Új hozzászólás Aktív témák
-
finest
őstag
válasz moonlight115 #122 üzenetére
Én az egész trilógiát (Vadásszőnyeg, Volt egy ország, Az Adria szirénája) olvastam, imádtam. Az Adria szirénáját éppen akkoriban olvastam, amikor az egyetemmel sikerült kijutnunk egy dubrovniki konferenciára. Próbáltam felderíteni a fekete, koporsó forma szigetet, amiről írt, de a helyieknek sem volt ötlete. Vicces dolog a szépirodalomnak utánamenni. De éppen ott voltam helyben. Azért nem hagytam fel az oknyomozással ebben az évben elugrottam Tótkomlósra, miután elolvastam a Tótkomlósi Tórát Benedek Istvántól, van egy szép történet egy félig fekete fiúról, aki az egyik szolgálólány véletlenül becsúszott gyereke volt, és akit bár nem volt zsidó, bőrszíne miatt a tótkomlósi zsidókkal együtt deportálták. A nevét a könyv szerint felvésték a holokauszt áldozatainak nevei közé az emléktáblán, de pont az emléktáblát nem tudtam megkeresni, mert irtó meleg volt és a kislányom már akkor unta a kiruccanást, amikor megérkeztünk a településre. Cserébe megnéztük a zsidótemetőt, és néhány név visszaköszönt. Nagy meglepetést okoztam a helyiek között, h valaki egyáltalán kereste, egy rissz-rossz földút visz ki oda, a kocsit messze az út elején ott kellett hagyni. A bejárat egy megművelt szántó széléről nyílik, a temető oldalában egy ezernyolcszázas évekbeli kolerajárvány áldozatainak tömegsírja van, amiből a szántással csontokat forgattak ki, szóval csontok közt lépkedve lehetett bejutni. A temetőt azért rendben tartják.
Eszterházy szerintem az előző korszak írója volt. Az utóbbi időben megjelent írásai szerintem már nem olyan jók. Ezt témáira, vagy gondolatiságára értem, nem valami politikai célzat. A rendszerváltás után rendkívül sok külföldi díjat kapott, talán pont azért, mert a munkássága annak a folyamatnak a része. Bár az intertextualitás továbbra is aktuális. A Harmonia Celestis itt van a polcomon, de nem tudom átrágni magam rajta. Viszont eszembe jutott, h gimiben sokat olvastuk az egy nő c. könyvét, jókat derültünk a nőkkel való viszonyán.[ Szerkesztve ]
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz moonlight115 #156 üzenetére
Legutoljára Az Ajtó és az Ókút című könyveit. Mindkettő nagyon megragadó. Tudtátok, h ő Sophie Marceau kedvenc írónője?
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
-
finest
őstag
válasz moonlight115 #397 üzenetére
Heló, meg sem hallgattad végig? Van a mixben sokminden más is.
[ Szerkesztve ]
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
Gróf Claros epekedése a gyönyörűséges Claranina hercegnő iránt, ahogy az a spanyol reneszánszban illendő volt: [link], egyébként happy end a vége.
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz moonlight115 #444 üzenetére
Nincs hozzá hangulatom. Meg nem is annyira a stílusom a Sonata Arctica.
[ Szerkesztve ]
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
-
finest
őstag
válasz moonlight115 #463 üzenetére
Én legalább nem hitegettelek.
[ Szerkesztve ]
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
-
finest
őstag
válasz moonlight115 #481 üzenetére
Engem is lenyűgöz, h képes voltál ezt a sz@rt ilyen szépen meghegeszteni. Ezért megajándékozlak egy esztétikai élménnyel: [link]. Az egyik tenor Hueges Cuenod, 108 évesen halt meg 2010-ben Svájcban, az egész XX. századot átélte, énekelte. Sajnos ennél jobb minőségben nem találtam meg youtube-on a művet.
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
Na, igazán ügyi. Aztán a ritmusa stimmel-e a dallamra? Holdfényé kijön a dalra? Egyszerűen képtelen vagyok meghallgatni az eredetit, talán Rokker megpróbálja alámondani a szöveget, neki úgy tűnik kibírja a füle, h énekelhetőek-e a fordítások. A következő esztétikai élményt az nyeri, akinek a dalhoz is stimmel a fordítása.
[ Szerkesztve ]
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz moonlight115 #491 üzenetére
Anélkül sok értelme nincs a dalszöveg fordításnak. Ezek szerint esztétikai élmény nuku. Ezért sem álltam neki egyébként, gondoltam, h csak egy nyersfordítás lesz.
[ Szerkesztve ]
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz old rocker #517 üzenetére
Hallod, Rocker, a Safarov kiadatása kapcsán kialakult vita ügyén érdemes lenne elővenni a Musza dagh negyven napját!
Holdfénynek nem tudom, h megvolt-e már, de talán közéleti aktualitása miatt lehetne az első mű, amit irodalmi disputára előveszünk. Mit gondoltok?[ Szerkesztve ]
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
Vitatkozzatok velem Vassról: [link]
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz moonlight115 #585 üzenetére
Kicsit bővítettem a reflexiómon, h a csóka megértse. Valahol olvastam mostanában egy ilyen véleményt, h az a szar ebben az országban, h mindenki jobban tudja a másiknál, h mi lenne neki a jó. Ez a Wass Albert dolog is tipikusan az, mert ugye, ha mindenki vitriolos dumákat dünnyögne a lócán illemről, molyrágta vadászkalapban a háza előtt, mennyivel jobb lenne a világ! S talán el is hiszik magukról, h mérhetetlen büszkeségükben soha senkit nem sértettek meg, nem éltek vissza mások idejével. - Nyilván, mert magukon kívül nem is ismernek (el) mást.
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz moonlight115 #589 üzenetére
Na, megrendeltem Werfeltől a Musza dagh negyven napját, egy hét múlva ér ide elvileg.
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz moonlight115 #595 üzenetére
Annyiból igaza van a srácnak, h felszínesek az ismereteim Wassról. Harapott is rá rendesen, bár a cukkoláson kívül semmit nem értett meg. Mindegy, ő a paraszt, és ezt ő mondta.
Olvasom ma a neten, h egyrészt a kormányfő szerint világnemzet lettünk (csak ezt még Magyarországon kívül még nem tudják), meg hogy kellenek a középparasztok, akik a magyar társadalom gerincét adják. Mondanom sem kell mekkora csalódás ez nekem, ahhoz képest, h korábban a kormányzat még a polgárság/középosztály létrehozásával hitegetett. Mivel inkább lettem volna intellektuel, még ha pszeudo is, mint középparaszt. Sajnos, maradunk parasztok, termelhetünk olcsón, maradhatunk kiszolgáltatottak, ráadásul eleve hátrányos helyzetben. Mert az olcsóságon kívül nincs adunk, az meg kevés, mert annál mindig van olcsóbb. Ahogy ezt az Érik a gyümölcsből ismerjük.[ Szerkesztve ]
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz moonlight115 #597 üzenetére
Javítottam a linket. A pszeudoparaszt viszont legalább alliterál is.
Az a baj, h hagyományosan nem vagyunk akkora májerek a mezőgazdaságban sem. A modern iparágakat kellene idehozni, felfuttatni, csak ehhez innovátorok kellenek, nem parasztok. A derék magyarok közt viszont az csak utóbbiból van sok.[ Szerkesztve ]
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
[link]
Mit gondoltok a témáról?“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz old rocker #687 üzenetére
A cikk nem a baráti országok művészeti értékeinek hatásáról szól, inkább arról, h az előző rendszerben csak talpon tudtak maradni a hagyományos (nemzeti) értékeket közvetítő táncházak, Sebestyén Márta, Muzsikás együttes, Sebő Ferenc etc. Ezt állítja szembe azt, h a rendszerváltás óta csak a nemzetközi gagyi van.
Nem lenne gond a populáris művészettel, a szórakoztatás, kikapcsolódás oké, addig, amíg tudod, h h ha nem válna kizárólagossá. A probléma az, h az emberek nem jutnak hozzá az értékes művészeti termékekhez, vagy nem is ismerik őket, és igényük sincs rájuk.Holdfény: Nincs itt szó nemzetieskedésről. A nemzeti kultúra azért fontos, mert abból meríteni tud az egyes ember és gyökereket ad. Nem azt mondom, h mindenki matyóhímzésben járjon, vagy magyar világzenét készítsen. Nem kell ezt (is) gagyivá tenni, de ismernünk kell a saját kultúránk értékeit. A cikk nekem azt sugallja, h tisztán befogadókká váltunk, passzívak lettünk. A magyar művészeknek kicsi esélyük van befutni külföldön sok szempontból elszigeteltek, és egyre inkább azok lesznek, minél kevésbé tudnak meríteni a kulturális gyökereikből. Most olvasom Az ördög és Prym kisasszonyt, Coelho befutott az írásaival az egész világon, ugyanakkor letagadhatatlanul dél-amerikai. Így értem én ezt.
[ Szerkesztve ]
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz moonlight115 #691 üzenetére
Na, de miből merít az átlagember, h ne vesszen el, ha csak a populáris kultúra marad? Nem csak a művészekre gondoltam, és a cikk írója sem.
Szabó Magda, Kertész, Esterházy, Nádas (?) ennyi, aus. Most sorold fel csak az általad ismert dél-amerikaiakat!“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
A magyar kortárs irodalom tulajdonképpen a revizionizmus, fasizmus, szocializmus témaköreiben mozog. Miközben Európában a kultúrák keveredése, a (be)vándorlás, a szexuális szabadság, környezeti katasztrófák témái aktuálisak. Az előbbiek nem aktuálisak, és nem is túl érdekesek másoknak. Nemrég megvettem Györffy Ákos Haza c. könyvét, gondoltam adok egyet a kortársaknak, de nem fogott meg, nem vezet sehova, egyfajta útkeresésnek tűnik, aszem ez az útkeresés a másik "történelmies" irányzat ellenpontja. De ez most lényegtelen.
LOL, képzeld tanítok fodrászokat, felolvastam nekik a Prym kisasszonyból, az egyik kedvet is kapott hozzá. Sőt a gyakorlati helyén kötelező elolvasniuk a tanoncoknak egy könyvet, h ne pletykákról beszéljenek az illusztris (orvos, jogász) vendégekkel...
[ Szerkesztve ]
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz moonlight115 #704 üzenetére
Csak úgy:
Tengerecki Pál
Szil szál
szalmaszál
fehértestű lány
miért állsz a kapud előtt
merről késik a szeretőd
Tengerecki Pál?Tengerecki Pál
vajon merre jár?
Melyik ország melyik táján
melyik földrész mely lapályán
merre, merre vár?Talán nem is vár.
Talán nem is vár.Rég elfúlt ajkán az ének
- talpa sincs már cipőjének.Nem tehet veled több sétát...
- szétrágták a spirochéták.Autója egy fának szaladt
- elvérzett a műtét alatt.Foszlottan rejti az erdő
- nem nyílt ki az ejtőernyő.Tókióból hazafele
- gennybe lábadt a vakbele.Kerítésen átvetődött
- lelőtték a fegyházőrök.Liverpoolban elmenőben
- leszúrták a kocsmagőzben.Indult, hogy hajóra kapjon
- s megölte a daják asszony.Hosszan nézett egy nő után
- s autó tiporta el Budán.Szil szál
szalmaszál
fehértestű lány
hiába állsz
kapud előtt
sose jön el a szeretőd
sose jön el a szeretődecki
becki
tengerecki
Tengerecki Pál![ Szerkesztve ]
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz moonlight115 #712 üzenetére
Ezt is, és amire emlékszel azt is, Tamkó Sirató Károly írta. Ezt kevesebben ismerik.
Három verziót írt a Tengereckiből.
[ Szerkesztve ]
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz moonlight115 #714 üzenetére
Tengerecki Pál
Szil
szál
szalmaszál!
Merre jár a Pál?Tenger szélén?
Hegyek élén?
Havas sziklák
meredélyén?Hol bolyong
a messzivágyó,
tûzhegyjáró,
felhõszálló
Tengerecki Pál?Hol a Bajkál halat dajkál,
kis pej lován ott poroszkál.Hol porzik a nagy zuhatag,
arany szitakötõt itat.Megfújja fény-trombitáját,
felölti neon-ruháját.Viharcsónak legelején
száll a tûztenger tetején.Göncölszekér útját rója
ezüstszínû ûrhajója.Varázsdallal, muzsikával
harcot vív a Fagykirállyal.Siklik villanyfelhõk szélén,
kóborol a tenger mélyén.Szil
szál
szalmaszál!
Gyere haza, Pál!Vándor kedved
meddig éled?
Játszanék már
újra véled.Messzeségbőg!
Tőlem többé
el ne tévedj,
ecki,
becki,
tengerecki,Tengerecki Pál!
Tengerecki hazaszáll
Szil
szál
szalmaszál!
Merre járt a Pál?
Merre járt a
messzivágyó
jéghegyjáró
felhõszálló
Tengerecki Pál?Ment, amerre
szeme látott...
Bebolyongta
a világot
- s belefáradt
már.Lova üget...
Gépe dörög...
Magában õ
így füstölög:Mért is menjek Tangerbe
- fulladni a tengerbe!Gyötörjön a zsába
- nyirkos Kambodzsába?!Nagy melegbe, nagy hidegbe
- izzadjak-fázzak Tibetbe?!Sürgönyözhet Jereván:
-Tengerecki, gyere mán!Üzenheti Bábel:
- engem ne hibázz el!Suttoghatja Nápoly:
- engem holtig ápolj!Zúg a Gangesz... Mindhiába
- nem indulok Indiába!Hogyha mennék Asszíroszba:
- a Sors tönkremasszírozna!Az a cudar Kalkutta
- béremet lealkutta!Mind befagyott Bangkokba
- betétem a bankokba!Kérhet-várhat Hawaii
- kedvem nem a tavalyi!Mit érdekel Raratonga
- fürdök én a Balatonba!Hazaszállok, mint az álom
- a hoppla-hopp-szalmaszálon!!!Itt maradok veled én
- itt a Tisza peremén...Így kiáltok: Tengerecki,
- a földgömböt itt hegyezd ki!Kacagnak a nyári egek...
- itt dalol majd tiveletekSzil
szál
szalmaszál...
itt lesz boldog közöttetek
ecki
becki
tengerecki
engerecki
vengerecki
Tengerecki Pál!“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz moonlight115 #716 üzenetére
Még folyamatban van. Nagyjából a felénél vagyok, még nem döntöttem el, h mennyire szórakoztató irodalmi alkotás. Könnyed, egyszerű nyelvezet, egyszerűen megfogalmazott gondolatok, életigazságok. Na, majd meglátjuk, h mennyire lesz mély a végére. - Coelhotól tartottam, ahogy mindenkitől, aki tucatjával írja évente a könyveket. - Ettől még tetszik egyébként.
Rubin Rékától a Barchesz megvolt neked esetleg?
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz moonlight115 #718 üzenetére
Eszter, persze! Na, akkor majd kiderítjük közösen, h mit tud ez az Eszter.
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
[link]
Vajon a magyar politikusok savanyú méltósága a fényképeken sajátos márkajelzése elkülönülésüknek, vagy általában is jellemző a nacionalista politikusokra? Az tuti, h ha rákeresünk Obama, vagy ellenfele, Mitt Romney képeire a googlin, majd megnézzük mondjuk Adert és Orbánt a mosolygós képek aránya éppen fordított.
Lénárd Sándornak, aki a második világháborút római emigrációban vészelte át, így emlékezik vissza egy akkori fogadásra a magyar konzulátuson*:"De volt az évnek két másik napja is: március 25. és augusztus 20. Akkor a követség fiókba rakta pecsétjeit, kitűzte a nemzetiszínű lobogót, és kitárta kapuit. Akkor a haza volt.
A haza szeretettel és szendviccsel várta földönfutó, éhes fiait. A nagy szálon falairól osztrák főhercegek mosolyogtak a gyülekezetre. A március tiszteletére sem cserélhették fel vörös-fehér-vörös szalagjukat nemzetiszínűre. Az osztrákok 1919-ben nemcsak Pompeióról mondtak le - köztársaságuk lemondott a hercegekről, főhercegekről, az aranygyapjas rend fehér egyenruhás arisztokratáiról. Míg Mussolini bevonult régi palotájukba, a hajléktalan festmények átvonultak a Szentkorona Birodalmába. Piros-fehér-zöld pántlikás Habsburgok híján örömmel fogadták őket.
"A nép nem az én esetem" - mondja az Olympia hercegasszonya.[34] Ilyesmit mondtak volna kékvérű rokonai a követség falán is, pláne ha látják, milyen mohón rohan a csürhe a szendvicses asztal felé...
Háború volt. Éhség volt. A menekült, az idegen olyan nyomorúságban élt, amelybe a bennszülött még börtön után sem jutott. Az Állam napjain a rongyosok a kapucinusok mosogatóvizét várták pléhcsajkával. A Haza napján - a valóságokat csillagközi űrök választják el egymástól - herendi porcelánból itták a kávét, a Haza hangja biztatta őket:
- Parancsoljanak a pogácsából is!
- Még egy barackot?
A tanácsosék feketében voltak, egy fiatal Ipszilon díszmagyarban. 1942-t írtunk.
Egy sarokban, egy asztalon, virág közt két fénykép állt: Viktor Emmánuel olasz király és abesszín császár őfelsége és vitéz nagybányai Horthy Miklós, az otrantói hős. Nem mosolyogtak főhercegien. Valami egyforma savanyú méltóság ült az abesszín császár és a lovas tengernagy képén.
Az asztal mellett állt Horváth úr. Valaki hozzálépett:
- Mondja, Horváth úr, miért nem tették ki Mussolini fényképét is? - Horváth úr mozdulatlan arccal válaszolt:
- Ez nem cirkusz, kéremalássan, a Magyar Királyi Követségen vagyunk, kéremalássan!"
*De ne emiatt olvassatok Lénárd Sándort, ennél ő sokkal több, csak a békeidők mosolygó főhercegei és a citromba harapott nemzetiek párhuzama miatt vettem elő ezt a részt. A teljes mű letölthető, olvasható az OSZK adatbázisában: [link].
[ Szerkesztve ]
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz Crystalheart #737 üzenetére
Nem jó jel a nem mosolygás, lelki ürességre utal, ezt természetesen nem rád értem.
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz moonlight115 #740 üzenetére
Lénárd Sándor végül Braziliában kötött ki, ahol egy bánya orvosa lett, felcsere tulajdonképpen, mert az orvosit a háború miatt nem fejezte be. Tudása rendkívül széleskörű, és nagyon szórakoztatóan fűzi egymásba ismereteit. Kalandos élete volt. Kiterjedt levelezést folytatott híres kortársakkal. Latinra fordította a Micimackót, és egy kellemetlen perbe került, mert meggyanúsították, h ő a bujkáló Mengele.
[ Szerkesztve ]
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
Kapcsolódva kicsit a legutóbbi savanyú tekintetek témájához: [link].
Nagyon egyértelműen megfogalmazza azt, h rossz időszakhoz nyúl vissza a kormányzat a Horthy-korszak és a két háború közti időszak felértékelésekor.“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz moonlight115 #751 üzenetére
Az USA-ban valóban nagy a hazaszeretet. Teljesen normális egy családi házra felhúzni a lobogót. Viszont a hadseregbe azért mennek a fiatalok, mert egyes területeken nagy a munkanélküliség, kilátástalanság. És ott is volt egy ingatlan hitelekből kialakult válság. Tanítottam katonákat is esti gimnáziumban, szerződésesek voltak, saját magukat megélhetési katonának nevezték. Őket is ugyan azok az okok terelték a magyar katonasághoz, mint az USA-ban élő fiatalokat a saját hadseregükbe, a különbség az, h mi nem harcoló alakulatokat küldünk a NATO-ba.
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz Crystalheart #757 üzenetére
A Horthy-időszaknak nincs helye a mai közbeszédben. Nagy adóssága a társadalomnak, h illő módon feldolgozza azt a korszakot. Nincs semmi pozitívuma, egyfajta visszarendeződés volt és pontosan előrevetítette azt a szomorú végkifejletet, ahová a lovas tengerész az országot kormányozta.
Ha már irodalmi topik, itt van egy kis adalék a fehér terror kapcsán Trianonról: [link]
A fenti linken említett Somogyi Béla és Bacsó Béla meggyilkolásáról ez volt a véleménye a kormányzónak: „egy, a Népszavában megjelenésre szánt cikk kefelevonatát a cenzúráról átküldték a fővezérség Gellért szállóbeli szállására, ahol egy esti társaság előtt, amelyben a fővezér is jelen volt, felolvasták. Általános megbotránkozást keltett, többen a vezérkar tagjai közül megjegyezték, hogy a gaz Somogyi Bélát a Dunába kell tenni. Horthy Miklós fővezér úr azután e kijelentéssel bontott asztalt: Nem beszélni kell itt, hanem cselekedni! Nemes verseny indult meg e kijelentésre a Prónay- és az Ostenburg különítmények között.” Ez utóbbi előnyhöz jutott, mert a fővezérségtől szép új gépkocsit kapott." [link]“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz moonlight115 #758 üzenetére
Nem láttam a filmet, de nem újdonság, amit a bevezetőben elmondanak.
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz Crystalheart #761 üzenetére
Látom, h nem nézted meg az első linket...
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
Tipikus magyar magatartás ez a projekció, mindenki és minden körülmény a hibás, véletlenül sincsenek konkrét felelősök, hibát meg főleg nem ismernek el... Egyszerűen vitán felülinek kellene lennie, h az az időszak szar volt, aki mást gondol, annak gőze sincs semmiről. Amíg viszont éppen a korszak hibáinak és a kormányzó személyének relativizálása, kvázi rehabilitálása megy, h a korszak Orbáni restaurációjáról már ne is beszéljünk, nem tudunk megújulni.
Pár hozzászólással korábban írtam, h az irodalom, ahogy a társadalom is a huszadik századi élmények feldolgozatlansága miatt egyszerűen nem tud bekapcsolódni a világirodalomban aktuális társadalmi kérdések, témák feltárásába. Nem jut sehová, túlhaladott, unalmas. -Mielőtt elővennétek ellenpéldának a Nobel-díjas Sorstalanságot, vegyétek figyelembe, h először a hetvenes években jelent meg! Ha jól emlékszem, mindenesetre irtó rég. És Esterházy sem a legújabb írásaitól elismert Németországban. Úgy is mondhatjuk, h ha az íróink ezeket az elismeréseket "most" (kétezer környékén) nem kapják meg az íróink, akkor később már semmikor.“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz Crystalheart #765 üzenetére
Na, Ferenc József egyik kedvenc példám a magyarok vezérkultusz iránti nagyfokú tiszteletére. Igaz, h volt rá negyven éve, de véreskezű megtorlóból a békeidők szeretett királya lett.
Tiszteletben tartva a véleményedet, Horthy semmilyen tekintetben nem volt olyan kaliberű politikus, h szobrot, vagy róla elnevezett évet érdemelne, vagy ezeket vele kapcsán egyáltalán fel lehetne vetni. Sőt, a korszak mentegetése helyett az egyetlen előrelépést a korszakot illetően egyfajta teljes megbánás jelenthetne. Úgy is mondhatnánk, h mindannak ellentéte, ami jelenleg zajlik.Láttad már ezt? [link] Jó lenne, ha mi is ilyen nyíltan fel tudnánk vállalni saját történelmünk meghamisítását. Minden tiszteletem ezé a komáé, mert ugyan ilyen eltérő Magyarország belső és külső megítélése, és nagyon kellenének az ilyen történészek és az ilyen nyílt kibeszélései a problémáknak.
[ Szerkesztve ]
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz Crystalheart #774 üzenetére
Így van, Holdfény, a nemzetnek sok adóssága van a bocsánatkérések terén. - És természetesen nem csak a miénknek, Crystalheart. - Kohl kancellár a németek bűntudata kapcsán, ill. annak feloldozásaképp beszélt a "későnszületettek bocsánatról" (Gnade der Spätgeborenen), vagyis hogy az elkövetkező generációk nem felelősek az apáik bűneiért. A nagy különbség az, h a német nép számos módon bizonyította, h képes túllépni a nacionalizmuson. Miközben nálunk sem szóban, sem társadalmi szinten nem történt ilyen. Ugyanis a szörnyűségeket is kis emberek viszik véghez, nem csak a vezető politikusok szerepről van szó, hanem mindenkiéről, azokéról is, akik részt vettek benne, és azokéről is, akik nem tettek a gonoszság ellen.
De hogy a korábbi példánál maradjunk, ha majd Somogyi Béla és Bacsó Béla halála egyformán fáj jobb- és baloldalinak, és együttérzés helyett nem azt mondod rá, h a történelem menetében a fehér terror áldozatainak száma egy bagatell tétel, akkor elérkeztünk valahová. S még jobban örülnék, ha ezt közéleti személyiségektől (politikusoktól) hallanám. Mert egy felesleges halál is túl sok.
Más:
Megvolt Schein Gábortól nektek a Schein Gábor: Magyarország, te örökös…? Múlt májusban volt egy politikai vers pályázat a litera.hu-n, azon indult. Nem nyert, nem vagyunk elég érettek a befogadására.Magyarország, te örökös hiányjel,
üresen beadott dolgozat,
gazzal fölvert temető, kolduspersely,
kartográfiai vállalat!Te vér, te föld, te rémes emlék,
te részegen kurjongató szörnyalak,
képernyőnkön vacak szellemkép,
akkor se vagy már, ha megszólítalak!Akkor sem vagy, ha megint rólad szaval,
aki csak egy percre volt szabad.
Gyerekágya újra ravatal,
nézd elhülyített, szegény fiad!Akkor sem vagy, ha van még, ki élne itt,
bízna benned a reménytelen,
míg föl nem zabálod mind a sejtjeit,
sötét folt vagy a röntgenfelvételen.Magyarország, te örökös hiányjel,
fölötted az idők fáradt kézjegye!
Mindegy már a térkép, az érmén a fej,
csak érjen véget a rossz mese![ Szerkesztve ]
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz moonlight115 #780 üzenetére
A "gazzal fölvert temető" meg a sok ki nem mondott bocsánatkérés, az elfeledett áldozatok, amiről itt beszélgettünk előbb.
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz Crystalheart #784 üzenetére
Oh, a franciák nagyon is érzékenyek. Pl.: a holokauszt kapcsán éppen pár hete mondott egy szép bocsánatkérést a köztársasági elnökük: [link]. Sajnos azt kellene belátni, h hasonló kölcsönös érzékenység nélkül nem lesz megújulás az országban. Semmivel sem nézünk szembe: se Trianonnal, se a világháborús sérelmekkel, se '56-tal, se a Kádár-rendszer ügynökeivel. És ezek az elvarratlan szálak itt kísértenek, mérgezik az életet.
Nagyon remélem, h jön egy konszolidációs időszak, ez a Magyarország a világ ellen forradalom nem tarthat a végtelenségig. A statisztikák, meg, h ki, s mit kezdett, senkit nem érdekelnek, főleg pl. a közel száz éves Trianon távlatából. Butaság azt hinni, h csak a vesztesek kérnek bocsánatot, ez is valami hülye kurucos virtus lehet.[ Szerkesztve ]
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz Crystalheart #784 üzenetére
LOL, te azon túl, ami történt, csak pár kiragadott példaként: hogy odadobtunk 120.00 magyar katonát a doni harcokba, h fél évvel a háború előtt teljesen feleslegesen, remélt politikai célokért feláldoztuk 400.000 zsidó honfitársunkat, h Magyarországon végig vonult a front, h a délvidéki vérengzésben vagy 50.000 magyar halt meg, azt Te egy elfogadható kompromisszumnak véled a lehetséges sokkal rosszabb szcenáriók tekintetében? - Mert, h ez Horthy politikájának az egyenlege.
Sajnos a fehér terror csak látszólag volt belpolitikai kérdés, éppen tegnap linkeltem, h milyen hátrányos helyzetbe került miatta az ország a trianoni béketárgyalásokon.
Nem kell a bocsánatkérést szó szerint venned, a méltó módon történő megemlékezés az áldozatokról elegendő, ahogy pl. a Hollande tette a fenti linken.[ Szerkesztve ]
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz Crystalheart #791 üzenetére
Sajnos tévedés, már Szálasi előtt elkezdődött, ez is egy népszerű tagadás történelmünkben. 1944. márciusában Horthy menesztette Kállayt és nevezte ki Sztójay Dömét, mert abban állapodott meg Hitlerrel, h a megszállás csak átmeneti lesz. Márciustól folyamatosan készítették elő a deportálásokat a gettóba gyűjtéssel, és 437.000 magyar zsidót már július végére deportáltak Auswitzba. Szálasi október 15-én lépett hatalomra. .. [link]
Szerintem kár ezen tovább rágódnunk, ez az utolsó tökéletes példája annak, h mennyire nincs rendben a múlthoz való viszonyunk, h milyen erős minden téren, nem csak a holokauszt kapcsán, a tagadás. Most ennél többet, h mindezt neked megmutattam, nem tudok tenni. Az igazi nemzeti büszkeség a hibák beismerése lenne, nem saját magunk fényezése, az már nagyon megy nekünk. - Hollande is mondhatta volna, h megszállás alatt voltak kezdettől fogva. De pont attól lehet büszke, h ezt be meri vallani, és nem kell lesütnie a szemét. - Szomorúan látom, h ezt nem akarod megérteni, de elfogadom. Leültem.[ Szerkesztve ]
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz old rocker #796 üzenetére
Az indiánokról kivételesen nem mi tehetünk.
Egyébként valamelyik dél-amerikai látogatásán mintha Benedek pápa kért volna bocsánatot az indiánoktól. De tett ilyen gesztusokat Kanada és Ausztrália is a bennszülöttekkel szemben.
[ Szerkesztve ]
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
-
finest
őstag
válasz old rocker #811 üzenetére
Te nagyon rá vagy zizzenve az indusokra. Szerintem valami nő lehet a dologban.
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz Crystalheart #835 üzenetére
Jól megnéztem: "Magyarország maga nem a mindenkori vezetés, nem a katonai vezetés és nem a csendőrség, akiket Szálasi idejében leginkább a nyilasokból és az elveikhez hű korábbiakból toboroztak." A deportálásokhoz javához semmi köze nem volt Szálasinak, arra utaltam. Nem a magyar fasiszták követték el, ahogy azt fentebb sugalltad. Nem tudom, h feltűnik-e neked, h minden hozzászólásodban akad valami külső körülmény, ami minket szerinted mintegy belekényszerített a szar döntésekbe, pl. a német megszállás, a szövetségesek tökölése. Horthy és Kállay idején a németeket lepipálva hoztuk meg a zsidótörvényeket. A magyarországi holokauszt valódi szörnyűsége, h két hónap alatt lezajlott. A hadsereg nem lépett fel a megszállás ellen, a közigazgatás pedig önként együttműködött a deportálásokban. Milyen közvetlen nyomásra gondolsz tehát, amikor még csak ellenállás sem volt a megszállással szemben?
Egyébként, ha szerinted főbűnösként kezelik az országot, ahogy az első világháború után is történt, kinek nem esik le a tantusz, mindenki másnak, vagy a magyaroknak?
A franciák magukat nem másokkal szemben definiálják, erre utal Hollande is, ti. a franciaság nem a bőrszíntől, vallástól függ. Hollande beszédét nem hogy nem követték nemzeti öntudatokban megsértett franciák tüntetései, hanem kifejezetten nagy elismerést kapott a sajtótól. Senkinek sem esett csorba a büszkeségén. Azt is mondhatnám, h polgári társadalmakban ez a hozzáállás a normális, legfeljebb szerinted szélsőség.
Te Radnótiról filmet? És a te filmedben Radnóti gyilkosait megbüntetnék, vagy abban is átvenné a kisnyilasokat az új rendszer spongyát dobva bűneikre?
Na, többet nem válaszolok, mert Holdfénynek már az agyára megyünk.
[ Szerkesztve ]
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
Ma délelőtt sugározta az M1 a Sütő Andrással hetvenötödik születésnapján készített riportot 2002-ből, nem néztétek véletlenül?
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz old rocker #857 üzenetére
Kár, megindító gondolatokat mondott, amelyek kapcsolódhatnának a korábbi kissé parttalan témához. A végén megkérdezte tőle a riporter, h a sok jókívánság mellé mit tenne hozzá még saját maga számára. Azt mondta, h ő azt szeretné, h lehessen útlevél nélkül Magyarországra jönni. - Nem tudom, h miként élte meg a 2004-es népszavazást szegény. - Sajnos Románia csak a halála után lett EU tag.
Egyébként aranyos volt a tegnapi eszmecsere Kristályszívvel, főleg ahogy a végére kipottyant Radnóti kapcsán még egy letagadott, elfelejtett csontváz a kisnyilasok és a Rákosi rendszerbe büntetlen továbbélésük kapcsán. Most, h jobban belegondolok a magyar film sem lépett túl azokon a kérdéseken, amiken az irodalom se tud. Sok filmet nem nézek, de ha visszagondolok az utóbbi időkre, a Szomorú vasárnap (ha ez volt a címe) jut eszembe, ami a német megszállás idején játszódik, meg egy annál újabb film Kulka Jánossal, ami a Rákosi korban játszódó ügynök-krimi. A népszerű Koltai filmek, amilyen a Nagy utazás és társai mind a Kádár-korszak hangulatát idézik fel. Vagyis, hogy tulajdonképpen ezek is elsősorban a speciális magyar vonatkozásaik miatt csak nekünk igazán érdekesek és érthetőek.
Sütő azt mondta, h a művész csak abból tud építkezni, amiben él, h számára a kisebbségi lét, az elveszett haza meghatározóak voltak. Nehogy félreértsetek, ezekről beszélni kell, de szerintem Sütő még old rockernek is legalább az apja lehetne, szóval, h generációk jönnek-mennek, de a problémák ugyan azok. És természetesen egyformán sajnálom Sütőt, akinek kiverték az egyik szemét, vagy a kisunokáját, akinek részeg románok gyerekként összetörték az arcát, mert magyarul beszélt, és azokat is, akiket magyarok sanyargattak. Meg kell tanulnunk együtt érezni másokkal, h a társadalom végre feldolgozza ezt a sok fájdalmat. (Az indiánokkal is együtt érzek, de azt nem nekünk a feladatunk kibeszélni.)PS: Megjegyezném, h az irodalom lényege éppen az érzések feltárása, átélése. Az "objektív" mérlegelése annak, h ki miben hibás, ki lőtt előbb etc. nem irodalmi terület. Ezért nem közeledtek álláspontjaink Kristályszívvel. Az irodalmat nem érdekli a statisztika, nem foglalkozik tudományos feltárással. Ugyanakkor segítheti a történelem méltó módon történő kiértékelését, sőt bizonyos esetekben elengedhetetlen is hozzá.
[ Szerkesztve ]
“Don’t shoot, I’m Globish.”