-
GAMEPOD.hu
Üdvözlet minden kedves látogatónak, akit érdekel ez a remek kikapcsolódási forma. Legyen az hobbi vagy sport szintű.
Új hozzászólás Aktív témák
-
4Grider
nagyúr
válasz Zoli bácsi #67419 üzenetére
Sokan használják pergetésre, főleg a még vékonyabb verzióit. Berkley után minőségi ugrás, de attól sokkal kevésbé tartós (jobban kopik).
-
4Grider
nagyúr
válasz Zoli bácsi #67438 üzenetére
Ha kötsz elé egy méter fluorocarbont (és arra teszed a kapcsot), akkor max. a dobás távolságában és a kicsit nagyobb sodrásérzékenységben lehet hátrányos a használata egy 0.06-0.08-assal szemben. De nem te leszel az egyedüli pergető, aki ilyen vastagságot használ (bár a többség ma már 0.10 vagy az alattit, illetve pont 0.16-tól fölfelé nagyobb halakra).
-
4Grider
nagyúr
válasz Koncipappa #67482 üzenetére
A Nevis 90%-ban Kínában gyártat. Mi is importálunk onnan elég sok mindent, tavaly elég sok kiesés volt, ami a mai napig begyűrűzik (alapanyaghiány). Ráadásul míg tavaly 1 konténernyi árú tengeri fuvarozása Magyarországra 1.4 mFt körül volt (mindenféle pótlékokkal), január óta 3.2 mFt-ra drágult a magas kéntartalmú üzemanyagok kitiltása miatt. Szóval nekünk is felére csökkent a kínai cuccaink volumene az idei első néhány hónapban (és nem azért, mert nem tudnánk sokkal többet eladni).
-
4Grider
nagyúr
válasz Steady74 #68127 üzenetére
Én a Dunán rugany mögötti visszaforgóban pecázom, meg a Velencei-tavon csónakból azonos felszereléssel. Ég és föld. A Velencei-tavon - ha ritkán fogok 5 kg feletti pontyot - hamarabb kijön, mint a dunai két-három kilós (ismétlem, sodrás nélkül). Tavaly voltam egy Marcal folyó melletti C&R bányatavon, 100 kilónyi (átlagosan 5-6 kilós) hal kifogása kevésbé fárasztott le, mint két dunai pontyé.
-
4Grider
nagyúr
válasz BogyóBP #68169 üzenetére
Én is csak a másik zsinór irányába tekerek, majd visszafűzöm a hurokba és meghúzom (nedvesítve/nyálazva). Ha megnézed a neten vagy 5 verzió kering az Albrightról.
20-30 kg-os halak fölé viszont már nem alkalmaznám az egyszerűsített kötést, ott már a hurok egyik szárát is tekercselném. Lásd. -
4Grider
nagyúr
válasz Zoli bácsi #68173 üzenetére
Aki csak mellékesen perget, annak én is teleszkópos botot szoktam javasolni. Ha fenekezek, nálam mindig van egy 2.7 m-es Cormoran teleszkópos talán 40 g dobósúllyal, és egyáltalán nem gáz a pergető botjaimhoz képest.
-
4Grider
nagyúr
válasz matyi012345 #68190 üzenetére
A Velencei-tóba betettek most májusban 14 tonna 33-36 centi közötti háromnyaras pontyot, ha szeretsz velük szórakozni, akkor ajánlom a tavat. Szombaton délután 3 óra alatt 5 ilyen került be a csónakba, 2 maradt le és fehérhalból csak egy volt (dévér), mert a júniusi halpusztulás főleg őket érintette (meg 12 mm-es pellet volt a csali).
-
4Grider
nagyúr
válasz Dhampir #68305 üzenetére
Azért az adott videóban az nagyon jól látható, hogy a harcsa nem egy villogós szemű, mert vagy 20x úgy fordult a fárasztás folyamán, amikor a süllőnek már 20 méterről világítana a szeme. Szóval a harcsára max. az mondja hogy világítós szemű, aki nem szokott este süllőzni...
-
4Grider
nagyúr
válasz Zoli bácsi #68491 üzenetére
Nekem methoddal a horogakadás problémát a horog más típusra cserélése, illetve a kosarak begumizása egyszerre oldotta meg. Volt azelőtt olyan napom, hogy 10 olyan kapásból, ami megakadt, 6-7 halat veszítettem el a partig. Ma ugyanennyi megakadtból max. 2 hal ha lemarad. Ráadásul közben áttértem a rugalmas feeder botok használatáról a bojlis botok használatára (a method maradt).
