Új hozzászólás Aktív témák
-
llax
senior tag
"Arról nincs és nem is lehet adat, hogy milyen állapotok uralkodnának a földön ember nélkül."
Ennek nincs jelentősége... Jelentősége annak van, hogy nekünk, embereknek milyen lesz a holnap, mit tudunk hozzátenni, vagy elvenni belőle.
"ezért nem köteleződöm el azon az oldalon, hogy az ember itt mindent tönkretesz, minden rossznak az okozója."
Nem minden rossznak az okozója, de az ismert, minek az okozója.
Tudjuk (jó közelítéssel), mennyi CO2-t termel az ipar. A légkörben lévő mennyiség min. 1/3-a emberi tevékenységhez köthető.
A légköri metán 2/3-ért felel az ember.
Ezek növekedésének és a globális átlaghőmérséklet emelkedésének egybeesését nem tekinteném teljes véletlennek...
Ebből a kettőből az emberhez köthető mennyiség a teljes üvegházhatás minimum 1/10-éért felel. Ami jelentős, de még ijesztőbb a további növekedés esélye (Kína, India, Afrika)...
A jéghegyek olvadásában mindenképp szerepe van az emberhez köthető néhány tized fokos átlaghőmérséklet emelkedésnek, a pontos mérték lehet kérdéses.Jelenleg is jégkorszakban vagyunk (=mindkét sarkkörben van állandó jégtakaró), de a Földön nem ez a default...
Jelenleg hidegebb van a Földön, mint egy jégkorszakon belüli interglaciális (most is az van) átlagos hőmérséklete. Tehát ennél melegebb is teljesen normális lenne, még a mostani jégkorszakon belül is. Így a felmelegedés is lehetne teljesen normális... Csak nem a jelenlegi ütemben. -
llax
senior tag
A német példát inkább hagyjuk... A teljes EU-ban talán az övék a legmocskosabb áramtermelés (~ott még a villanyautó is rosszul teljesít, nem véletlen, hogy az ellenzők egyből a német energiamixet mutogatva próbálják lehúzni). Hiába a sok nap- és szélerőmű, ha a a kihasználtságuk alig van 10% felett, még építhetnek mellé 5x annyit, tárolás nélkül az éves kihasználtság akkor sem fog tizenX % fölé nőni. Már így is a plafon közelében vannak (napenergiával mi sem vagyunk túl messze), az újabbak majdnem feleslegesen épülnek (de papíron jól mutatnak...).
-
llax
senior tag
válasz
t72killer
#59
üzenetére
Tudjuk, a kőolaj a föld alól magától átteleportál felhasználás helyére, sőt, a megfelelő összetevői egyenesen az üzemanyagtartályba... (ha még a nagyobb tömeg szállítása is olyan nagy gond lett hirtelen)
A lítiumnak ha éppen nem a villanyautó tűnne a legnagyobb jövőbeni felvevőjének (és nem tartaná magasan az árát), akkor is növekedő ütemben bányásznák, csak nem erre a célra, hanem előbb-utóbb a megújulókból származó áram tárolására (is) használnák (mert a hatékonyság növekedéssel együtt csökkenő /kwh ár kezdené egyre vállalhatóbbá tenni erre a célra). Szóval az a lítium sehogyan nem maradna a helyén... -
llax
senior tag
válasz
t72killer
#61
üzenetére
Lítiumbánya mindenképp lenne ott, ahol most dedikáltan a villanyautók miatt kezdenek bányászni. Legfeljebb néhány évvel később és másra lehetne mutogatni. 2010 környékére csökkent annyira 1kWh kapacitás ára, hogy lehetett kezdeni nagyobb tömegben is piacképes és élhető villanyautót gyártani (gyak. erre vártak a gyártók vagy 130 éve...). Ha nem nyelné el nagy és növekvő tömegben a villanyautó gyártás, mostanra akár hálózati tárolóba is mehetne (valójában csordogál most is, majd akkor lesz érdekes, ha lesz sok autókból bontott akku). Sokkal többről van szó, mint "faluakksiról", a megújulók (abból is a nap és szél) kihasználhatóságát kellene valahogyan növelni, más helyeken hálózatfejlesztést kiváltani/késleltetni.
"Mennyi is a lítiumcucc energiasűrűsége?"
A gyakorlatban, nagy tömegben gyártott akkuk között messze a legnagyobb és nem állandó, hanem folyamatosan nő. (nem csak 1kg akkura vetítve, de 1kg felhasznált lítiumra vetítve is nő - a bennük lévő lítium kihasználtsága még nagyon messze van a maximálistól - bármilyen "csodatechnológia" nélkül, az ipar általános fejlődésével együtt javul)
-
llax
senior tag
válasz
t72killer
#65
üzenetére
"Mennyivel nő az az energiasűrűség?"
50-100% / évtized, ami nem egy folyamatos átmenet, hanem egy-egy lépcső új gyártósorok építéséhez, vagy régiek nagyobb átalakításához köthető. Lehetne ez folyamat sokkal gyorsabb is, csak ugye a profit témában senki sem akar még átmenetileg sem hátra lépni néhányat. A fejlődéshez szükséges technológiák hosszabb távra ismertek, gyárthatók is, csak az adott pillanatban nem elég olcsón.
