Új hozzászólás Aktív témák

  • KROK640

    veterán

    válasz bul07 #153008 üzenetére

    Na, így nekem körvonalzódik, hogy mennyivel vagy idősebb mint én :)
    Én sima érettségit raktam le, mindenféle hókusz pókusz nélkül, és imádom, hogy a szüleim ezt mindenáron kihajtották belőlem, nagyon sokkal szarabb lenne az élet, ha ez nem lenne.
    A középsuliuba mi is megcsináltuk a magunkét, itt van egy remek történet erre, hogy mi ment mire végzősök lettünk :

    Középsuliban a szalagavatónkra készültünk, és hát táncoltunk. Azaz csak próbáltunk, mert a Bécsi keringőn még 1 nappal szalagavató előtt is volt mit gyakorolni. Akkoriban elég sokat próbáltunk, a heti 2 táncpróbán (az első 3-4ről le is maradtam pár hiányában - később lett egy másik suliból egy nem is akármilyen jó csaj párom, ahogy egyik havernak is - na ez is megér egy misét de nem most) már régen túl voltunk.
    A tanárok néha megengedték h első óra helyett próbáljunk, nem volt ez másképp azon bizonyos novemberi pénteken sem.
    Mikor végetért a táncpróba menni kellett volna magyar órára, de kitalálták 2-3an az osztályból hogy annyira nincs kedvük nekik most ehhez a hosszú naphoz (7 óra), hogy bármire képesek lennének hogy ne kellejen bemenni.
    (A mi sulinkban nem volt divat a hosszú péntek, 10-edikben 2. és 3.-ik óránk volt csak pénteken 11-edikben is csak vagy 3 óra).
    Kitalálták páran h mondjuk azt h átmentünk máshová próbálni és egész nap próbálunk. A tánctanárnő csak hallgatólagosan ment bele, vagyis nem szólt a tanároknak a tervünkről, de elmondta h hazudni nem fog a tanároknak. Az osztály megbeszélte h mindenkinek(!) haza kell mennie első óra után, senki sem maradhat ott, nehogy valamelyik tanárral összefusson valaki mert bedőlhet a terv.
    Eljött hát a 2.-ik óra (eddigre mindenki eltűnt még csak a suli közeléből is) a magyar tanárnő meg hiába várt minket... majd a következő órák tanárjai is... szalagavató előtt eltűnt egy teljes végzős osztály(!)
    Akkoriban még nem volt Facebook vagy IWIW - nem hogy akár fennt is lenne valamelyikünk - mobil telefonja is csak elvétve 1-2 embernek volt az osztályból, a tanárok pedig nem is tudták a számunkat így végül nélkülünk ment le az a nap az iskolában.
    Egy komplett osztály hiányzott aznap...

    Másnap volt a szalagavatónk, ahol persze az osztály egyöntetűen állította h előző nap bizony táncolni voltunk. Fergeteges sikert alkottunk, nekünk ment a legjobban, bár egy apró hiba volt de csak mi vettük észre (jól imporvizáltunk a bevonulási hibánál így külső szemlélődő nem vette észre) és büszkék voltunk mi is és a tanárok is ...

    MAI NAPIG NEM TUDOM HOGY HOGYAN ... De valahogy lebuktunk hétfőre mégis ...
    Az egész iskola NEM A SZALLAGAVATÓRÓL BESZÉLT hétfőn hanem arról, h EGY KOMPLETT OSZTÁLY LÓGOTT PÉNTEKEN, hiába a nagy szalagavatós siker (mi lettünk az elsők, tehát a legjobb tánc), hétfőn csúnya elbeszélgetés volt az osztályfőnökkel és az igazgatóval, akik csalódottságukról biztosítottak minket (valamint arról h nem marad el a következmény).
    Végül mindenki kapott 7db igazolatlan órát (a valódi táncpróbát se igazolták le nekünk) valamint a 3 főszervező azt hiszem valami osztályfőnöki megróvást.
    Tulajdonképpen megérte, mert egy felejthetetlen nap volt ez az osztály életében.

    Ami nálad fontos lépés volt, hogy az életre is neveltek (vezetés, jogosítvány), nekem viszont kissé kontraproduktívra sikerült, hiszen tizediktől minden nyáriszünet a diák munkáról és arról szólt, hogy "ügyes vagy fiam megkerested a beiskolázásodra a pénzt, meg erre-arra" és gyakorlatilag semmit sem láttam a nyári keresetemből. Hiába ábrándoztam egész nyáron, hogy milyen új alaplapot/procit veszek a géphez, vagy ide megyek, oda megyek, ez minden szertefoszlott... a második ilyen év után kezdett bennem körvonalazódni, hogy ez így nem lesz jó. Sajnos ez a karrierem elején is végigkísért, évekig melóztam úgy, hogy gyakorlatilag a havi kocsmázásomat is alig tudtam fedezni (pedig egy estére nekem egy 1000-es elég volt) előrejutni pedig pláne esélytelen volt. 10 évvel az első külföldi melóm előtt már ki akartam menni, de minden lehetséges oldalról megvolt torpedózva ... de mindegy ez már másik téma, neked az a szerencséd, hogy téged legalább az életre neveltek, és nem egy nekik idealizált képre, ami aztán be sem jött, csak megnehezített mindent.

    Az iskoláról nekem is jó sok történetem lenne, lehet, hogy ez az egész megérne akár egy külön topicot is :D (persze nyilván akkor fórum szerte lévő tagonak)

    [ Szerkesztve ]

    Inkább azt kérdezzék miért nincs szobrom, mint azt, hogy miért van...

Új hozzászólás Aktív témák