-
4Grider
nagyúr
válasz Zoli bácsi #68496 üzenetére
Több okból használok bojlis botot methodhoz:
1., Velencei-tavon és Balatonon csónakból pecázom. Ott azért nem jó a feeder bot rezgőspicce kapásjelzésre, mert a csónak szinte mindig mozog oldalirányban (3 horgonnyal rögzített a csónak), így muszáj hagyományos kapásjelzőt (lazított zsinórra tűzve) használjak, mert azon sokkal jobban elkülönül a csónak mozgásától a kapás.
2., Dunán a nagy sodrás miatt elveszti a feeder az előnyét (érzékenység) a bojlis bottal szemben, hiszen erősen behajlik még egy 250-300 g-os feeder spicc is. Ráadásul ha ott method-ozok (jellemzően ott azért inkább hosszú előkés feeder brutál kosárral, vagy süllőre fenekezés megy koporsóóolommal), akkor minimum 80 g-os a kosár, így az azt, vagy a feszülő zsinórt megemelő hal tutira mozgat minden (még bojlis) spiccet is. De oda olyan bottal járok, aminek van a végére mind a két fajta tag (double tip), ha esetleg beférek a sarkantyú alá a limányos részre.
3., Mert természetet csodáló/nézelődő típusú ember vagyok, akinek keze ügyében alap a látcső, így 10 másodpercből sokszor csak 2-3 jut a kapásjelzésre. Bojlis botra pedig parton tudok tenni olyan rádiós (a környezetemet nem zavaró, csak rezgésre állított) kapásjelzőt, amit nem kell folyamatosan lesni, így egyszerre két hobbimnak is élhetek úgy, hogy az első másodpercben értesülök a kapásról. -
4Grider
nagyúr
válasz WarninShotZ #68572 üzenetére
Én szinte csak nyeletőfékes orsót használok fenekezéskor, mert ránézve tudom, hogy ki van engedve a fék. Az tuti, hogy nehezebbek, ez a technológiával jár, ha ütemesen feedereznék, biztos nem használnám. Viszont 20-50 perces ütemhez bőven jók. Meg láttam már a Dunán botot repülni a vízbe...
-
4Grider
nagyúr
válasz freelanced #68594 üzenetére
Arra készülj fel, hogy a tengeri pecához is kell engedély. A parti őrség, a kikötői hatóságok és a minisztérium is ellenőrizhet. A helyi turisztikai központokban kapható.
Parti peca:
Úszós szerelékkel kikötőkben érdemes pecázni, csalinak kagylóbél, gilisztadarab, esetleg csonti jó lehet. Úsztatva kenyér. A partszakaszokon leggyakrabban mártogatókat látok. Ott többnyire egészen egyszerű a szerelék is: Végén horog, előtte fél méterrel valami súly (ólom) és ezzel mártogatnak. A csali itt mindig valami kukacféle, ritkábban kagylóbél.A leggyakoribb halak a tengeri keszegek, néha tengeri durbincs, sügér, makréla.
Pergetve kikötőkben láttam próbálkozókat, de náluk fogott halat még sohasem láttam.
Én félsós vízben (tavon) pecázom ha kint vagyok, az még nem ette meg semmilyen felszerelésem sem. Mondjuk én le szoktam cserélni a damilt, ha hazajövök. -
4Grider
nagyúr
válasz hermanyi #68605 üzenetére
A kedvenc orsóim sekély dobosak, ezért a Dunán időnként imádkozni szoktam, amikor egy-egy harciasabb ponty megindul lefelé. 30-50 méterre pecázom, 135 m 0.16-0.18 mm (Daiwa GrandX) van fenn, így nem egyszer láttam a fém dobot előtűnni, amikor pedig már durvára kellett váltanom. Ha meg dupla annyit teszek fel a vékony fonottból, akkor meg egy csomószor csomót dobok...
-
4Grider
nagyúr
válasz doile911 #68856 üzenetére
Én előnedvesített etetőanyaggal dolgozom mindenütt, így a Velencei-tavon is. Az etetőanyagba előnedvesített - általában halas - mikro pelletet keverek kb. 5-10%-ban, csali valami nem túl élénk (barnás, zöldes) színű 8-10 (12) mm-es pellet szokott lenni. A nedvesített etetőanyagok közül nekem a Velencei-tavon a csoki-narancs, néha az ananász-tejsav jött be a legjobban. Idén kb. 50 pontynál tartok ezen a vízen (de voltam van 20x 3-4 órás rapid pecákra). Elég sok idén májusban telepített 1.5 kiló körüli ponty van még benne, mert a horgászok egy jelentős része már nem viszi őket haza. Minél élénkebb színű (és kisebb) a pellet, annál nagyobb a helyi nyeszlett dévérek kapási hajlandósága, szóval a csali méretével és színével jól lehet szelektálni. A színes nagyobb (10 mm, vagy fölötti) pelletekre nekem főleg a fél kiló feletti ezüstkárászok jöttek.
-
4Grider
nagyúr
válasz doile911 #68869 üzenetére
A Velencei-tavon a szoktatási célú beetetés tilos volt, idéntől szedték ki a horgászrendből. Egyrészt tojtak rá a csónakos pecások, másrészt nehéz volt szankcionálni, mert maximum ráült a pecás 5 percre, amit a halőrzés szeme láttára beszórt.
Nekem átlagosan 1 óránként jönnek az idei telepítésű pontyok, de én csónakból pecázom és a szélirányt is követem. Partról azért sokkal nehezebb, görbüljön! -
4Grider
nagyúr
válasz csababarca #68872 üzenetére
Dunán power feeder botokkal, fonott zsinórral ez addig volt így, amíg be nem gumiztam a method kosarat. Azóta nagyjából pont megfordult a lemaradó/partot ért arány.
-
4Grider
nagyúr
válasz doile911 #68879 üzenetére
Majd ne felejtsd el megírni az eredményt, meg hogy az milyen csalival/módszerrel (nem) sikerült. A Velencei-tó sajnos (nem tudom itt le lehet-e írni, de megpróbálom) a Mohosz elmúlt 20 éves tevékenységének és a környékbeli horgászok időnként elég durva orvhorgászatának eredményeképpen egy eléggé lecsökkent (hal)diverzitású vízterület. Majd ha megnézed azt a néhány vékony/csoffadt dévért (amiket remélhetőleg fogsz), az idei (tavalyi) telepítésű pontyokat, a fene tudja honnan bekerülő ezüstkárászokat (tavalyelőtt ősszel nem volt egy darab sem, aztán egyszer csak lettek tavaly 30-40 dekás (idén már bő félkilós) példányok), szóval ha ezeket megnézed, akkor elég könnyű rájönni, hogy a Velencei-tó nem egy Balaton/Tisza-tó. Nincs benne egy normális méretű csuka/süllő/sügér/dévér/karika/bodorka, a 3-4 kiló feletti pontyok is ritkák (két éve még a 2-3 kilósak is azok voltak, de a járványnak köszönhetően tavaly az állam betett 40 tonna pontyot, aminek a bő felét tavaly papíron a horgászok haza is vitték, ezt pótolták idén 12 tonnával...). A "nagyok" Walter/Döme/stb. hosszú évek óta már nem mernek ide jönni, mert annyira a telepítésektől (amiket a Mohosz - 20 éve a tó nagy önfenntartó képességére hivatkozva - igyekszik a kifogott mennyiség töredékére csökkenteni) függ a vízben fogható halak mérete/mennyisége, hogy az - egy ekkora tó esetén - már gázos.
Soha nem felejtem el, amikor kb. 2 éve szezonban (ősszel) fogtam egy bő másfeles süllőt, és a helyi halőrök körbefotózták, mondván, régen láttak ekkor süllőt... -
4Grider
nagyúr
válasz fojtviki #68963 üzenetére
A 4 strandot fekália vízbe kerülése miatt zárták be. A csatornahálózat ui. nem bírta mindenütt az intenzív zivatarokat elvezetni...
A júniusi dévér pusztulás egyértelműen a nagyon hirtelen vízmelegedés miatt volt. (Május végén még kifejezetten hideg volt a víz, június közepére 10 fokot emelkedett.) Olyankor ui. természetes velejáró a biológiailag oldott oxigén csökkenése. -
4Grider
nagyúr
válasz sasa311 #68973 üzenetére
Talán speciális mosodai zsákok készülnek még poli vinil alkoholból (PVA), de azok is elég drágák, meg nagyok etetőanyag bejuttatásához. Persze fel lehet darabolni, kérdés, hogy rendes fóliahegesztővel hegeszthetőek-e. Meg a mosodai zsákok 45 fok feletti vízhez vannak belőve...
-
4Grider
nagyúr
válasz Daidalosz #69044 üzenetére
Én nagyon örülök neki, hogy amióta jóval kevesebb sódert bányásznak a Dunából és a szennyvizek is - többnyire - tisztítottan ömlenek a Dunába, azóta a leánykoncér érezhetően gyakoribb lett. Ezt minden bizonnyal követni fogja majd a természetvédelmi státusz módosulása is. De amíg még védett, nincs helye a haltartó szákjainkban.
-
4Grider
nagyúr
A lényeg, hogy tanuld meg felismerni a védett halfajokat és ne tedd be egyiküket sem a haltartóba, mert az már automatikusan feljelentéssel jár.
Az RSD környékén a halőrök késő ősszel szinte minden csalihalas vödröt átnéznek a szivárványos ökle miatt. Majd minden második pecás vödrében ott van. -
4Grider
nagyúr
válasz Daidalosz #69086 üzenetére
A Fekete-köveknél pecáztam kora tavasszal. Fentebb 1-1-1 ukrán-román-magyar uszály. Hajnalban kivétel nélkül azzal kezdtek, hogy az előző napon összegyűlt hulladékot (főleg sörös dobozok) szépen szemetes zacskókba csomagolták és behajították a vízbe (magyarok). Az ukrán-román csak natúr beborította a kukák tartalmát a Dunába, nem szórakozott szemeteszsákokkal. Ott úszott előttem a teljes szortiment. Semmi értelme nem volt rájuk hívni a hatóságokat, mert volt mindegyik fedélzetén alibi szemetes-konténer...
-
4Grider
nagyúr
válasz KunEmber #69271 üzenetére
Amíg nem írják le, hogy mit jelent a "közvetlen közelről", addig ez egy gumiszabály, nem fogható meg vele senki.
A törvény egyébként a halfogásra alkalmas horgászkészséget annak halfogási célú használata során folyamatos felügyelet nélkül hagyó ellen fogalmaz meg szankciót. -
4Grider
nagyúr
válasz hermanyi #69275 üzenetére
Akkor ezért látok az RSD-n kirándulva olyan megoldásokat, hogy a parttól 30-50 méterre lévő ház teraszára egy speciális pályán be van vezetve a horgászzsinór.
Amúgy pedig érdekes dolog az, amikor egy hatályos törvény betűjét felülírja egy szakmai civil szervezet által kiadott, évente változó szövegezésű, ki tudja, épp milyen úton kihirdetett "rend". Ez kb. olyan, mint ha az önkormányzati utakon nem lenne kötelező közúti jelzőtáblákat és útburkolati jeleket ki- és elhelyezni, az egyes útszakaszokon érvényes szabályokról, korlátozásokról mindenki az illetékes önkormányzat oldalán, esetleg a megye oldalain, vagy az önkormányzati hivatalokban kaphatna információt.
Nem hiszem, hogy ez a rendszer egy normális joghatóság előtt megállja a helyét, bár tény, hogy egy horgászt meg lehet vele szívatni (még úgy is, hogy a botja mellett ül végig, de valamiért nem szimpatikus a halőrnek). -
4Grider
nagyúr
válasz Koncipappa #69281 üzenetére
Én többféle (halas+gyümölcsös mikropellet, erjesztett és natúr darált anyagok) kaját szoktam vinni (method), és az a tapasztalatom, hogy ha ott van a hal és eszik, akkor mindennel meg lehet fogni. Nekem legjobban a halas+gyümölcsös (hidegben fokhagymás) mikropellet 8-10 mm-es évszaknak/víznek/halfajnak megfelelő színű/ízvilágú pellettel vagy gumikukoricával mindig ad halat. Tavakon fontos a széljárás is, a feléd forduló szél hozza a halat, a tőled elforduló viszi (de azért ahol van hal, ott szokott maradni).
-
4Grider
nagyúr
válasz KunEmber #69288 üzenetére
Dehogy kapom. Amióta lehet kapni, országos területi jegyem van. És nagyjából azóta vadászom a helyi horgászrendeket. Főleg az ilyen-olyan szövetségek kezében lévő vizekét nehéz megtalálni, szerencsére ami terület fenn van a horgaszjegy.hu-n, onnan az adott vízterület horgászrendje beszerezhető. De nincs fent minden víz...
És egyébként meg meg lehet fogalmazni egyértelműen, mit jelent, hogy "a közvetlen közelében". Lásd balatoni horgászrend. Ha le van írva, hogy 10 méternél nem mehetek messzebb és az ellenkezőjéről van felvételük a halőröknek, akkor jogos a mószerolás.[ Szerkesztve ]
-
4Grider
nagyúr
válasz koko52 #69390 üzenetére
A Velencei-tavon is tökéletesen látszódik a mohosz elmúlt 20-25 évi tevékenysége. Csak azt lehet fogni, ami magától szaporodik és a többség nem pecázik rá/viszi haza + ponty. Utóbbiból is csak annyit, amit évente méltóztatnak betenni (persze közel sem telepítenek annyit, mint ami az előző évi fogási naplókban szerepel). Már rég el kellett volna venni a halgazdálkodási jogosultságot a mohosztól, és valami hozzáértőbb kezébe adni. Erre néhány évvel ezelőtt szinte minden élővíz halgazdálkodását a mohoszra bízták. Ennyit a politikáról...
-
4Grider
nagyúr
válasz doile911 #69395 üzenetére
Igazából az kellene, hogy az erre a célra épült két víztározó vizével utántöltsék a tavat. Meg ne adjanak el belőle napi 1000 m3 vizet a halgazdaságnak, főleg akkor ne, amikor kiszáradófélben van. Csakhogy amióta a két tározót felépítették, azóta a vízügy már többször megváltoztatta a két tározó elsőrendű funkcióját, és ma már ezek egyikének sem az a funkciója, amire építették őket. Nem minden hülyeség, amit a cocializmusban kitaláltak...
-
4Grider
nagyúr
Nem a vízhiány miatt fogyatkozott meg a süllő és a ponty állománya. A mohosz (direkt írom kis betűvel) konkrétan vagy két évtizede kitalálta, hogy az ország leginkább önfenntartó vize a Velencei-tó, így itt a kifogott halmennyiség töredékét elég visszatelepíteni. A süllő és csuka telepítéseik a vicc kategória. Semmilyen hal természetes szaporodását nem segítik (maximum adminisztratív eszközökkel). A halőrzés az elmúlt években erősödött csak meg (mikorra szétlopták a tavat), de ma sem figyelnek kellő erővel a jellemző elkövetési módokra (huszad annyit ellenőriznek vízen, mint az autóval járható parti részeken).
-
4Grider
nagyúr
Bocs.
Aki dévérezik a Balatonon, az megdöbbenve látja a velencei-tavi dévérek méretét/formáját (konkrétan azokhoz képest kriptaszökevények). A pontyok (már ami megéri a 4-5 nyaras életkort) viszont nem olyan rosszak, tehát találnak elég táplálékot, pedig itt nincs kagyló. Mint ahogy a többnyire mélyebb vízben (itt normál vízállás mellett 2m<) tartózkodó karikák sem vékonyak. A balin, csuka sem rossz. A süllő határeset, ennek valószínűleg a többi tóhoz viszonyítva kevés küsz/bodorka lehet az oka. Ráadásul utolsó faj nehezen viseli a 3 éve tartó 14 milliárdos partfalrekonstrukciós programot (túl sokat bolygatják a partokat és a vizet, így nekik sok a lebegő iszap a vízben). -
4Grider
nagyúr
-
4Grider
nagyúr
válasz sasa311 #69420 üzenetére
Igen, július elsejétől változott.
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2021/04/juliustol-megvaltoznak-az-unios-afaszabalyok -
4Grider
nagyúr
válasz Grillo #69428 üzenetére
A Balaton jó része ilyen. Vagy nézd meg az RSD-t. Magyarországon hagyománya van a vízpart elmutyizásának/kisajátításának.
Mondjuk gyorsan hozzáteszem, hogy Szigligeten inkább a nádas miatt nem férsz hozzá a vízhez, ott nem volt jellemző a vízpart eladása.[ Szerkesztve ]
-
4Grider
nagyúr
válasz sasa311 #69433 üzenetére
Júliustól megváltoznak az uniós áfaszabályok. Az online kereskedelmet is érintő új szabályok szerint ezentúl az EU-n kívüli országokból rendelt árukra is áfát kell fizetni. A változás legfontosabb célja annak biztosítása, hogy az áfafizetés a fogyasztás vagy a szolgáltatásnyújtás helyén történjen. Ez utóbbi rész vonatkozik az EU-n belüli kereskedelemre.
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- Rövid előzetesen a S.T.A.L.K.E.R. 2: Heart of Chornobyl
- Star Citizen
- Xbox Series X|S
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- Mesterséges Intelligencia topik
- Milyen légkondit a lakásba?
- Synology NAS
- Anglia - élmények, tapasztalatok
- Autós topik
- Új nyomógombos Nokiák érkeztek
- További aktív témák...