Hirdetés

Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Angrov

    csendes tag

    válasz Angrov #197 üzenetére

    Nyilvánvaló és látható plusz képességek nincsenek is, de mindkét oldalnak vannak olyan eszközei, amelyek a lélek befolyásolására használhatók. Magasabb szint, több képesség (ez van :) ), viszont nehezebb feladatok. A magasabb szintű lélek - akár angyali, akár démoni - átüt a matérián. Megnyilvánulása például a karizma. Vegyük mondjuk Gandhit és Hitlert. Nem nehéz kitalálni, melyikük melyik oldalt szolgálta, de mindkettő hatalmas embertömegeket állított maga mellé/mögé. A lényeg, hogy a két oldal eszközei hasonlóak, de óriási különbség van a céljaikban. A démonok által megszerzett jó lelkek a pokolban szenvednek. Önmagukat gyűlölik, mert nem Istent választották mindennapi földi döntéseikben, és ezzel generálják a szükséges negatív energiát a gonosz teremtményei számára. Az angyalok pedig Istenhez szeretnének utat mutatni, a szeretet forrásához.

    Értem én, hogy gőzgép. De mi hajcsa?

  • joghurt

    addikt

    LOGOUT blog (1)

    válasz Angrov #197 üzenetére

    Olvass egy kis játékelméletet (Mérő László könyveit, ha lightos verziót bírsz csak)! Egyből nyilvánvaló lesz számodra, hogy néha az egyén számára az a haszon maximalizálása, ha nem a közvetlenül önző döntést hozza meg. Hosszú távon nagyobb haszon, a rövidtávú kis haszonnal szemben.

    A tej élet, erő, egészség.

  • Crystalheart

    senior tag

    válasz Angrov #197 üzenetére

    "Ha nem ért fizikai sérülés, akkor miért érzed rosszul magad, ha megdöglik a kutyád, vagy a klassszikus példa: elhagy, akit szeretsz. A "felülírás"-sal azt állítod, hogy kiölöd magadból a szeretetet?"
    Dehogyis, ugyan :DDD Én csak azt mondtam, hogy a "lelki fájdalom" messze nem elviselhetetlen, sőt, még pozitív oldala is van, ha csinálunk neki. Én pl. így sokkal jobb könyvet tudok írni, mint nélküle. :P Embere válogatja...

    "Talán Te is segítettél már önzetlenül másokon, de akkor jön a következő kérdés: MIÉRT? Nem éppen haszonmaximalizáló magatartás."
    A haszonmaximalizálás egy dolog, de - én nem ismertem ennek a Smith-nek az elméletét - ezesetben nem teljesen értek egyet Smith-el. Mikor az ember úgymond önzetlenül cselekszik, többminden jár egyszerre a fejében: szeretet aziránt, akin segít, szeretet a társadalom, a nép iránt, akik közt él, és eképp még magának is jót tesz, hiszen ő is a társadalom tagja. A szeretetet szerintem nem igazán érdemes magyarázni és miérteket keresni.

    "Ha nem hiszel abban, hogy a halál után van folytatás"
    Ménehinnék? Csak abban nem hiszek, hogy az pokol.

    "De akkor a fene egye meg, az evolúció során miért maradtak fenn a szeretet "káros mellékhatásai"? Miért nem csak shiny happy people él a Földön."
    Az ember a maga eszével már rég kívül esik a klasszikus értelemben vett evolúción, a boldog élet nem feltétlenül a túlélés záloga.

    "Vegyük mondjuk Gandhit és Hitlert. Nem nehéz kitalálni, melyikük melyik oldalt szolgálta, de mindkettő hatalmas embertömegeket állított maga mellé/mögé."
    Ha én majd egyszer nagy vezető lennék, akkor rám is rámfognád, hogy valamelyik oldalon vagyok? :DDD

    "Segítesz, amiben lehet, ez rendben van. De nincs bűntudatod, hogy elvettél valaki(k)től egy szeretett személyt, még ha az véletlen baleset eredménye is volt?"
    Nem, természetesen. Éppen azért, mert nem tartom minden végének. Gondolj bele, egyáltalán ha megsiratunk valamit/valakit, azzal már csak magunkat sajnáltatjuk, meg esetleg azt siratjuk, hogy ha életben marad még, akkor esetleg mit tudott volna még tenni a világban. De nem úgy alakult, visszafordítani már nem lehet. Más, ha a fájdalomról van szó, pl mikor meghal valamely állatunk - elég gyakran előfordul a gazdaságban -, nem azt sajnálom, hogy kimúlik, hanem hogy általában sokat szenved előtte.

Új hozzászólás Aktív témák