Új hozzászólás Aktív témák
-
Puma K
veterán
Van aki vízhűtést épít így oda kell a plusz hely a pumpának és a tartálynak. Ezek persze most már lehetnek egyben is (pumpa+tartály), de ettől függetlenül ennek is kell a hely.
Az általad használt házban pl ennek már nem lenne hely. De mivel te nem is gondolkodsz épített vízhűtésen, így ez elhanyagolható a te szemszögedből tekintve. Másnak viszont számít.
Én utoljára 2008-2011-ben "szenvedtem" a sok HDD-vel.
Szám szerint 4db-al.Most ott tartunk, hogy az alaplapba pattintják már pár éve az emberek az adattárolót:[kép1]
Vannak alaplapok amikbe 2db M.2-es SSD-t lehet tenni.
De van olyan opció is, hogy PCI-E sínbe raksz 4db-ot: [kép1], [kép2]Pár év és mint az FDD meg a ODD, a HDD-SSD helyek is eltűnnek _idővel_ a gépházakból.
Ha adott ár alatt lennének a 2 TB-os M.2-es SSD-k és az aktuális alaplapom és procim is támogatná a 16-nál több PCI-E sávot akkor én sem használnék hagyományos külső 2.5" és 3.5"-os adattárolókat. Számomra ilyen esetben, hogy tudom lenne más megoldás már nyűg a kábelezés. A kábelezés meg fontos az egész gépházban a hűtés-levegő mozgás miatt.
A DVD író témát úgy oldottam meg x évvel ezelőtt, hogy mivel az asztali gépben nem kell az ODD, így oda nem tettem. De vettem egy mindenféle CD-DVD-t írni-olvasni képes külső ODD-t így ha kell előveszem a dobozából használom, ha meg már nincs szükség rá akkor visszacsomagolom és elrakom.
Pár évvel ezelőttig a Windowst telepítettem DVD-ről, de azt is elhagytam a pendrive-os megoldásnak köszönhetően. Így mostanra gyakorlatilag már nem is használom a külső ODD-t.
[ Szerkesztve ]
"Cuccok: csattogós lepke és tiki-taki" └[ʘヘʘ]┘
-
Puma K
veterán
válasz
#72042496
#35
üzenetére
Lassan felesleges lesz a kézi tuning ami által ugye plusz teljesítményt érhetsz el.
Itt jön képbe a jó hűtés.
A legjobb a kompresszoros megoldás vagy a következő szint az épített vízhűtés.
Ezt a kettő hűtési megoldást meg nem meglepő módon a több kilós alu-réz bordák nem tudják túlszárnyalni ha a maxot akarod kihozni az adott komponensekből, de még stabil keretek között úgy, hogy a mindennapokban is használható legyen a gép és ne kelljen locsolni x időnként a folyékony nitrogént.
Pár éve-generáció óta adott CPU és VGA gyártók elkezdték a saját megoldásaikat használni és fejleszteni amik automatikusan elvégzik az órajel-feszültség emelést ha nem ütköznek fogyasztási vagy hőmérséklet limitbe terhelés közben.
Anno az Nvidia féle GPU Boost 1.0 a GTX 600-as szériánál papíron azt tudta konkrétan a GTX 680 esetén, hogy 1006 MHz helyett 1058 MHz-re emelte az órajelet. De a gyakorlatban a jobb hűtéses példányok ettől magasabb órajelen jártak, mert minden adott volt ehhez.
Nálam az Asus DirectCU2 GTX 760 OC ami az alapját tekintve szinte egy GTX 670, az 980 MHz-es 3D HIGH órajellel rendelkezett és 1033 MHz boost értékkel. Ehhez képest 1167 MHz-re boost-olta fel magát terhelés közben és ezt tartotta is, mert a VGA hűtése és a ház hűtése tudta tartani a tempót az alkatrészek által termelt hővel. Viszont mivel itt még nem igazán facsarta ki a GPU-ból a maximum órajelet a GPU Boost így én utólag 1254 Mhz-re állítottam ami az esetek 95%-ban stabil volt, de volt rá eset, hogy adott folyamat közben eldobta magát a driver (instabil tuning). Még volt egy 1294 MHz-es opció, de itt már olyan szinten a végét járta a GPU, hogy 50-50% volt az esélye, hogy eldobja magát vagy nem a driver, mert instabil a kézi tuning.
Alapból mindegyik Nvidia kártya ami tudja a GPU Boost-ot (mindegyik GTX 600 és utána lévő) az alacsonyabb gyári értékekkel rendelkezik, mint amit a felhasználók látnak terhelés közben.
Pl a GTX 1080 Ti-nek az alap 3D HIGH órajele hivatalosan 1481 MHz, a hivatalos boost érték pedig 1582 MHz. Ehhez képest van akinek az Nvidia GPU Boost 3.0 2000 MHz fölé akár 2100 Mhz közelébe emeli az órajelét az 1080 Ti GPU-jának mert minden adott ehhez, amiben nagy szerepet vállal a jó hűtés.
Itt, a Pascal szériánál már csak minimálisan lehet játszani az órajelekkel a korábbiakhoz képest, mert stabil keretek között elég jól meghajtja a GPU-t az GPU Boost 3.0.
Az RTX 20 kártyáknál már a 4.0-ás verziónál tart az Nv féle GPU Boost: RTX 2080 Voltage Limit, Boost 4.0, & OC Interview w/ Tom Petersen - videó
Aztán a béta MSI Afterburner-ben pedig van OC scan:
Get a free performance boost with Afterburner OC Scanner
ami egy kattintásból megnézi a kártya maximumát stabil keretek között. Tehát itt sem kell csinálni semmit mert magától kiteszteli a kártyát mindezt úgy hogy stabil marad. Ez elsőre csak az RTX 20-as kártyákkal ment, de megy a GTX 10-es szériával is.
Aztán ott van az Intel meg az AMD is.
Az újabb Intel procikkal nem volt dolgom első kézből, de azt tudom, hogy ott is módosult a korábbi Intel Turbo Boost. A korábbiakhoz képest máshogy változik adott magszám terhelés mellett az órajel, ami lehet több lehet kevesebb ami a hőmérséklet-hűtés függvényében változik.
Volt dolgom egy AMD Ryzen 2600-al, ami a terhelés közbeni 3400 MHz alap órajel helyett 3667 MHz-en járatta mind a 6 fizikai magot, mert a hűtés bírta és az XFR 2 + Precision Boost 2 erre az értékre lőtte be a CPU órajelét.
Szóval a vízhűtéssel nem csak halk gépet kapsz, de most már minimálisan vagy adott keretek között határozottan gyorsabb gépet is egyben.
[ Módosította: Intruder2k5 ]
"Cuccok: csattogós lepke és tiki-taki" └[ʘヘʘ]┘
Új hozzászólás Aktív témák
ph A Silent Base 801 után megnéztük, hogy az olcsóbb kiadás tudja-e hozni a drágább modell szintjét.
- Távcső topik
- Hobby rádiós topik
- Nintendo Switch
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Filmvilág
- Retro teló rajongók OFF topicja
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Internet Rádió építése (hardver), és programozása
- Autós topik
- Google Pixel 8 Pro - mestersége(s) az intelligencia
- További aktív témák...
