Új hozzászólás Aktív témák
-
str3am
csendes tag
Ami most fontos, P(fi)=1/(1 +(Ef/Ee)(1-cos(fi)))
Ha a foton és az elektron energiája egyező, akkor csak a cos term számít. Ettől függ a foton ütközés előtti és utáni energiájának aránya, a P.Mivel cos(fi) +-1 értéket vehet fel, ezért nem túl nehéz megadni a P lehetséges értékeit, ha Ef/Ee=1.
Nos, két egyforma tömegű golyó impulzusa NEM így változik ütközés után. /sajnos azokban a cikkekben, ahol a Compton-szórást a részecske bizonyítéként tüntetik fel, ezt soha nem említik/Lássuk, hátha mégis hullám a foton, sőt lehet hogy az elektron is hullám. Igazából, nem csak afféle hókuszpókusz-hullám.
Vegyünk egy valamekkora fotonenergiát, és számoljunk belőle hullámhosszt.
f=E(foton)/h l=c/f
Most legyen az elektron időbeli hullámhossza a rácsállandó. Ha az elektron áll a térben, akkor a hozzárendelhető hullám kizárólag az idő irányába mozog. Ez a hullámhossz nem más, mint a Compton-hullámhossz h/(mc). Nem nehéz ezt belátni. Az elektron nyugalmi energiája E=mcc az Ehhez tartozó frekvencia f=mcc/h, aminek a hullámhossza /időbeli/ l=c/f=h/(mc). Az elektron ekkor kizárólag az idő irányba mozog c-sebességgel.
Legyen az elektron a rács, ekkor a Bragg-feltétel l=l+2dsin(delta)
Azért nem fi-t írtam, mert delta egy félszög. delta=fi/2.
Mivel a két hullámfront szöget zár be egymással, a 2dsin(delta) tag megszorzódik mégegy sin(delta)-val,
l=l+2dsin(delta)sin(delta)
Ha most visszaszámoljuk a frekvenciát, és elosztjuk a foton eredeti frekvenciájával, akkor a P(fi)-vel azonos értékeket kapunk minden szögre. -
str3am
csendes tag
A nemlineáris hullámokkal kapcsolatban van még egy fontos részlet.
Ugyanis ha csak egyetlen oszcillátor-halmazt használunk, akkor a hullámok teljesen össze tudnak keveredni.
Ellenben amikor két szeparált oszcillátor-seregen halad a két hullám, akkor tiszta hullám-ütközést kapunk.Szigorúan véve ez olyan, mintha minden részecskéhez egy külön téridő tartozna, oszcillátorokkal teleszórva.
Ez ugye ismerős, így írja le az elektront a Dirac-egyenlet. -
str3am
csendes tag
Néhány gondolat még a Bragg-megoldásról.
Sokan gondolják, ez troll-fizika.
Nos, ezt Schrödinger találta ki. Ami miatt troll-fizikának minősítik ezt a nagyszű gondolatot az nem más, mint hogy egyszerűen nem oktatják. Sőt, ami még szánalmasabb, meg sem említik ezt az elméletet.Ugyan lehet olyat olvasni, hogy a Schrödinger-féle hullámmechanika teljesen ekvivalens a Heisenberg-leírással, de ennyi. Ebből sajnos az átlagemberben nem fog leesni, hogy akkor a Compton-szórásra lehet hullám-magyarázatot adni.
-
str3am
csendes tag
A másik dolog, a rezonancia. A hullámok egy rezonátoron mindig a sajátfrekvecia körül nyelődnek el a legnagyobb intenzitással. Ha a fény sima hullám lenne, monják, akkor a nagy energiájú fotonok nem üthetnék ki az elektron az atomból.
Ez így igaz.
Csakhogy az elektron nem egy rezonátor, hanem egy hullám. A Bragg-feltételnél nincs ilyen határ. Ott a hullámhossz a végtelenségig mehet lefele. A törési szög növekedni fog minden frekvencián. Ez a szög nem kizárólag tébeli irányba mutathat, hanem téridőbeli irányba is. Ott pedig a szögeltérés sebesség-eltérésnek felel meg. -
str3am
csendes tag
Az elmélet egyetlen támadható pontja az, hogy a hullámoknak mindenhol ott kell lennie, és mindehol diffrakciót szenvednek az elektronok, ahol elhalad a fotonhoz tartozó hullám. Amíg a kisérletek szering mindig csak egyetlen ponton nyelődik el a foton.
Nos. A valószínűségi hullám is ott van mindenhol. így kell számolni.
-
str3am
csendes tag
Az ember elsőre nem is gondolná, hogy több megoldást is lehet találni erre a problámára.
A legtöbben reflexből eldobnák a gondolatot. Ami a legnagyobb hiba, amit el lehet követni.Einsteinnek soha nem lett volna gravitációs elmélete, ha Riemann nem dolgozza ki jóval előtte azt a matematikai alapot, amire könnyedén építkezhetett.
-
str3am
csendes tag
A megoldáshoz három út vezet.
Az egyik, hogy minden részecske oda-vissza mozog a téridőben. így felépíti saját hullámterét. A mozgása úgy írható ekkor fel, minha egy újabb /imaginárius/ időben mozogna. Mivel valójában egyetlen entitás, így csak egyetlen ponton fog ütközni.
Szép elképzelés, telehintve csapdákkal.A másik a tiszta hullámmegoldás. Az időben visszafele mozgó hullámot úgy látnánk, mintha a tó felületén egy köralakú hullámfront a tó közepe fele haladna, majd ott eltünne, és kidobna magából egy kavicsot.
A legtöbb fizikus szerint ez lehetetlen. Nos,szerintem meg Michio Kaku-nak van igaza. Ő azt mondta, ez nem lehetetlen, csak nagyon-nagyon-nagyon kicsi az esélye annak, hogy ez megtörténjen.
/nem igazán értem, miért goldolják az emberek, hogy a húrelméletesek nem tudják mit csinálnak. Edward Witten például korunk egyik legnagyobb matematikusa. Kaku írta fel a húrok mezőegyenletét.//Ja nem csak hiszem, hanem tudom hogy neki van igaza, ugyanis számoltam ilyen hullámot. Semmiben nem tér el az ellentétes időirányú társától./
Ha az előrehaladó hullámról az energia szép lassan átszivárog a másik D-bránra, akkor ott egyetlen ponton fog elnyelődni. Nincs tiszta hullámmegoldás? De van, sőt szebb, mint az előző.
-
str3am
csendes tag
A tiszta hullámegoldást támasztja alá az elektronhoz rendelhető hullám eloszlása a téridőben.
Ugyanis ennek a hullámnak a térbeli fázissebessége v(fazis)=cc/v, ami alló elektron esetén végtelen.Az elektronhoz rendelhető hullám a térben azonos fázisban rezeg. Sőt, mozgó elektron esetén az azonos fázisú rész ráfekszik a mozgó koordináta-rendszer térkoodináta-tengelyére. Valójában ez jelöli ki azt.
Igy utólag mondhatni triviális, hiszen az elektron saját KR-ében a saját időtengelye fele halad.Márpedig az az elektronhullám felírható egy időben előrehaladó és egy időben hátrahaladó hullám szuperpoziciójával.
-
str3am
csendes tag
A harmadik megoldás is tiszta hullámmegoldás, de nem kell időben visszafele haladó hullám.
Csak Bragg-diffrakció és két D-brane. A két brane nagyon közel van egymáshoz.
Mindaddig lineárisak a hullámok, ameddig a két brane össze nem ér. Ekkor másodlagos hullámforrások keletkeznek az érintezési pontokon. Ezek okozzák a diffrakciót.Egyetlen gond van ezzel.
A távoli magányos fényforrások fénye detektálhatatlan lesz... -
str3am
csendes tag
Előszőr , amikor eszembe jutott ez a megoldás, majdnem eldobtam. Hiszen a galaxis csillagainak hullámai közösen alakítanák ki azt a hullámfrontot, amin majd eltérül az elektron a detektorunkban.
Elvileg a galaxist csak elmosódott foltnak látnánk.Szerencsére tudom, hogy csak a számok bizonyító erejűek.
Nos, összeadtam különböző irányból érkező kis amplitudójú hullámokat.
Olyan kis konstruktív interferencia-helyek keletkeznek, amelyek egyedileg mind egy- egy valós forrásirányból jön. A galaxis képe nem fog elmosódni attól, hogy a "fotont" az összes csillagának a hullámösszege hozza létrre.Ez a matek mindig meglepetést okoz... újra és újra.
-
str3am
csendes tag
A detektálhatóság távolsága kiszámítható.
Egy Naphoz hasonló csillagot olyan távolról nézve, mint az Androméda-köd, a másodpercenkénti fotonszám 1 alá esik. Ha igaz a harmadik megoldás, akkor az a csillag csak akkor detektálható, ha a galaxis ott van körülötte.
Ellenkező esetben detektálhatatlan. Sötét. -
str3am
csendes tag
http://www.spaceandmotion.com/Wolff-Feynman-QED.htm
http://www.spaceandmotion.com/Wolff-Feynman-QED.htm
"There is no causality violation because the in-waves are real and do not run backwards in time."Nem szeretek krakpotokat idézni. De ez a tévedés már régóta szúrja a szemem.
Ugyanis a foton kisugárzási és elnyelődési eseményeknek a hozzájuk rendelhető fénykúp felületére kell esniük. Ez pedig nem lehet a véletlen eredménye. Ez ok-okozat.
Ha a bejövő hullám csak úgy, véletlenül jönne az univerzumból, akkor nem esnének az események a fénykúpra.Csak azért linkelem, mert ír a Feynman-Wheeler elméletről. Márpedig abból nőtte ki magát korunk legpontosabb elmélete, a QED.
http://www.spaceandmotion.com/Wolff-Wave-Structure-Matter.htm
http://mwolff.tripod.com/body_spin.html -
str3am
csendes tag
A fény elsősorban hullám.
Az oktatás és a foton-elmélet odáig vitte ezt a témát, hogy ha én ezt bárhol megemlítem, majdhogynem kővel dobálnak.Pedig elég egy pillantást vetni egy lézersugárra, ami a levegő-folyadék határán megtörik.
EGYETLEN módja van a törési szög kiszámításának. Hullámokkal.De hallgassuk meg Feynman-t, mit mond a hullámok és a QED kapcsolatáról.
-
str3am
csendes tag
youtube:
Feynman on Wave Particle Duality (QED lecture in New Zealand)szóval, azt mondja hogy ő (is) sokat számolt fotonokkal, és ugyan úgy kell velük számolni, mint a Maxwell hullámokkal.
Azután jön, hogy az eltérés az interpretáció. És ennél a pontnál le is lőhetjük a videót, mert az már filozófia, nem fizika.
Köszönjük.
-
str3am
csendes tag
youtube: how to make a cool water effect
Kiugrik egy csepp a pohárból. Nem lehetetlen, csak kicsi a valószínűsége.
De mint látjuk, nagy energián megnő a valószínűsége ezeknek a lehetetlen folyamatoknak, így néha előfordulhatnak. -
str3am
csendes tag
Az időről:
youtube: Michio Kaku:Time daytimeAzt azért megjegyzem, hogy a biológiai időlassulást egy fizikal fogalomról szóló soroztba belevinni nem túl szerencsés választás volt, de legalább a Hafele–Keating kisérletet is meg kellett volna említeni.
Mert a fizikai időlassulás mérhető, tehát valós. -
str3am
csendes tag
Nagyon fontos részlet a Bragg-megoldáshoz.
Ha ott van a rács, akkor a másik hullám elhajlása azonnali, mondhatni pillanatszerű. Teljesen mindegy, mekkora az amplitudó. Nincs energia gyüjtés, mint a régi rezonátoros /hibás/ elképzelésekben.
Ha a két brane összeér, akkor ott egy rácspont alakul ki.A másik hullám eltérülési szöge kizárólag a rácstávolságtól függ, ami most ugye a hullámhossz. /a QM-ben és a húrelméletben is az impulzust és a tömeget is 1/hullámhosszal szokás helyettesíteni./
-
str3am
csendes tag
http://www.sciencedaily.com/releases/2012/04/120423131902.htm
http://www.sciencedaily.com/releases/2012/04/120423131902.htm""Within a naïve classical word view, quantum mechanics can even mimic an influence of future actions on past events," says Anton Zeilinger."
Eddig nem nagyon merték a fizikusok felvállalni az fordított időirányt. Zeilingertől ez egy bátor kijelentés volt.
És aki tud számolni, az tudja hogy igaza van.
Lehet, hogy visszafele hullámok nélkül is magyarázható lesz az EPR kisérlet, de soha sem lehet tudni, hogy merre vezet az helyes ösvény.További érdekességek a sciencedaily.com ról
http://www.sciencedaily.com/releases/2011/02/110211114327.htmKoppenhága halála: /bár már rég halott elképzelés, sok helyen olvasni róla/
http://www.sciencedaily.com/releases/2012/11/121101141107.htm -
str3am
csendes tag
http://www.sciencedaily.com/releases/2008/08/080806140128.htm
A hullámok képesek tovább haladni, Koppenhága vesztett.
-
str3am
csendes tag
http://www.sciencedaily.com/releases/2012/12/121220143738.htm
http://www.sciencedaily.com/releases/2012/12/121220143738.htm"This creates a link between the photons and we can now demonstrate in our experiments that the photons' path through the material is not independent from the other photons,"
thx
-
str3am
csendes tag
P(fi)=1/(1 +(Ef/Ee)(1-cos(fi)))
A kettes megoldás egy furcsaságot tartalmaz. Ugyanis nemcsak a foton nem kell oda , hanem az elektromágneses sugárzás sem létezik önmagában. A jelenséget a két elektron-hullám modulációja hozza létre. Amikor elektromágneses sugárzást látunk, ott mindig egy időben előrehaladó és egy visszafele mozgó hullám interferál.
Ennek kiszámítása végtelenül egyszerű.
A foton energiája a két elektron-állapot energia-különbsége. Ef=E2-E1
Mivel az energia és a frekvencia csak h arányában tér el, ezért ff=f2-f1 is igaz. E=hfMárpedig ez (is) hullámfizika:
http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/sound/beat.html
http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/sound/beat.htmlLegyen a Compton elektron E1 energiájú. Ha egy foton ütközik neki, akkor ebben az elméletben valójában ez az E1 energia hullámokat kelt a múlt fele, és egy másik E2 előrehaladó elektronhullámmal interferál. A "foton" energiája ekkor Ef=E2-E1.
A fenti egyenlet megadja a szóródó foton energiáját.
Ef2=Ef/(1 +(Ef/Ee)(1-cos(fi)))
az egyszerűség kedvéért legyen Ee=E1=mcc a target elektron sebessége zéró.Az Ef2 foton energiát fel lehet másképpen is írni. Hiszen azt is két elektronhullám interferenciája./szuperpoziciója/ kelti.
Ef2 = E4 - E2
A múltból még mindig E2 energiájú elektronhullám jön, de visszafele már E4 megy. A foton frekije megváltozott.
E4 nem más, mint a foton maradék energiájának és az E1-nek az összege.
E4= E1 + (Ef - Ef2)Az egész számítás nélkül is ellenőrízhető:
E4= E1 + (Ef - Ef2)
Ef2= E1 + Ef - E4
Ef2= E1 + (E2-E1) - E4
Ef2= E1 + (E2-E1) - E4
mivel:
Ef2 = E4 - E2
E4 = Ef2- E2
ezért
Ef2= E1 + (E2-E1) - Ef2- E2
Ef2= Ef2A baj ezzel az, hogy az elektron látszólag minden ok nélkül váltott irányt.
Ennek így nincs értelme. Ezért nem hiszek az időbeli visszahatásban.Az ok-okozatban hiszek.És a hullámokban.
Szerintem a Bragg megoldás a helyes a három közül./itt hullámmegoldásokról beszélek, míg a modern elméletek valószínűségi elméletek, mivel ezek nem beszélnek a hatásmechanizmusról, ezért ezek számomra érdektelenek. /
-
str3am
csendes tag
c=3e8,
h=6.626e-34,
m=9.1e-31fi=53.0*M_PI/180.0
v=0.85*cb=1/sqrt(1-v*v/(c*c))
E1=m*c*c
E2=m*c*c*b
Ef=E2-E1Ef2=Ef/(1 +(Ef/E1)*(1-cos(fi)))
d=h/(m*c)
l0=c/(Ef/h)
l=l0 + d + 2*(d/2)*sin(fi-M_PI/2)
Ef3=h*c/ll=l0 + 2*d*sin(fi/2.0)*sin(fi/2)
Ef4=h*c/lfi és v értéke bármekkora lehet, v maximum c.
