Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Donki Hóte #106 üzenetére

    (#106) Donki Hóte: "első autónak általános használatra vagy 10 évig biztosan nem éri meg belsőégésű motorral nem szerelt ..... Mi rendszeresen járunk autóval tengerpartra nyaralni vagyis sok km-t teszünk meg egyfolytában, sok csomaggal, viszonylag gyorsan. Ebből a három követelményből egyet biztosan fel kellene adni egy villanyautó használata esetén "

    Van a problémádnak egy már ma is alkalmazható megoldása.
    Városi autónak jó az elektromos, ha tudod tölteni. (Sajnos én nem tudom. A ház előtt megállni tilos van, ezért városi benzines autót használok.)
    Tengerpartra menni lakóautóval sokkal kellemesebb.
    Most egy Ford Transit L2H2 van tervben, lakóautónak átalakítva. Nem lesz gond a csomagokkal és az sem, ha útközben egy órát pihenni akarunk. Hotel parkolókba vélhetően nem fogok beférni, de ennyi baj még elviselhető.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Donki Hóte #171 üzenetére

    "Grétával az a baj, hogy a maga kis abszolút jóléti társadalomban szocializálódott gondolkodásmódjával "próbál" tenni valamit."

    Hisztérika!
    Nézd meg egy olyan videóját ahol szónokol, lehetőleg hang nélkül. Érteni fogod miről beszélek.
    Ez bekorlátozza a lehetőségeit. A COVID hatékonyabb lett a környezetvédelemben és elvette a figyelmet Grétáról.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz bkercso #229 üzenetére

    "Ha csak 2-3km-ekre használod a villanyautót, az színtiszta környezetszennyezés, mert ugye a teljes életciklusa alatt produkált szennyezés 40%-a az akkugyártáskor történik.
    Jobban jártál volna, ha néha akkut cserélsz a benzinesben."

    És folyamatosan benzinből nyert energiával tölti az akkumulátort!
    Nagyon környezetkímélő megoldás. Ráadásul a motor fel sem tud melegedni. A fogyasztás nagy és szennyezéskibocsájtást csökkentő megoldások hatástalanok. Ma már a lambda-szondát előfűtik, hogy minél hamarabb működjön a rendszer. De ilyen rövid távon ez sem segít.
    Ráadásul az újabb autók még képesek indulni majdnem üres akkumulátorral is. Fel sem fog tűnni, hogy ez lesz az utolsó indulás töltés nélkül. Amikor betolják, ha lehet, nagy gáz fog következni, had hajoljanak a cellák az akkumulátorban. Néhány éve az új benzin motoros autókban is megjelent a részecskeszűrő. Nagy barátja lesz a pénztárcának a napi kétszer - két kilométer oda és vissza autókázás

    Mindenki jobban jár az elektromos autóval.

    (#236) bkercso: "...ők viszont Fukusima után leállították az atomerőműveiket. A szénerőművek miatt náluk - ha jól emlékszem - pont nem környezetkímélő az elektromos autózás, csak lokális szinten: nem a városban szennyez."

    Az atomerőművek nagy része nincsen leállítva. A szénerőművek leállítása szorosabb határidőn belül fog megtörténni.

    (#179) qnadam:
    ...automata váltós autóm gond nélkül kezeli ezt a problémát (kövér gázra hirtelen visszavált néhány fokozatot), akkor azért remélem, hogy a mostaniaknak is megy ...

    Többször leírta, hogyan előz.

    Már ott elbukik az automata, hogy nem lehet kinyomni a kuplungját az előzendő jármű megközelítésekor. A Volvo hatos váltója, nem fog magától ötből - másodikba leváltani, hogy szép legyen a kipufogó hangja előzéskor.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz bkercso #317 üzenetére

    Értem, amit írsz, de ettől továbbra is igaz, hogy az első három kilométeren belül az elektromos jármű kevésbé szennyezi a környezetét, mint a belső égésű. Helyben mindenképpen kevesebb szennyeződést tol a levegőbe.

    Van egy három éves Ford Transit Connect dízel (adblue) autónk. Tavaly szeptemberig naponta egy kört ment, nagyjából kétszer 25km. Azóta átszervezés miatt naponta kétszer 9-11 kilométert fut városban, a torlódások mértékétől függően választott útvonallal.
    Nyáron nincs gond. Télen a forgalomtól és a hőmérséklettől függően 2-3 hét alatt telik meg a dpf.
    Amikor szól az autó, hogy autópályára kellene menni regenerálni, előveszem a táblagépet, obd2 bt kapcsolat és kb félóra motorjáratás kétezres fordulaton a regenerálás befejezéséig. Horrorisztikus mennyiségű szén-dioxid kibocsájtás mellett.
    Télen többször fordult elő, hogy a 11 km nem volt elegendő a motor, regenerációhoz előírt hőmérsékletének eléréséhez.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz stickermajom #396 üzenetére

    "Azért az Elmű elég szépen keres azon, hogy nappal az én befektetésemből termelt áramot gyakorlatilag veszteségek nélkül, teli áron adja el a szomszédoknak, infrastruktúra fejlesztés nélkül."

    Ez így nem igaz.
    A megterhelt és hálózatba táplált energiát nem képes tárolni a hálózat.
    A te megtermelt energiádat más erőmű teljesítmény csökkentésével nem lehet kompenzálni.
    A többletet eladja kedvezményes áron. ("éjszakai áram")
    Ha jön egy nagyobb felhőzet, akkor a napelemes termelés közel nullára csökken. Indítani kell a csúcserőművet.
    Csúcsfogyasztásban kapod vissza a betáplált energiát.

    Ha este tolnád be a hálózatba az energiádat, azt szívesebben vennék a szolgáltatók, csak napnyugtakor már nem termel a napelem. A szélerőművek sem, az északi-tengeren kívül. Mert ott a legegyenletesebb a szél napszakonkénti eloszlása.

    Mindenki másnak.
    A dízelek esetében az első nitrogén oxidokat csökkentő megoldás az EGR szelep használata volt.
    A kipufogógáz egy részét visszatolása, a motorba,
    A modernebb dízel és egyesbenzines járművek esetében újabb megoldást alkalmaznak. Szelektív katalitikus redukciót (SCR) aminek során az adblue segítségével, majdnem 100%-ban vízgőzzé és ártalmatlan nitrogénné formálja a kipufogógáz ártalmas nitrogén-oxidjait a katalizátor.
    Ez folyamatos a motor üzemideje alatt. Kezdetben nem volt egyenletes a hatásfok, de mára már nagyjából megtanultuk hogyan kell ezt megvalósítani.
    A dízel részecskeszűrő mechanikus voltánál fogva is folyamatosan szűr.
    A régebbi DPF megoldásokban folyadékot kevernek a gázolajhoz, ami keletkezett korom gyulladási hőmérsékletet csökkenti. Hosszabb távon, leginkább autópályán a szűrő önmagától is elérte a gyulladáshoz szükséges hőmérsékletet és tisztúlt a szűrő. Ha ez nem volt lehetséges, akkor megfelelő hőmérsékletek esetén a motor önállóan kezdte a tisztítási folyamatot. Ekkor üzemanyag és oxigéntöbblet jut a szűrőbe.
    5-600 fokon ég a korom a ciklus végéig. Ha egy ciklus nem elegendő, akkor még egyet csinál a a jármű számítógépe. A modernebb felállásban nincs adaptív folyadék. A szűrő porcelán felületét fémgőzzel vonják be. Ez segíti elő az öntisztulást.
    A szűrő tisztásának gyakoriságát sok minden befolyásolja. Külső hőmérséklet, üzemanyag minőség, a motor állapota, a vezetési stílus és az forgalmának nagysága.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz Donki Hóte #495 üzenetére

    "Ez (nagyjából) azt jelenti, hogy városi szaladgáláshoz méretezett villanyautóval országútra, autópályára tévedve (a sebesség növekedésével négyzetes arányban növekvő légellenállásra tekintettel) egyre romlik a motor hatásfoka."

    Az nyomaték görbe és nem motor hatásfok görbe. A nyomaték és a jármű sebessége az alapja a koordináta rendszernek. Nincs szó a felvett és leadott motor teljesítményről.
    A légellenállás nem a motor hatásfokát rontja, csak többlet terhelést okoz a motornak. Ez nyilván okozhat hatásfok romlást, de nincs egyenes arányosság a két dolog között.

    "Tehát országúton, autópályán egyre nagyobb áramfelvétellel jár a haladás, plusz a hajtás hatásfoka is romlik, tehát itt sokkal jobban merül az akkumulátor, mint városban."

    A hajtás hatásfokát már áttárgyaltuk.
    Az idézett mondat második része sem egyértelműen igaz.
    A városi közlekedés folyamatos mozgási energia emeléssel és elemésztéssel jár.
    Az autópálya sokkal kevesebb számú és mértékű sebesség változtatásról szól. Könnyen fordulhat, hogy pályán gyorsabban és tovább lehet autózni egy töltéssel, mint városban.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz bkercso #502 üzenetére

    "A nyomaték és a jármű sebessége az alapja a koordináta rendszernek. Nincs szó a felvett és leadott motor teljesítményről.
    Ha a szorzatukat még megszorzod a kerék sugarával, meg is van a teljesítmény."

    Valóban nem lehet kettő mondattal elintézni.
    A nyomaték görbe kettő helyen érinti a nullát. Az origóban, ahol még rendben is van, bár az induláshoz szükséges a nyomaték, nélküle el sem indulna a jármű.
    A végsebességnél elméletileg ahol a szintén nulla a nyomaték a diagram szerint. Ez megint necces számítási alap a teljesítmény meghatározásához.
    A nagyobb tévedések érdemes helyre tenni. Senki ne higgye, hogy azon az ábrán teljesítmény adatok vannak.
    A nyomaték esetében is a rendelkezésre álló nyomaték tartaléknak tekinthető a nem szakszerű, ám értelmezhető meghatározásnak. Így válik érthetővé a végsebességnél fellépő nulla nyomaték tartalék, hiszen a nyomaték még forgatja a hajtó kerekeket. A további gyorsuláshoz már nincs tartalék nyomaték.
    Ez nem érvényes azon esetekre, ahol szabályzott a végsebesség. Nagyjából az összes újabb járműre ilyen.

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

  • Hieronymus

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz bkercso #509 üzenetére

    "....az ábrán az aktuális nyomaték lehet."

    Ha az elméleti végsebesség 180, akkor 179 km/óra sebesség mellett nem lehet közel nulla a nyomaték. A légellenállás leküzdése emészti el a forgatónyomatékot, De ettől a nyomatéknak termelődnie kell.

    De nyitott vagyok a tudományosan alátámasztott magyarázatra, ami megmagyarázza hogyan lehet a motor megtermelt nyomatéka nulla a végsebességnél. (Tekintsünk el a mesterséges sebesség bekorlátozásától.)

    Nyilván az ábra, a jármű nyomaték ábrája. A jármű motor nyomatéktermelésének mértéke a motor karakterisztikájától függ és nem a jármű sebességétől.
    A nyomaték váltó igazíthatja a motor forgási sebességét a kerekek forgási sebességének megfelelő Newton - méter arányhoz.
    Jobb lenne ezt a képet alapnak tekinteni. Sokkal egyértelműbb mint a korábbi.
    Szépen látszik, az elektromotor nyomatéka közel egyenletes a teljes motor fordulatszám tartományban


    [link]

    Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

Új hozzászólás Aktív témák