Új hozzászólás Aktív témák
-
#124
Eugene Roe
őstag
azbest
#123
Eugene Roe
őstag
+1
Én ebben élek, engem személyesen sért, hogy Magyarországon minden reklámban, sorozatban olyan egy 30-35 éves pár, hogy akkora fullpanorámás lakásban él, aminek a konyhája nagyobb, mint az albérletem, és emellett minimum egy 6 de inkább 8-10 milliós kocsival jár.
Én 5 éve dolgozom, a párommal évi 4 milliót teszünk félre, szerintem ez Magyarországon nem rossz, így 10 év egy 40 éves panel, ami a reklámban van, az pedig 25 év komoly spórolás (nem évi 20 millióból teszünk félre 4-et...)
Az hab a tortán, hogy 10-ből 5-6 érettségiző ismerős egyetemvárosi lakást kap ajándékba
[ Szerkesztve ]
It'll hurt... a lot, but you'll be better - you say?!
-
#126
Stauffenberg
nagyúr
azbest
#121
Stauffenberg
nagyúr
"Máshogy szar fiatalnak lenni. A régi fajta szegénységet nyomornegyedekben, gettókban találni meg."
A nyomornegyedek még mindig léteznek és mindegy, hogy ezek tényleg nyomornegyednek néznek ki, vagy csak egyszerűen a perspektíva nélküliségbe lecsúszó falvakról beszélünk, ahol szinte mindenki közmunkás. Ez pedig hatalmas szeletét adja a társadalomnak. Arról nem beszélve, hogy a közmunkaprogram melegágya az újkori feudalizmusnak, ahol muszáj a helyi erős emberre szavazni a választáson, tőle kapod a munkát, függőségi viszonyban vagy tőle és ő szervezi ki a baráti körök számára a munkaerőt is. Számos gazdaság van, ahol az idénymunkásokat nem vették fel a következő szezonra, más munka nem nagyon van a környéken és mennek közmunkásnak, amire az önkormányzat visszaküldi őket ugyanoda dolgozni, csak már kevesebb pénzért.
"Rossz lehetőségekkel bíró környéken lehet manapság is "olcsón" ingatlant találni. Csak ugye átlagembernek az pont nem esik egybe azzal, ahol munkahelyt is lehet találni."
Aztán ezek a környékek kezdenek dzsentrifikálódni és 10-20 év alatt felhajtják az árakat ott is. Meg ugye ez egy olyan dilemma, hogy melyik öklömbe harapjak. Költözzön az ember olyan környékre, ahol azért olcsó az ingatlan, mert a helyi infrastruktúra, kultúra, oktatás, szórakozási lehetőség elmaradott, munkalehetőség beszűkült? Meg ennek van urbanisztikai vetülete is: Ez a folyamat szétterülő városhoz és túlburjánzott agglomerációhoz vezet, mely nem fedhető le hatékonyan tömegközlekedéssel, megszűnik benne az emberközpontú várostervezés és az emberek még szarni is autóval fognak járni, így a belső városmagot is ennek az infrastruktúrája fogja leuralni. Lehet az egészet P+R rendszerrel meg behajtási korlátozásokkal pofozgatni, de a probléma magja sokkal inkább az a folyamat, hogy ha a városvezetés feltett kezekkel átadja a várostervezést a piacnak. A piac számára pedig értelmezhetetlen érv, hogy valami NE épüljön meg vagy ne úgy, pusztán azért, hogy urbanisztikai célok teljesüljenek és egy környék megmaradjon élhetőnek és emberközpontúnak (ennek az elvnek a feladása aztán csak tovább katalizálja a kiköltözést).
"Az olló kapcsán meg tényleg érdemes figyelembe venni azt is, hogy nem mindegy, arányokról vagy konkrét létszámokról beszélünk."
Ez egy neoliberális toposz. Thatcher kedvence volt azt lobogtatni, hogy ma már szegénynek lenni is sokkal jobb, mint régen, amikor azzal kritizálták, hogy a középosztály és a tehetősebb munkásosztály folyamatosan csúszik le, miközben amivel kevesebbet keresnek (reálértéken), az mind a legfelső jövedelmi decilisnél köt ki. Ez az amikor a nyertes vigasztalja a vesztest, hogy "semmi baj, amúgy is a részvétel a fontos". Tényszerűen igaz, hogy ma a legszegényebb rétegek is olyan oktatáshoz, egészségügyhöz és szolgáltatásokhoz férnek hozzá, amihez 100-150 éve esélytelen lett volna, de én ebben inkább a nyertesek arroganciáját látom és annyira jól sikerült a neoliberális agymosoda, hogy az egyre jobban nyíló olló rosszabbik oldalán állók is elfogadják ezt játékszabályként, mert esetleg most még olyan egzisztenciális körülmények között élnek, mely kielégítő számukra. Én viszont gondolnék a jövőbeli gyerekeimre is.
Pedig sehol nem volt az benne a szabálykönyvben a neoliberalizmus előtt, hogy a munkajogi mozgalmak által kivívott törvényeket és a szakszervezeteket le kell gyengíteni arra a szintre, hogy a kollektív érdekérvenyesítő képesség csökkenjen. A neoliberális azzal érvel, hogy a szabályok rontják a hatékonyságot és a piac önszabályozása majd megold mindent és aki elég ügyes-okos az felemelkedhet a versenyben. Közben csak a valósággal nem számoltak, hogy az erősebb kutya baszik és mindig az a kutya az erősebb, melynél nagyobb vagyon koncentrálódik. Ha valakinek innovatív, újszerű, formabontó, ügyes ötlete támad, azt azonnal felvásárolják, kifizetik őt aprópénzzel és lehet ez dob majd a vagyoni helyzetén, esetleg alkalmazottá válik a felvásárló cégnél, de ez nem az amit a neoliberalizmus hamisan ígér. Ha már előre azt ígérné, hogy az 1 milliárd dolláros ötletedet eladhatod majd pár millióért, hogy a felvásárló facsarja ki belőle az 1 milliárdot, ha meg nem adod, akkor eltapos páros lábbal, akkor mindenkinek jobb lenne a realitásérzete.
Nyilván nehéz erről úgy széles társadalmi diskurzust folytatni, hogy a nagy többség nemhogy 1 millió dollárért összetenné a két kezét, de néhány tízezernyi megtakarításért is, miközben nincs jelzálog az otthonán. Ehelyett inkább csak lehajtott fejjel műanyag palackokba pisilünk miközben a karperecünk szól, hogy 16 másodperccel elmaradtunk az előirányzott célidőtől a csomagolásban, többé ne forduljon elő, különben behív a műszakvezető az irodájába és elmagyarázza mennyit ártunk a munkakerülő magatartásunkkal a világ leggazdagabb emberének és megfenyeget, hogy te leszel az első akit kirúg, amint végre működőképes prototípus lesz a csomagolórobotból.
Új hozzászólás Aktív témák
it 2755 dollármilliárdos került a Forbes éves listájára, a szakértők szerint a nagyon-nagyon gazdagok sokkal-sokkal gazdagabbak lettek az utóbbi egy év során.
