Új hozzászólás Aktív témák

  • #65675776

    törölt tag

    válasz TechN7ne #48549 üzenetére

    Ez pont annak tudható be, hogy a memóriavezérlő közvetlenül kapcsolódik a procihoz, és csak az van a proci és a RAM között. Így közvetlenebb a vezérlés, nem érzékeny minden apróságra. Régen ugye eleve először az FSB-n elküldte a kérést a proci a MC-nek, az onnan lekérte az adatot a RAM-tól, majd amikor volt szabad megszakítás az FSB-n, akkor elküldte a procinak. Ha valami adatintenzív alkalmazás futott a gépen, akkor mindez szép hosszú várakozásokat okozhatott, minden egyes várakozási ciklusnál szinkronizációs hibák lehetőségével. Emellett két széles párhuzamos buszon is át kellett mennie az adatoknak, ráadásul mind a kettő hosszabb volt külön-külön is, mint a mai lapokon a memóriabusz vezetékei. És ha csak egy kicsi eltérés is volt a vezetékek hosszában, vagy impedanciájában, akkor bizony megintcsak bizonytalanabbá vált a kommunikáció.

    Az IMC meg a proci integráns része. Maximum a memóriabusz vezetékeinek a hossza és impedanciája lehet probléma. Emellett ugye egy helyen van az órajelgenerátoruk, azonos vezetéken kapják az órajelet. Külső MC esetén ez sem így volt, már az órajelvezetéken való jelterjedés sebessége is beleszólhatott a megbízhatóságba.

    Egyébként továbbra sem értem ezt a memóriaórajel hajszolást, főleg nem intel prociknál. Placebonak jó, de valós haszna szinte semmi.

Új hozzászólás Aktív témák