Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Zirowe #1 üzenetére

    A frekvenciatartományok kiosztása feletti jog mindenhol nemzeti érdek, ezt az ENSZ sem írhatja felül, egyszerűen azért, mert a nagyhatalmakon túl még a középhatalmak és kishatalmak sem szeretnék, ha más mondaná meg, hogy márpedig XYZ frekvenciát ez és ez használhatja, azt a másik és így tovább. Beleszólást és vétót akar mindenki.

    Ezt egy nemzetközi egyezmény és szerv próbálja koordinálni, ez a Nemzetközi Telekommunikációs Egyesület (ITU). Az ITU régiókra bontotta a szerveket, és korábban meghatározott egyes sávtartományokat arra, hogy oké, itt és itt lehet a műholdas kommunikációt használni. A függetlenséget hétköznapi szinten a régiók és országok megtartották - lásd 4G LTE frekik, ahol az ázsiai, európai és amerikai telefonok más-más frekvenciatartományokat használó modemeket kaptak (ugye a B20 sáv megléte vagy nem léte esete a kínai telefonoknál...).

    Ez a műholdaknál némileg egyszerűbb, mert azért ritkán fordult elő, hogy azonos időszakban az ég azonos pontján jártak. Szóval X műhold szolgáltató bejelentette, hogy ő az adott frekin szeretne kommunikálni a műholdjával. Megnézték, hogy ütközik-e valamivel, ha nem, akkor hivatalos lett az engedélye, ha nem, akkor lehetőség volt még mindig arra, hogy egy-egy régió felett megkapja az engedélyt (és mondjuk csak ott kommunikált a műholddal). A GEO műholdak pedig a Föld egy adott pontja felett maradnak, így az esetük még egyszerűbb, mert tudni lehet, hogy oké, ők abból az irányba lesznek mindig.

    Az Iridium műholdak voltak az elsők, ahol ez elkezdett probléma lenni, de mivel egy viszonylag szűk sávot használtak, ez sem volt megugorhatattlan.

    A műholdas internetszolgáltatás egészen új helyzetet teremt, főleg, hogy sok sávtartományt az 5G-vel párhuzamosan pályáznak. A frekvenciatartományok menedzselése az elmúlt kb. 10-15 évben egyre durván kihívás, de nincs rá jó globális válasz, igyekeznek az országok együttműködni, de ez is egy olyan eset, amikor a piac gyorsabb választ vár, mint amit a hatóságok adni tudnak, ilyenkor jönnek az utólagos szabályok...

    Önmagában az, hogy több tízezer műhold kering mondjuk 400 és 1200 km között, még nem akkora nagy probléma, ha pontosan ismerik a pályájukat, és adott esetben a műholdak képesek kis mértékű módosításra, hogy elkerüljék az összeütközést. Ezért is kell ebben az esetben átfedés a műholdak között. A pálya pár km-es módosítása hétköznapi esetnek kell minősüljün. A probléma az, hogy űrszemét, vagyis nem irányítható testekből lehetőleg ne legyen túl sok. Illetve ha van, akkor is pontosan ismerni kell a pályáját.

    A cikkbe nem került be a SMOG-P műhold például, ami a második (és az ATL-el a harmadik) Magyar műhold. De például az Egyesült Államokban ezt nem lehetett volna elindítani, mert 5x5x5 cm-es, vagyis minden irányban pont fele az 1U szabvány cubesatoknak, mint ami például az első Magyar műhold, a MASAT-1 volt. A készítők nagyon büszkék arra, hogy ilyen kis méretbe is mi mindent zsúfoltak bele, de közben az űrbéli testeket követő ügynökségek össze-vissza szenvendek, hogy pénzt kerítsenek a még jobb és érzékenyebb radarok kiépítésére, mert eddig nagyjából 10 cm volt az a határ, amit 1000 km-en belül stabilan mindig észleltek. A még kisebb, ráadásul nem irányítható PQ méretű műholdak sok kérdést felvetnek. (A margóra: ettől még minden dícséret megilleti a BME munkatársait és a SMOG programban részt vevőket, nem akarok tiszteletlen lenni velük!)

    Ezt például sajnos a cikkben már nem tudtam kifejteni...

