-
GAMEPOD.hu
Új hozzászólás Aktív témák
-
#71562240
törölt tag
válasz alphamooncam #630 üzenetére
Én nem szeretném meghúzni a határt. Főleg nem frekvenciamenet görbére vonatkozóan. Vegyük azt, hogy két különböző hangdoboznak száz tizedesjegyig teljesen megegyezik a mért frekvenciamenet-görbéje, mégis nagy eséllyel feltételezhetjük, hogy ennek ellenére igencsak különböző tónusúnak fogjuk HALLANI őket.
Másrészt, a mért görbe alapján történő határmeghúzás is persze készüléktípusfüggő. Hangsugárzó, analóg lemezjátszó hangszedője... esetén 1dB-es kitérések még hagyján, erősítő, CD-játszó... esetén "horribilis". De már erősítő esetében is, ha nem eszmei mérési körülmények között méred, hanem valós, összetett terhelést jelentő hangsugárzót rákapcsolva, mindjárt megváltozik a frekvenciaválasza is, és máris megszokottá válnak holmi 1dB-es kitérések.
Az élet minden területén a határmeghúzás a legnehezebb dolog a fekete és fehér között, de ez nem jelenti azt, hogy kimegyünk Oszlopos Simeonnak a sivatagba és bámulunk magunk elé, hanem igyekszünk kategóriákat létrehozni a dialektikusan egyértelmű fekete és fehér között, és azokat a köztes kategóriákat praktikusan használni (szürke ötven árnyalata, röhhöhöhöhö). Hifiben leginkábbb az dönt, hogy ki mit hall, azaz mit érzékel és azt hogyan értékeli, azaz mit észlel.
Attól még torzítás a torzítás, hogy széles a mezsgye, amin innen még nem nevezzük torzításnak és amin túl már torzításnak nevezzük.Ennek kapcsán visszatérve a "régi iskola" témára érdekességképpen. Például hangsugárzók esetében a nyolcvanas-kilencvenes években komoly tervezői pálfordulás történt, részben a torzítások (THD, IMD...) lecsökkenése, részben a hangolási kultúra megváltozása révén (például az addig jellemzően 8"-es mélyközepek átváltoztak jelllemzően 6,5"-essé, zárt dobozok reflexdobozzá...).
Mondogattuk, hogy jó, jó, ezek a mai hangdobozok tényleg pontosabban, fényesebben, transzparensebben, definiáltabban szólnak... - kár, hogy kiveszett belőlük az élet!Szerk.:
A P.S.-hoz.
"P.S.:Magaskiemeléses torzítástól eljutottunk a frekvenciaválasz mentén történő hangnyomástorzításig. Ezt hogy értékelnéd, hány felkiálltójel?! "Sehogy se értékelném, hiszen nincs mit értékelni, mivelhogy nem jutottunk sehonnan sehova, a kettő megfogalmazás ugyanazt a tartalmat fedi, tehát ugyanott vagyunk, csak új megnevezés érkezett.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz alphamooncam #637 üzenetére
"Jó volt beszélgetni"
Kár, hogy ingyen viszel ördögügyvédje-szerepet. Jó pénzt is kereshetnél vele.
-
#71562240
törölt tag
válasz Eugene Roe #642 üzenetére
Nézegess nyers mérést, ne korrigáltat, és akkor 200euró fölött is bőven látsz 15dB körüli eltéréseket minimumok és maximumok között. A korrigált méréseken a legkorrigáltabb intervallumban (prezenszsáv közepe) önmagában eleve a korrekció 15dB-nyi. A nyers méréseken eleve többé-kevésbé mély gödör van kb. 2-3kHz-nél a 100-200Hz körüli és 5-10kHz körüli csúcsok alatt. Aztán 10-15kHz-től meg meredeken lekonyul a típusok többsége.
-
#71562240
törölt tag
"Kell fémház egy erősítőnek? Van ilyen elektronikai alapszabály?"
Ez inkább tűzvédelmi szabály, hihi. A fém nehezebben ég, mint például a fa.
Másrészt, fémdoboz árnyékolást is tud jelenteni, befelé és kifelé is. Az hasznos.
Fadoboznak ellenben szebb a hangja...
Kődoboz nem praktikus... -
#71562240
törölt tag
Igen, alapvetően az a kettős vakteszt, amikor a tesztet vezető személy se tudja, hogy éppen melyik független változó működik az összehasonlítólag vizsgálni szándékozott változók közül. A kettős vaktesztet nyilván nem mindig lehet reálisan megvalósítani hifi vaktesztek esetében. De nem is fontos. Korrekt tesztvezetőt (és tesztrésztvevőket) feltételezve elég a vakteszt a vakteszteléshez.
Szerk.: Korrekt tesztvezető és résztvevő ugyebár az "tudhat lenni", akinek a teszt által nem valamiféle vizsgaeredmény produkálása a célja, hanem a tudományos kíváncsisággal folytatott tudományos kísérletezés, tudományos tapasztalatgyűjtés, tudományos ismeretszerzés.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
"ha valamilyen formán tudhatja a résztvevő, mit hallgat (pl. a tesztvezető mozdulataiból vagy arcjátékából), akkor ez hathat az érzékelésére."
De én korrekt tesztvezetőt (és résztvevőket) feltételezve mondtam, hogy korrekt vakteszt tud lenni az "egyszeres" vakteszt is. Léteznek (sőt!) korrekt kísérletvezetők, akiknek a viselkedéséből a legképzettebb pszichológus résztvevő se tud következtetést, sejtést, gyanút... levonni arra vonatkozólag, hogy a változók melyike működik éppen a teszt adott szakaszában, és akkor ez teljesen tudományos (diszciplina=fegyelem). Meg lehet korrektül oldani, nem is nehéz.
-
#71562240
törölt tag
Fórumtárs audiokulturális kezdeményezése:
-
#71562240
törölt tag
Én is imádom az etimológiát.
Mindenesetre, ha a hifista vaktesztelni akar, általában megoldható, hogy tudományosan korrektül elegendő legyen egyszeresvak-teszt. Ráadásul, hardverek vizsgálatában kétszeresvak-teszt általában annyira extrém módszerekkel oldható meg, ami végképp megnehezítheti a vizsgálni szándékozott jelenség vizsgálatára való odafigyelést. Az persze sose baj, ha valakinek elhivatottsága van ilyesmit végezni.
Én most annak örülök, hogy az etimológiai tematika hatására eszembe jutott, hogy fontos lenne értelmileg helyesen írni a fogalmat: egyszeresvak-teszt, kétszeresvak-teszt. -
#71562240
törölt tag
Az egyébként érthetetlen (no persze, értem én), hogy a mai magyar (és kevés kivétellel külföldi) szak- és "szak"lapok mennyire nem figyelnek arra, hogy mindig legyen etalon, amihez képest hasonlítanak. (Egyébként, próbálkozik a hifimagazin.net, többek között ezzel is.)
-
#71562240
törölt tag
válasz #92251648 #690 üzenetére
Azért fontos az etalon, különösen szaktesztek esetében, hogy ne hangképek és hangképek között "a levegőben lógva" csúszkáljon az észlelésünk, az élményünk, hanem legyen kiindulási-visszatérési viszonyítási pont. Fix pont. Legyen mérték-egység. És lőn. És látánk, hogy ez jó. Mint amikor távolságot, hőmérsékletet, térfogatot... mérsz, akkor is csak úgy tudod a magad és a befogadók számára egységesen értelmezni az adott mennyiséget, hogy etalonhoz hasonlítasz (arasz, méter, Fahrenheit fok, Kelvin, véka, liter...), azaz mértéket alakítasz ki.
Hifi audiális teszteléskor persze elsősorban nem mennyiséget, hanem minőséget, élményt próbálunk "mérni". Legalább annyira fontos a "mérési" eredmény általánosítható értelmezéséhez a mérték, mint akkor, amikor echte mennyiségeket mérsz. "1,45 méter." Mindenki tudja, mennyi a méter. "Jóval mélyebbre megy, mint a HB1." Mindenki tudja, mennyire megy mélyre a HB1. -
#71562240
törölt tag
válasz #92251648 #693 üzenetére
Arra a kommentemre reagáltál, amely azon dödögött, hogy szakmai médiumoknak milyen feladataik van tesztelési ügyekben. Úgy a saját reputációjuk mint az olvasók-nézők-hallgatók kíváncsisága számára milyen feladataik vannak tesztelési ügyekben. Hogy az ismeretek felfedezését és közreadását hivatásszerűen végző Hi-Fi News and Record Review, Stereophile, Hi-Fi Magazin, Martin Colloms, Ken Kessler, John Atkinson, Darvas László... milyen módokon illik (kell) teszteljen, az a tudományos nyilvánosság közmegegyezése által meghatározott és megkövetelt módszertan, követelményrendszer. Nem függ össze azzal, hogy egyedi hifisták vagy exhifisták vagy prehifisták saját maguknak hogyan vizsgálódnak vagy sem. Két külön dolog. Ha arról akarsz beszélni, hogy te vagy én saját magunknak mit vagy mit nem csinálunk, akkor előbb át kell térni arra a témára, merthogy az általad lereagált téma a szakmai orgánumok követelményrendszere volt. Két külön téma.
-
#71562240
törölt tag
válasz gelbelex #702 üzenetére
Egyrészt persze, igaz amit mondasz. És szép gondolat.
Másrészt, zenék és filmek esetében is éppen azoknál a legfontosabb a minőségi megjelenítés, amelyekben a legtöbb a megjelenítési minőségtől független tartalom, tehát amelyek ahogy mondod, leginkább el tudják feledtetni, hogy min nézed őket. Tarkovszkij, Szokurov, Bergman, Resnais, Rohmer, Aszkoldov, Jeles, Jancsó, Fábri, Tarr..., szóval, amelyekben a legtöbb a gondolati tartalom, amelyek leginkább el tudják feledtetni, hogy min nézed őket, minden másnál jobban megkövetelik, hogy rendes moziban, 35-70mm-es filmen nézd a képeiket. Nem véletlen, hogy az úgynevezett művészfilmesek tiltakoztak legjobban a mozik (és a filmforgatás) digitalizálása ellen, VHS ellen, DVD ellen..., lásd felbontás, színvisszaadás, dinamika... végletes, drámai leromlása. Hasonképp a fotóművészet. Szépirodalom. Komolyzene...
A Tarkovszkijt, a Jancsót, a Jarmuscht, a Hartley-t, a Bunuelt, a Germant, a Godard-t, a Langot... meg KELL nézni moziban, filmszalagról.
Ugyanígy a zene. Cage, Reich, Kurtág, Schönberg, Bartók, Snyitke, Richard Strauss, Lully, Marin Marais, Hildegard von Bingen...
Ugyanígy, Homéroszt is bőrkötésben, selyempapíron...
Picasso, Bosch, a két Brueghel, Renoir, Michelangelo, Leonardo...
Igen, "mindegy", hogy Junoszty vagy 4K - csak nem azért "mindegy".
Éppen azoknál legkevésbé mindegy, amelyek leginkább el tudják feledtetni.A gondolati zene gondolatiságát is alapvetően a hangszer hangja, a rajta játszó művész, a zenekar arányai, hangszínei, hangteste adják vissza. Nem mindegy.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz fericske #704 üzenetére
Általában mindenkinél így van, hogy jobbnak hallani a hangfelvétel hangminőségét, ha közben látjuk is a képen a zenészeket játszani. És igen, a szinesztézia okán, akkor is jobbnak halljuk, ha nem a zenészek játéka zajlik a képen, hanem valamilyen kapcsolódó tartalom. Lásd, 56-os képek és Egmont nyitány...
-
#71562240
törölt tag
válasz szazbolha #714 üzenetére
Ez természetszerű, hiszen az elbeszélő film, a prózairodalom, hacsak nem kifejezetten elidegenítési, kísérleti célú, eleve arra épül, hogy belehelyezkedjen a befogadó. Ez a célja, módszere, dramaturgiája, úgy az alkotó mint a befogadó esetében. De még a képzőművészeti alkotás is lehet ilyesmi. (Nehezebb a szakembernek filmet néznie, könyvet olvasnia, hiszen ő nehezebben helyezkedik bele, nem tudja nem észrevenni, hogy az alkotó milyen eszközöket alkalmaz.)
A zene alapvetően különbözik a többi művészeti ágtól.(#715) bkercso
A film a zenénél eleve sokkal jobban magára vonzza, magára szűkíti a figyelmet, hát még az irodalom, amihez a befogadó saját maga forgatja, szerkeszti a belső filmet. Számos magasabb agyi funkciót használ a befogadása. A zene befogadása (főleg, ha nincs mellé kép), az agynak sokkal kisebb részét foglalja le a figyelemből, és inkább kéreg alatti, agytörzsi funkciókat használ. Nem véletlen, hogy sokan jobban szeretnek behunyt szemmel zenét hallgatni - alkalmasint akár saját, belső filmet elképzelve a zenei folyamathoz. Persze más az élő hangversenyen levés, hiszen ott készen megvan a film, a szemnek láthatóan - és akarjuk is látni, hogy a paganini vagy a clapton hogyan virgázik. De igen ritka, hogy úgy beleéljük magunkat, mintha mi is ott lennénk a színpadon, a film, az irodalom ellenben eleve erre épül.[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz Eugene Roe #718 üzenetére
Vitaindítok a fejhallgató zenehallgatási emlegetése kapcsán.
A fejhallgatós és fülhallgatós topikokban anno el-el szoktam sütni, hogy fejhallgató, fülhallgató zenehallgatásra nem alkalmas, csak fejhallgatózásra, fülhallgatózásra - azaz, "informálódásra" adott zene bizonyos jellemzői felől. Manapság ugyebár a számítógépes multimédia valamint a fej-/fülhallgatók és mobil lejátszók triumfálása-olcsósága révén rengeteg olyan ember is találkozik zenével-popzenével, akik korábban nem. A fej-/fülhallgatók révén sokkal-sokkal több embernek van manapság valamiféle hangberendezése vagy "hangberendezése", mint néhány évtizeddel ezelőtt.
Anno, a fejhallgató eleve csak afféle mellékes, megtűrt oldalhajtása volt a hifinek (még a STAX-ok is) - egyáltalán, alig volt választék. Nem volt vitatott, hogy konzervzene-hallgatásra a szobai, azaz valós térben megnyilatkozó hangberendezés alkalmas, amely a valós tér és valós hangnyomás révén analóg vagy legalábbis homológ az élőzenével. A fejhallgató természetszerűleg nem volt számontartva zenehallgatási eszközként, hanem virtuális pótszerként, amikor akadályoztatván vagyunk valódi zenehallgatásban. Manapság ellenben boldog-boldogtalan fejhallgatót-fülhallgatót és hozzávaló elektronikákat gyárt és vásárol és használ. A használók nagy része szobai hangberendezés helyett használja, egy részük továbbhalad szobai hangberendezés felé is, és persze van egy kevés fordított irány is, némelyek a valós szobai hangberendezésről váltanak virtuálisra, mert azt mondják, hogy úgy olcsóbban tudnak elérni adott hangminőséget (drasztikus árértékarány-változás zajlott az utóbbi egy évtizedben, hovatovább a planár hangszórótechnológia már néhány tízezerért megkapható fejhallgatóban, sőt, a B&W elkezdett a merev membránszélű dómsugárzók helyett gumi membránszélű kónuszos hangszórókat építeni fejhallgatókba, amelyeknek már van "tényleges" hangnyomása is). A fejhallgatósok jelentős része is elkezdett hifizni a fejhallgatós rendszerével, és hát igen, ott már a high end kezdete az az árfekvés, ami szobaiban a belépő szint teteje tájéka.
Ugyebár azt szoktam mondani, hogy szobai hangsugárzóhoz képest a fejhallgató játékszer, utóbbihoz képest is a fülhallgató megintcsak játékszer - no persze, a fülesek ugrottak egyet előre az agybadugós technológia révén. A nyolcvanas évek kezdete óta mindig volt fejhallgatóm is, és miközben most írom ezt, éppenséggel agybadugós fülhallgató és mobil DAP segítségével "informálódom", de a megváltozott viszonyok között is tartanám azt az axiómát, hogy fejhallgató, fülhallgató zenehallgatásra nem alkalmas. Másra alkalmas. Ki hol tart e témában? -
#71562240
törölt tag
A kérdésfelvetésem szempontjából a zenehallgatás úgy értendő, mint A zenemű hallgatása. A zenemű, ahogy AZT szerzője megírta, ahogy AZ előadandó. 2 oboa, 2 kürt, 2 fuvola, 1 hárfa, 2 üstdob, 6-8 nagybőgő, 5-6 kisbőgő, 10-12 elsőhegedű, 10-12 másodhegedű...
Nem 50 év magány, hanem 100. Nem ezeregy vessző, hanem tizenegyezer. -
#71562240
törölt tag
válasz fericske #729 üzenetére
Elhiszem, hogy a KD-P1 úgymond "kiválóan imitálja egy korrekt szobai rendszer térhatását", kíváncsi is vagyok rá, de hát ugyebár az is csak virtuális tud lenni. Imitálja. Bizonyára megragadó élmény, ha alkalmam lesz kipróbálni, bizonyára a maga műfajában élvezni fogom, vagy legalábbis érdekesnek találom, de az még mindig nem A zenemű hallgatása. A "vitaindítóból" ugye látszik, hogy nem értek egyet azon megközelítéssel, hogy "Jah.....Akkor mindegy. Ez így ebben a formában szobai rendszeren is felejtős.".
Mert hát nem mindegy. Nem felejtős. A szobai rendszer analóg, de legalábbis homológ az élőzenével. A szobai rendszer esetében is jelentős különbség van az én minimonitorom és egy hibrid planársugárzó között, de a minimonitorom is homológ az élőzenével, azaz, A zeneművel. A zenemű és a minimonitorom között alapvetően mennyiségi különbség van, amely különbség persze alkalmasint drámai, de A zenemű és a fejhallgató között alapvetően minőségi különbség van, nem analóg a kettő. Nem mindegy. Különösen nem mindegy, ha a szobai rendszer például egy hibrid planársugárzóra "talapszik" - vagy valami böhöm tölcséresre vagy hibrid gömbsugárzóra, vagy omnidirekcionális dinamikusra...
Szobai rendszerrel meg lehet jeleníteni azt a halálfélelmet, ami például Rolling Stones koncerten ér (mert a Rolling Stones koncert konkrétan egy pacemaker, nem a dobhártyánkat féltjük, hanem a szívritmusunkat), meg lehet jeleníteni az Ezrek szimfóniáját, a Tamás-templom orgonáját. Testi valójában megjeleníthető A zenemű egy szobai rendszeren, márminthogy legalábbis homológ azzal a testi valóval, amely testi való nélkül nem A zenemű megjelenítése folyik.
Most persze csak ismételtem magam, de hangsúlyozni akartam, hogy nem eleve "felejtős" szobai rendszeren A zenemű testi valójának a megjelenítése.[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz fericske #735 üzenetére
"A szobai rendszer is imitálja, csak az másképp. S ha kiegyezünk abban, hogy az nem "felejtős", akkor bizony a fejhallgatózás sem."
No de abban a másképp imitálásban van a lényegi különbség. Emiatt a másképp imitálás miatt nem áll meg a "kategorikus szillogizmus", hogy "ha kiegyezünk abban, hogy az nem "felejtős", akkor bizony a fejhallgatózás sem."
"Egyedül a szoba akusztika a diferencia."
Sok más is differencia, de az eredeti kérdésfelvetés szempontjából ez egy vízválasztó differencia. Cezúra. Mondom én.
"Mint írtam más élményt ad a kettő, de nem lesz rosszabb egyik a másiknál, csak másabb."
De a szóbanforgó másság vízválasztó. Valóság versus virtualitás. Lényegi következményei vannak a vízválasztó másságnak arra vonatkozólag, hogy a fejhallgatónak mennyi köze tud lenni A zenemű megjelenítéséhez. Mondom én. Szerinted meg nem vízválasztó az adott másság. És hát a fejhallgatózók többsége esetében sem vízválasztó (sőt!). Ezért vagyok kíváncsi, hogy azok, akiknek legalábbis van közük a szobai hifihez vagy éppen alapvetően szobai hifisták, hol tartanak ma az álláspontjukkal a vízválasztás-nemvízválasztás megítélésében. Néhányan megszólaltak, remélem még mások is, mert szeretek statisztizálni, hehe.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz RetepNyaraB #739 üzenetére
1. A karon belüli kábelezést te is meg tudod oldani, aljzatra van forrasztva a csapágyhoz csatlakozásnál - ahol leszeded a kart a csapágyról. A búgáson segít a földelővezeték bekötése, az erősítőtől való eltávolítás... De lemezjátszó zaja ugyebár eleve jóval nagyobb, mint másé. Érdemes lehet hidegítő kondit kötni az interkonnekt kivezetésre.
2. Hangszedő tűfelfüggesztése használat nélkül is elöregedik egy idő után - melyik mennyi után. De minőségileg arányos.Egyéb modifikációk mellett én a Kacsát úgy használtam, hogy az alsó rögzítőcsavart megszorítottam, tehát a sasszit nem hagytam lengedezni. Rugókat rezgéscsökkentettem, sasszi és ház közé is rezgéscsökkentőt szorítottam, házat merevítettem...
A karban a szilikonos csillapítást a lehető legerősebbre vettem a lehető legmagasabb frekvenciára... Érdemes optimálisra állítani a kar-tűcsapágy lazaságát... Érdemes lehet esetleg a tűnyomást a középértéknél egy kicsit szigorúbbra venni, mert az a kar nem egy világbajnok a pickup stabilan tartásában (volt olyan időszak, hogy a karra nehezéket téve használtam, ami persze nem komilfó, különösen vetemedett lemezek esetében...
Kar és hangszedő közé csillapítóanyag...
Ház és karaljzat közé csillapítóanyag...
Filc jellegű alátét a lemez és a tányér közé...
Lemezleszorító...
Tányércsapágy olajzása, motor olajzása...
Új szíj felhelyezése és sűrű cseréje, ki-be fordítása (az a bizonyos híresen "szocialista megnyúlású" gumiszíj... Szíj és forgótányér rendszeres tisztítása alkohollal...Mindenképpen korlátozott képességű, jobbat kb. 100ezres új ártól lehet, ahhoz képest érdemes a használtárat kalkulálni. Pro-Jectet, NAD-ot, Rotelt, Thorenset, Edwards-ot, Revolvert, Music Hallt..., ilyesmiket lehet leginkább büdzséáron a jobb belépő szíjhajtásúak között. Dual-ok között is van megfelelő. Regákért többet szoktak kérni.
A miskolci ember Vass-Andrási Gyuri bácsi. Jól nyomja, de Rút Kis Kacsát szakemberrel tuningoltatni csiga bedől a kanyarban. A Kacsa a DIY állatorvosi lova - tehát csináld magad, szó szerint.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz RetepNyaraB #762 üzenetére
Azért holnaptól lehiggadva még sokminden mást meg tudsz rajta bütykölni, amibe nem rohad bele csavar.
-
#71562240
törölt tag
Ezért szoktam én még az írottat is még legalább tizenötször továbbírni. Tizenhatszor írottnál alább nem adom. Igaz, hogy így zenénként 15 írható CD-m kárbavész, na de a minőség mindenekelőtt.
Szerk.: No persze, ha nem lennék sznob, azt a 15 közteset csinálhatnám újraírható CD-re, hiszen hiszen.[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz #56474624 #785 üzenetére
Hihihi.
Arról szólottam, hogy az eredeti gyári CD-ről írok egy írott lemezt. Az írott CD jobb lesz, mint az eredeti, ha "jól írom". Ez egy. Ezután az írottról írok egy újabb írottat. Ez kettő. Majd a másodszor írottról írok egy harmadikat. Ez három. A harmadszor írottról írok egy negyediket. Ez négy A negyedszer írottról írok egy ötödiket. Ez öt. Az ötödször írottról írok egy hatodikat. Ez hat. A hatodszor írottról írok egy hetediket. Ez hét. A hetedszer írottról írok egy nyolcadikat. Ez nyolc. A nyolcadszor írottról írok egy kilencediket. Ez kilenc. A kilencedszer írottról írok egy tizediket. Ez tíz. A tizedszer írottról írok egy tizenegyediket. Ez tizenegy. A tizenegyedszer írottról írok egy tizenkettediket. Ez tizenkettő. A tizenkettedszer írottról írok egy tizenharmadikat. Ez tizenhárom. A tizenharmadszor írottról írok egy tizennegyediket. Ez tizennégy. A tizennegyedszer írottról írok egy tizenötödiket. Ez tizenöt. A tizenötödször írottról írok egy tizenhatodikat. Ez tizenhat.
Mivel mindegyik írási lépésnél egyre jobb lesz az iromány, hiszen "jól írom", a tizenhatodik lépés után már olyan csimborasszó jó lesz az irományom, hogy csak na. Mint ide Lacháza. Azért nem írok 21 lépésnyit mint fericske (amellett, hogy nem akarok globális CD-hiánykatasztrófát okozni), mert akkor már annyira de annyira jó lenne a végeredmény, hogy a maszturbációs függőségi öngerjedésbe került CD-játszóm nem lenne hajlandó kiadni a CD-t, mert nem tudná, hogy a kivett helyett is csimborasszószor újraírt irományt tennék be.[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz #07400704 #797 üzenetére
A ródiumozott hangját talán jellemzően konkrétabbnak, eszköztelenebbnek, ridegebbnek lehet tekinteni a másik kettőhöz képest, az aranyozottat meg jellemzően talán melegebbnek. Ha jól vannak megcsinálva.
A ródiumost nehezebb forrasztani, én például részben emiatt cseréltem aranyosra a banánaljzatomat. -
-
#71562240
törölt tag
A bejáratatlanság és a tónus szubjektív hatásai mellett egyébként is "óriási" objektív hangerőkülönbségek tudnak lenni kábelek között, például az ellenállásuk-impedanciájuk (és egyéb paraméterek) mentén. Egészen például a kifejezetten nagy ellenállású (ergo, kifejezetten halk) Van den Hul vagy Dunaudio/HiVox szénkábelekig. Általában az ezüstök fajlagosan a leghangosabbak.
-
#71562240
törölt tag
Bugyoláld be a szűrőt minél vastagabban felesleges rongyba. Oszt jónapot. Vagy szivacsba.
Ha a szűrőt nem szabad bebugyolálni, akkor alátét alá, és a szekrény megtöltése belül ruhával vagy más csillapítóanyaggal, de minél jobban - ez akkor is fontos lenne, ha nem lenne benne a szűrő.
Legokosabb a szűrő kivitele hosszú vezetékkel a fáskamrába vagy a szomszéd szobába, folyosóra..., minél messzebb - és az áramot is a hifiével nem azonos kismegszakítóról vinni hozzá, ez legalább annyira fontos. -
#71562240
törölt tag
válasz #03969024 #824 üzenetére
Ha a ferde tetősíkokat nem falazod be eleve, hanem tudnak valami fakazettás jellegűek lenni, az szuper - vagy legalább fagerendák félméterenként szabadon, és akkor nem kell kőzetgyapot se oda. Ha be van falazva a ferde tetősík is, akkor fal, és a függőleges falakra is érvényes, hogy nem feltétlen abba érdemes fektetni a pénz, hogy a falat magát auditívvé burkold, hanem a fal úgy fal, ahogy fal (szilárd, rezgésmentes), és a termet látod el auditív bútorzattal a falak mentén.
KÖNYVESPOLCOK!!! - rajtuk könyvekkel, lemezekkel (porcelánhattyúkkal, plüssmacikkal...). "Akusztikai könyvespolc" lehetőleg sose nagyfelületű lapokból építtessék, hanem lécekből afféle állványzatként (de tömör, rezgésmentes lécekből). És persze, ha nincs elég polc, akusztikai panelek (sűrű kőzetgyapot), amelyek ugyebár lakberendezési funkciójúra is megszépíthetőek a kárpittal. A sarkokba háromszögletű sarokkönyvespolcok.
Kárpitozott ülőbútorok, fekvőbútorok!!!
NÖVÉNYZET!!! - különösen a sarkokba, minifenyők/-tuják cserépben, ha oda nem jut sarokbútor. Akusztikai panelek helyett is nyugodtan sűrűlombú minifákat cserépben. Kúszónövények!!! - különösen a falak élei mentén, csörgővisszhang ellen.
Vastag függönyök!!! Nem csak az ablakokhoz, hanem falak mentén is, karnisról lelógatva, huzigálhatóan.
A padló meg parkett, szőnyegekkel. Ha a falakra is jut szőnyeg, annál jobb, de néhány akusztikai panel vagy minifa jusson, mindenképp - a hifi állvány mögé is.
Nem kell nagy faxni, józan, amúgy is szükséges használati-díszítési eszközökkel szinte süketszoba. A falak sarkainak, éleinek kezelése (csillapítása) a legeslegeslegfontosabb.
Ne higgy a szirénhangoknak, hogy a szőnyeg keveset ér, mert rengeteget ér. Falakra is. Sokminden még rengetegebbet ér, de a szőnyeg (vastag függyöny) is rengeteget ér. A hallgathatóság elsőszámú közellensége a csörgővisszhang (magashangok, prezensz, felsőközép - kiválóan csillapítja a szőnyeg). Ha a zeneszobánk bíborba-bársonyba süpped, a zene is úgy fog - és hallánk, hogy ez jó. -
#71562240
törölt tag
válasz #03969024 #827 üzenetére
Én ugyebár arrafelé terelnélek (bár persze nem tiltanám a másik irányt), hogy szakmérési-szaktanácsadási-szakeszközbeszerzési piaci szolgáltatás igénybevétele nélkül, tehát erre való pénzköltés nélkül is olyan akusztikát csinálsz magadnak, amilyet akarsz, egészen a szinte süketszobáig, olyan eszközökből, amik amúgy is valók-kellenek egy lakószobába-zeneszobába. Tehát nem kell nagy faxni, hanem józan ökölszabályoknak való megfelelés okos arányokkal. Ingyé".
A meglévő épületanyagok megadása, pontos alaprajz megadása, szóbajöhető lakberendezési eszközök körének megadása, elvárt akusztikai karakter megadása, oszt megmondom akár én is, hogy mit, mennyit, hova a kívánt eredményhez. Mindennapi lakószobai bútorzattal - persze bizonyos szokásos lakószobai bútorzatokat nem beengedve, csak ha muszáj. -
#71562240
törölt tag
válasz #03969024 #832 üzenetére
Ja, hát így semmi mozgástér akusztikailag. Akkor mondjuk találj a falakra valami minél habosítottabb habosított tapétát, olyat, ami minél kevésbé sima felületű. Akár több rétegben is felviheted, ha mégis akarsz valami mozgásteret akusztikailag.
A szarufák közé meg persze, sűrű kőzetgyapot vagy üveggyapot, de nyilván esztétikailag azt is be akarod falazni-takarni valamivel.
Ilyesféle 3D tapétát, minél puhább, habszerűbb anyagból:
[link][ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz #03969024 #835 üzenetére
Hát, valóban "minden az akusztikáról fog szólni", hihi. Márminthogy mindenbe beleszólni.
Azt írtad:
"Néhány hangdoboz, állvány a készülékeknek, néhány fotel, ennyi a terv."Tehát minden akusztikai ügyet falburkolattal akarsz megoldani - ez azonban lehetetlen.
Mindenesetre, például nézzél olyan 3D habtapétákat, amit utólag linkeltem az előzőbe. Vannak cifrább domborzatúak is - drágábban. -
#71562240
törölt tag
De most az én azon tartalmú mondatomra, hogy akusztikai panel nélkül lehetetlen, te azt válaszoltad, hogy de lehetséges, akusztikai panellel. A falra helyezett akusztikai panel egyrészt NEM burkolat, márpedig kizárólag burkolatról volt szó, másrészt nem tartozik bele a "néhány hangdoboz, állvány a készüléknek, néhány fotel" egyikébe se. Ugyanis lancerboy elmondta, hogy semmi mást nem visz abba a szobába, csak a hangdobozt, az állványt, a fotelt - meg a valamilyen burkolatot, illetve padlóra nyilván szőnyeget. Zenekriptát készít.
A falra helyezett akusztikai panelek nem burkolat. Láthattad, én is tanácsoltam már lancerboynak, hogy például falra helyezett akusztikai panelek, ő pedig mondta, hogy ne is álmodjak róla, mint ahogy a többiről se.[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
Hozzátehető, hogy a gyakorlatilag töküres tér akusztikai problémája falakra felhelyezett akusztikai panelek segítségével is csak igen korlátozottan lenne kezelhető, és igen sok és igen extra akusztikai panelre lenne szükség a falakra helyezve - a sarkokban is, a "plafonon" is...
Kénytelen lesz lancerboy még tárgyalni erről a töküres térről. -
#71562240
törölt tag
válasz alphamooncam #846 üzenetére
Az a habosított izé eleve stabilan alátámasztó, sima felületre való. Azaz, falra ragasztandó.
-
#71562240
törölt tag
válasz #03969024 #847 üzenetére
Most már annyi az ellentmondás, hogy nem tudom, mire válaszoljak. Ha dűlőre akarunk jutni, hogy mit is akarsz, és mit nem, kezd nulláról. Kínáltam a receptet:
"A meglévő épületanyagok megadása, pontos alaprajz megadása, szóbajöhető lakberendezési eszközök körének megadása, elvárt akusztikai karakter megadása,""Nem ÁTalakítani szeretném a szobát, hanem KIalakítani." - ez így értelmetlen, nem mond semmit. Kezd nulláról, a recept alapján. Az adott helyzetet, és az arra épülő gondolataidat, rendszerezve. De ha most csak addig akarsz eljutni, hogy mivel legyenek burkolva a falak, arra már kaptál javaslatokat - bár az továbbra sem tiszta, hogy hol lenne fal, hol nem lenne fal, hanem maradna a szarufa és az hogy néz ki, miért kéne burkolni, hol kéne burkolni, hol nem kéne burkolni, hol kéne kitölteni és a kitöltést csak esztétikailag takarni... ésatöbbi. Kép is a helyszínről kell, nem más helyszínről.
-
#71562240
törölt tag
válasz alphamooncam #850 üzenetére
Kivéve, hogy az a habosított izé (3D haptapéta) nem zizeg mint a tojástartó. És azért tennénk fel piramisszivacs helyett, mert valószínűleg lancerboy nem akarná piramisszivaccsal burkolni a falait esztétikailag. Bár már fene tudja, mit akar, mit nem akar, hehe.
Megjegyzendő, a jó domborzatú 3D habtapétának nem csak a tojástartóval szemben van előnye (zizegésmentesség, mivel nem rezeg, ha fel van ragasztva falra), hanem a piramisszivaccsal szemben is, miszerint nem szivacsosan nyelő közeg, hanem viszonylag folytonos, szilárd a domborzati felülete, ergo van domborzati csapdahatása a belső habossági elnyelőhatása mellett, azaz, a domborzati csapdahatása révén a mélyhangokat is valamelyest nyeli, csapdázza - de persze közel sem annyira, mint a süketszobák csapdasorai, tehát nem oldja meg az üres tér akusztikáját en bloc.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz alphamooncam #853 üzenetére
Én nem beszélek el melletted. Én láttam, hogy te nemajánlva említed a piramisszivacsot is. Én ellenben ajánlva említem, mert komoly, hasznos dolog - de van jobb, odavalóbb, például jó domborzatú 3D habtapéta.
-
#71562240
törölt tag
Bútort bútorfunkcióval. Úgy és olyan bútort, ami akusztikai szerepet legalább annyira be tud tölteni, és még olcsóbb is, mint egy bútor funkcióra alkalmatlan, kizárólag akusztikai elem. Olcsóbban és akusztikailag ugyanolyan hatékonyan kihozható például könyvespolc jellegű akusztikai elem (kettős lécrácskombináció), mint például hasonló terjedelmű kárpitozott kőzetgyapotos, gyékényes, üveggyapotos... akusztikai panel. Vagy mint fadomborzatos akusztikai panel. Aztán, ha nem használja polcnak, még mindig olcsóbb, és van olyan akusztikai hatékony, mintha azt a felületet "dedikált" akusztikai panelekkel töltené be.
Egyébként gyékényköteg is elég jó borításnak - de az se helyettesíti persze az akusztikai bútorzatot.Sajnos növényzetet ablaktalan helyiségbe nem könnyű - de műfenyő játszhatna, hihi.
-
#71562240
törölt tag
Én amondó vagyok, hogy már a leendő ház felépítése előtt fontos a ház modelljét felépíteni a leendő anyagokból 1:1 méretarányban, mert úgy a leendő ház leendő akusztikáját előre ki lehet méretni akusztikai szakemberrel. Növények elhelyezése fikusztikai szakember (Fikusz Kaktisz) mérései nélkül szóba se jöhet. De a ház statikai méréseihez ne statisztikai szakembert alkalmazzunk, mert igen nagy a szórása! - vagy szűrése.
Új hozzászólás Aktív témák
- LEGO klub
- Itt az első kép a 2024-es Nokia 3210-ről
- Sorozatok
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Futás, futópályák
- Az USA vizsgálja a RISC-V kínai terjedésének kockázatát
- Samsung Galaxy S24 - nos, Exynos
- Folyószámla, bankszámla, bankváltás, külföldi kártyahasználat
- Nemzetközi piacra érkezik az Amazfit Helio Ring
- Milyen TV-t vegyek?
- További aktív témák...