Ugyanígy lehetséges az újrahasznosítás, a zöldebb gyártás, csak ugye toronymagasan a profit az első... (A piac talán legtöbbet szidott szereplője az, aki tényleg dolgozik az akkuk továbbhasznosításán, ezzel éveket nyerve egy esetleg gazdaságosabb újrahasznosításig.)
Mondhatjuk azt is, hogy megy a nagy pazarlás, mert most ebből van a legnagyobb profit. (A világban mire nem igaz ez???)"Ezért nem szabad prototípus technológiákat erőltetett tempóban terjeszteni!"
Most akkor be kellene zúzni az elmúlt 19-20 évben gyártott kb. összes mobileszközt??? Mert azokban is lítium akku van...
Nem erőltetett tempó ez (a villanyautó téma politikai háttere más téma...), elsősorban gazdasági kérdés, pénzt lehet keresni vele."mi van, ha közben pl kitalálják az alumínium-alapú akksit"
A kémiát kicsit régebben kitalálták. Az összes fém közül a lítium a legjobb, ezt nagyjából a modern elektrokémia létezése óta tudják (a részben vagy egészben nem fém alapú "csodaakkuk" eljövetele körül egyelőre sok a kérdőjel). Bármennyire kívánatos anyag volt, néhány tulajdonsága (alkáli...) miatt sokáig nem is mertek komolyabban nekifeküdni a tölthető lítium akku fejlesztésének (labor szinten sem állt rendelkezésre minden szükséges megoldás). Amikor végül ezt megtették, még közel 30 évig izzadtak vele, mire tömeggyártásra alkalmas terméket sikerült faragni belőle. Ami még a levegő nitrogénjével is képes szobahőmérsékleten reakcióba lépni, azzal nem egyszerű bánni...
Az egyik fontos kulcs a szeparátorok fejlesztése volt, az meg kb. nanotechnológia (azóta is fejlődésben). Ugyanúgy a nanotechnológia kezd az anód közül is megjelenni, grafitnál maradva is nagyot lehet fejlődni (csak ez, kis lépésekben min. 2-3x energiasűrűségig).
Ezek mellett több ágon is fejlődik a technológia (pl.: vékony film, szilárd elektrolit), alkalmas fejlettségi szinten más ágakról is lehet elvet/megoldást lenyúlni.Egyébként a technológiaváltás lehetősége folyamatosan nyitott, azért, mert most lítiumot használunk egy feladatra, az nem jelent semmiféle elkötelezettséget, az akku mindenben "csak egy alkatrész", igazodni kell hozzá, de egy váltáshoz nem kell minden mást alapjaiban újra feltalálni...
[ Szerkesztve ]
-
llax
senior tag
Oké lehet rajta fészbúkozni.
Hihi
Nálam még a gyárilag előtelepített közösségi média appok is le vannak tiltva (készenléti időn meglátszik...) Böngésző, néhány GPS-t használó app (amiből csak 1 navi, a többi főleg melóhoz), telefon, néha SMS, gitárhangoló app, mosógép programozó app (mert ma már az is...), csomagkövető app, ezen kívül nagy ritkán kamera (fényképezőgépet jobban szeretem, csak az nincs zsebben)... Aztán morognak a hozzátartozók és ismerősök, hogy nem lehet ilyen-olyan felületen üzenetet küldeni vagy felhívni (b+, a telefont és SMS-t már el is felejtettük???) Mondjuk az Fb üzenetet megkapom, csak kérdés, hogy fél, vagy 2 nap múlva veszem-e észre (PC-n, böngészőből). -
llax
senior tag
válasz
t72killer
#78
üzenetére
Interkontinentális repülés: 2,5-3,5 liter kerozin / 100km ülésenként.
Lehet számolgatni, hogy egy 4 tagú család ausztráliai kiruccanása (abból is csak a repülés) egy átlag magyar autós mennyi évi CO2 kibocsátásával mérhető össze... (minimum 2...)Egy széles törzsű gép, nagy, 10e+km távolságon 3-3,5 litert eszik (/100km, ülésenként) (a kezdeti, hatalmas üzemanyag tömeg cipelése a legdrágább...). A legmodernebb típusuk (pl. 787, A350) tudnak akár 2,5 litert is.
A(z EU-)transzatlanti repülés ennél kedvezőbb, az elmúlt 20 év(ben fejlesztett vagy továbbfejlesztett) gépeivel 3l alatt marad. Keskeny törzsűek ER verzióival vagy a legújabb széles törzsűekkel akár 2,5l alatt.
Keskeny törzsű modern(izált) gép, fapadosnak (max. ülésszám) berendezve, közepes, 1-2ekm közötti távokon 2,5l alatt, de a legújabbja akár 2 liter alá is bemehet (az újabb, sharklet-es A320 változatok, 737MAX - utóbbi hiába tudna, mégis csak szeretne).
1ekm környékétől lefelé haladva már meredeken nő a fogyasztás (várakozás, gurulás, felszállás fogyasztása egyre nagyobb súllyal jelenik meg - már a rövid távra optimizált gépeknél is). Itt a kisebb jet (100fő alatt) még labdába rúghat de már a turboprop a nyerő.
500km alatt csak turboprop, az rövid távon is tud jól fogyasztani - ha egyáltalán van valami ok a repülést választani.
Ezekben a fogyasztásokban minden benne van, a hajtómű beindításától a leállításáig.[ Szerkesztve ]
