Új hozzászólás Aktív témák
-
Arról van infód, hogy az űrsiklóval visszahozott girószkópról sikerült-e megállapítani a sorozathiák okát?
Sajnos nem találtam erről infot.
A meghibásodott giroszkópokat az űrsikló utak segedelmével mind sikerült lecserélni, aztán jött 1997, és a Mirnek kisebb baja is nagyobb lett annál, hogy a meghibásodott giroszkópok miatt szórakozzanak...-Hogy lett megoldva az orosz űrhajós vízum/útlevél probléma?
Az amerikai külügy és az orosz nagykövetség külön útlevelet állított ki a két űrhajósnak, megfelelő engedélyekkel. Jogos az öt pont amúgy, ezt beleírom utólag.
-illetve bónusz: az Armaggeddon-ban mutatott MIR kiépítésben mennyire rugaszkodott el a valóságtól?
Az Armageddon c. filmnek annyi köze van a realitásokhoz, hogy van egy Föld nevű bolygó, van egy NASA nevű űrügynökség és vannak aszteroidák. Meg volt Orosz űrállomás.
Ugye a filmben ábrázolt Mir így nézett ki:
Ami felismerhető, az a bal oldalon lévő Mir komplexum, balról jobbra, a Kvant-1, Mir bázismodul, aztán a négy FGB alapú bővítőmodul, felénk néz a Priroda, lent a Szpektr, fent a Kvant-2. Utána jönnek a plusz részek. A Mir elülső csatlakozójára rácsaptak még egy FGB modult, ahhoz két tartón 4-4 nagy napeleszárnyas (és 2-2 kisebb napelem?) energiamodult, lefele két kisebb hengeres modul, egyenesen tovább még egy nagyobb hengeres modult és a végén egy dokkolószárat, a végükön egy-egy dokkolóval. Azért nagyjából, mert a Priroda végéhez és a Krisztall (?) végéhez (SzO modul nélkül) van egy-egy Szojuz vagy Progressz M bedokkolva.
Röviden, tőmondatokban a jelenetsor nagyobb hibái:
-Az egész forgó Mir űrállomás jelenet koncepcióját az adta, hogy ne kelljen a súlytalanságot bemutatni, mert hát annyit az egyszerű mozinéző is tud, hogy a Miren súlytalanság van.
-Ha a bemutatott jelenetet megvalósították volna, a dokkolórúd marha masszív lehet. Ugyebár cirka 2x 100 tonna tépte volna két irányba.
-Ha a bemutatott jelenetet nézzük, akkor a forgatással létrehozott mesterséges gravitáció ugye a leírt mozgás által leírt "henger" belső palástján generálódik. Vagyis a két űrsikló személyzetének kb. létrán kellett volna a Mir központi modulja felé haladni, ezzel szemben ugye simán a "padlón" sétáltak - ráadásul mindkét irányból érkető csapatra ugyanabba az irányba ható nehézkedési erő hatott! Az már csak a margóra, hogy ilyen megoldásnál a forgás középpontjában már nincs mesterséges gravitáció, középen megállhatsz, és körülötted pörög az egész hóbelevanc.
-Sacc per kábé értelmezhetetlen a hajtóanyag-feltöltés koncepciója. Miért is kell ehhez a Mir? Hogy rendelkezik belül elvezetett hajtóanyag-vezetékkel Folyékony Hidrogén (és Oxigén?) számára? Miért kézzel kell a csapot kezelni? Miért nem tartózkodik a két űrsikló legénysége az űrsiklóban a tankolás alatt?[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Előre bocsátom, hogy nem tartozom a nyelvtannácik közé, de azért igyekszem a lehetőségeimhez képest helyesen írni és helyesen fogalmazni. Persze UnA így sem unatkozik egy-egy cikk esetén...
De...
Az orosz nyelv ciril betűt használ, az angol viszont latint. Én még normális helyen sehol sem láttam angol nevet átírásban használni (és most nem az irodalmi átírásra gondolok, lásd Jules Verne -> Verne Gyula). Az orosz nevek átírására viszont bevett, hivatalos gyakorlat van.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
#78693120
#16
üzenetére
Igen, a Szaljutok mind bele lettek vezetve a légkörbe - vagy nem lettek, hanem irányítás nélkül égtek el a légkörben.
Igen, a Szaljut 7 és a Mir egyszerre keringett a Föld felett 1986-1991-ben. És igen, értem mire gondolsz, nem volt említve a cikksorozatban, hogy a Szaljut-7 irányítás nélkül tért vissza 1991 február 7-én.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
Arrol amugy lehet tudni valamit, hogy miert tudott az amcsi napelem ketszeres teljesitmenyt leadni?
Jobb minőségű félvezető anyagokból épült, jobb gyártástechnológiával. Legalábbis én ennyit szűrtem le a téma kapcsán.
ma egy hasonlo meretu panelbol mennyit tudnak kihozni, van errol valami adat? Tortent azota megint duplazas? Vegulis csak eltelt 20 ev...
Három dolog is van: először is a napelemek mérete, ez magától értetődő - a Nemzetközi Űrállomáson nyolc, egyenként nagyjából 35 x 12 méteres napelemszárny van.
Másodszor az elhelyezése, utóbbi azt jelenti, hogy ne árnyékolja le az űrállomás.
Harmadszor, hogy milyen anyagból van, a világűrben nem szeretik az olcsóbb szilícium alapú napelemeket, mert kisebb a hatékonyságú Gallium-arzenidnél (GaAs), és a szilícium rosszabbul tűri a világűr hatásait. Bevallom nem tudom, milyen új anyagok vannak opcióként, de amennyire én tudom a GaAs alapú megoldások a legáltalánosabbak a mai napig, nagyjából 33-40%-os hatásofkkal.Egyet napelemszárny az ISS-en maximum 33kW elektromos energiát termel, ez több, mint amivel a Mir valaha is rendelkezett...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A személyes véleményem röviden: egyszerűen a költségvetés áttekintése után az oroszok rájöttek arra, hogy nem képesek a modern, valóban a csúcsvonalba tartozó, taktikai harcjárműveket (Szu-57, T-14, T-15, stb.) megfelelő számban hadrendbe állítani, ha a stratégiai fegyvereket is le akarják cserélni (Borej osztályú SSBN tengeralattjárók, RSz-28 Szarmat interkontinentális ballisztikus rakéta, stb.), márpedig ott nagyon nagy szükség van a cserére, mert a régi eszközök kiöregednek. Inkább a stratégiai eszközökre költenek.
Ez már katonapolitika / külpolitika, de azt tippelem, hogy Oroszország rájött a Szíriai beavatkozás után arra, hogy egyszerűen gazdaságilag nem bír tartósan egy ilyen jellegű külföldi akciót, inkább marad a stratégiai elrettentés és a "kis zöld emberkék" szintű akcióknál. Ahol a Szu-57 vagy a T-14 nem oszt, nem szoroz.
Emiatt a pénz hatékonyabb felhasználása mellett maradnak - ami az elöregedett harcjárműveket felújítását jelenti (a T-72B harckocskat T-72B3/B3M szintre, a T-90A harckocsikat T-90AM szintre, a Szu-27Sz vadászrepülőgépeket Szu-27SzM3 szintre és így tovább). Igen, ez azzal jár, hogy feladják azt, hogy csúcsszinten jelen legyenek egyes fegyverrendszerek esetén (pl. a T-14 koncepció terén egy generációval előzi meg a mostani nyugati harckocsikat (Leopard 2, M1 Abrams, stb.), tehát ha valóban sorozatban gyártanák, akkor jelentős harctéri fölényt is hozhatnának...). A Szu-57 ilyen téren "lagol", az USAF évtizedek óta rendelkezik lopakodó könnyű bombázóval (F-117A), bombázóval (B-2A), több, mint 10 éve lopakodó vadászrepülőgéppel (F-22A) és már vadászbombázóval is (F-35A/B/C). Márpedig a lopakodó repülőgép elképesztően fontos, ha ellenséges légvédelmet akarsz feltörni. Egy jelenlegi vadászbombázó (Szu-27, Szu-30, Szu-34, F-15, F-16, EuroFighter, stb.) nagyjából 80-150km-ről leszedhető egy Patriot vagy Sz-300PMU / Sz-400 szintű légvédelmi rendszer által. Egy közeledő F-35A-t nagyjából 20-35km-ről képes csak, ami elég félelmetes különbség (nem véletlen, hogy az oroszok Tor és Pancír légvédelmi rendszerekkel "erősítik meg" az Sz-300/Sz-400 légvédelmi rendszer közellégvédelmét, ezek dolga a HARM és SDB fegyverek leszedése, ha lopakodó támadóról indítanák őket).
Ez az én verzióm.
Az "orosz-barát" reakció erre az, hogy az Oroszország rájött arra, hogy nincs szüksége az ilyen úri huncutságokra, mint a Szu-57 és a T-14, jó lesz neki a Szu-35M, Szu-27SzM3, T-72B3M vagy T-90AM, mert úgy sincs semmi értelmük a belátható konfliktusokban, arra a felújított / régebbi platformok is tökéletesen alkalmasak.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
válasz
#78693120
#23
üzenetére
Sok mindenről lenne kedvem írni, de bevallom, hogy a Mir már maga olyan hosszú és fárasztó, hogy ilyen mélységben az ISS-be most nincs nagy kedvem belevágni.
Az orosz történetben benne lesz az ISS nagy vonalakban, csak nem ilyen részletesen, mert már most is elképesztően belassultam (korábban 3-4 évet ölelt fel egy 30-60 ezer karakteres rész, most 2 évet, és ahogy nézem, 1997 éve egymaga egy részt megtölt).
Szeretnék visszatérni oda, hogy egy-egy rész legalább 3-4 évet betakarjon, és külön részekbe szedni az elképzeléseket (Kliper, MAKS, Föderáció, Angara, Szojuz-5, stb.), bepótolni egy-két részletet (Marsz és Venyera programok, Luna és Lunokhod programok) és lezárni, majd egy PDF / ePUB változatot csinálni belőle.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
@frescho: Jó képek.
Talán annyit tehettek volna, hogy egy Szojuzt lőnek fel ami vissza tudott volna hozni talán 3-400 kg-ot.
Felmerült, de anyagilag nagyon megterhelő lett volna, pláne, hogy nem képes kiváltani így a Progressz-t, lévén a Szojuz nem vihetne fel hajtóanyagot a pályaemelő manőverekhez és ami még egy probléma, hogy a felfele vihető hasznos teher se lenne több, mint 600-700kg. Miután azért már senki sem fizetett volna további ~30-40 millió dollárt (ebben az időben), hogy a felvitt tudományos felszereléseket, eredményeket vissza is hozzák, ez nem volt opció. Ráadásul mivel az űrsikló úgy is ott volt erre a célra, ekkoriban ez végképpen nem volt az asztalon.
És igen, ha ugrunk egyet az időben, itt van az ISS, amelynél mindezt űrsikló nélkül kell ma már megoldani. A SpaceX Dragon űrhajója sacc per kábé az egyetlen mód, amit ki lehet használni...
@Kisgépkezelő: Tudom, hogy volt űrsztrájk (olvastam a korábbi részeket
), de ha én ennyiért küldenék bárhova embert, akkor azért elvárnám, hogy napi 12 órán át heti 7-napban csinálja a kisérleteket, és azon felül az edzést, aztán majd ha lejön, lecsúsztathatja a túlóráit, egybe kivehet 1,5 év szabit, 10 évvel előbb elmehet korkedvezménnyel nyugdíjba, kap 1 millió dollár túlórapótlékot egy összegben, csak ne gitározgasson, videochatelgessen, meg olvasgasson amíg fenn van. Ennyire kevés volt az áram, ilyen kevés eszközt tudtak feljuttatni/visszahozni, vagy csak egyszerűen tényleg annyira megterhelő testileg és szellemileg az ottlét, hogy a világ minden pénzéért sem dolgoznának ennél többet?Ezek egyvelege. Először is emberi tényező is van, Thagard és Lucid részben azért volt ennyire elengedve szabadidővel, mert egyszerűen a felszerelésük nagy része nem jött meg időben (lásd Szpektr és aztán Priroda modul), így sokszor kevés tudományos értékkel bíró "helyettesítő" (placeholder) feladatokat adtak nekik, hogy lefoglalják őket valamivel. Thagard esetében a NASA nem készült ilyesmivel, ezért neki fájdalmasan sok ideje maradt üresjáratban.
Az emberi tényező is összetett, John Blaha például az űrsikló utakon bevett (feszített) munkatempót diktált magának, de feltehetően ezért is frusztrálta nagyon, hogy Shannon Lucid (szerinte) nem mutatott meg mindent neki, így idejének egy jó részében valójában keresgélte a következő feladat végrehajtásához szükséges eszközöket, vagy próbált rájönni, hogy a félig szétszerelt eszközt hogy bírja működésre. Emellett természetesen maga a világűrben való élet sem egyszerű, elég megterhelő sok szempontból ( a higiénia problémaköre nagyon el van hallgatva, például, de az olyan mindennapos esetek, mint a WC használat is eléggé elbagatellizálva jelenik meg általában ), tehát általában hasznos, ha az űrhajósok tudnak egy kicsit lazítani, levezetni a stresszt. A gitározás vagy az olvasás ennek egy módja, és még mindig üdvösebb szerintem, mint az alkohol, amire ugye szintén volt példa...
A másik, hogy nem mindegy, hogy tartós vagy látogató személyzetről van szó. A látogató személyzetek idején általában a tartós személyzet is pörgött, hogy segítsen a látogatóknak, akiknek az idejébe minél több feladatot igyekeztek belesűríteni (persze ez is viszonylagos volt, az Interkozmoszidején ugye bevett volt, hogy előre összeállított, valójában már sokszor végrehajtott kísérleteket ismételtek meg - és ekkoriban is akadt rá több példa is, különféle okokból).
Ez rámutat egy másik fontos tényezőre, nevezetesen arra, hogy az űrügynökségek mennyire igyekeztek kitölteni az időt. Ahol politikai szándék volt inkább, ott ez nem volt annyira fontos. Ahol tudományos szándék akadt, ott inkább. Ez főleg a európai (osztrák, francia, német és ESA) küldetéseknél hullámzó volt, esetenként rengeteg tudományos eszközt küldtek fel, és a végén nem volt idő vagy lehetőség a feladat végrehajtására, máskor viszont arra is volt példa, hogy kifizették az út költségét, de arra nem volt pénz, hogy Progressz "teret" vásároljanak, avagy a küldetés volt olyan, hogy nem volt rá lehetőség. Ilyen téren a NASA is hullámzó teljesítményt nyújtott.
A másik tényező maga a tudományos eszköztárak lehetőségei. A Mir gyakorlatilag folyamatosan energialimittel küzdött, komoly sakkozások mentek, hogy mikor melyik kísérletre mennyi energiát lehet biztosítani, és ne ütközzön más kísérlettel, amely esetleg szintén energiát használna. Amikor vendég-űrhajósok érkeztek, mindig ők kaptak prioritást, és a tartós személyzet tudományos feladatai a vendég-személyzet segítésére redukálódtak sokszor.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
"Én is sokszor használom, szinte ösztönösen, amikor egy témáról vagy téma részletéről nem akarok akkor és ott többet írni. Persze ha más tovább viszi..."
Érdekes így végiggondolni miért is alkalmazom, mert most beleolvasva a szövegbe, igazából tényleg ez a magyarázatom rá. Vagy azért használom, mert az adott esetet, történetet, gondolatot le akarom zárni, pedig még lehetne mit írni róla, vagy éppen azért, mert annyira egyértelmű az eset, hogy egy mondatba egy jóval összetettebb eseményt akarok belesűríteni, amit az olvasó maga egészíthet ki.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#40
Cifu
nagyúr
Lalikiraly
#38
válasz
Lalikiraly
#38
üzenetére
Egyébként mennyivel kerül többe az ürsikló üzemeltetése a Szojuzhoz képest?
Ha a nyers számokat nézzük, akkor az 1990-es évek végén:
Egy-egy út:
Szojuz TM: ~20-25 millió USD (3 embert és ~150kg-ot vihet fel, 3 embert és ~50kg-ot hozhat vissza)
Űrsikló: ~350-450 millió USD (7 embert és ~16,5 tonnát vihet a ISS-re, 7 embert és 14,4 tonnát hozhat vissza)
Progressz M: ~15-18 millió USD (~2,4 tonna hasznos terhet vihet fel, alaphelyzetben nem hoz vissza semmit)Ezek megközelítéses számok, de nagyságrendileg ennyiről van szó.
Persze mint minden, itt is számtalan dolgot kell / lehet súlyozni, például a magasabb költségeket (bérek, járulékos dolgok) az Egyesült Államokban, de pl. az oroszoknál figyelembe kell venni Bajkonur éves bérleti díját is, stb.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
), de ha én ennyiért küldenék bárhova embert, akkor azért elvárnám, hogy napi 12 órán át heti 7-napban csinálja a kisérleteket, és azon felül az edzést, aztán majd ha lejön, lecsúsztathatja a túlóráit, egybe kivehet 1,5 év szabit, 10 évvel előbb elmehet korkedvezménnyel nyugdíjba, kap 1 millió dollár túlórapótlékot egy összegben, csak ne gitározgasson, videochatelgessen, meg olvasgasson amíg fenn van. Ennyire kevés volt az áram, ilyen kevés eszközt tudtak feljuttatni/visszahozni, vagy csak egyszerűen tényleg annyira megterhelő testileg és szellemileg az ottlét, hogy a világ minden pénzéért sem dolgoznának ennél többet?
Új hozzászólás Aktív témák
lo A Mir-űrsikló utak 1995-1996-ban, amiből kiderül, hogy mitől lesz boldog három férfi az űrben.
- Egyre gyorsabban ügyködik saját HBM memóriáján Kína
- MG5 menetpróba
- iPhone topik
- Redmi Note 12 Pro - nem tolták túl
- SSD kibeszélő
- Mini PC
- Marvel Snap
- Veszprém és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- További aktív témák...
- Apple iPhone SE 2022 64GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Samsung Galaxy A51 gyári független megkímélt szép állapotú
- EVGA RTX 3060 TI 8GB GDDR6 XC Gaming Videokártya!
- Samsung Galaxy S23 dual 8/256GB gyári független 2026.06.12-ig Samsung.hu garis!
- Dell Latitude 7300 27% 13.3" FHD IPS i5-8265U 16GB 256GB NVMe gar
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest