Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • azbest

    félisten

    "nem az App Store adja a biztonságot, hanem a titkosított adatok és az antivírusok"

    Ezt azért komoly arccal kijeleteni nehéz lehetett.
    A titkosított adatok semmit sem számítanak, ha felhasználó szinten el tudják érni az appok azokat az adatokat. A felhaszánáló adatait szokták próbálni megszeretni, ellopni, lekódolni és zsarolni a jelszóért. Éppen ezért nem lesz sohasem 100% a védelem, mert az embert a saját hülyeségétől nem lehet megvédeni. Ha minden folyamat külön szeparált sandboxban van, akkor max az adott folyamatot tudják ellopni. De ez egyúttal erősen korlátozza az appok közti együttműködés lehetőségeit is.

    Antivírus? Mármint legyen egy program, ami mindenhez hozzáfér a telefonon és az összes sandboxban tudhasson turkálni? Aztán az antivírus bugja miatt pont az antivírust telepítőknél férnek hozzá a kártékony programok minden adathoz.

    Az appstore sem garancia mindenre, de valóban nyújtanak biztonságot is a korlátozások. Álszent érvelés.. tényleg csak a platformon való ingyen élősködést szeretnék.

    Amúgy meg a hirdetők siralma a szigorúbb adatvédelem kapcsán EU-ban kötelező szabály (az adatmegosztás opt-in, tehát a usernek kell engednie). Szóval nem is tehetne máshogy az apple sem. Amcsiban szabad a rablás, hogy nem kell alapból védeni az adatokat, hanem ha a user akarja, akkor most már bekapcsolhatja a védelmet (az adatmegosztás opt-out, alapból viszik az adatait, de ha akar szigorúbbra veheti).

    Egyébként lehet nem szerencsés fejlesztőket emlegeteni. Ugyanis a "panaszkodó" cégek inkább kiadók, más cégek szellemi tulajdonával üzletelnek, ők szedik le a fejlesztőktől / tartalomkészítőktől a sápot, ha bulvárul akarjuk megfogalmazni.

    [ Szerkesztve ]

  • azbest

    félisten

    válasz nuke7 #3 üzenetére

    amúgy szimplán csak lehetetlenné teszik, hogy valaha esélye legyen bármilyen eu-n belüli cégnek hasonló sikereket elérni. A bürokrácia és az életszerűtlen szabályok tömkelege az eu-s cégeket lehetetleníti el. A világ többi tájáról induló dolgok meg legfeljebb korlátozottabban működnek az eu-ban, de attól még tudnak működni és pénzt keresni. És ez már elég ahhoz, hogy esélye se legyen egy eu-s cégnek sem külső cégekkel szemben.

    [ Szerkesztve ]

  • azbest

    félisten

    válasz aprokaroka87 #11 üzenetére

    Az androidos világból látni, hogy ott meg azért is van sírás, mert egyszer figyelmeztet a rendszer, amikor az ismeretlens forrást engedélyezed. Amikor arról van szó, hogy lehetőleg ingyen, lehetőleg ugyanúgy menjen minden, mint a fizetős / platform szabályait betartó ügyfeleknél, akkor mindenbe belekötnek.

    #5 xZer0kidx
    a tartalomfogyasztó appokat eddig is lehetett kívülről előfizetni jutalékmentesen. Csak aki az impulzusvásárlókat akarja célozni, az tette be az appon belüli, jutalékos vásárlást. De vannak olyan szolgáltatások, tranzakciók, ahol egyenesen tilos a belső fizetési megoldást használni - eddig is volt külsős fizetés az olyan appoknál (pl taxi rendelős, részletesen le vannak ezek írva a szabályzatokban).
    A játék biznisz speciális, mert eleve játékpénzzel feltöltős kerülőúton akarják jutalékmentesen in-app vásárlásra ösztönözni a játékosokat. Na ott kötelező betenni a jutalkos fizetési módot ezért. Az epic is ezt csinálta.

    Szóval azt akarom mondani, hogy nem várnék olcsóbbodást semminél ezért felhasználói szemszögből. Mindig is igyekeztek kikerülni a jutalékot és elég sok szabályos lehetőség is volt rá. Csak sosem elég ez némelyik cégnek. A felhasználó sokszor maga sem tudja mi a jó. Persze aki kalózkodni akar, az biztos, hogy az ingyenes megoldásokat keresi.

    [ Szerkesztve ]

  • azbest

    félisten

    válasz xZer0kidx #42 üzenetére

    Igazából annyira nem lenne bonyolult a right to repair.

    Alapvetőan az a minimum elvárás, hogy a cég ne tegye lehetetlenné hivatalos alkatrészek beszerzését. Nem kell aktívan árulnia, raktároznia alkatrészt, csak ne tiltsa meg a gyártóknak, hogy eladják másnak is. Bár itt meg az eu pont a gyártókra tenné ezt a terhet újabb ötletelésük szerint.

    Amíg garis a cucc, addig adja magát, hogy vigyék a gyártói szervizbe.
    Ha meg nem garis (törött, lejárt), akkor a 3rd party szervizek versenyezhetnek. Mivel a gyártó a nem garis javítás címszóval lényegében megveteti újra a készüléket valódi javítás helyett. Az meg gazdasági totálkár a vásárlónak.

    A szerviz meg beárazhatná, hogy
    - eredeti alkatrész, apple alkatrészáron
    - refurb eredeti (teljesen eredeti, bontott)
    - refurb részben eredeti (sérült alkatrész cserélve, de eredetire épül. Pl a kijelző touch törés tipikusan ez volt)
    - teljesen utángyártott

    Aztán a szerviz és a vásárló eldöntheti, hogy melyik árszint éri meg. Csak a valóságot mondja, ne hazudjon a javításról. Aki meg egysejtű és javítás előtt nem látja a különbséget, de javítás után meg fikázza az olcsó megoldást, az ellen nem lehet mit tenni, mert elmebetegek mindig is lesznek.

    Jelenleg az a gáz, hogy legfeljebb az utobbi két opció elérhető. De még javított részben eredeti refurbot is igyekszik a gyártó illegálisnak nyilváníttatni az alkatrész importkor azzal, hogy a logóját mindenhová igyekszik elrejteni, hogy annak meglétére hivatkozva hamisnak nyilváníttassa. Na ezen a téren kellene rendet rakni. De a vegyél újat, fizess adót miatt az államnak is az éri meg, ha nincs olcsó javítás.

    Valahogy azt is rendbe kéne tenni, hogy a gyártó copyright és logó használattal visszaélve ne lehetetleníthesse el a javítást. Most öngyilkos szoftverezésű chipekkel, tele logózott alkatrészekkel operálnak, hogy jogsértést kiálthassanak a refurb alkatrészek importjakor. Egy tápvezhérlő chipben is szoftver van, amit nem lehet kiolvasni, mert megsemmisíti olyankor önmagát. És ha véletlen kapni is üres chipet az a szoftver nélkül működésképtelen. Szoftverezett chipet pedig nem lehet venni.

    [ Szerkesztve ]

  • azbest

    félisten

    Nem lesz ingyen iphone és kalóz app telepítés, akárhányan is sírnak érte.

    Attól, hogy fikatenger van minden apple topciban még nem fognak lejjebb menni az árak, mert nem noname kínai telefonokkal versenyeznek.
    Minden topicból az jön le, hogy páran nagyon szeretnének iphone-t, de mivel drágálják ezért az szar. De azért irigyek rá.

    [ Szerkesztve ]

  • azbest

    félisten

    válasz GreenGoblin #69 üzenetére

    Minden árszegmensben 174 135ezer forint felett :D
    Androidos vonalon 20 ezer és aközt még elég sokféle különböző szint van. De úgy látszik szeretnének ezen az árszinten is iphonet, mert folyton megy a sírás az apple profitja miatt, meg hogy drága. És gondolom a használatát is drágállják, mert nem lehet ingyen lemásolni rá programokat storeon kívül. Különben minek lenne ennyi rugózás az iphone sideload körül, ha ott a sok androidos telefon a noname eldobóstól kezdve a belépő kategóriás mindenféle ismertebb gyártón át.

    Engem manapság inkább az érdekel, hogy megbízhatóan működik-e, 2 év után is használható-e. És engem inkább az bosszant, hogy android vonalon még android one rendszerű készülékkel is beszopattak, mert kókány rendszert adnak ki rá frissítésként. Hogy lassan ott tartok, hogy inkább google saját készülékén gondolkodom, ha nem akarom 1-2 évente cserélni, bízván abban, hogy a saját készülékükön jobb a támogatás, mint más gyártók android készülékein. Viszont a google pixelek már olyan árszinten vannak, amiért iphone-et is lehetne venni, aminél láthatóan van támogatás több éven át és működik. Mert nem akarok alternatív romokkal szórakozni, hogy használható legyen az androidos készülékem, nekem működő készülék kell.

    [ Szerkesztve ]

  • azbest

    félisten

    válasz #86564352 #114 üzenetére

    Egyébként én azt hittem amikor az Apple bejelentette évi 1 millió dollár bevétel alatti fejlesztőknek csak 15% a jutalék és ezt követi majd a Google is, akkor elmúlik a minden fejlesztő csináljon külön áruházat hiszti.

    Engem nem lep meg. Mert a kiadó jellegű cégek hisztiznek elsősorban, nem pedig a fejlesztő stúdiók. A hagyományos kiadó cégeknek konkurenciája az apple.
    Korábban, amikor szinte minden játék csak úgy tudott piacra kerülni, hogy egy kiadó azt lehetővé tette, akkor markukban tarthatták a stúdiókat / fejlesztőket. Igaz, hogy a kiadó kockázatot vállal azzal, hogy pénzt fektet egy projektbe, de egyúttal a profitot is ő kapja meg, nem pedig a stúdió / fejlesztő. Amíg a kiadó megkerülhetetlen volt, addig simán kizsarolhatta azt, hogy olcsón vállaljanak el fejlesztéseket a stúdiók, különben tönkreteszik őket, többé nem engedik piacra kerülni más projektjüket.

    Aztán jöttek ezek az online áruházak, ahová bárki feltöltheti a termékét, nem szól bele a kreatív munkába, nem viszi a profit 100%-át. S nagyon olcsó a 30% (hát még a 15%) jutalék a terjesztésért tokkal vonóval. Ugyanis forgalom alapon egy bukó projekt nem tud generálni óriási számlákat a terjesztés miatt. Bátrabban, kreatívabban lehet próbálkozni újításokkal.
    Játékokban annyira nem vagyok jártas, de például sci-fi könyveknél is hasonló a helyzet. A best seller toplistákon sokszor van olyan független szerző műve, amit előtte a hagyományos kiadók visszautasítottak. Régen ez ment a fiókba, ma meg simán ki tudja adni saját maga az ilyen jutalékos platformokon.

    És ez nem csak azt változtatja meg, hogy már elkészült művet könnyebb kiadni és nincs ráutalva a kiadók kegyére a készítő. A készítés szakaszában is jobb alkupozíciót ad készítők kezébe. Nem kell elfogadnia, hogy 5-10% jutalék marad a készítőnek, már ha nem csak fix díjat ajánlanak csak érte. Hanem mondhatja azt, hogy annyiért nem adja oda a kiadónak, hiszen, ha vesz fel némi hitelt, akkor 70% saját jutalékosan saját maga kiadhatja a platformokon. A kiadóknak jó hogy fáj ez, hiszen sokkal jobban le tudják húzni a készítőket, ha tönkreteszik az alternatívát.

    Másrészt a kis jutalék a platformos boltoknál pont az új belépők megjelenését lehetetleníti el. A régi nagyok még úgy-ahogy kigazdálkodják méretgazsaságosság miatt a költségeket. De új belépőnem elindulni nem elég a aprópénz, óriási befektetések kellenek egy új kiadó / közvetítő platform elindításához. Látszik, hogy az epic is veszteséges a levert jutalékú rendszerben. Nem az a célja, hogy a jutalékos biznisz jól menjen, hanem az, hogy hagyományos kiadóként rajta keresztül kelljen hogy dolgozzanak a készítők. Ott az ő nagy profitja. Közben lehet a saját üzletüket is aláássák, de a mohóság nagy úr.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák