Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz arnyekxxx #110 üzenetére

    Az egymás között megosztott zenéből milyen bevételt fog látni?

    Mindenki jelzi a jogdíj felosztónak, hogy ebben a hónapban 15 alkalommal hallgatta meg számot, ami nagyon tetszik. Józsitól kapta, de már az egész iskola naponta hallgatja. Vagy hogy?

    Az első bevételek a stream szolgáltaktól jöhetnének. De azért fizetni kell vagy sok a reklám. Józsitól meg ingyen van.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz arnyekxxx #149 üzenetére

    De ez nem az az előadó, akinek műveit tárolod és hallgatod.
    Az kapja a jogdíj javát, akinek a rádiók nyomják a zenéjét. A lemezeladások alacsonyak, a stream szolgáltatók közvetlenül fizetnek. Talán a felosztásba a stream is beleszól, de ebben nem vagyok biztos.

    A feltörekvő előadók és zenekarok számára egyetlen kitörési lehetőség a Youtube és társai. De ahhoz nemzetközi szintre felhozott felkészültség kellene. Ami nyilván nincs meg a kezdőknek.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Mr K

    senior tag

    válasz arnyekxxx #190 üzenetére

    Én megtörtem, a jövőben nem nevezem lopásnak, hanem akkor maradnék a hivatalos "Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése" tényállásnál, esetleg másoknak is javasolnám, és akkor nem lesz belőle vita. (Gépelni is könnyebb, mint azt, hogy "lopás".)

    Ha olvasmányélményeimből jól vettem le, akkor az a baj a jelenlegi törvényi szabályozással, hogy tág teret ad az értelmezésnek. Jelenleg nem üldözik a torrentezést, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben a törvényre hivatkozva sikeresen tudnánk védekezni a bíróság előtt:

    "Értelmezésünk szerint az ún. „torrent-klauzula” nem mond mást, mint ami eddig is így volt: ha a többszörözés – letöltés – jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja, az gyakorlatilag csak magáncélú többszörözés lehet, ami szabad felhasználási körbe tartozik, így eleve nem terjed ki rá a szerző engedélyezési joga. E cselekmény ilyen módon nem is lehet bűncselekmény. Azt pedig a jövőben is nagyon nehéz lesz értelmezni, hogy egy feltöltés (a szakzsargonban: lehívásra hozzáférhetővé tétel) milyen esetekben nem szolgálja jövedelemszerzés célját. Ugyanis minden feltöltés fő szabály szerint – és összhangban az uniós és nemzetközi joggal – engedélyköteles az Szjt. (szerzői jogi törvény) alapján. Amikor pedig ezt az engedélykérést elmulasztja a felhasználó, ott minimum az általa meg nem fizetett, elmaradt jogdíjat az ő oldalán jövedelemként kell tekinteni, vagyis nem lesz olyan feltöltés, ami ne irányulna legalább közvetve jövedelemszerzési célra. Tehát ez a cselekmény a jövőben is büntetendő a Btk. alapján, mert erre a kivételi szabály nem vonatkozik.
    [...]
    Magyarországon ugyan szerencsére „béke van” ilyen téren, nem folynak „kalózüldözések”, nagy akciók mindeddig jórészt a fizetős oldalak ellen indultak, ám ez nem a törvényeknek, hanem egyfajta tehetetlenségnek köszönhető. A következetlen szabályozás ugyanis lehetőséget ad arra, hogy ha egy érintetett, nagy súlyú fél érdekei úgy szolgálják, akkor egyrészt nagy erővel léphessen fel magánszemélyek ellen is, másrészt pedig megindítson egy mindenkit érintő kriminalizációs folyamatot, hiszen a homályos gumiszabályok ezt is lehetővé teszik."
    [forrás]

    (És akkor itt megint utalnék arra, hogy a rendőrség adott esetben simán tart házkutatást a süsü a sárkány illegális másolatainak lefoglalására... [link])

    A másik probléma, hogy elvileg csak legális forrásból szabadna letölteni:

    "A Szerzői Jogi Szakértő Testület (SZJTSZ) egy igen terjedelmes szakértő véleményben (17/2006. sz.) már 2006-ban úgy találta, hogy a magáncélú másolatkészítés nem lehet megengedett abban az esetben, ha a szellemi alkotás illegális forrásból származik.
    Ez a vélemény több jogi alapvetésből is levezethető. Egyfelől alaptétel, hogy jogot csak attól lehet szerezni, aki maga is rendelkezik vele. Konkrétan: az a személy, akinek nem volt joga arra, hogy más számára lehívásra hozzáférhetővé tegye a művet, vagy egyáltalán azt egyéb módon felhasználja, az nem adhatott engedélyt erre másoknak sem, hiszen ilyen joggal maga sem rendelkezett.[...]"
    [forrás]

    Szerk:
    "Vannak a szabad magánmásolás lehetősége alól kivételek. Így például nem készíthető szabad másolat szoftverről, adatbázisról, kottáról, nem vehető fel a mű előadása, és nem készíthető másolat olyan műről sem, amelyet engedély nélkül, azaz jogellenesen töltöttek fel az internetre."
    [maganmasolasidij.hu]

    [ Szerkesztve ]

    ''The third planet is incapable of supporting life. Our scientists have said there's far too much oxygen in their atmosphere.''

  • Necroman_Mk2

    őstag

    válasz arnyekxxx #305 üzenetére

    Nem is, viszont a vonatkozó Wikipedia oldal alapján az ő halálától számítják a film közkinccsé válását azon országokban, ahol ez a kritérium. Egyébként a filmek esetébel az amerikai "megjelenéstől számított 95. év után" felfogás jobban tetszik nekem.

    #285 nuke7 Nem is gondolom komolyan, csak megpróbáltam a fórumtárs felebarátomra hatni.

    #301 Dr. Akula "Ugyanis a megtekintés jogát örökre adta el. És az hogy ha én elvégzem helyette, még fizessek is neki újra, na az olyan mintha a pék csengetne nálad hogy az elmúlt 30 évben ami kenyeret ettél, azt mind fizesd ki újra, mertcsak..."

    Nem egészen, mert ez egy hardverhez kötött, vagy ha úgy tetszik egy CD lemez analógiájával: beleégetett megtekintési jog. Elvileg örökre szól, de ha javíthatatlanul sérül az adott médium adathordozója (kazetta, CD, DVD, stb , de akár a könyv is), akkor sajnos annak ott vége.
    A pékes példa nem a legjobb, inkább olyan tartós, többször használatos tárgyakra gondolj, mint a fakanál vagy a kalapács: ha ezek eltörnek, akkor oda a "használati jog" is még ha ezekre nincs is (per pillanat) különadó.

    "Élő gondolkodó lény vagyok, aki az információ tengeréből született!"

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz arnyekxxx #361 üzenetére

    "De volt/van, törvényadta jogod."

    A törvény adta jogod, csak az amihez nem kell másolásvédelmet feltörni vagy trükközni.
    A stream szolgáltatások esetében még a tévé saját rögzítő megoldásával sem lehet rögzíteni a tartalmat.
    A törvény arról is rendelkezik, hogy a másolat forrásának jogtisztának kell lennie. Másolt zene cd-ről, cd-t másolni sohasem fér bele a törvény adta jogba. A törvényalkotó nem akarta támogatni a másolási láncokat.

    De!
    Teljesen lényegtelen, hogy Én vagy Te mit gondolunk a törvényről. A törvényhozás hozzáállása a problémához a mértékadó. Ha szigorúbb betartást írnak elő, akkor fel fognak lépni a terjesztők ellen. Ha nem, akkor nem.

    Ez nem az a beszélgetés amiben bárki "győzhet". A netflix elkezdett fellépni a hozzáférés megosztása ellen. Azon sem lehet vitát indítani, hogy nem akarjuk a fellépést és a korlátozást.
    Az önigazolási kényszere sem ettől fog megszűnni. A törvényt nem csak addig kell olvasni amíg megenged. Az utána következő korlátozások is részei a törvénynek.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Mr K

    senior tag

    válasz arnyekxxx #363 üzenetére

    "milyen műszaki megoldásokat kell feltörni annak aki streamet akar rögzíteni?"

    Miért, nincs gátolva a felvétel? (Bocsánat, nem vagyok otthon az illegalitásban, még torrent kliensem sincs... :B ) Szóval a kábeltévén (DVB-C), meg az IPTV STB-n csak megnyomom a "felvétel" gombot a távirányítón, vagy vagy az elektronikus műsorújságban bejelölöm felvételre, ami érdekel. A streaming alkalmazások (Spotify, Disney+, Skyshowtime) felületén nem futottam össze ilyesmivel, de lehet, hogy csak figyelmetlen voltam/vagyok.

    El tudok képzelni módszereket a felvételre, de ezek nem "digitális" másolatok és/vagy illegálisak, nem?

    ''The third planet is incapable of supporting life. Our scientists have said there's far too much oxygen in their atmosphere.''

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz arnyekxxx #374 üzenetére

    A digitális sugárzású tévé esetében amennyiben a tévé/STB támogatja rögzíthető a tartalom. A csatorna szolgáltatója beállíthatja a hozzáférés végének dátumát,
    A felvétel kizárólag azon a tévén tekinthető meg, amelyik a felvételt készítette. A felvétel másolható de nem lejátszható más eszközön. Amennyiben a felvétel kódolt volt eredetileg, akkor szolgáltató kártyájára és a hardverekre szükség van a lejátszáshoz. Akkor is a kártya már lejárt. A rögzítés idején még érvényes volt.

    A stream szolgáltatók általában engedélyezik az offline hozzáférést. De a tárolt változat is védett a jogellenes lejátszás ellen.
    A kódolás mentes digitális műsorszórás számítógéppel rögzíthető. Technikailag másolható és lejátszható más eszközön. Jogtiszta annak aki a felvételt készítette.

    Volt egy korábbi hozzászólás a DVD másolással kapcsolatban. Amennyiben a DVD.n be ven kapcsolva a másolás elleni védelem, sohasem lesz jogtiszta a másolat. Még akkor sem, ha egylépéses program készíti a másolatot.
    Az nem számít, hogy mennyire könnyű a kikerülni a másolás védelmet.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

Új hozzászólás Aktív témák