    Itt látható amúgy a MASAT-1 és a SMOG-P arányosan:

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz llax #3 üzenetére

    Gondolkodtam, hogy beleírjam a katonai felhasználás esetét, mert sokan vakarták a korábbi cikknél is, hogy ugyan ki fog erre előfizetni. Aztán azóta nagyjából mindenki realizálta, hogy ez egy olcsó és brutálisan sokrétű adatkapcsolatot nyújt a hadseregnek globálisan. Ráadásul alapból lesz ahogy most kinéz, legalább 3 alternatíva a meglévők (O3b és Iridium Next) mellé...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz llax #5 üzenetére

    Tessék, a végére két bekezdést beraktam még... :)

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz llax #10 üzenetére

    Javítottam! :R

    Ha láttad volna, mit szívtak az összeillesztéssel néha.

    Láttam, de azt Musk is megmondta, most a cél egy szuborbitális repülésre képes "víztorony" legyártása volt a feladat. Nem várták és nem is várhatják el a tökéletességet. Az Mk.1-hez képest az SN1 egy nagyságrendi ugrás. Ha az SN1 is fejlődik ennyit, akkor az SN10 környékére már belejönnek, beletanulnak annyira, hogy nem lesz ilyen Benny Hill show a gyűrűk összeillesztése.

    Raptoroknál SN20+-nál tartanak, a 300bar/250t verziók eleinte minden értelemben fixek lesznek (se throttling, se gimbal), mondjuk nagy számú hajtómű esetén sok ilyet közéjük lehet "csempészni".

    Yepp, de ugye az a Super Heavy-nél lesz téma inkább. Arról meg konkrétan alig tudunk valamit. Még azt se, hogy hány hajtóműve lesz... :D

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    @kamov: Hmmm... Az a baj, hogy forrásokat nem raktam félre. Valahol írták, hogy a laposabb (közel szuborbitális) pálya a NASA kérése volt. De akkor javítom a szöveget.

    @UnA : Itt általában küldetés idő (Mission Time) van meghatározva. Ami nagyon-nagy ciki, hogy itt két óra volt, és a szinkronizálásukat elfelejtették ellenőrizni...

    @Letsgo2Mars: Nagyjából kizártnak tartom, hogy 2022-ben a Mars felé indulhat Starship (SS). Musk említette, hogy az első pár SS egyirányú módban (csak oda) fog menni teherhajóként, és soha nem fog visszatérni. De szétvágva őket fel lehet használni kezdeti bázisépítéshez, például.

    @GEIL: Gondolom nem olvastad akkor még el a Szovjet- és Orosz űrhajózásról szóló cikkszorozat N1-L3 Holdprogramról szóló részét. Erre találod.

    Az 1960-as és 70-es évek Holdprogramjai politikai okokból születtek, irgalmatlan drágák voltak és hatalmas erőforrásokat igényeltek. Megvalósították, de aztán a politikai szél megfordult, és azt mondták, hogy abból a pénzből, amiből 2 amerikai űrhajós leszáll a Holdra, abból a pénzből több száz iskolát lehet létrehozni és évekig üzemeltetni. Például. Szóval a már eltervezett, sőt, gyártás alatt álló Apollo-18, -19 és -20 programok költségvetését szépen lehúzták...

    Az, hogy technikailag valamire képesek vagyunk, még nem jelenti azt, hogy az gazdaságilag is megéri. Volt szuperszonikus utasszállító is ugyebár, sőt, kettő is (Concorde és Tu-144), megvalósult, repült. Ma nincs egy se. A logikád alapján valami összeesküvés állhat akkor e mögött is...

    A Holdutazás ugyan ez. Ráadásul megint politikai okok fűtik a mostani Hold programokat, ezért nem érdekli az amerikai törvényhozást az, hogy mennyibe kerül az SLS és az Orion. De Kínánál is ez van, hiszen a propaganda arról szól, hogy Kínai zászlót tűznek le a Hold felszínére, nem pedig a tudományos eredményeket ecsetelik. Ezek ott vannak leírva a cikkben. Ha figyelmesen elolvastad és értelmezted a benne foglaltakat, akkor látnod kéne, hogy mekkora marhaság, amit most leírtál... :U

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz GEIL #26 üzenetére

    A sikeres és sikertelen kilövések aránya nekem nem azt mutatja hogy marhaságokat írtam.

    Ha ezt így le merted írni, akkor csak alátámasztja azt, hogy marhaságot írsz. Végezd el a házi feladatot, kezdve ott, hogy milyen arányok voltak az 1960-as években és milyen a 2010-es években...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz UnA #29 üzenetére

    Pro és kontra lehet érvelni ezzel kapcsolatban.

    A politikai és katonai indítékok nélkül feltehetően sehol sem tartana az űrhajózás. Tehát a politika megtette a magáét.

    De az is tény, hogy a politikusoknak kellene egy határozott célt adni az űrkutatás terén a tudósok és szakértők által felvázolt lehetőségeket mérlegelve. Az, hogy időről-időre felülvizsgálják ezeket, és újra és újra irányt váltanak, nem segít a fejlesztésekben.

    Ahogy azért erősen fejvakarós az, amit az ESA csinál a pénzosztások és pénzharácsolás tekintetében. A cikkben is szereplő Német-Olasz csörte egy csodás példája ennek: azzal, hogy Németország hozzájárul az Ariane 6 (és Vega-C) rakétához, elvárja, hogy a hozzájárulásával egyenlő összeget költsenek el a területén. Ez így nem egy közös cél támogatása, hanem gazdasági okokra visszavezethető zsarolás. Akkor lenne az ESA független, ha a tagországok megszavaznak X összeget támogatásnak, aztán az ESA elköltheti azt, saját belátása szerint.

    A NASA esetében ugyanez működik pepitában. A NASA benyújt valamit, aztán a politikusok úgy facsarják, hogy a saját államuk minél többet profitálhasson belőle...

    A gazdagok támogatása egy külön téma. Mindig emlegetem azokat a példákat, amik nincsenek a laikusok orra alá dörgölve. Ott van Andrew Beal, aki 200 millió dollárt öntött a Bael Aerospace-be, mielőtt azt mondta, hogy oké, ennyi volt. A Robert Bigelow 20 év alatt szintén hozzávetőleg 250 millió dollárt költött a Bigelow Aerospace-re, és bár már két felfújható űrállomás prototípust küldött fel, továbbra is csak reménykedik, hogy egyszer végre megvalósul az álma, egy kereskedelmi űrállomás. Sorolhatjuk ezt tovább. A lényeg, hogy akad egy maréknyi ember, aki azért költ rendesen az űrhajózásra a saját pénzéből...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz llax #30 üzenetére

    Kicsit hiányolom, hogy Cifu itt nem sütötte el (korábban már megtette): SLS mint Senate Launch System.

    Már kétszer elsütöttem. Ha folyton felemlegetem, akkor már inkább fárasztó és erőltetett, mint vicces...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Dißnäëß #37 üzenetére

    Azért mielőltt lecseréljük Rióban a Jézus-szobrot Elon Musk szoborra, jegyezzük meg, hogy Musk nagy részt állami pénzre támaszkodott a fejlesztéseknél, a Falcon 1 első két indítását a DARPA vásárolta meg, a Falcon 9 és a Dragon fejlesztése nagy részt a NASA pénzéből, és a NASA illetve a DoD számára a piaci ár másfélszeresét számolja a Falcon 9 és Falcon Heavy rakétákat SpaceX. Ami így nettó nyereség. Nem véletlen, hogy Musk nekiment a DoD rakéta-beszerzéseinek, és kiharcolta, hogy a SpaceX is odaférhessen a húsos fazékhoz.

    Ettől függetlenül vitán felüli, hogy neki köszönhető, hogy zuhannak a rakétaindítási árak, és megindultak a fejlesztések. Csak látni kell, hogy azért ehhez jelentős állami pénzek is hozzájárultak. Ezt nem is felejtik el mindig emlegetni az ArianeSpace-nél, és balhéznak folyton, hogy márpedig az ESA (vagy a tagországok) minél több Ariane 6 indítást kössenek le... :P

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz UnA #39 üzenetére

    Még az angol nyelvű kínai forrásokban is így hivatkoznak rá, miután még csak egy koncepció, ami döntésre vár, ezért nem nevezték még el, csak SPORT rövidítéssel hivatkoznak rá. Itt egy tudományos folyóirat cikk róla,

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Letsgo2Mars #49 üzenetére

    Őszintén szólva engem inkább az érdekelne hogy mi lesz a rakomány mondjuk az első kettő űrhajóban? Találgatni sok mindent lehet de erről még sehol nem találtam konkrét infót.

    Musk IAC 2017-es előadás összefoglaló. Innen: "A képfelirat szerint 2022-ben két teherhajó szállna le a Marson, hogy megerősítse a víz jelenlétét, és felmérje a veszélyeket, és elhelyezze az energiaforrásokat valamint a bányászati és létfenntartó eszközöket az elkövetkező utakhoz."

    Mivel a visszatéréshez meg kell oldani a metán és oxigén gyártást, így nagyon fontos a vízjég feltárása és annak bányászatának előkészítése, a vízbontáshoz szükséges energiaforrások telepítése, illetve a sabatier-reaktorok telepítése, amely a vízből kinyert hidrogénből és a légkör szén-dioxidjából gyártana metánt...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz opr #53 üzenetére

    Exploration Flight Test - 1 (EFT-1) tesztrepülés, 2014-ben. CGI Videó erre.

    Az Orion visszatérő kapszuláját egy Delta IV Heavy rakétával Föld-körüli pályára állították, majd egy 5800km magas "kiszúrást" csináltak és visszatértek vele a légkörbe.

    Hogy mi értelme az Orionnak és a Starliner / Dragon párosnak egymás mellett? Erről az amerikai űrhajókkal foglalkozó cikkben foglalkoztam ( [link] és [link] ) . Alapvetően a politika.

    Az Orion a nagy elvárások miatt nagy és nehéz lesz. Meg drága és persze lassan is készül. A NASA-nak kellett egy gyorsabb megoldás ahhoz, hogy az ISS-re feljuttassa az űrhajósait. Ez lett a Commercial Crew, vagyis a Starliner és a Crew Dragon. A Boeing úgy manőverezett, hogy a Starliner nem tudja kiváltani az Orion-t, mivel direkt csak alacsony Föld körüli pályára tervezték. A SpaceX a Dragon v2 (v. Crew Dragon) esetében korábban folyamatosan hangoztatta, hogy az űrhajó képes távolabbi utakra is (ugye a Red Dragon projektben a Marsra is akarták küldeni). Ezek a hangok azóta elhallgattak, a SpaceX jelenleg a Starshippel próbálja távoli utakat megoldani...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz UnA #57 üzenetére

    Ez is csak egy Muskos túlzás. Vagy végstádiumú rákkal diagnosztizálták.

    Nem tudom biztosra, de erős kétségeim vannak afelől, hogy Musk (48 éves) ne oldaná meg az emberi Starship Mars-utat 10-15 éven belül.

    Érdemes ezt elolvasni...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz gafz #61 üzenetére

    Öööö mióta is megy a Crew Dragon fejlesztése? 10 éve? És csak variáció egy 60 éves témára. Még mindig nem mertek rá embert ültetni.

    A Crew Dragon fejlesztését nagy részben a NASA fizeti, így pedig az általa megszabott biztonsági döntéseket tudomásul kellett vennie a SpaceX-nek. Számtalan téren ez akadályozta a fejlesztést, eredetileg például ugye a SpaceX aktív hajtóműves leszállást tervezett szárazföldre, aztán szólt a NASA, hogy ők viszont azt szeretnék, ha a tengerre szállnának inkább le...

    Ha a SpaceX-en múlna, szerintem jó 2-3 évet spórolhattak volna a fejlesztés terén. Hozzáteszem: esélyesen nagyobb kockázatot vállalva...

    A variáció érdekes megfogalmazás, hiszen hasonló űrhajó nem volt még, a Crew Dragon nem hasonlít egyik eddig repült űrhajóra sem, hiszen például az összes hajtómű az űrhajóban van elhelyezve, míg a korábbi megoldásoknál általában a műszaki modulban voltak elhelyezve.

    A Starship jóval nagyobb falat, előzmény nélkül. Mennyi időbe fog kerülni? Nem biztos, hogy megéljük.

    A Starship és a Super Heavy leegyszerűsítve egy felskálázott Falcon 9. A Super Heavy a Falcon 9 első fokozata. Ez ugye elég jó aránnyal már sikeresen hozza vissza a SpaceX. A Starship maga tekinthető a Falcon 9 második fokozata és egy Dragon egybeépítve, visszatérésre képes állapotban.

    Hogy vannak benne új technikai megoldások? Igen vannak. De mivel most nincsenek ott a NASA szigorú szabályai, a SpaceX a saját útját járhatja a fejlesztés terén. Az Mk.1/2 és az SN1/2/... építése nagyjából minden téren megszegi a NASA által megkövetelt minőségi szabályokat. Cserébe iszonyatos ütemben haladnak, hogy néha elpukkanak a teszteléskor? A SpaceX megvakarja a fejét, megnézi hol estek meg a hibák, ezekre választ ad, azokat beépíti a fejlesztésbe és lép is tovább. Jim Birdenstein nem ok nélkül mondta, hogy a SpaceX abban jó, hogy nem fél hibázni, kudarcot vallani. Abból is sokat lehet tanulni.

    Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ha végignézi az ember a Falcon 1 -> Falcon 9 -> Falcon Heavy fejlődésének ívét, akkor olyan szintű fejlődést láthat, amire a rakétatechnika hőskorszaka, az 1940-es, 50-es és 60-as évek óta nem volt példa.

    A szomorú valahol persze az, hogy voltak innovatívabb megoldások, mint a HOTOL, a Delta Clipper, az X33 / Venture Star és így tovább, de vagy pénzt nem kaptak illetve nem volt elég rá, vagy nem volt olyan ember mögöttük, akik a fejlesztést kellően innovatívan kezelte volna.

    A SpaceX nélkül viszont feltehetően még ennyi innováció se jött volna el az űriparba...

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Timber Wolf #63 üzenetére

    Ha már felmerült az X33 / Venture Star, miben látjátok a lineáris (aerospike) hajtóművek mellőzésének az okát?

    Az AeroSpike hajtómű akkor jó választás, ha egy adott hajtómű a starttól a pályára állásig végig dolgozik, tehát a tengerszinttől a vákuumig működik. Anno az űrrepülőgép SSME hajtóművénél merült fel, illetve az X-33 / Venture Star esetén. Jelenleg nincs fejlesztés alatt ilyen űrjármű...

    A hobbi rakéta rajongók és a startupok kísérleteznek velük, de repülni egyik sem repült velük még. Az ARCA az egyik, akik ilyesmiben gondolkodnak, de ők ugye víz (gőz) hajtóanyagú megoldásban utaznak...

    Másrészt a gyártást elnézve kicsit furcsa azt látni, hogy egy ilyen korszakalkotó (-nak ígérkező) rendszer legyártásához voltaképpen semmi különösebb extra felszerelésre nincs szükség azon túl, mint amivel bármilyen, ipari létesítményeket, tartályokat, szerelvényeket gyártó és szerelő társaság rendelkezik. A hajtóművek, szoftverek nyilván más téma, de a szerkezeti részekhez voltaképpen elegendő némi igényes lakatos munka.

    Vigyázz, ezek még max. szuborbitális tesztrepülésekre szánt eszközök. Az orbitális repülésre alkalmas járműveket már sokkal precízebb és drágább gyártástechnológiával fogják gyártani. Most a cél csak az, hogy tapasztalatot gyűjtsenek a rozsdamentes acéllal gyártás és üzemeltetés céljából...

    ...viszont, a hosszú távú tervekről olvastatok valamilyen konkrétabb elképzelést? Meglesz ez a hatalmas rakéta, gyártanak belőle hetente egy újabb példányt, megy a tankolás az űrben, lehet menni a Marsra. Oké, és akkor hogyan tovább? Mit fognak csinálni a Marson, a multiplanetáris faj jól hangzó, de talán némi tartalmat igénylő megvalósításán kívül?

    Ha még nem tetted meg, olvasd el az IAC 2016-os Musk előadásról írt cikkemet ( [katt erre] ). Musk kifejtette, hogy ő a Marsra való viszonylag olcsó eljutást akarja biztosítani, aztán ha a lehetőség adott, akkor jönni fognak a szerencsevadászok (magánzók és cégek), akik majd élnek a lehetőséggel, vagyis fizetnek a SpaceX-nek, hogy elvigye őket a Marsra, kiépítik majd az infrastruktúrát, amit a későbbi Mars-utazók majd már pénzért vehetnek igénybe.

    A koncepció nem hülyeség, a példám mindig a Bigelow-féle űrállomás. Ő nem űrhajót vagy rakétát akart, hanem egy felfújható modult, amelyből lehet űrállomás vagy akár Hold-, esetleg Mars-bázist építeni. Gyakorlatilag 10 éve készen van a BA330 modul, amelyekből kereskedelmi űrállomásokat lehetne építeni, csak éppen nincs űrhajó, amely felvigye hozzá az űrhajósokat (leszámítva a Szojuzt és SzenCsou-t, amit Bigelow büszke amerikaiként nem fogad el). Így az űrállomást sem bocsátja fel, hiszen nincs értelme...

    Robert Bigelow (a Bigelow Aerospace tulajdonos-alapítója) és Lori Garver, akkori NASA igazgató-helyettes 2011-ben a BA330 modulok életnagyságú kiképző-központjában

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Timber Wolf #65 üzenetére

    Általában az első fokozatok a tengerszinttől majdnem vákuummig működnek, arra gondoltam, itt talán a folyamatosan optimális működésükből fakadóan lenne annyi előnyük, amiért cserébe érdemes bevállalni a kevés gyakorlati tapasztalattal járó műszaki kockázatot

    Először is az aerospike hajtóműnél is van optimálisnál magasabb légnyomás, optimális légnyomás és optimálisnál alacsonyabb légnyomás. Szóval az sem tökéletes minden magasságban, itt egy ábra, amely ezt mutatja be:



    Az aerospike hajtómű másik hátránya, hogy nehezebb kb. 30-50%-al, mint a hagyományos harang kialakítású megoldás.

    Szóval nem csak előnyei vannak...

    Olvastam a cikkedet, és részint ezért van hiányérzetem: zajlik egy gigantikus szállítókapacitás-fejlesztés, de arról csak homályos elképzeléseket láttam eddig, mire is fogják használni ezt.

    Fordítsd meg a kérdést: szerinted lenne olyan vállalkozó kedvű ember / cég, amely fantáziát láthat a Mars vagy más égitestek kolonizálásában, ha relatíve olcsón lehet eljutni oda (mondjuk 10 000 US$ / kg)?

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Timber Wolf #67 üzenetére

    Gazdasági oldalról nem látom, hogyan érheti ez meg bárkinek, hogyan válhat önfenntartóvá egy Mars kolónia.

    Musk a hivatalosan propagált koncepciójában abban bízik, hogy a vállalkozó kedvű, rizikóvállaló emberek önként keresik az ilyen lehetőségeket. Ha belegondolsz, évente több százan, ezren "poénból" másznak magas hegyeket, vagy búvárkodnak nagyobb mélységekben. Nem gazdasági okból, hanem csak az élmény kedvéért. Az ilyen emberek fizetnek, fizetnének az űrturizmusért is. Az ilyenek jó része adott esetben dolgozna is adott esetben ilyen lehetőségek mellett.

    a súlytalanság egészségkárosító hatásáról nem is beszélve, ha jól tudom, a hosszú távú űrrepüléseken részt vevő, extra egészséges, egész életükben sportoló emberek a leszállás után hosszas rehabilitációra szorulnak, mozgáskorlátozottak, lényegében jó ideig munkaképtelenek,

    Pro és kontra voltak erre példák. Ha folyamatosan, napi másfél-két óra testmozgás volt beiktatva, a rehabilitáció egy fél éves űrutazás után általában pár hét, esetleg egy-két hónap. Egy éves súlytalanság után is 3 hónap körül helyre lehet jönni, megfelelő rehabbal.

    Aki a Marsra utazik első körben, ő lehet, hogy tényleg sose tér már vissza a Földre, legalábbis a Musk féle koncepcióban.

    Itt érdemes a Maezawa-féle Hold-megkerülő útra gondolni. Pontosan nem tudjuk, de becslések szerint legalább egy milliárd dollárt fektetett egy ilyen útba.

    A Mars esetében viszont nem látok érdemi okot, és napjaink eseményei is inkább azt mutatják, az élhetetlen sivatagokba nem igyekeznek odamenni az emberek, épp ellenkezőleg, távozni kíván onnan mindenki, aki rossz szerencséje okán oda született. (nyilván az elvándorlás okai szerteágazóak, de részét képezik a nem optimális, és egyre romló környezeti tényezők is)

    Erre ellenpélda is van, Dubaj hatalmas pénzösszegből kifejlesztett egy élhető várost a sivatagban. Nyilván extrém példa, de a (gazdag) emberek, ha van megfelelő infrastruktúra, vállalják az élményt.

    Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy marhaság az egész, inkább azt sejtem, Musk (némi optimizmussal) lát olyan tényezőt, amit én nem.

    Szigorúan véve én úgy vélem, hogy Musk első körben a NASA-ban bízott vagy még mindig bízik. Szvsz a Red Dragon lett volna erre az első lépcső, de a jelek szerint a NASA nem harapot rá, ekkor váltott irányt Musk, és fordult a civil piac felé. Ettől függetlenül erős a gyanúm, hogy Musk azért sietteti a Starship fejlesztését, mert ha ott lesz egy olcsó (az ArianeSpace becslése szerint indításonként cirka 100-130 millió dollárért kínált) szupernehéz hordozórakétája, akkor a NASA nem tud majd nem tudomást venni róla. Ahogy a Falcon 9 is népszerű a NASA megrendeléseiben, úgy az SS is az lehet, ha elkészül. Ahogy más űrügynökségeknél is. A DLR (a német űrügynökség) vezetője két éve nyíltan megmondta, hogy ha az Ariane 6 nem lesz árban versenyképes a SpaceX megoldásaival, akkor ő nem fogja az Ariane 6-ot választani a német űrprogram indításaihoz. Az Ariane 6 pedig nem lesz versenyképes, ez már most eldőlt...

    A SpaceX gyakorlatilag akkora lépéselőnyben van, hogy röhöghet a markába a konkurencián. A konkurensek jelenleg utólérni akarják a Falcon 9 és Falcon Heavy képességeit, de mondjuk 2022-2025 körülre a New Glenn, a Vulcan és talán az Ariane 6 (vagy Ariane 6 Evolution) eljuthat arra a szintre, ahol ők vannak most. Szóval ők most nem a ülnek a babérjaikon, hanem előre lépnek. Ez a Starship - Super Heavy.

    Musk feltehetően nem fogja az SS-eket a 2025-2030-as időszakban a Marsra küldeni emberrel. Tippre viszont az első (már elhasznált, illetve akkora elavult) SS-eket felhasználhatja arra, hogy teherhajóként előre küldje a Marsra. Ne feledjük, hogy jelenleg az SS nem emberes repülésre készül, hanem arra, hogy egyáltalán repüljön. Ha el is készül az SS, kb. még 2-3 év kellhet hozzá, hogy az első emberes repülésre is sor kerülhessen.

    Szóval az eredeti Musk féle koncepció Muskosan túlzó és optimista volt. A célja az volt, hogy felrázza és jövőképet adjon az űriparnak...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    ...és igen. A NASA kivette a Gateway űrállomást a 2024-es Holdraszállás képletéből, mivel véleményük szerint nem tudják megépíteni azt időben. A Gateway ettől még meg fog épülni, ám csak valamikor 2026-ra várhatóan. Az Artemis III. út pontos koncepciója továbbra sincs meg, de az már biztos, hogy a Gateway nem lesz a része...

    [Forrás]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz LLapy #74 üzenetére

    Megint fogják és kérnek egy új kabátot a helyett, hogy megnéznék, hogy lehetne a meglévő kabátokat esetleg átszabni méretre... :U

    Értem én, hogy 5 tonnát kell(ene) elvinni a Gatewayhez, de izé... erre ez a legjobb megoldás? :F

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz LLapy #76 üzenetére

    Nem, ha jól értem a fő különbség az, hogy ennek nem kell(ene) visszatérnie a Földre, így például nem kell áramvonalasnak lennie, nem kell hővédő pajzs, stb. Így jön ki a végén az 5 tonnás hasznos teher. De akkor is kvázi egy új űrhajó...

    Szóval ez egy kicsit érdekes szitu.

    A régi kabát alatt azt értem, hogy ott vannak készen a Dragon 1 kapszulák, ha a minél hamarabb a tétel, akkor küldjék fel azokat egyszer használatos módban. De nem, inkább egy új űrhajó...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz opr #79 üzenetére

    Teljesen újrafelhasználható módja nincs az FH-nak, a második fokozat mindenképpen elvész. Arra gondolsz, hogy a két Booster fokozat és a középső fokozat is visszatér. Ez határeset, de megvalósítható.

    Ebben a módban nagyjából 20-28 tonnát lehet képes LEO pályára juttatni. LEO-ról LLO-ra (alacsony Hold körüli pálya) cirka 4 km/s delta-v szükséges. A Draco hajtóműveknek nagyjából 300-as ISP-je van, 28 tonnás indulótömeg és 7 tonnás hajtóanyag nélküli tömeg (vagyis 5 tonna teher és 2 tonna szerkezeti tömeg) esetén ez megvan.

    Ha hajtómű terén a Merlin-1D Vacuum változattal számolunk, illetve annak 342-es ISP-jével, akkor 28 tonnás indulótömeg mellé cirka 8,3 tonnás hajtóanyag nélküli tömeg, más szóval 3,3 tonnás szerkezeti tömeg párosulhat.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Letsgo2Mars #97 üzenetére

    Persze, és az ISS is amerikai felségterület, nem? :U

    Az, hogy a szabad kiaknázást engedélyezték, egy politikai gordiuszi csomó átvágása volt. Hajdan létrehoztak egy egyezményt ugye, amely megtiltja azt, hogy bármely ország tulajdonjogot formáljon egy égitestre. A magánembereket nem vették számításba, mivel akkor még úgy tűnt, hogy ez úgy is az országok játszótere lesz. Ez nem azt jelenti, hogy a magánember tulajdonjogot jelenthet be, de azt sem, hogy megtiltja ezt. Egyszerűen nem rendelkezett róla, megválaszolatlanul hagyva ezt a kérdést.

    Az USA ezt a jogi hézagot próbálja betömködni a saját eszközeivel.

    Az egy összeesküvés-elmélet, hogy nekiállsz ebből rögtön arra apellálni, hogy majd az USA magának akarja a Marsot.

    Ha átgondolnád rendesen, épp ellenkezőleg, ő maga próbál utat mutatni, hogy ebből a helyzetből milyen megoldásokkal lehetne kilábalni.

    Az USA nem a megtestesült gonosz, hanem egy ország, amely jelenleg nagyon sok téren vezető hatalom. Próbál a kihívásokra megfelelő, logikus és átgondolt lépéseket adni.

    Például az űrszemét problémáját is először az USA kezelte törvényi szinten. Ők közölték, hogy csak olyan műholdat állíthat pályára amerikai cég (vagy állami szerv), amelynek az életciklusa végén kidolgozott eljárás van vagy a "temető-pályára" állítással, vagy a megsemmisítéssel (légkörbe vezetéssel). Ez egy korlátozás, amely hátrányosan érinti az amerikai cégeket és érdekeket, mert például egy egy orosz vagy kínai cégre még nincs ilyen érvényes törvényi szabályozás. Tehát nekik nem kötelező azzal foglalkozni, hogy mi lesz a műholdjukkal annak lekapcsolása után...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Letsgo2Mars #99 üzenetére

    Megbocsáss, de az nem vita, hogy a te érveid szerinted megdönthetetlenek, az én (alátámasztott) érveim viszont "nem alkalmas" példának meg "súlytalan".

    Részemről nem kívánok ilyen "színvonalú" témára időt pazarolni, szóval innentől nem fogok reagálni a hsz.-eidre.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz llax #112 üzenetére

    Csak hát megint GSE hiba... Szóval a jelek szerint még az alapdolgoknál is vannak gondok.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz llax #121 üzenetére

    Kezdem azt gondolni, hogy hiba volt a Floridai gyártó kapacitást leépíteni...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz opr #124 üzenetére

    Új munkahely, kevés szabadidő, még kevesebb energia.

    Molnibalage egy PDF-be összefűzte az eddigieket, aminek lenne egy "0-adik" fejezete, egyfajta alapozó az űrbéli mozgás alapjairól, a rakétatechnika alapjairól, és így tovább. Ez kb. félkészen hever április óta. Szeretném befejezni, aztán ezt a sorozatot is tovább vinni, de energia és idő hiányában sajnos parkolópályán van jelenleg...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz llax #129 üzenetére

    Ha lesznek további kisebb ugrások, akkor arra jó lehet az SN6 is, itt pedig inkább a hajtóművek tesztelése lehet tényező.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz BatchMan #132 üzenetére

    Köszönöm, készül az összegzés az idei évről. Mozgalmas volt, nagyon is - már azon kell gondolkoznom, hogy mi az, amit inkább kihagyjak belőle. :D

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz llax #134 üzenetére

    Ebben amúgy az a félelmetes, hogy az újrafelhasználás továbbra is csak a SpaceX-nél létező dolog. Ilyenkor kíváncsi lennék, hogy hol vannak a CNES és az ArianeSpace emberei, akik váltig állították, hogy a SpaceX újrafelhasználási törekvése valójában egy átverés és különben sem fog sose működni... :U

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Új hozzászólás Aktív témák