- World of Tanks - MMO
- Nintendo Switch 2 vagy amit akartok (találgatós topik most még)
- Ghost of Tsushima - A PC-s kiadás több mint 170 országban elérhetetlen lesz
- Dead Island 2 - Túl a 7 millió játékoson
- Konzolokról KULTURÁLT módon
- PlayStation 5
- Star Trek Online -=MMORPG=-
- EAFC 24
- The Elder Scrolls V: Skyrim
- EA Sports WRC '23
Új hozzászólás Aktív témák
-
Crystalheart
senior tag
válasz Synthwave #7077 üzenetére
Miért? Úgy értem, a jelenet hatásosságának megítélésében nem igazán befolyásolnak saját tapasztalatok, ami szerintem előny, ha tanulmányozzuk a művet. Így kicsi a valószínűsége, hogy pusztán saját emlékeink fölmerülése miatt értékelnénk túl egy megoldást, sokkal objektívabb szemmel vizsgálhatjuk.
-
Crystalheart
senior tag
válasz Synthwave #7081 üzenetére
Épp úgy, ahogy meg is tudom írni vagy filmesíteni az adott jelenetet. Fentebb leírtam nagy vonalakban a módszert a karakterekkel. Lehet, hogy ez azt jelenti, zseni vagyok, bár erre még nem gondoltam.
Félreértés ne essék, a közvetett tapasztalatokat manapság már könnyű összeszedni könyvekből, versekből, filmekből, így a modern világ béli tapasztalatlanság nem egyenlő egy világtól elzárt egyén tapasztalatlanságával. Ellenkező esetben élvezhetetlennek kellene találnom minden drámát és a legtöbb szerelmes történetet.
-
Crystalheart
senior tag
válasz Synthwave #7084 üzenetére
Ez így túlzottan leegyszerűsített megfogalmazás. Psych0 jól írja, a jó művész képes azt éreztetni a műélvezővel, amit akar. Szavakkal és képekkel nem csak előhozni lehet az emlékeket, hanem teremteni is őket. Az újkori klasszikusok jelentős része ilyen mű.
Hogy érzékletes legyek, te is át tudod élni egy drámai háborús film súlyát, pedig - felteszem - sosem voltál harcolni, sosem irtották ki mellőled gépágyúval egy tucat barátodat, ésatöbbi, nem ismerheted közvetlenül azt a mérhetetlen fájdalmat, amit egy ilyen világtragédia jelent. (De azt hiszem, a rendezők legnagyobb része sem.) Vagy ott van pl. Radnóti költészete: verseivel elképesztően erős képet ad egy meghurcolt és halálba menetelő emberről, aki a pofonok ellenére utolsó leheletéig szereti feleségét és hazáját. Át tudjuk érezni, meg tudjuk érteni, pedig sosem éltük át a Holokausztot - de ettől zseniális. A művészet lehetőséget ad arra, hogy a fogyasztó a valós megélés nélkül is felfogja ezeket a helyzeteket, és olyan érzelmeket keltsen benne, amilyeneket korábban még semmi, elégre az emberi agy bármit képes feldolgozni.
Én pl. előszeretettel írok történeteket idős emberekről, elmúlásról, pedig még csak 23 vagyok, nem tapasztaltam még meg a korral járó száz bajt. Az számít, hogy az általam megalkotott karakter hogyan viszonyul a helyzethez.
[ Szerkesztve ]
-
Crystalheart
senior tag
válasz Synthwave #7087 üzenetére
Csak épp már az elején arról beszéltem, hogy ha az ember tiszta lappal kezd neki, akkor elfogulatlanul meg tudja állapítani, egy-egy elem mennyire hatásos valójából, miből épül föl, stb. Így véletlenül sem fogok csak azért jónak hinni valamit, mert személyes élményeimet hozza felszínre. (Ettől függetlenül persze az eszközök elsődleges célja épp ez, az emlékeket felszínre hozni, de azok hiányában újakat kell teremteni. A jó mű képes mindkettőre.) Igazság szerint teszek rá, hogy engem személy szerint mennyire nyűgöz le, mennyire érzek ugyanúgy, mint egy azt átélt ember. Csak aszerint mérek mindent, hogy mennyit tanulhatok belőle a saját alkotótevékenységemhez, és hogy aztán én képes vagyok-e úgy alkotni, akár egy olyan ember, aki már megélte. Mert lehet, és az a lényeg.
Amúgy pedig... hiába nem volt még életemben barátnőm, és belátható időn belül nem is lesz - nem akarok -, azért természetesen tökéletesen tisztában vagyok vele, hogyan éreznék, ha volna. Tudom, hogyan éreznék, ha meghalna egy szerettem. Még azt is, hogyan, ha miattam halna meg. (Sokszor bebizonyosodott már, hogy jól számoltam előre, és mióta az eszemet tudom, egyszer sem fordult elő, hogy idegen és váratlan érzés tört volna rám.) És ami fontosabb, tisztában vagyok vele, a karaktereim hogyan éreznének ilyen esetekben, hiszen én alkottam őket. Ez is egy szempont.
[ Szerkesztve ]
-
Crystalheart
senior tag
válasz Synthwave #7089 üzenetére
Nem ismersz, hát nem rovom föl, hogy ilyeneket írsz. A halált is racionálisan fogom föl, és a boldogtalanságot, a melankóliát érdekesebbnek tartom a boldogságnál. Ezért is keresem animékben és irodalomban is a drámát. Szép, hogy komolyan veszem, ebből akarok majd megélni, író és filmrendező leszek. Csak az érdekel, hogy amit készítek, a lehető legjobb legyen, ez nagyobb élvezetet okoz, mint bármi más. Nem is járok soha öncélúan szórakozni, abból nem származik szakmai hasznom. (A kapcsolatépítés, találkozók, stb. az persze más.)
Ami azt illeti, épp nemrég írtam egy másik topikban hasonló témáról. Például hogy Radnóti költészete az antik és a magyar klasszikus irodalom tanulmányozása után klasszicizálódott - szerencsére -, vagy hogy Móriczra milyen hatással volt Zola késői realista műveinek példája. A legjobb filmek pedig gyakran más, esetleg elcsépelt vagy bukott filmek példáit hasznosítják újra. Ez nem koppintás, hanem az előd tisztelete az eszközök felhasználásával.
A magánéletemről többet nem szeretnék kifejteni itt, mert családtag is láthatja, de hidd el, hogy tisztában vagyok, milyen helyzetben hogyan éreznék és hogyan cselekednék, függetlenül attól, ezt ki mennyire tartja elképzelhetőnek. (Hogy nem volt még barátnőm, különben sem jelenti, hogy az érzést nem ismerném. Tudod, a drámaiság - én a való életre is alkalmazom, nem csak a karaktereim tragikus történetének formálására. A sorsom, hogy egyedül maradjak, különben... különben elvész a drámaiság. Amúgy is, kinek kéne egy ilyen elmebeteg - mely tényt a fenti fejtegetés minden kétséget kizáróan igazol -, mint én? )
[ Szerkesztve ]
-
Crystalheart
senior tag
Tegnap befejeztem az Itazura na kiss-t. Nem volt rossz, de igazán sok egyéb kommentet nem tudnék mondani. A főszereplő pasi elég kidolgozott volt, mondjuk egy shoujo-tól nem is várna mást az ember; a lány pedig szokásosan bugyuta és béna. A történet egyszerű vezetésű, és az átlag műfajbeli sablonra épít. Hasonló romantikus melodrámát eddig még csak a Lovely complexet láttam, de azon hússzor ennyit röhögtem. Ez a végére egy kicsit leült, de még épp elég érdekes maradt ahhoz, hogy folytassam. Mindenesetre ha ezt heti egy részben a TV-ben kellett volna néznem, tuti nem tettem volna meg.
[ Szerkesztve ]
-
Crystalheart
senior tag
válasz ArchElf #7093 üzenetére
Nem akartam tapintatlan lenni, és sajnálom, ha valakinek ezzel a kijelentésemmel felhoztam valós emlékeket, hiszen sokaknak hunytak már el szeretteik. Közvetlen rokonom még nem halt meg, édesanyám két vetélését leszámítva - de majd szólok, ha bekövetkezik, hogy beigazolódott-e a számításom, hogyan éltem meg.
[ Szerkesztve ]
-
Crystalheart
senior tag
A hiány feldolgozható. Az ember egyedül mindig magányos, de a magány a legjobb ihletadó. (Lásd pl. Csajkovszkij.)
Széchenyi azt mondta:
"Csak a gyenge szereti önmagát, az erős egész nemzeteket hordoz szívében."Egy ilyen elv után sem erő, sem idő nem maradhat párkapcsolatokra, ha az ember nem multimilliomos.
-
Crystalheart
senior tag
válasz Synthwave #7106 üzenetére
Bocsánat, nem ez volt a szándékom. (Mondjuk ennek fényében a lolimánia érdekes megvilágítást kap. o.O) Ez esetemben nem következhet be, nem ilyen jellem vagyok. Például túl nagy az elhivatottságom ahhoz, hogy ürességet érezhessek. Mindenesetre van karakterem, ami hasonlóan reagál le egy ilyen helyzetet. De mindenki máshogy éli meg a tragédiákat, ilyen téren sincs két egyforma ember.
-
Crystalheart
senior tag
-
-
Crystalheart
senior tag
Igen, a feldolgozás nem egyenlő a felejtéssel.
Persze nem mindig jelent hátrányt a nagy magány és a vágyódás az eszményi múzsa után. Vajda János pl. élete végéig, sőt, még a házassága után is egy fiatalkori szerelmet tekintett eszményképnek, és bár bizonyára rendkívül nehéz volt neki, hogy még a szerető feleség mellett sem tudott kijózanodni belőle, mégis... A magyar irodalom legszebb szerelmes versei közé tartoznak azon művek, amiket hozzá írt. Vagy ott van Juhász Gyula, aki haláláig (öngyilkosságáig) boldogtalan volt, részben beteljesületlen szerelme miatt, de cserébe a XX. század elejének egyik legismertebb magyar költője, mérhetetlenül átütő költeményekkel a témában.
De ha úgysem akarjuk felhasználni a magányt és mélabút, hát jobb, ha túllépünk rajta. Ellenben mindenkinek a saját döntése, mennyire éli bele magát a dolgokba, nem lehet azért elítélni, mert nem hajlandó változtatni, felejteni, és az "Egyetlenhez" ragaszkodik. Hiszen minden csak viszonyítás kérdése.
[ Szerkesztve ]
-
Crystalheart
senior tag
Hogy a sok off között egy kis on is legyen:
Befejeztem a Gokusent, hát érdekes volt, jó értelemben. (Két nőknek szóló cucc egymás után, most már valami egyéb is kell.) Szerintem az első anime, amit láttam, amiben minden szereplő japánnak is nézett ki, nem csak egy-egy fura mellékszereplő. De azért ezt jó pontnak írom föl. Amúgy semmi különös nem volt, csordogáltak az események egy előre látható mederben. A legjobb momentumok a síró yakuzákkal voltak.
Egyébként ez érdekelne, Japánban tényleg ennyi rikító színes haj van (mármint zöld, lila, ilyenek), vagy csak a színezők fantáziája kalandozik folyton?
-
Crystalheart
senior tag
Többször láttam már animékben, hogy suliban szőke vagy egyéb extrém hajszínű a gyerek, aztán munkakereséskor kénytelen visszafesteni feketére. (Vagy hát "elvileg feketére", általában valamiért a szürkéskék a fekete.) De ezek szerint akkor ez a színkavalkád, ami még az ilyen realisztikusan rajzolt animációkban is előfordul, csak a készítők túl élénk fantáziájának szüleménye?
(ArchElf: A te böngésződben nincs olyan, hogy letiltsa a képek megjelenítését? Operában egy kattintás, lazán lehet így bármit nézegetni. )
[ Szerkesztve ]
-
Crystalheart
senior tag
Nos, más formában nem találtam meg ezt az idézetet, mindenhol ugyanígy, pedig könyvtári könyvben is utánakerestem, mikor kedvenc idézet után kutattam. Pl.: Széchenyi aforizmák
[oWn]f4te: "Van egy nagy igazság: az embernek arra van ideje, amire időt AKAR szakítani - és ez így van." - Pontosan. Ha az a világmegváltás, akkor elég sok időt kell rá szakítani. O.O
Máté94: "Mondjuk én SG-n nevelkedtem, és itt azért érezhető a minőségbeli különbség egy kis naivitással és egy cseppnyi humorérzék nélkül. Lásd, ArchElf azonnal támadott, pedig még off-ba is tettem, és még smile-t is raktam a végére, de ha ebből nem érti a viccet..." - Banyek, itt szerintem csak te nem értetted a viccet.
[ Szerkesztve ]
-
Crystalheart
senior tag
-
Crystalheart
senior tag
válasz Darth_Revan #7196 üzenetére
Ezt szerintem túl gyakran játsszák be. Mert az még oké, ha a kis Vuk hangja női, de amikor egy 15 éves kölyöké... :\
-
Crystalheart
senior tag
Druaga tornyát megnéztem. Ami azt illeti, nem egy világmegváltó alkotás, de jól használja a sumér mítoszok elemeit a maga fantasy világához. Ha tanulmányozzuk kicsit pl. a Gilgames-eposz elemeit, akkor többet fölfedezhetünk benne, de egy kerekebb sztoriba ágyazva, hiszen az ősi történet nem folyamatos, nincs igazi mondanivalója, inkább egy hősi ének. A sztori nem túl bonyolult, de még így is lekörözi a legtöbb PC-s fantasy szerepjáték plotját. A főhős alap mentalitása, ami mindenáron a cél nélküli kalandozásra épült, egy kissé idegesített - hiába cselekedett, mégis inkább csak sodródott az árral -, a mellékszereplők között voltak szimpatikusabbak.
A drámai részek nem voltak nagyon drámaiak, bár talán nem is illett volna a műfajhoz, nem tudom. Mindenesetre a legmeghatóbb részeket is képesek voltak kettévágni elvetemült poénokkal (pl. a végén, spoiler), amik akkor nagyot ütöttek és szabályosan besírtam, de azért néha hagyhattak volna egy kis érzelgősködést. A végét sem poénkodtam volna ennyire el, de hát istenem. Azért legalább részenként néhányszor elfeküdtem a székben a röhögés visszafojtásától.
[ Szerkesztve ]
-
Crystalheart
senior tag
Fractale-t kezdtem most el. Tudtam, hogy a végefőcím OST-t hallottam már valahol, rákerestem, és tényleg. Egy régi, megindító, sőt gyönyörű ír dal, Down By The Salley Gardens, ami illik a rajzfilm hangulatához, a füves sziklákhoz és tengerhez. Nagyon érdekes japánul, eltalálták a szöveg ritmusát, bár sejtelmem sincs, a jelentése menyire passzol az eredetihez. A dal sebessége ráadásul jobban is tetszik (kicsit gyorsabb), mint a neten föllelhető angol nyelvű verziók, ahol szerintem indokolatlanul lassan éneklik. Ugyanaz az OST angol változatban már elég fura, Engrish ezerrel.
-
Crystalheart
senior tag
válasz PR0JECTNR56 #7214 üzenetére
Ami azt illeti, én a véres filmekből hiányolom a drámát és romantikát. Pedig egy megszeretett karakter felkoncolása hatványozottan mélyebben érinti a nézőt, mint egy utolsóelőtti noname plázacica kibelezése, ala szokásos horror.
Amúgy a mechásokkra úgy kell rávennem magam, nem az én világom. De most már meg kellene nézni egy olyat is.
[ Szerkesztve ]
-
Crystalheart
senior tag
válasz #59620352 #7221 üzenetére
Akko' én most szégyenben vagyok? Én legalább nem smároltam ronda lánnyal részegen. Amúgy meg.
Ezek az ilyen otakus animák mind elég durva képet festenek erről az emberfaj(tá)ról. (Eddig két ilyet láttam, a Genshikent meg az Ore no Imouto-t.) Nagyon... nem is tudom. Valahol itt a topikban olvastam egy találó hozzászólást ezzel kapcsolatban: ha olyanná válnék, lőjetek le.
-
Crystalheart
senior tag
válasz #59620352 #7229 üzenetére
23 vagyok.
Szó se róla, az anime rendkívül addiktív dolog. Japán végül is megcsinálta vele a szerencséjét, mert nagyban hozzájárul az országimázshoz és a turizmus növekedéséhez.
Ja, közben befejeztem a Fractale-t.
Az alapötlet nagyon jó, egyfajta variáció a Mátrixra, egy virtuális valóságra, kicsit szabadabb köntösben, némi scifi-misztikummal ötvözve. Az animáció elmegy, a hátterek nagyon szépek, kidolgozottak és élettel telik. A zenéről fentebb írtam, eltalálták, igaz, ez részben a száz évekkel ezelőtti írek érdeme. Hanem az utolsó rész után amolyan "sok hűhó semmiért" érzésem volt: mintha csak drámáztak volna egy sort, és igazán sokat nem változtattak az eredeti felálláshoz képest. Állandóan jöttek a "perverz poénook" a szereplők szájából, ami a végén már eléggé idegesített, még komoly részek közben is bejátszották. A karakterek érdekesnek indultak, aztán valahogy nem bontakoztak ki; a főhős gyerek pedig szinte csak sodródott az árral. Azon kívül nagyon sok megválaszolatlan kérdés maradt, ez nyilvánvaló. Nem akarok spoilerezni, szóval nem sorolom föl őket, de a MyAnimeListen a review-k közt, vagy a fórumban jól és ennél bővebben leírják, mi a probléma. A befejezés egy kissé bizarr, de végtére is egy felemás happy end. Érdekes. Így sem volt rossz, de ennél sokkal többet ki elehetett volna hozni belőle. Jó is, hogy a Mátrixhoz hasonlítottam, a trilógia 2. és 3. része után hasonlók fogalmazódtak meg bennem ott is. Jól indult, aztán ellaposodott, mi több, furává vált. De az ED-ért már bőven megérte megnézni, egyfolytában az angol eredeti jár a fejemben.[oWn]f4te: De te mondjuk azért elég fanatikusnak tűnsz amúgy is.
[ Szerkesztve ]
-
Crystalheart
senior tag
válasz Darth_Revan #7235 üzenetére
Sztem úgy értette, hogy a többi tünethez gyűjtői szenvedély is társul.
-
Crystalheart
senior tag
Onii-chan no Koto nanka Zenzen Suki Janain Dakara ne!!
A specialt majd megnézem, ha találok feliratot.
Jópofa volt, egy napra jó kis töltelék, néha kellően elmebeteg, ám néha kissé unalmas, a végére enyhén leült, főleg mikor már megszoktam a sablonos poénokat. A rajzstílus nyilván megosztó, kissé anorexiás karakterek hatalmas fejekkel, de ez szerintem inkább a komikus hatást erősítette, ám biztos sokakat idegesít. A főszereplő gyerek a szokásos vérlúzer perverz, aki az elejétől a végéig kereken 0 karakterfejlődésen megy keresztül. -
Crystalheart
senior tag
válasz hoffman_ #7276 üzenetére
Vannak nőknek készült animék is, azokban kevesebb a perverz dolog, pl. Gokusen, ami yakuzás és még emberi fejük is van a szereplőknek, vagy a női melodrámák, mint pl. a Lovely Complex, ami amúgy nagyon király.
Én a drámákat ajánlom neked. Úgy féltucat sorozatonként meg lehet nézni egyet. Akárhogy is, az én top listám tetején drámák vannak. Ezek közt van, ami kevésbé csinálja ki az embert, és inkább mozgalmasabb a történet, mint pl. a Gosick (szerintem kihagyhatatlan), meg vannak, amik az ember kicsinálására játszanak, mint a 2006-os Kanon vagy a Clannad, meg Angel Beats, de sorolhatnám még, csak egy csomót én sem láttam még. Csak arra kell figyelni, hogy ezeket ne egymás után nézze meg az ember, mert kikészül. Közbe kell iktatni más műfajokat, hogy egészen megemészthesd. Ha már nem szökik könny a szemedbe, mikor a műre gondolsz, már jó. De komolyan, erre két dolog képes a világon egyelőre, ezek az animék meg az Andersen mesék.
Aztán meg ott van a direkt komédia. Seto no Hanayome viszi nekem eddig a pálmát e téren, de a To Love Ru sem kutya.
A lényeg, hogy "étkezz" változatosan, úgy a legjobb. Itt az én listám, ami folyton bővül, ofkórz, ahogy nézem őket.
-
Crystalheart
senior tag
Great Teacher Onizuka. Még csak az első, hosszú részt néztem meg, de nagyon nagy arc a csávó.
[ Szerkesztve ]
-
Crystalheart
senior tag
válasz hoffman_ #7294 üzenetére
Garantáltan megváltozik a világképed, de legalábbis bővül, ami a drámai hatást illeti. Bár ami azt illeti, mondom, az Andersen mesék bőven vannak még ilyen megindítóak az arra fogékonyabbaknak. (Na de Andersennél aztán... [irodalmi SPOILER alert] ólomkatona a szerelme után ég el a kályhában, a hableány meghal, a kis gyufaáruslány megfagy, és sorolhatnám... )
És a vígjátékok is olyan típusúak, amik a mozgóképek közül csak rajzfilmben működnek, de ott nagyon. (Persze erre is fogékonynak kell lenni, mert vannak, akiket taszít az ilyes humor.)
[ Szerkesztve ]
-
Crystalheart
senior tag
-
Crystalheart
senior tag
válasz hoffman_ #7320 üzenetére
Cimbid jól mondta. Én mondjuk nem vagyok depresszióra hajlamos, sőt jól viselem a tragédiákat, de akkor is kell idő, hogy megemésszen az ember egy-egy ilyet. Most pl. a Clannad után már vagy száz rész más animét néztem, és azt mondom, még nem elég, hogy a következő drámába kezdjek. Majd ha nem érzékenyülök el arra az idétlen Dango dalra, amikor csak eszembe jut, akkor.
Gosick tényleg jó felvezetésnek, mintegy belépőnek a jobb animékhez, mert kicsit mozgalmasabb, nyugatiasabb a történetvezetés, nem csinál ki annyira, de attól még egyik best. (Sőt, egy képzeletbeli európai országban játszódik a XX. század elején, és tele van szép épületekkel. Az a kor a gyengém. )
[ Szerkesztve ]
-
Crystalheart
senior tag
válasz phoenix64 #7327 üzenetére
Amiket én néztem, az mind magyar feliratos, és egy-két szinkronos is volt köztük. Egy idő után a jobbakat azért lefordítják a fanok.
[oWn]f4te: Csömör vagy sem, én beosztom. Még így is túl gyorsan haladok a jókkal, a végén csak az átlagot nézhetem majd...
[ Szerkesztve ]
-
Crystalheart
senior tag
válasz phoenix64 #7331 üzenetére
"Nem tudnál írni pár magyar feliratos animét amit szerinted érdemes nézni és még izgalmas is (nem baj ha romantikus csak történjen benne valami)"
Figy, mindegyikben történik valami, és ha mondjuk ilyen slice of life is, általában a tragikus epizódok ellenére néha betegre röhögheted magad, mint a Kanon vagy a Clannad, vagy az Angel Beats. Amúgy neked is a Gosickot ajánlanám belépőnek, nemrég linkeltem. Jó a zenéje is. Az mindenesetre biztos, hogy rosszat, unalmasat nem értékeltem jó ponttal a listámban.
-
Crystalheart
senior tag
válasz Synthwave #7339 üzenetére
Jaé'tem.
És amúgy igen, ami azt illeti, eleddig még én sem szakadtam annyit és olyan töményen egy filmvígjátékon sem, mint a Seto no Hanayomén, ha már valamivel mérni kell. De tényleg nem igazán lehet összehasonlítani, annyira más a humorforrás egy csupaszpisztolyban meg egy animében. (A torrentét meg nem is igazán tudnám besorolni ilyen B vagy C meg ZS kategóriákba, az annyira WTF. )
[ Szerkesztve ]
-
Crystalheart
senior tag
válasz phoenix64 #7346 üzenetére
A narutót én is nézem, de csak a szinkronizáltat, mert nem bírom a gyerek női hangját japánul, és Vass Gábor meg nagyon jó jiraiyának. (Magyarban meg az új sakurát nem mert tiszta amatőr, de az kevesebbet beszél.) A fillereket ha nem is vesszük, akkor is elég vontatott, a legnagyobb epic fail a [SPOILER]Hokage vs. Orochimaru fight, hogy csóró öreg vagy féltucat részen keresztül át van szúrva[/SPOILER], de van még "néhány" ilyen része. Valahogy nem találták meg az optimális ütemet. Ha az ember megnéz harminc részt, akkor halad is valamit...
Új hozzászólás Aktív témák
● a spoiler formázás a topikban elérhető
- Apple iPhone 13 Pro Max 128GB Alpesi zöld 88% Akku, Független
- Panel garanciális LG OLED TV 55" 139 cm HDR Dolby Vision 55C8PLA
- AKCIÓ! KONYHA - HÁZTARTÁSI TERMÉKEK BOTI ÁR FELÉÉRT!
- PLAYSTATION 5 Lemezes verzió
- - 44% OMEN by Hp 15"iPS 144Hz, 99% sRGB -- RTX3070-8G, Ryzen 7-5800, 16/512NVME WiFi6 2025/0317+SZLA
- Minolta AF 70-210mm f4
- Beyerdynamic DT990 Pro
- Nagyon igényes PC eladó (Z690, i5-13600KF, AC LF III 360 AIO, 32GB DDR4 B-die, RTX3070, 1TB M.2 SSD)
- Microsoft Surface PRO 5 i5-7300U/4GB/128GB, 12,3" érintőkijelző, lecsatolható bill, Win 10 PRO
- Dell billentyűzet és dell egér gyári új bontatlan, magyar kiosztású!
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen