-
GAMEPOD.hu
Ezt a topik azért került létrehozásra, hogy a fórumon megforduló elektroműszerészek és tápokkal hivatásszerűen foglalkozó szakemberek megoszthassák értékes tapasztalatukat és szakmai, valamint magánvéleményüket az ebben a témában kevésbé járatos fórumtársaikkal.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Csaba_20_
őstag
Egy Coolink AP-400X típusú tápegység javítása után készítettem pár képet. Leírom a tapasztalataimat képekkel illusztrálva.
(Sajnos nincs se profi fényképezőgépem, se képszerkesztőm Paint-en kívül, így nagy és rossz minőségű képek lettek.)
Az első képen Bővebben: link a primer oldali pufferkondenzátorok láthatóak. Ami problémás lehet, hogy teljesen a hűtőbordának vannak szorítva. Általában a szekunder oldali hűtőborda jobban melegszik, mint ez, de akkor sem igazán szerencsés ez a megoldás. Ráadásul 820uF/200V-os kondenzátort ilyen fizikai paraméterekkel nehéz magyarországon beszerezni. Általában szélesebb és alacsonyabb kondenzátort lehet kapni, amit nem lehet emiatt beszerelni a tápba.
A második képen Bővebben: link látható, hogy a 230V-os hálózat(fázis,nulla) egy csatlakozó segítségével lehúzható, megkönnyítve a szerelést. Azonban a 115/230V-os kapcsoló vezetékei közvetlenül be vannak forrasztva. Az AP-400X-1T3 feliratú alkatrész a készenléti táp transzformátora, közvetlenül alatta látszik egy optocsatoló, ami azt jelenti, hogy visszacsatolt tápegységről van szó. Ez pozitív dolog.
A harmadik képen Bővebben: link a szekunder oldali hűtőborda látható, rajta a ventilátor hőszabályzójával. Legtöbb esetben a termisztort(zöld TTC104 feliratú alkatrész) legalább hozzászorítják a hűtőbordához, de itt csak a közelében, a levegőben lóg, így a környezeti hőmérséklet változására tud csak reagálni. Ez nem a legmegfelelőbb megoldás, túl lassan reagál.
A negyedik képen Bővebben: link a javítás utáni állapot látható. Az a fényes tetejű kondenzátor eredetileg teljesen a hűtőbordához volt szorítva, közvetlenül az egyik tranzisztor mellé. Távolabb hajtottam a bordától, hogy ne érje közvetlenül hő.
A tápegységben nincs PFC, de a gyártó ezt nem is állította. Azonban ekkora teljesítménynél már tudomásom szerint kötelező lenne.
A tápegység hibáját a szekunder oldali kondenzátorok kiszáradása okozta.
[Szerkesztve] -
Csaba_20_
őstag
A képek jelenleg amiatt nem jönnek be, mert a szolgáltató nem elérhető(srv.hu).
Még annyit szeretnék hozzáfűzni a korábbi hozzászólásomhoz, hogy több kondenzátort is az erősen melegedő alkatrészek közelébe volt helyezve. Ha nem ennyire közel lennének, akkor nem feltételezhetnénk szándékosságot, de így azért megkérdőjelezhető a véletlen.
Visszacsatolt tápegység
Visszacsatolás azt jelenti, hogy a vezérlés a kimeneti változást érzékelve történik és nem csak egy magárahagyott, szabadon futó oszcillátor végzi a kapcsolgatást. Utóbbi annak a meghibásodás típusnak az egyik forrása, amikor a kimeneti feszültségek megemelkednek és magukkal viszik a tápegységre kötött terheléseket, a teljesgépet. A készenléti tápegység, - ami szaknyelven off-line tápegység - felel a vezérlő IC(általában TL494) tápfeszültségéért is. Ha a készenléti tápban kiszárad az oszcillátor(RC tag) kondenzátora, megemelkedik a kapcsolási frekvencia, ez a transzformátor kimenetén a feszültség négyzetes középértékének a megemelkedésével jár. Amíg az +5Vsb általában stabilizálva van egy 7805-tel, addig a TL494 tápja nincs stabilizálva. Így az IC megemelkedő tápfeszültsége hibás működést okoz, végső esetben a tápegység tönkremenetelét az említett túlfeszültségekkel együtt. Ekkor a tápegységen belül azt lehet látni, hogy a vezérlő IC tápjának kondenzátorai, ami 50V-osra vannak méretezve, mind fel vannak robbanva. Az IC abszolút maximum tápfeszültsége 41V. Ha a kondenzátorok már felrobbantak, akkor az azt jelenti, hogy 50V-nál nagyobb feszültséget kapott az IC is. Ilyen esetben általában a vezérlő IC tápágában lévő alkatrészek igencsak túlmelegszenek. A égéshez pedig csak oxigén, anyag és megfelelő hőmérséklet kell, ha jól tudom.
[Szerkesztve] -
Csaba_20_
őstag
Véleményem az, hogy kevered a dolgokat. A Maxx nevű túlfeszültségvédő a tápegység kimenetére van, az AVG villámvédő pedig a 230V-os hálózatra. A korábban belinkelt cikkek olvasása erősen ajánlott!
Bővebben: link -
Csaba_20_
őstag
A kiszáradás természetes jelenség elektrolit kondenzátoroknál. Az elektrolit egy zselé szerű anyag, aminek az elektronikai jellemzői a száradás folyamán megváltoznak. A száradást a magas hőmérséklet elősegíti.
-
Csaba_20_
őstag
Ha ennyi kérdésed van a védelmekkel kapcsolatban, akkor nem lehet tiszta a Maxx és a villámvédelem közti különbség.
Egymás hatáskörét semmennyire nem fedik le. Az említett villámvédő valójában egy D osztályú villámvédőnek felel meg. Típustól függően, pár J-tól 1-2 kJoule-ig terjedő védelemről van szó. Ekkora energiájú feszültségtüskét képes kioltani olyan szintre, hogy a hálózati feszültségbe ne szóljon bele jelentősen. Ha nincs B és C osztályú villámvédelem beépítve a D osztályú elé, akkor a D osztályú védelem használata ellenjavalt. Egy villám fajlagos energiája megajoule-okban mérhető.
A Maxx túlfeszültségvédő a tápegység kimenetein megjelenő, túl magas feszültségek esetén lép életbe. Nem minden kimenetet véd, tipikusan csak a +5V-ot és a +12V-ot. Ha ezeken az ágakon megemelkedne a feszültség, akkor rövidre zárják azokat.
A védelmek a mögöttük lévő egységeket képesek megvédeni de csak bizonyos mértékig. Egy közvetlen villámcsapástól csak a korrektül kiépített villámvédelem képes megvédeni. -
Csaba_20_
őstag
A korrekt villámvédelem azt jelenti, hogy az épület rendelkezik a törvényben előírt villámhárítóval és különböző villámvédelmi zónák szerint van kialakítva a szükséges hálózati villámvédelem. A hálózatot ért közvetlen villámcsapások ellen B és C osztályú villámvédelem van kiépítve oda, ahova szükséges. Valamint az érzékenyebb készülékek számára D osztályú védelmek állnak rendelkezésre. Magyarországon a B osztályú villámvédelem kiépítéséhez legtöbb esetben a szolgáltató szükségeltetik, ugyanis az ő tulajdonában van az a villamos szakasz, ahova be kell azokat építeni. Szerintem az ilyen számítástechnikai boltokban is kapható túlfeszültségvédők legtöbbje parasztvakítás. A BME-n legalább egy féléven keresztül foglalkoznak a villámvédelem kérdésével, valószínüleg nem azt a pár darab túlfeszvédőt oktatják addig.
A Maxx beszerzése és beszerelése nem rossz ötlet. -
Csaba_20_
őstag
Az 5V-os feszültségnek 4.75V és 5.25V között kell maradnia. De a 12V esetében a tápegység maximális terhelésekor +-10% eltérés is megengedett. Véleményem szerint, ha az említett feszültségek kivül esnek a megengedett határokon, akkor az garanciális probléma. Viszont a mérést hitelesített mérőműszerrel kell elvégezni ahhoz, hogy ilyet ki lehessen állítani, vagyis valószínűleg valamelyik szervnek igazolnia kell állításod, hogy érvelhess ilyennel, ha nem akarják elfogadni.
-
Csaba_20_
őstag
El tudom képzelni, amint megjelennek majd a számítógépes boltokban kapható ''Táp bekapcsolók''. Végül már világítósak lesznek, meg miegyéb...
aaa111: Köszi az infókat, habár úgy vélem ez a topic inkább komolyabb szakmai tapasztalatok megosztása miatt jött létre, míg amit írtál az inkább vásárlási tapasztalatnak mondható el. Pl. a meghibásodás okát egyik esetben se írtad le.
Hja, a Q-Tec, nem nevezhető márkás tápnak! A Q-Technology már inkább.
[Szerkesztve] -
Csaba_20_
őstag
válasz biboistvan #106 üzenetére
Olvasd már el a #11-es hozzászólást légyszives!
-
Csaba_20_
őstag
stol írta:
Aztán pozitivum, hogy áttértek a külön SMPS IC alkalmazására az offline tápban, ez látható az 5.&6. képen.
Én nem találom a képen a külön SMPS IC-t, csak egy optocsatolót látok, ami visszacsatolásra utal. Hacsak a külön hűtőbordán lévő alkatrész nem egyben vezérlő is. Leolvasnád nekem a típusát? A mellette lévő elektrolit kondenzátornak találhattak volna jobb helyet is.
Ami még feltűnik, hogy a panel el van vágva, a galvanikus elszigetelés miatt. Azonban ezt általában nem az optocsatoló mellett szokták, ahogy itt látható. Hanem alatta, hogy a nyákon se legyen fizikai kapcsolat a két oldal között. Jelenlegi formájában nem tudom mi funkciója van annak a vágásnak.
A hűtőbordák - na jó nem leszek gonosz, de tudtam volna szép hasonlatot írni - nem elég nagy felületűek.
A kimeneti diódákkal kapcsolatban azért ne feledjük azt az egyszerű tényt, hogy a trafó kimenetén még magasabb a feszültség, mint a tápegység kimenetén. A kapcsoló üzemnek köszönhetően ott még kvázi négyszögjel van, a kimenetre az itteni négyszögjel közel rms értéke jut. De 20A-es diódával valóban sanszos a kimeneti 30A-t előállítani, két 3A-essel meg 13A-t még sanszosabb. Ráadásul szerintem ezen az alacsony pufferelés is inkább ront, mintsem segít.
[Szerkesztve] -
Csaba_20_
őstag
Kapacitásmérő kell hozzá. Általában szokott lenni a multimétereken is, de nem mindegyiken. Ráadásul a legtöbbön csak 20 uF-ig vagy 200 uF-ig képes mérni, a kimeneti kondenzátorok meg leginkább 1000 uF és afölött kezdődnek. Ha púpos a kondenzátor, akkor már mérni se kell, lehet egyből cserélni. De előfordulhat, hogy nem látványos a kiszáradás.
Hja, ha nem tudod mérni, akkor szokták mindegyiket cserélni.
[Szerkesztve] -
Csaba_20_
őstag
A tápegység ventilátorát általában a tápegység maga hajtja. Vezérlésről(vagy szabályzásról, most nem tudom hírtelenpontosan melyik a megfelelőbb szó) akkor beszélünk, ha hőmérésklethez, vagy teljesítményhez képest csökkenti/növeli a fordulatszámát. A vezérlést még nem láttam kivezetve a tápból és csak két ventilátoros tápnál tartom ésszerűnek. Igaz a tied az, de nem tudom, hogy ki van-e vezetve az egyik ventilátor. Ha nincs, akkor programmal semmiképp nem tudod állítani. Ha nagyon zajos, ajánlott halk ventilátorra cserélni, de ahhoz szét kell szedni a tápot és lehet, hogy forrasztani is kell.
Hja, a fordulatszám csökkentését nem javaslom manuálisan, mert beleszól a táp hűtésébe, követve ezzel az elektronikába is. Magasabb légszállítású ventilátorra érdemes cserélni, hogy alacsonyabb fordulat mellett is ugyanolyan hűtést érhessünk el.
[Szerkesztve] -
Csaba_20_
őstag
Pár napja egy számítógéphez hívtak szervizelni azzal az indokkal, hogy a gép nem indul. Eddig még néha el-el indult, de aztán teljesen megadta magát. Pár perc próbálkozás után, mikor már a Windows telepítő CD a második optikai meghajtóról indulva is hibát írt/véletlenszerűen újraindult, elkezdtem nézelődni a gépben. Közben a tulaj ecsetelte, hogy a nyáron nagy melegben a ház néha tűzforró volt, alig lehetett megfogni, de ment a gép. Leírom nagyjából a konfigurációt:
- Acorp ház (nem tudom melyik típus)
- Acorp alaplap (típus lényegtelen)
- Acorp táp LC-300
- AMD Athlon XP 2000+
- GeForce4 MX440 64MB
- 2 db 128 MB-os DDR SDRAM 333 MHz-es(Samsung és N/A márjákú)
- SB Live!
- 2 db hálókártya
- 2 db optikai egység(DVD olvasó, CD író)
- 2 db HDD
- 1 db FDD
A házon belül kábelkatasztrófa fogadott. A videokártya ventilátora beállt, processzor ventilátor és a tápventilátor pörgött, tehát összesen 2 db ventilátor üzemelt. Hatásfokukat jelentősen csökkentette a kábeldzsungel. A gépen belül fűtöttek: a processzor, a videokártya, a két winchester, a két optikai egység, a memóriák, a tápegység, és az alaplapi DC/DC konverterek, egyebek. Képzeljétek el, mindezt a nyári 40 fokos melegben! Azt hiszem mondanom se kell, hogy az illető megfőzte a gépét!
Pár kép az alaplapi kondenzátorokról:
Bővebben: link
Bővebben: link
A tápegység belsejét se kímélte a hőmérséklet, pedig kialakításilag nem igazán melegíti a táp a kimeneti kondikat.
Bővebben: link
Bővebben: link
Bővebben: link
Véleményem szerint, bár ezt mérésekkel nem tudom alátámasztani, a tápegység nehezen tud egy 300W-os tápnak megfelelő teljesítményt leadni. De az biztos, hogy meglepett a táp kialakítása. Többekközt az, hogy egy hűtőbordán kaptak helyett a primer és a szekunder oldal tranzisztorai.
A hőmérséklet áldozata lett:
- Tápegység
- Alaplap
- A nem Samsung márkájú memória
- Videokártya ventilátora
- Az egyik winchester
Amik megsínylették a dolgot, de még valamilyen szinten működőképesek:
- Optikai meghajtók, rendkívül lelassult a beolvasás róluk, hibákat dobálnak néha.
- A többi alkatrésznek se hiszem, hogy jótt tett a rendkívül magas üzemi hőmérséklet
Egyedül az alaplapot találtam érdemesnek arra, hogy megmentsem. A processzor DC/DC konvererének kimeneti kondenzátorait cseréltem, valamint mivel még ezek után is hibákat dobált memtest86 alatt a memória, annak tápjának kondenzátorait is kicseréltem. A többi alkatrészt rajta üzemképesnek találtam, az alaplap működik. A tápegység elektronikai hulladékként végzi majd.
Tanulság?
A számítógépnek elengedhetetlen a megfelelően kialakított hűtési rendszer, főleg a nyári nagy melegben!!! -
Csaba_20_
őstag
A tápegységet nem akarom megmenteni, használt alkatrészként lehetne használni, de az meg ellenkezik az elveimmel. Javítandó tápba sose használt alkatrészt rakok, akkor meg minek? Szerviztápnak csak általam stabilnak tartott tápegységet használnék, erről ezt nehezen hiszem el. Bár a felépítés némileg furcsa, okozhat emiatt meglepetést. Mindenképp tesztelni kéne terheléssel. Ha nagyon kell, a tied lehet, de nem tudom mire tudnád használni.
Amúgy én nem ebből élek, van rendes munkahelyem. Az ilyen javításokat általában hobbiból vállalom el, vagy ismerősöknek segítek vele, ha megkérnek. Nem sok időm van ilyenekkel foglalkozni.
[Szerkesztve] -
Csaba_20_
őstag
A csatlakozók egy ilyen használt tápegységen már biztosan oxidálódtak és deformálódtak valamennyire. Szintén nem ajánlom felhasználásukat. Ellenben lehet venni nem számítástechnikai, hanem elektronikai alkatrészboltokban újakat. (Lomex, RET, Conrad, HQ-Video stb.) Kábeleket úgyszintén.
Mivel a számítógéptáp veszélyes hulladéknak minősül nem szívesen adom az általad említett célokra oda.
A mérőműszered digitális, vagy analóg? -
Csaba_20_
őstag
Akkor megpróbálok elejébe menni annak, hogy az ilyen jellegű kérdésekkel teleszemeteljétek a topicot.
Tisztázzuk:
A SZOFTVERES FESZÜLTSÉG MÉRÉS, NEM MÉRÉS !!! Beleértve: BIOS, HW-Monitor, Everest Home stb. programokat is.
Alapjában hibás elgondolás, hogy a mérendő feszültségről tápláljuk a mérőműszert!
A valós értéket hitelesített mérőműszerrel lehetne megmérni, de az is adna bizonyos pontatlanságot. Arról van szó, hogy a hőmérsékletet/feszültséget egy érzékelővel(sensor) mérik, majd egy elektronika(A/D átalakító) digitális információvá alakítja és ezt egy szoftver kiértékeli. A BIOS is egy szoftver, a többi monitorozó program is az. A különböző értéket belátható, hogy a kiértékelés különbözősége adja. Hogy végül a mért adat mekkora hőmérsékletnek/feszültségnek felel meg, szintén a kiértékeléskor derül ki.
(Feszültségnél túlzás sensornak említeni a mérést végző elektronikát, de nem szeretnék a mérés részleteibe menni, mert jelen esetben nem is fontos.)
A tápegység kimenetein található feszültségnek van egyen és válatkozó összetevője is. A digitális multiméterek a feszültségek négyzetes középértékét(rms) mérik. A váltakozó feszültséget általában képtelenek mérni, mert nagyfrekvenciás jel. Természetesen lehet kapni professzionális multimétereket is, azonban áruk igen húzós, több tíz- esetenként százezer forint is lehet egy darab. A váltakozó összetevő mérését leginkább oszcilloszkópon lehet elvégezni. Azonban az átlag felhasználó csak egy olcsóbb (<10e Ft) multiméterrel szokott rendelkezni.
Általában elmondható, hogy ha a digitális multiméterrel mért feszültség a szabványban megengedett értéken belül van, akkor nincs okunk aggódni. A szabványban előírt feszültséghatárokról bővebben itt olvashattok: Bővebben: link
Azonban tisztában kell lennünk azzal, amit az előbb leírtam, hogy a feszültségek gyors ingadozását nem tudjuk érzékelni vele. -
Csaba_20_
őstag
Valószínüleg tévedtem, amikor azt hittem, hogy a segítségkérő emberkék képesek legalább annyi tiszteletet mutatni a segítségnyújtók felé, hogy elolvassák a korábbi hozzászólásokat. Valószínüleg akkor is tévedtem, amikor azt hittem, hogy ez a topic arról fog szólni, hogy a tapasztaltabbak szakmai érveket felsorakoztatva, de legalább azt megpróbálva, másoknak építő jellegű tapasztalatokat adnak át.
Ebben a formában nem látom értelmét annak, hogy a későbbiekben hozzászóljak ehhez a topichoz. Ez van. -
Csaba_20_
őstag
Ha egy termék a vásárlástól számított 3 napon belül meghibásodik és a fogyasztó a forgalmazó felé jelzi, akkor a fogyasztó minden indoklás nélkül elállhat a szerződéstől.
Biga: A kérdésedre azért nem válaszoltam, mert nem volt még alkalmam méréseket végezni ilyen esetben. A problémát nekem is többen jelezték, de magyarázatot igazából nem tudtam rá találni. Stollal is lefutottuk már ezt a kört párszor, még az APC egyik levelét is elemezgettem, de választ nem kaptam belőle a pontos okra.
Az offline UPS-ek esetében a tápegység közvetlenül a 230V-os hálózatra van kötve egészen addig, amíg az UPS úgy érzékeli, hogy azzal minden rendben van. Csak a hálózati feszültség kiesésekor kapcsol át akkumulátoros üzemre és ezáltal jelenik meg a kimeneten nem szinuszos feszültség. Egy korábbi esetben, amikor az APC levél is érkezett a témában, a hiba már offline állapotban is fenn állt. Ami számomra megmagyarázhatatlanná tette az esetet, az APC pedig akkumulátoros üzemközben előforduló esetre hivatkozott válaszlevelében, így igazából nem adva választ a kérdésre szerintem. -
Csaba_20_
őstag
A kondenzátorok felpúposodását a magas hőmérséklet és terheltségi állapot együttesen idézi elő. A régebbi tápok a régebbi gépek által nem voltak úgy leterhelve, mint a mai tápok a mai gépek által.
-
Csaba_20_
őstag
Végre van internetem...a UPC csókolja meg a sejhajom, hogy 5 napot kellett rá várni, mire hajlandók voltak erősítőt cserélni.
A vezérlő IC (TDA16888) egyszerre PWM és PFC vezérlő is. A ''kék izé'' is egy kondenzátor méghozzá 1uF/400V-os kondenzátor. A Graetz-hidas egyenirányító kimenetére van kötve, lényegében még az EMI szűrő részének tekinthető, de ugyanakkor egyben a PFC része is. A ''LEI335001'' feliratú transzformátor egyben a PFC tekercse és a vezérlő áramkör tápjának transzformátora. A ''VRL35W006'' feliratú transzformátor a főtranszformátor, ami a PFC által szolgáltatot nagyfeszültséget (380V) konvertálja le megfelelő feszültségre. Számomra igen érdekes vezérléssel, ún. kéttranzisztoros forward(követő) topológiával működik. Pontosan ezek miatt is van csak egy nagyobb kondenzátor és nem kettő. Mivel elvileg a PFC-hez is tartozik 2 tranzisztor és a PWM-hez is, ezért összesen 4 tranzisztornak kéne lennie a primer oldalon. Esetlegesen elegendő 3 is, mert a PFC-hez csak a jobb hűtés miatt ajánl az Infineon 2 tranzisztort. A ''VEE19FRC3'' feliratú transzformátor a készenléti táp transzformátora. Nem találtam vezérlő áramkört, azt pedig nem tudtam megítélni a képek alapján, hogy van-e visszacsatolása. Azonban mivel a vezérlő IC nem tőle kapja a tápfeszültséget, esetleges megszaladása esetén nem nő meg az összes kimeneti feszültség ''CSAK'' a +5V_sb. Persze mindez akkor, ha szabadonfútó készenléti tápról van szó.
Valóban aktív PFC-s tápról van szó, egy nem szokványos kapcsolással és vezérlő IC-vel. -
Csaba_20_
őstag
Egy méghasznosabb, itt mégtöbb IC adatlapja megtalálható:
Bővebben: link -
Csaba_20_
őstag
Itt van az ősz, itt van újra. Képek még mindig sehol
Se a konfigurációt, se a tápegységet, se a mérési összeállítást, se a mérőműszerek pontos típusát, se azt, hogy a mérőműszerek hitelesítve vannak-e nem ismerem. Szerinted mennyire akarok bármit is mondani a méréseddel kapcsolatban? -
Csaba_20_
őstag
Már ajánlottam konkrét boltot, nem is egyet. A Sini on-line katalógusában biztos van 680uF-os/200V-os kondenzátor. Tessék már egy picit kreatívnak lenni, akár telefonálgatni is. Egyébként pedig a kérdésed nem tartozik a témához, mert itt nem kezdő elektronikusokat képzünk tovább, hanem szakmai tapasztalatainkat írjuk le a tápegységekről.
-
Csaba_20_
őstag
Bővebben: link
Válogass. Lehet vidékre is szállíttatni velük... -
Csaba_20_
őstag
Elnézést a linkért, nem saját névre regisztrált linkként adtam meg, én is vendégként léptem be. Azonban valószínüleg ez is kevés, technikai részletekbe nem akarok most belemenni...
De jó, magasabb feszültséget bír(200V helyett 250V), és bár igaz, hogy magasabb, de nem szélesebb, mint a 680/200V-os kondi. Gondolom inkább az átmérője miatt nem fért be az 1000uF-os. Az szokott lenni a probléma ugyanis. -
Csaba_20_
őstag
Az említett hibajelenségek nem tartoznak a normális üzemi jelenségek körébe. Ha garanciális, akkor tessék visszavinni a garanciába, nem pedig bűvészkedni! Egyébként a 21-ik században élünk. Létezik telefon, e-mail, fax...Kérdezz rá a szervizben, hogy mit javasolnak, ha nem vagy biztos a dolgodban. De akár még a sakri fűszerest is megkérdezheted, hogy ő mit gondol a dologról, meg a pénztáros csajt is a boltban mielőtt azokhoz fordulnál akikhez az alapvető logika szabályai szerint kellene: szervizesekhez!
Azt végképp nem értem, hogy miképp gondoltad a ''szétszedés nélkül kimérni'' dolgot. Szerinted viccből viszik az emberek szervizbe a rossz termékeket? Az a sok hülye szervizes miért nem tud ránézéssel javítani...én nem értem... -
Csaba_20_
őstag
Szerintem vegyél még vagy 50 biztosítékot legalább és próbáld ki, hátha majd sokadszorra bekapcsol. A nagy számok törvényére alapoztál eddig is, ezek után is bízz nyugodtan benne.
Én hülye, mi a fenének tanultam annyit az elektronikáról...
Csak tudnám, hogy minek akar belenyúlni valaki olyanba, amihez nem ért...
Hogy milyen tápot vegyél, olvasd el az 1#-es hozzászólásban leírt linkeket! Egyébként pedig neked olyat érdemes venned, amit nem lehet szétszerelni!
[Szerkesztve] -
Csaba_20_
őstag
Szerintem ez a jelenség bár hasonlít a kontakt hibára, nem az. Hanem valószínüleg a ventilátor döglődik. Próbáld megpörgetni, nem szabad nagy ellenállásba ütköznöd. Illetve mérd meg üzem közben a feszültségét, amikor nem pörög. Ha megvan a feszültsége, akkor biztosan a ventilátor a hibás. Vagy megolajozod, akkor még egy fél évig el-el üzemelget. Vagy kidobod és veszel helyette másikat.
-
Csaba_20_
őstag
Szerinted brutál bordák, szerintem nem. A felületük nem nagy, de egy a kicsit meg van növelve azzal, hogy nem egyenesen felfelé állnak, hanem szét vannak hajtogatva. Ezzel egyébként a hőleadást is elősegítik.
A vezérlő IC-ről többet tudhatsz meg a Google segítségével. Szintén PFC+PWM vezérlő, de az IC tápfeszültségét nem tudom honnan állítják elő, mert mint te is írtad nem transzformátor, hanem terkercs van a nyákon. Ahhoz, hogy megállapítsam kézbe kéne fognom a panelt.
Az említett információ a biztosítékhoz tartozik(F1, esetünkben nem Forma1). Megadják, hogy mekkora teljesítményű táphoz milyen biztosíték kell, hány amperes.