Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • [Prolixus]

    addikt

    válasz kwzatz #30 üzenetére

    "Ennek csak az az eredménye szerintem, hogy ugyan több játékot fogsz belesűríteni a rendelkezésre álló idődbe, de eggyel sem fogsz "igazán játszani"."

    Nyilván ez benne van. De van akit jobban zavar ettől, hogy van kismillió játék még amit ki sem próbált még, csak mert bossharcokra nettó átlag 1 órát kellett szánni a DS játékokban (most csak a hasamra ütöttem). Kinek mi a prioritás, ilyen egyszerű.

    "Nem játszanak easy módban és nem veszik meg az achievementeket pénzért? :U (nem játszottam még amúgy vele)"

    De nem ez a lényeg. Az a lényeg, hogy ebben a játékban legit módon lehet csalni. A fejlesztő, szándékosan rakott bele olyan dolgokat a játékba, amiket minden más játékban csak külsős, csalást lehetővé tevő segédprogramokkal lehet elérni. Ergo ebben a játékban nem számít csalásnak (hiszen a "csalás" eleve be van építve a játékba) az a segítség, ami más játékban meg igen. Ez szvsz egy olyan logikai hasadék, amit egy felesketett csalásellenző eléggé nehezen tud átugrani. Ezzel csak arra akartam rávilágítani, hogy ha még egy játékfejlesztő is nyugodt szívvel beleépíti a "csalást" a játékába (azzal a szándékkal, hogy azokat is érdekelhessen a játék, aki a sztori/karakterek miatt jönnek, viszont a játék nehézsége meg elriasztaná őket, és most lényegtelen az, hogy mennyire atombénák...), akkor talán nem ennyire ördögtől való ez a csalás téma. Persze nyilván csak addig amíg csak saját szórakoztatásról és nem kompetitív szféráról van szó, természetesen.

    [ Szerkesztve ]

    I'm no hero Doc, I'm just your regular US Army Mark 4 cyber commando

  • [Prolixus]

    addikt

    válasz kwzatz #37 üzenetére

    "Itt nem is az erkölcsi/etikai kérdés a lényeg a csalással kapcsolatban szerintem (nyilván multinál igen), hanem az élmény, amitől megfosztod magad"

    Most nem piszkálásként, de most ugyanazt írtad le mint az előbb, csak bővebben. Én értettem elsőre is. Viszont te minta elmentél volna amellett, amit én erre írtam. Na nem baj, fussuk le újra a köröket...

    Ez az egész olyan mint egy mérleg. A mérleg egyik tálcáján vannak a komoly kihívást jelentő "trial and error" játékok, amikből egy tálcára kevesebb fér fel mert sok idő elmegy a sok halál/újrapróbálkozás miatt. A másik tálcán vannak az egyéb tényezőkre fókuszáló játékok, de abból több (és most tekintsünk el attól, hogy a játékok hossza eltérő, tételezzük fel, hogy azonos játéknehézség esetén mindegyik játék ugyanolyan hosszú lenne). Valójában a mérleg elvileg egyensúlyban van, mert mindkét tálcára ugyanannyi "idő értékben" raktak fel játékokat.

    Viszont abban a pillanatban amikor valaki elé helyezed a mérleget, kibillen az egyensúlyból egyik vagy a másik irányba. Innentől kezdve tehát már csak egyéni preferencia kérdése, hogy a "kevesebb több", vagy a "több tényleg több". Van akit kevésbé vonz a játékbeli kihívás, van akit jobban. Van aki könnyebben tolerálja a frusztrációt amit a sok halál okoz, van aki rosszabbul. Van kinek óriási élményt jelent ha 50. próbálkozásra sikerül valami, más viszont a kezdeti mámor után már egyből arra gondol, hogy "basszus, ennyi időt elbaszni egy boss-ra, ennyi idő alatt már egy kis, de attól még roppant élvezetes indie játékot félig kipörgethettem volna". Mindenkinek más a prioritása, más a "súlyozása". Szóval ami neked megfosztott élmény, az más olvasatában megspórolt idő, amit más élményekre lehet fordítani.

    Nyilván egy ideális világban korlátlan szabadidőnk lenne és mindenki kiélvezhetné az összes játékot teljes pompájában. De ez egy nem ideális világ.

    Amúgy ez pont olyan mint az achik. Van aki szerint felesleges időpocsékolás értéktelen "matricákat" gyűjteni, más meg élvezi az ezzel eltöltött időt, örömet okoz neki, kihívást jelent számára, frusztrálja, ha van egy rakás el nem ért achievement stb. A lényeg, hogy egyiknek sincs igaza (vagy mindegyiknek, nézőpont kérdése), mert nincs egyetemesen jó vagy rossz megközelítés.

    AMúgy ezt nem azt jelenit, hogy én easy-ben indítok el minden játékot. Alapjáraton én is minden a legnehezebb, vagy majdnem a legnehezebb fokozaton kezdek. Valamekkora kihívásra nekem is szükségem van. De nem fogok 30-szor nekimenni egy boss-nak, mert az frusztrál, időpocsékolásnak érzem. Ilyen esetben én is hajlamos vagyok segítséghez nyúlni, és nem szégyellem ezt egyáltalán. Lehet azért mert bénább vagyok mint az átlag, lehet nem, de ez teljesen lényegtelen is. Én egyszerűen másra akarom fordítani az időmet, ilyen egyszerű. Ugyanakkor teljesen megértem (vagyis inkább elfogadom) a hozzád hasonlók álláspontját és preferenciáit is és nem kezdek el pejoratíve "mazochistázni" senkit. Konkrétan nem rád értettem amúgy hogy keresztre akartad feszíteni a kollégát (ez a kifejezés nyilván eleve egy költői túlzás), de ezt a szapulást ami itt ment a topicban már nem bírtam ki szó nélkül, ennyi. :)

    [ Szerkesztve ]

    I'm no hero Doc, I'm just your regular US Army Mark 4 cyber commando

Új hozzászólás Aktív témák