-
GAMEPOD.hu
Mielőtt kérdéseket teszel fel, nyisd meg az összefoglalót és bátran szaladj végig az alábbi linkgyűjteményen. Ha nincs válasz, nyugodtan kérdezz.
Új hozzászólás Aktív témák
-
csakb
őstag
válasz #84221696 #1051 üzenetére
Hát igen, az asztrofotózás egy különösen költséges hobbi. Mondjuk egy bizonyos szintig nem feltétlenül kell milliókat költeni rá. Ez a két tesztfelvétel egy ratyi HEQ-5 mechanikával, Canon 400D-vel, 30 éves Pentacon 2.8/135-ös, M42-es telével készült. Mindkettő 20x30 sec expó ISO400-on, Szeged belvárosából, olyan fényszennyezés mellett, hogy a szabadszemes hmg talán a 3-at sem érte el. [link].
Nincs esztétikai értéke egyiknek sem, csak kíváncsi voltam, hogy minimálfelszereléssel mit lehetne kihozni. Ugyanezzel a setuppal jó égen azért jó dolgokat lehetne csinálni. 135-ös, vagy 200-as teléhez szerintem még egy óragépes EQ-3 is elég lenne. Nem kell laptop sem, vagy autoguider.
A szupernóva-keresés persze megint más kategória, de elég csak Berkó Ernőre gondolni.
-
csakb
őstag
válasz #84221696 #1053 üzenetére
Sok év elteltével csak egy vacak EQ-2-esem van. Majd ha lesz erre pénzem, akkor veszek rá egy léptetőmotoros óragépet, meg zselés akkut, és kivonulok jó ég alá. Jövőre talán lesz fényes üstökös, azt szeretném fotózni.
Ezeket az M42-es teléket (Pentacon 2.8/135, 4/200) viszonylag olcsón be lehet szerezni, és a Nikont leszámítva minden rendszeren jól használhatóak. A Canon 400D szintjét meg minden újabb váz hozza, a Sony APS-C-n szépen lepipálta a Canon szenzorokat. De ISO400-800-on szerintem az MFT-k is teljesen jók.
"Csinálni kell", hogy Ernőt idézzem. Nem fórumokon pörögni.
-
csakb
őstag
válasz #84221696 #1057 üzenetére
Ja, tényleg, a CSV-n érdeklődtél a ML felől. Lesz még derült, csattoghat a tükör. Az ISO 3000 biztos barokkos túlzás, de majd meglátod.
Az első Jupiter-szeánszot meg igencsak várom, CalSky szimuláció alapján optimális estben ilyen részletességű, és méretű képre lehet számítani a Scopium csodával. Meg persze rengeteg utómunkával.
[ Szerkesztve ]
-
csakb
őstag
válasz f.lorand #1060 üzenetére
Nyilván a seeingtől félek a legjobban. Az elmúlt egy évben elég sokat mértem Szombathelyen, és meglepően sok jó nyugodtságú éjszaka volt. Persze a téli időszakkal az a gáz, hogy ha beül végre egy jó kis anticiklon, akkor itt héthatárra terülő köd lesz. No, majd meglátjuk.
Szegény az eklézsia, ilyen célra nem tudunk jó kamerát venni, a Szpókiumot is zsebből fizettem, amikor még volt ilyenre keretem.
Van még elfekvőben egy fekete-fehér ALccd 5, de ahhoz meg szűrősorozat és szűrőváltó kellene. Ezzel a távlati célom egyelőre UV-szűrős vénuszozás lenne, ha lenne Vénusz.
[ Szerkesztve ]
-
csakb
őstag
válasz #84221696 #1063 üzenetére
Pont azt mondom, hogy itt meglepően jó a seeing. Idén 9 hetet toltunk végig Piszkéstetőn, és egyszer sem láttam ott olyan nyugodtságot, mint itt mondjuk minden második-harmadik derült éjszakán.
Ha jók lesznek a tapasztalatok, szeretném bevonni a helyi amatőröket. Jó dolgokat lehetne csinálni.
-
csakb
őstag
válasz NorbixD #1068 üzenetére
Szia!
Régebben a Nikon vázak a RAW fájlokat is olyan erősen zajszűrték (általában kikapcsolhatatlanul), hogy sikeresen leszűrték a halványabb csillagokat is. Ezért nem szerették a komoly asztrofotósok. Az újabb, Sony szenzoros vázak sokkal jobbak ebben a tekintetben. Sőt, jel/zaj tekintetében már jóval az APS-C Canonok előtt járnak. Az ilyen témájú netes irományok sok-sok évvel ezelőtt születtek, ezért ez a mítosz mélyen beleivódott a köztudatba. Mondjuk a D3200 24 Mpx-es szenzorától én azért tartanék egy kicsit, de keress rá google-ben, hátha vannak értékelhető próbálkozások.
A D3200 helyett én inkább D5100-at preferálnám a helyedben, sokkal kevésbé butított, jobb váz. A 16 Mpx-es Sony szenzora pedig már bizonyított eleget (l.: D7000, Pentax K-5, K-30).
Ezt a galériát pl. a hölgyike egy D5100-zal lőtte, javarészt ISO 5000-en: [link]. Az újabb Canon vázak ekkora ISO-n nem muzsikálnak ilyen jól. Itt egy montázs is a meteoros éjszakáról, nagyítható képpel: [link].
Persze kérdés, hogy az asztrofotózást mennyire gondolod komolyan. Ha távcsőre akarod rakni, és mélyegezni akarsz, akkor hosszabb távon szerintem jobban jársz egy 500D előtti, használt Canon vázzal (gazdaságos megoldás, és sok elektronikai/szoftveres/hardveres tamagocsi van hozzájuk), amiből kihajítod az IR-blokkoló szűrőt.
-
csakb
őstag
válasz #74459392 #1091 üzenetére
Szia!
Ha világos az ég és/vagy az előtér, akkor jobb sok rövid expót készíteni. Ha nagyon sötét van, akkor kevesebb, de hosszú expóból lehet jobb a végeredmény.
A rekesz meg annak függvénye, hogy milyen ISO-n milyen fényes témára/égre milyen hosszúakat lősz. Ami biztos, hogy ha kis ISO-n nagyon rekeszelsz, akkor alig lesznek csillagok a képen.
-
csakb
őstag
-
csakb
őstag
válasz vendingo #1105 üzenetére
Annyira nem fickós az aktivitás, legalábbis ami az igazán fényeseket illeti, de azért hajnalban láttam pár tucat meteort összesen úgy fél óra alatt. Ezekből talán 3-4 hagyhatott volna nyomot fényképen is. Ma lehet, hogy nem leszek lusta, és kipakolom a gépet.
Egy hölgyike fotói tegnapról: [link].
-
csakb
őstag
válasz radi8tor #1108 üzenetére
A rádiós észlelések alapján tegnap úgy reggel 7 óra körül ugrott meg igen szépen az aktivitás. Ezt mi már nyilván nem láthattuk. :]
Rendkívül hálátlan dolog ez a meteorfotózás. Sokszor próbálkoztam már, de a szép, fényes példányok mindig elkerülték a látómezőmet, és sajnos nincs UWA obim.
Kinn csattog most is a gép. Remélem, a macska még nem lökte fel az állványt.
Az éjszaka tűzgömbjéről azért maradtam le, mert épp a hátam mögött villant. Csak az volt gyanús, hogy hirtelen elég szép árnyékot vetek. A nyomát viszont vagy fél percig láttam még.
[ Szerkesztve ]
-
csakb
őstag
válasz radi8tor #1136 üzenetére
Az ördög ügyvédjeként azért megjegyzem, hogy nagy LM csillagászati kamerákkal is elérhető, még nagyobb is, mint DSLR-rel. Pl. a jelenleg több gyártó által is preferált KAF-1680x szenzor 36 x 36 mm-es, ami ugye még a fullfrémnél is nagyobb, csak ennek igen borsos ára van. Pl. az Apogee F16M, vagy az FLI PL16803 10-11 e dodóba fáj. :'(
-
csakb
őstag
válasz hzsolee #1150 üzenetére
Szia!
Próbálj valahogy a zoommal is variálni, de szerintem a HS10 egyszerűen túl nagy az afokális módszerrel történő játszadozáshoz, főleg ha nem tudod valahogy stabilan rögzíteni a spektív okulárja mögött. Lehet, hogy pillanatokra van éles képed, csak nem veszed észre, mert elmozdítod a kamerát.
-
-
csakb
őstag
válasz HollyBoni #1172 üzenetére
Szia!
Ha JPG-ben készíted a képeket, az lehet a baj. Ilyenkor a váz képfeldolgozó motorja maga átskálázza a szenzorból kiolvasott képet 8 bitesre, és a darkot lehet hogy túlságosan felhúzza. A darkozásnak általában RAW-ban van értelme, de néha történhetnek csodák JPG-ben is.