Ef2 == Ef3 == Ef4A fontos az Ef2, amit a Klein-Nishina formula ad, és az Ef3, amit a Bragg-formula ad, ahol a rácsállandó a Compton hullámhossz fele.
-
str3am
csendes tag
Azért még egyet belerugok.
E4= E1 + (Ef - Ef2)
l2=h/(E2/c)
l4=(l2*l)/(l2-l)
E4b=h*c/l4E4 a szórt elektron energiája, E4b szintén, de hullámokkal számolva. l2 az E2 energiájú elektron időbeli hullámhossza, /a négyesimpulzus idő-komponense/ az l4-et egy moduláció adja, hiszen már írtam,
Ef2 = E4 - E2, az Ef2 a scattered foton, aminek az előbb számoltam az l hullámhosszát.E4 == E4b
-
str3am
csendes tag
Tudom, látszólag két ellentmondó dolgot állítottam.
Tudom, hogy Kaku-nak igaza van, ugyanakkor nem hiszek az időbeli visszahatásban.Nos a kettő nem üti egymást.
Ugyanis az egy tény, hogy ha én köralakban a tó felületén hullámokat keltek, ami egyetlen pont fele fog haladni, matematikával leírva teljesen úgy néz ki, mint az időben visszafele haladó hullám leírása.Aki nem hiszi, számolja ki.
-
str3am
csendes tag
http://www.sciencedaily.com/releases/2012/05/120521102950.htm
http://www.sciencedaily.com/releases/2012/05/120521102950.htm -
str3am
csendes tag
http://www.sciencedaily.com/releases/2012/02/120228102009.htm
http://www.sciencedaily.com/releases/2012/02/120228102009.htm"
In Niels Bohr's atom model, electrons orbit around the nucleus in 'shells' -- the so-called stationary states. Light is emitted by a quantum leap between a high-lying shell and one nearer the nucleus. However, it is impossible to find the electron between the two shells, so it could be thought that the light emission process itself was instantaneous:
the electron is in the outer shell and immediately after sending out light, it is in the inner one.However, Associate Professor Ulrik I. Uggerhøj, PhD student Kristoffer K. Andersen, Aarhus University, and the other NA63 members actually found that it takes the electron a measurable amount of time to emit light.
"Ugye, mondtam hogy idő kell amíg az elektron átmegy a másik energiaszintre. Ezt a QM hullámfüggvénye jól mutatja. És még én nem értek hozzá, lol
Bohr álmától is búcsút vehetünk. -
str3am
csendes tag
Birom az olyan érveket, hogy egy hullám nem jöhet a jövőből, mert az nem létezik.
Nos, meglepetés, a múlt sem létezik. Akkor onnan sem jöhet hullám?Ez telejes hibás logikai irány. Ugyanis a hullám a térben közeledik. Nincs olyan, hogy a múltból jön, vagy a jövőból. Az idő fogalma a mozgásból ered.
Ha egy hullámfront egyetlen pont fele tart, az teljesen olyan, mint egy időben visszafele mozgó hullám. Nem megkülönböztethetőek egymástól.
Mivel az idődimenzió egy a valóságban nem létező, matematikai dimenzió, ezért nincs itt semmiféle paradoxon. Ezért mondja Kaku azt, hogy a legtőbb folyamat időben tükrözve is lefolyhat, csak nagyon kis valószínűséggel.Néhány ember mindig agresszívan reagál arra, amit írok. A gond az, hogy egy hamis kép ilyenkor alapjaiban megrendül az adott emberben.
Nos a hamis képet saját magad építetted, én arról nem tehetek.Fentebb idézve lett Einstein. Ő sem tudta, mi az a foton. Néhányan, egy két év alap kvantumfizika tanulás után tudják, hogy az egy részecske.
De jó nekik, hogy okosabbak Einsteinnél...
-
Megon
csendes tag
Nincs igazad: a fény ugyanannyira hullám, mint részecske.
A hullám a fény (és minden anyag) struktúrája (lásd: színképelemzés), a foton a fény funkciója (lásd: fényelektromos jelenség, fotokémiai jelenség, stb.) Igazolva a dialektika alaptörvényét, miszerint az anyag dialektikus attribútuma a struktúra és funkció. Lám, ez nem mindig olyan egyszerűen belátható, mint egy földön heverő kő esetében.Másrészt igazad van: a fény először hullám, amikor kilép az emissziós pontból, egészen a koherencia idő végéig (amíg nem sugározta ki a foton teljes energiáját). Ez a primer hullámtér. Például 1 nanosec koherencia idő esetén kb. 30 cm sugarú gömb. Amikor kimerül az emissziós pont, a primer hullámtér összeomlik és megjelenik a primer foton. A primer foton – mialatt fénysebességgel halad – szétsugározza a kapott energiát, majd összeomlik fotonná, és ez ismétlődik 100 millió vagy akárhány fényév távolság bejárása alatt. Hullámtere, (a példában) egy fénysebességgel haladó, max. 30 cm sugarú gömb.
Ugye nem gondolta senki komolyan, hogy egy távoli csillag által az Univerzumba emittált fényhullám pl.: 100 millió fényév távolságából omlik össze (nagyon rövid idő alatt) a csillagvizsgáló CCD képbontójában? http://prohardver.hu/dl/s/rl.gif
[ Szerkesztve ]
-
Infonium
csendes tag
Genetikai balesetek és cérnaszakadás ellenére is B.U.É.K.
-
csimbe
csendes tag
Üdvözlet mindenkinek!
Valaki megkérdezte, mi volt az ősrobbanás elött? A válaszom talán nektek is elfogadható.
Mi volt az ősrobbanás előtt?Minden lehetséges!
-
Megon
csendes tag
válasz Infonium #991 üzenetére
Bocsánat a poéngyilkosságot beismerem. Enyhítő körülmény, hogy nem bírtam cérnával.
Már van saját cérnám és saját partvis rudam. Az említett kísérleteket elvégeztem saját lábamon, saját biciklimmel és saját gépkocsimmal gyorsulva (a gyorsulás abszolút saját volt). Az elszíneződést még nem tapasztaltam. De ha megkapom az igényelt uniós támogatást, saját rakétáimmal elvégezve a kísérletet minden valószínűség szerint ez is bekövetkezik (legfeljebb belemártjuk valamibe). -
th0r
csendes tag
youtube:
Demystifying the Higgs Boson with Leonard Susskind55 perc.
Na és mi az a Higgs-bozon? Sűrűség ingadozás a Higgs-térben.
Olyan mint a hang.Nem én mondtam kisfiam, hanem az egyik legnagyobb fizikus.
Récsecskék felejtősek, hullámok nyerőek.Tanuljatok meg számolni,
LOL[ Szerkesztve ]
-
th0r
csendes tag
Hullámtere, (a példában) egy fénysebességgel haladó, max. 30 cm sugarú gömb.
Ekkor f....got.
Egy nagyátmérőjű távcső esetében ez akár több méteres
keresztirányú kiterjedést jelent, s egy távoli csillagról érkező kvantum esetében ez nyilván
még nagyobb lehet.www.varros.hu/Varro_Feny_Kettos_Termeszete.pdf
Arról nem is szólva, hogy van olyan eset, amikor egy bolygó mellett mindkét oldalt el kellene mennie annak a "gömbnek".
Lehetetlen.
A hullám, nos az el tud menni. -
th0r
csendes tag
válasz Infonium #991 üzenetére
Le lett írva a határmechanizmus.
Bragg-diffrakció. Az hogy te ezt nem bírod felfogni, az nem engem minősít, hanem téged.Amit leírtam az matematikailag teljesen ugyan az, mint egy feltekeredett dimenzió által keltett erő. Minél kisebbre tekeredik, annál nagyobb erőhatás keletkezik a benne mozgó tárgyon.
Tehát én fizikáról írtam.
Tóletek nem sok értelmes mondatot lehet olvasni FIZIKÁRÓL. Ezért kár volt annyit tanulnotok.
Vagy csak mocskolódást tanítanak az egyetemeken?