Új hozzászólás Aktív témák

  • Chabee

    tag

    No, akkor a korábbi kíváncsi kérésnek eleget téve, és az újabb remek történet szélárnyékába beállva egy újabb katonaság alatt elkövetett/elszenvedett piálós történet.

    A bevonulásom egy alföldi megyeszékhely repülős laktanyájába sikeredett. Itt kaptuk meg az alaki kiképzést majd utána a szakmai oktatások következtek. Az eskütétel után nem sokkal lehetőségünk nyílott az első kimarcsira is. Kimarcsi: azaz kimaradás, ez a laktanyából engedélyezett eltávozás azon formája, amikor pár órára kiengedik a nép egyszerű sorkatonáját a laktanyából. Na eljött az ideje, hogy mi, a frissen esküt tett kopaszok megnézzük a várost, ahová a sors vetett minket. A város nem volt egy bonyolult hely, de vendéglátóipari egységekkel jól el volt látva. Mi is rögtön kikötöttünk az egyikben. Természetesen rögtönk kértünk egy kör citromos teát, ásványvízzel. Bár ha jobban belegondolok mintha inkább barna üvegek voltak amiket kihoztak valami Amstel felirattal. Talán inkább kötelességnek éreztük, mint sem lehetőségnek, hogy szomjasok legyünk, úgyhogy annyira ízlett a barna üveges tea/ásványvíz, hogy még három kört rendeltünk. Olyan sok időnk viszont nem volt hosszasan iszogatni, mert délután hatra vissza kellett érnünk a kimarcsiról. Összefoglalva: jóval az ebéd után sikerült négy üveg sört gyorsan elfogyasztani. Én, aki már két sörtől is egy irányba röhögök, nem igazán mértem fel, mit is jelent éhgyomorra négy sör. Miután sikerült feltűnésmentesen visszaszivárogni a laktanyába és a körletbe, éreztem, hogy nekem most sürgősen le kell feküdnöm pihenni. Hamar elnyomott a gyógyító és józanító álom, amikor is az alegység ügyeletes ellentmondást nem tűrő ordítására ébredtem: Tisztálkodás, takarííítááás! Próbáltam én úgy belelapulni az emeletes ágyba, hogy ne látszódjak, de nem sikerült. Megpróbáltam a kisebbik rosszat választani, felkeltem. Már amikor felültem az ágyban éreztem, hogy a szoba valami gonosz szövetséget kötött az alessel, mert durva módon elkezdett ugrálni, rángatózni. Hajaj éreztem, hogy ebből baj lesz. Valahogy leszédelegtem az ágyból és megpróbáltam a szorgosan tisztálkodó katona látszatát kelteni, de nem ment. Nem csak a szoba, de a folyosó és a fürdő is vadul táncolt, rángatózott. Amikor a mosdónál próbáltam hidegvizes terápiát alkalmazni, jelzést kaptam, hogy interurbán keresnek a fajansz telefonfülkében. Sürgős hívásnak mutatkozott, ezért igyekeztem egy szabad fülkét keresni. Pont sikerült időben a fajansz kagylóhoz érnem, így megúsztam egy kiadós felmosás. Minden mondanivalómat hangosan és szépen artikulálva elmondhattam, úgyhogy egy szó sem csúszott félre. A monológ befejezése után egyetlen öblítéssel tünetmentesen lezárhattam a beszélgetést. Ez után egy alig érthető változást tapasztaltam. Mint aki mázsás terhet dob le magáról, megkönnyebbülve, mosolyogva jöttem ki a mosdóból, az engem körülvevő tér forgása, rángatózása elmúlt, mintha mi sem történt volna. Tudtam rendesen beszélni, egyenes vonalban járni. Szabályosan újjá születtem. Azóta már tudom, hogy ez volt életem egyetlen boldog emlékű hányása…

    Igazat mondani könnyű, csak elhitetni nehéz!

Új hozzászólás Aktív témák