Sárkány ellen logarléc
Nem véletlen, hogy ilyen népszerű az „X találkozása Y-nal” jellegű ötletelgetés: így könnyen be lehet mutatni egy még oly komplex tervet is, extra pluszként megszólítva két, már létező, és optimális esetben jelentős rajongótábort. Ebből a szempontból a Draqon Quest és a Minecraft összekeverése tökéletesnek tűnik, hisz előbbi elsősorban Japánban és konzolokon erős, utóbbi pedig nyugaton, és ott is inkább számítógépen, valamint mobileszközökön. Az első Builders azonban – bár bukásnak semmiféle túlzással nem nevezhető – talán nem lett akkora siker, mint amit talán várt tőle a világ. A második rész rengeteget javult, de az továbbra is igaz, hogy a hangsúly sokkal inkább az építkezésen, mintsem a harcon vagy a sztorin van.
Talán az a legjobb leírása a Builders 2 receptjének, hogy míg a játékmenet javát a minecraftos hagyományokra építették, addig a Dragon Quest felelős a körítésért – beszéljünk akár a történetről, akár a grafikáról, akár a játék felfedezős részéről. A nyersanyag-gyűjtés és az építés mindenki számára ismerős lesz, aki valaha ragadott csákányt a Minecraftban: a fizikára tekintet nélkül kockánként lehet kitermelni szinte az egész játékteret, tonnaszám gyűjtve zsákunkban a homokot, vasat, vagy épp keményfát jelképező blokkokat. Ezeket tetszés szerint persze le is pakolhatjuk, így ha elhordanál egy hegyet, és a helyére egy hatalmas szobrot építenél magadnak, hát ez is lehetséges. Nyilván nem lesz könnyű, és rengeteget kell vele szöszölni, de a Builders 2 elsősorban azoknak készült, akik számára az ilyesfajta aprólékos terepformálás vonzónak hangzik.
Választható nemű hősünk folyamatosan új recepteket tanul, és bár eleinte egy faajtó kifaragása is meghaladja képességeit, nemsokára már rokokó gyertyatartókat és komplex fürdőházakat tudunk legyártatni vele. Kísérletezni nem lehet, az új és új tervrajzok vagy a sztori mentén nyílnak meg vagy mellékes feladatok megoldása során szerzett szívekért vehetők – de mivel építési szabadságunk teljes, így is mindig több dolgunk lesz, mint időnk. Különösen azért, mert a mezőgazdaság is belépett a képbe, méghozzá egész komplex formában. Magokat kell gyűjtenünk, azokat megfelelő talajba kell ültetni –a paradicsomnak érdemes vizesárkot ásni, a padlizsánt pedig karózni kell –, majd jöhet az aratás, nyilván karddal. A terményeket (illetve az állatokból szedett alapanyagokat) meg is süthetjük, így gyártva a gyógyító termékeket.
[+]
Mivel a játék ezúttal nagyon vázlatosan a Dragon Quest 2 sztoriját követi, az elődtől eltérően egy rakás kisebb-nagyobb szigeten zajlik az akció. A bődületesen hosszú, de igazán izgalmassá sosem váló, általában a bájos és a bárgyú határán egyensúlyozó történet szerint hősünk egy kopár, lakatlan vidéken tér magához egy hajótörést követően.Itt hamarosan találkozik pár fura alakkal (beleértve Malroth-ot, is, az eredeti DQ2 főellenfelét, aki amnéziás tiniként jön velünk), és a hegytetőn lakó szőrős remete tanácsai mentén haladva hamarosan beindul a civilizációs folyamat. Első lépésként élelmiszerre van szükségünk, így elhajózunk egy másik szigetre, ahol egy röpke tízórás kaland során nem csak magok tucatjait szerezzük be, de szövetségesek méretes csoportjára is szert teszünk. Máskor a rántottáért folyó küzdelem jegyében csirkéket hajkurászva, vagy épp a főszigeten nem található ritka ércek miatt kell új és új földterületeket felfedeznünk – néha ezek véletlen generált, pici helyszínek, máskor pedig hatalmas birodalmak, újabb tízórányi saját sztorival és küldetésláncolattal.
[+]
Egyre méretesebb kolóniánkban mindig akad pár ember, akinek van valami nyűge, és persze ezeket főépítészként mindig nekünk kell megoldani. Néha csupán annyi a feladatunk, hogy felhúzzunk, bővítsünk vagy feldíszítsünk egy épületet, máskor viszont igazi expedícióra kell indulnunk hegyormokon, mocsarakon, sivatagokon keresztül. A városkákon kívüli részek természetesen rengeteg harccal járnak, ám sajnos ez nem valami élvezetes dolog – az egy támadásgombjával, kitérési vagy védekezési lehetőségek nélkül nehéz nem primitívnek nevezni a játék ezen részét.Bár eleinte élveztem a Dragon Questekből átemelt lények elkalapálását, úgy 15 óra után már inkább kerültem a harcot, és szimplán elfutottam az ellenfelek nagy része mellett.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