De akkor lehetne mondani még okosabbat, ha felraknál valahova példaképeket (darkot és darkozandó képet is).
Szerk.: ja, van egy végső példakép. Ez pont úgy néz ki, mintha egy túlságosan felskálázott darkot vontál volna le a képből.
Expóidő, ISO, hőmérséklet ugyanaz volt a darknál és a képnél?[ Szerkesztve ]
-
csakb
őstag
válasz HollyBoni #1177 üzenetére
A StarStax-szel olyat is tudsz csinálni, hogy összeátlagolsz n képet a sorozatból, majd erre az átlagra kezded ráblendelni a csillagokat. Az átlagolással lesz egy szép, sima háttered, még zajos egyedi képekből is.
(#1176) kovisoft: Igen, a darkozással a (sötétáramtól és bias-től eredő) szisztematikus zajok nagy részét lehet csökkenteni, a sztochasztikust nem.
[ Szerkesztve ]
-
csakb
őstag
válasz HollyBoni #1179 üzenetére
Asszem, úgy csináltam, hogy betöltök 10-20 képet, és a blendinget average-re állítom. Az eredményt elmentem, aztán betöltöm az átlagot és az összes egyedi expót, a blendinget meg lightenre (vagy gap fillingre) állítom.
Esetleg úgy is lehet csinálni (talán még jobb lesz az eredmény), hogy az átlagra GIMP-pel, fotosoppal, satöbbivel rakod rá az íveket.
A Startrails biztosan tud alapból is ilyen foreground average-et (a nagy szigma jelű gomb). Azt sokkal többet használtam, mint a StarStax-et.
[ Szerkesztve ]
-
-
csakb
őstag
"ha a tejútrendszert szeretném megörökíteni, honnan tudom, hogy merre van a drága?"
A tavasz nem valami optimális tejútfotózáshoz, ugyanis ilyenkor nem nagyon látszik mifelénk. :]
A téli Tejút már elég hamar lemegy, és nem is valami fényes. A nyári meg majd valamikor hajnalban jön elég magasra.Amúgy meg ha szabad szemmel nem veszed észre, hogy hol a Tejút, akkor nem is érdemes nekiállnod lefotózni.
[ Szerkesztve ]
-
csakb
őstag
Azért nem csak 14-én lehet megnézni a Marsot, 15-én is ugyanolyan jó lesz, sőt még hónap végén is. Meg most is nagyon jó, onnan ahol derült van.
Valamint kiválóan megfigyelhető még a Jupiter is kora este, és késő este/hajnalban meg a Szaturnusz.Egyéb, áprilisi látnivalók: [link].
-
csakb
őstag
válasz belovary #1234 üzenetére
Olvass, tanulj, próbálkozz. Aztán megint olvass, megint próbálkozz, és előbb-utóbb kezd majd összeállni. Ez egy nagyon nehéz móka, több évnyi masszív szívást nem lehet fejekbe tölteni egyszerűen.
De ha könnyű lenne, mindenki ezt csinálná.
A fókuszálást fényes csillagon csináld, az azért látszani fog. Főleg ha az ISO-t feljebb húzod.
-
csakb
őstag
válasz belovary #1243 üzenetére
Szia!
"Főleg a képek készítése érdekelne, azok feldolgozása (light, dark, flat, stb képek hogy is miértje), ilyesmi."
Mind a DeepSkyStacker, mind az Iris honlapja tele van elég jó szájbarágókkal, tutorialokkal:
Volt egy elég jó magyar doksi is az Irisről, Lázár Józseftől, csak amióta átpakolták az MCSE honlapot, azóta nem elérhető: [link]. De hátha megvan itt valakinek...
-
csakb
őstag
válasz Sousuke #1351 üzenetére
Szerk.: megkövetem magam, de nem törlöm azért a lentieket. Pbalu M31 (és népi zenekara) fotója igen derék teljesítmény, és nem nagyon drága (de jól összeválogatott) cuccokkal!
Ilyen egyszerű felszereléssel nagyon szerény minőséget fogsz elérni, arra készülj már az elején.
Bolygózáshoz kiváló képalkotás és nagyon hosszú fókusz kell, és egy DSLR nem nagyon rúg labdába ezen a téren egy olcsó, de megfelelő kamera mellett. Holdhoz oké.Az eddig felsorolt szettek vizuális észleléshez jók, főleg ha ki tudsz mozdulni sötét ég alá, de sokkal többet ne várj tőlük. Az asztrofotózás egy bizonyos (nem túl magas) szint felett nagyon nehéz és nem valami olcsó mulatság, igencsak lapos tanulási görbével.
Nem elkeseríteni akarlak, csak olvass többet a témában, mielőtt feleslegesen adsz ki olyanra pénzt, ami esetleg csalódást okoz.
Pár jó cikk, doksi csak találomra:
* Bolygófotózás a gyakorlatban
* A digitális mély-ég fotózás alapjai
* Digitális mélyégfotózás[ Szerkesztve ]
-
csakb
őstag
Inkább az a kérdés, hogy a módosított szűrőnek milyen az átviteli függvénye. Ha csak annyira módosították, mint anno a Canon 60Da-nál, akkor szvsz. ennek is nagyobb a füstje, mint a lángja.
Az is egy kedves gesztus volt egy szűk rétegnek, de a teljes szűrőcsere többet ért. -
csakb
őstag
válasz raymi16 #1476 üzenetére
Én csak annyit kotyognék bele, hogy ha magadtól nem tudod megfogalmazni, hogy miért kell neked másik távcső, akkor talán annyira nincs is nagy szükséged a váltásra...
(#1466) raymi16
"Nagy vágyam az Örvény galaxist lefotózni úgy, hogy látszódjanak a részletek is azért. "Mi a problémád azzal a képpel? Azt meg tudod fogalmazni?
Ugyanis látszódnak benne részletek. Zajos, és vignettált a kép, de ezen munkával és tanulással sokat lehet javítani. Egy kicsit nagyobb távcsővel nem fog csoda történni.
A GX körül meg lehet vágni. Sőt, kéne is.Ha azt szeretnéd, hogy a GX sokkal több pixelre essen, ahhoz viszont arányosan hosszabb fókusz kell (és sokkal több expozíció).
A 200/800-assal majdnem pontosan ekkora lesz a GX, mert a gyútáv közel annyi, mint a 150/750-é, csak a 200-as fénygyűjtő-képessége (papíron) 70%-kal nagyobb. -
csakb
őstag
válasz raymi16 #1488 üzenetére
3 expóból azért nem rossz az a kép.
Hát igen, a 200-as Quattro valamivel több fényt gyűjt, mint a 150-es, és a hozzá adott fókuszírozó is jobbnak tűnik, mint a 150-es gyárija (ha az van), de önmagában nem fog csodát tenni, és a rengeteg szívást, tanulást kiváltani.
Nagyobb "nagyításhoz" meg ennél is fókusznyújtás kell, és pöpec vezetés. -
csakb
őstag
válasz radi8tor #1491 üzenetére
Valamit azért átalakítás nélkül is lehet csinálni, vagy az átalakítás árából lehet venni pl. egy QHY5-II (Alccd5-II) kamerát, szerintem az sem annyira rossz. Legfeljebb a szűkebb LM miatt nem ugyanazt a pár tucat objektumot fotózod vele, mint majdnem mindenki DSLR-rel.
(#1490) meunier: Jaja, az 50 mm-es keresőhöz írják, hogy azzal tud 1500-as fókuszig. Ha valami hosszabb távcsőre rakod, akkor valszeg tovább is lehet erőltetni.
Azért szép ára van ennek is. De tud is jó sok mindent plusz ámítógép nélkül.[ Szerkesztve ]
-
csakb
őstag
válasz belovary #1518 üzenetére
Nyilván függ gyútávtól, felbontástól is, de 15 mp azért elég jó eséllyel meglátszik a pólustól távoli csillagoknál. A StarStax-ben van valami opció, ami az űröket megpróbálja elkenni. Nagy csodát nem tesz, de azért érdemes kipróbálni, ha nem tetted.
A fényes csillagoknak több pixelre kenődik szét a fénye, így azoknál kevésbé feltűnő a jelenség.Én időzítő helyett egyszerűen csak M módba rakom a gépet, aztán continuous drive mód (vagy gyors sorozat, ahogy tetszik), és rögzítem a kioldót.
Összefűzés alatt mit értesz?
-
csakb
őstag
Szia!
A legegyszerűbb, legolcsóbb, és legbiztonságosabb, ha Baader fóliából, és két csík kartonpapírból szerkesztesz egy szűrőfeltétet az objektívre.
Valahogy az itt leírtak szerint: [link].
Szerk.: 600 mm-en még nem lesz valami nagy a napkorong. Pont akkora lesz, mint a Hold. Amúgy persze, van értelme, a foltok, fáklyamezők, granuláció már látszani fog szépen. A holdfotódon is sok szép részlet látható.
[ Szerkesztve ]
-
csakb
őstag
A napközbeni meleg miatti rossz seeing szerintem többet ront a képen, mint a fólia egyenetlenségei, ez azért mégsem egy vastag üveglemez, hanem nagyon vékony fólia. Én soha nem vettem észre különösebb különbséget a szépen kifeszített, és a vidáman hullámzó fólia közt, sem vizuálisan, sem fotón. De lehet hogy csak nem vagyok eléggé vájtszemű.
Elszakítani elég nehéz a Baader fóliát, ezt tapasztalatból tudom, mostanában készítettem pár ilyen feltétet. Persze a gyakori befőttes gumizás nem tesz neki jót hosszabb távon, azért ajánlott valami foglalatot eszkábálni neki.
Az a távcső sajnos inkább gyerekjáték, főleg az állványa és a mechanikája nagyon low-end, és kínszenvedés használni nagyobb nagyításoknál. Azért max. 70-100x-os környékéig érdemes vele ránézni a Holdra (most már hajnalban kel, szóval valszeg inkább úgy két hét múlva), meg most kora este a Vénuszra, Jupiterre, Szaturnuszra. A Galilei-élményt azért hozza.
Nem túl magasan lévő, fényesebb mélyegekkel is lehet kísérletezni vele.Jobb élményhez nem árt valami kicsit komolyabb, ami nem feltétlenül jelent nagyon sok pénzt.
A fotózás viszont másik sztori, az komolyabb kiadásokkal jár.
-
csakb
őstag
"Hát akkor már inkább áll a sarokban, hátha majd gyerkőcöt megtudom fertőzni a témával "
Helyes, ez egy nagyon bölcs döntés!
"Kuka, felejtősek ezek?"
Elsősorban az a kérdés, hogy mire szeretnéd használni.
Ha vizuális észleléshez, és alkalmanként Hold, Nap fotózáshoz, az mindenképp olcsóbb, de új cuccoknál nem árt legalább 150 kHUF-fal tervezni, de persze sokkal többet is lehet költeni.
A Newtonokon kívül a Makszutov-Cassegrainek is játszhatnak. Kompaktabbak, kevésbé combos állvány, mechanika is elég alájuk. Spektívnek is könnyen lehet használni őket fotóállványon.
Az olcsó Celestronokat én nem ajánlom, mert ezeken sok az egybe fröccsöntött alkatrész, amiket nem feltétlenül tudsz jobbakra cserélni, ha úgy kívánja a helyzet.Ha a mélyég fotózás piszkálja a fantáziád, akkor rögtön 200 felett indul a sztori, és idővel akár a végtelenbe is tarthat a mindenféle cuccokra + utazásokra kiadott pénz.
Szerk.: ha budapesti vagy (illetve megfordulsz ott), akkor látogass el a makszutov.hu, vagy tavcso.hu boltokba, hogy élőben is láss mindenféle szerkezeteket.
[ Szerkesztve ]
-
csakb
őstag
Bocs, már kicsúsztam a szerkesztésből. Ezek közül a 130-as már elég jó vizuális észlelésre, fotózni viszont nem nagyon fogsz vele DSLR-rel.
A fókuszírozót jobbra lehetne cserélni, de az EQ-2 forma állvány eléggé remegős fotózáshoz, főleg ha beapplikálsz egy 2x-es Barlow-t is, hogy meglegyen az 1200-as körüli fókusz. Valamint legalább egy RA-motor is kéne. Azt lehet rá venni, csak nem feltétlenül érdemes.Én egy ilyen 130/650-essel EQ-2-n nagyon jókat észleltem Szeged mellől, de alapvetően csak vizuális észleléshez tudnám ajánlani pár jobb okulárral.
[ Szerkesztve ]
-
csakb
őstag
Eh, hülye vagyok, 130/900-ast linkeltél.
Az ugye hosszabb, mint a 650-es, a végére aggatott DSLR-nek nagyobb nyomatéka lesz, talán még jobban remeg.
Low-budget megoldásnak megteheti, motorral, ha nem fúj a szél.Kb. erre a fílingre kell számítani, remegésekkel együtt: [link].
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs