Aktív témák

  • guga

    Közösségépítő

    Önkontroll

    Félek, hogy egyszer belepillantok a tükörbe és nem lesz ott senki.

    Régebben kerengett szájról-szájra egy poénos történet egy emberről, akire hirtelen rájött a szükség és arrébb ment a fűbe, aki vele volt meg alá tolt egy lapátot, mármint az ülepe alá. Amaz meg felállt, kereste a mutatványt és halálra vált, hogy nem találta. Az meg a térdét csapkodta nevetve.

    A saját szerzeményem fölött képes vagyok elidőzni hosszú perceket és nem zavar, akkor születnek a nagy gondolatok. De ha a feleségem vagy a fiam jön ki és meleg váltás van (tudod ha leng a lánc...), akkor bizony húzom a szám.
    Az állatvilágban is így van, mindegyik megjelöli a saját vizeletével a területét és ha körbesétál, akkor nyilván undorodik a másikétól és ez arra ösztönzi, hogy elzavarja onnan.
    Ma olyat tettem, amit már nagyon régen nem, vagy talán akkor sem.
    Csak kacérkodtam a gondolattal, vagy dicsekedtem minden alap nélkül, mint ha meg is tettem volna, pedig csak a düh beszélt belőlem.
    De ma megtettem. Megütöttem egy embert, igazán szívből, igazán felindulásból, igazán elborult az agyam és egy pillanatig nem gondolkodtam. Olyan mértékű dühöt váltott ki belőlem, hogy magam is meglepődtem utána. Meg sajnálom is az öreget.
    Egy 50 év körüli itókás ember, akit naponta látok a kis közértben, köszönök neki s kérdez, hogy gyerekek? Csak valahogy mindig befurakodik a territóriumomba, mint a villamoson hogy a válla hozzád ér vagy a feneke, hátizsákja, könyöke, esernyője, izzadt hónalját érzed, vagy a cigaretta füstjét ajtózáródás után, ahogy még kifújja.

    Nem tudom a keresztnevét csak a feleségét ismerem látásból. Annak is köszönök aztán megy tovább.
    Az öreg most ledekkolt előttem fél méterre és teljes hangerővel üvöltött a fejembe. Ittas volt már és a piás nyála az arcomba csapódott, ahogy artikulált. Nyomatékul még odacsapott a vállamra is egyet, oszt he? Érted nem? Há nem igazam van és megbökött, mint egy pont a mondat végére, hogy biztosan értsem.
    Majd belefogott egy újabb mondatba és a téma közepén a könyökével oldalba bökött és vigyorgott hozzá kajánul, há nem? Nem így van? S nagyot röhögött, majd mint egy oldva a légköri feszültséget megint a vállamra csapott egyet és na jóvan öcsémmel zárta a sort.
    Magamban már elszámoltam bármeddig mire elszakadt a cérna, sokáig vártam, hogy abba hagyja. Nem hagyta és még arra is emlékszem, hogy amikor meglendült a kezem, akkor még filóztam, hogy enyhítsem e pofonra, de már késő volt, ököllel vágtam az arcába és arra ügyeltem csak, hogy talpon maradjon.
    Takaródj innen a büdös picsába, ha még egyszer hozzám érsz a kezedet kiszakítom a helyéből.
    Ez már csak a megszokott erőfitogtatás része volt, már pontosan tudtam, hogy tovább nem ütöm, én jobban megijedtem, de kihozta belőlem az állatot, vagy eleve bennem van.

    Meglepődött nagyon és nem tudta hova tenni, megsértődött és kifele menet még annyit mondott, hogy öcsém te bolond vagy!!!

    Azóta is gondolkodok rajta, hogy helytelenül cselekedtem e, de azt hiszem adtam neki esélyt, tűrtem sokáig némán és vártam rá, hogy majd magától elmegy.
    Egyszerűen nem fér bele az életvitelembe az, hogy én más emberekhez hozzáérjek kézfogás kivételével, vagy ha a szükség úgy hozza, hogy elesik, segíteni kell, stb.
    De csak úgy nem érek hozzá senkihez és én sem tudom elviselni. Fogjon velem kezet, szorítsa meg férfiasan és nézzen a szemembe és kész, ezzel vége, nincs tovább.
    De az, hogy a mutatóujjával a bordám közé bök, mint ha azzal elérné, hogy az amúgy is egyszerű gondolatait jobban megértsem.
    Aztán meg egy hatalmasat csap a vállamra, nem is egyszer, háromszor?

    2. Mt 18,21
    Ekkor hozzámenvén Péter, monda: Uram, hányszor lehet az én atyámfiának ellenem vétkezni, és néki megbocsátanom? még hétszer is?
    3. Lk 17,4
    És ha egy napon hétszer vétkezik ellened, és egy napon hétszer te hozzád tér, mondván: Megbántam; megbocsáss néki.

    Kicsit furcsa belegondolni ebbe az abszurd helyzetbe, hogy valaki becsap és utána jön bocsánatot kérni, majd megint becsap és ismét ne haragudj, elnézést.
    Honnan tudjam, hogy őszintén kér bocsánatot és nem mesterkélten és azt is csak azért, hogy becsapjon...?
    A saját szívem, gondolataim alapján még egyszer is nagyon nehezemre esik megbocsájtani sérelmeket. Az elszenvedett sérelmeket hajlamos vagyok felnagyítani, így aztán esélyem sincs arra, hogy túllépjek rajta, spongyát rá.
    Péter bizonyára nagyon jó ember szeretett volna lenni Jézus szemében és megtette a tőle telhető legtöbbet, úgy gondolta hatalmas erőfeszítésbe kerül valakinek 7X is megbocsájtani.

    Mt 18,22
    Monda néki Jézus: Nem mondom néked, hogy még hétszer is, hanem még hetvenhétszer is.

    Jézus nem veregette meg a vállát Péternek látván, hogy milyen önfeláldozó szeretett volna lenni, nem bökte oldalba, hogy he mi? Érted nem?

    Hogy lehet 77X megbocsájtani ugyanannak az embernek?
    Számomra ez teljesen lehetetlen, Jézus biztos magáról beszél. Ő biztosan megtudja tenni, hiába fogadkozik neki valaki, hogy mától jobb ember leszek, nem hisz neki, nem bízik benne.
    Hiába mondaná neki azt, hogy követlek téged Uram. Azt felelné, hogy mire a hajnal hasad és a kakas kukorékol, háromszor megtagadsz.
    Ha Péternek sikerülne követnie Jézust és akár 77X is megbocsájtani embertársainak, akkor neki nem kegyelemre volna szüksége, hanem jutalomra.
    Péter te igazán kiemelkedő teljesítményt nyújtottál, te nem olyan vagy mint a többi ember, ez már igen és oldalba bökik meg csapkodják a vállát és nem hagyják abba.
    Péter tűr némán, összeszorított fogakkal és hagyja, hogy szikrákat hányjon a szeme, a gőzt is visszafogja, nem szereti ha valaki belül kerül a territóriumán. Tudod, mint mikor villamoson más táskájának sarka beleszúr a combodba, vagy egy esernyő nedves, cigaretta füstjét fújva, csatakos hónalja bűzlik, köhög feléd, rálép a lábadra.
    Péter megbántotta Istent, igazán szívből, igazán felindulásból, igazán elborult az agya és egy pillanatig nem gondolkodott. Olyan mértékű dühöt váltott ki belőle, hogy maga is meglepődött utána. Meg sajnálom is az öreg Istent, tényleg nem elég 7X, a 77 is kevés egy emberi élethez hisz naponta elborul az agyunk.

    Start Menü\Minden Program\Kellékek\Szórakozás\Hangerőszabályzó

Aktív témák