha ez lesz, úgy is kell erre egy terv.

    Oké, hogy ez oszlopokkal pontszerűen támasztott betonfödémekre vonatkozik, de a lényeg látszik rajta, a piros, ahol nem célszerű mókolgatni.

    **Főképp az érdekel, hogy a gyakorlatban milyen gyakran vágogatják az emberek a monolit betonfödémeket utólagosan manapság hazánkban. Az erre épült cégek számát nézve gyakran, szóval akár épeszű megoldás is akadhat.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák