Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz Mr.Csizmás #4 üzenetére

    Engem abszolút elriaszt a dobozos vásárlástól a gyártók magatartása és a Collector's Edition-ök elszállt árai. Szeretem a szép, míves dobozokat, igényes (nem 8 lapos papírfecni) kézikönyveket, artbookokat. De ugye az alapkiadások nem ilyenek, míg az olyan CE-k meg már rég eltűntek amiket éppen csak kicsivel drágábban kaptál meg a normálnál (10k helyett mondjuk 14k), de szebb dobozt meg artbookot kaptál hozzá (és ennyi, semmi egyéb marhaság). Ma már 35-40 ezer forintba kerül egy CE, amit telehánynak szobrokkal, játék katonákkal, vízipisztollyal, kardokkal, pólókkal meg egyéb haszontalan kacatokkal amikre az égvilágon semmi szükségem és így egy vagyonba kerül az egész.

    Alapkiadást meg csak akkor van értelme venni ha olcsóbb, mint a digitális, amire a megjelenés idején elég jó sansz van, de megjelenéskor már nem vásárolok játékot, ma már nem divat kigyomlálni a bugokat, felkészíteni a szervereket vagy csak úgy alapból befejezni egy játékot, szóval kapják be az első napos vásárlást és dugják fel maguknak jó mélyre. Ha meg várok a vásárlással 3-4 hónapot, akkor meg már simán megkapom digitálisan féláron egy akcióban. Egy 30 forintos DVD tokért meg egy belefűzött 8 forintos borítóért nem fizetek felárat.

    Ettől függetlenül vannak játékok amik egyszerűen kellenek dobozosan is, de a GTA5 pont nem lesz ilyen az én szememben. Witcher 3 már inkább. Tökre sajnálom, hogy a Witcher 3 CE is olyan agyalágyult lesz, mint a többi manapság, pedig nekem semmi más nem kell, csak egy díszes doboz meg az a rohadt artbook. Utóbbit majd inkább megveszem Ebay-en külön. De az utóbbi időből még ott van a Skyrim, Dishonored, Diablo 3 amiket azért vettem dobozosan, mert dobozosan KELLETTEK. Utóbbinak még az alapkiadása is baromi igényes.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz .LnB #23 üzenetére

    Nekem pont ezekre a geek dolgokra nincs szükségem. Ezeket a szobrokat meg egyéb kacatokat a negyedik után már nem tudnám hova tenni, meg úgy amúgy sem illik bele a lakásom látképébe. Ellenben a lemez tokjának meg az artbooknak van helye.

    Meg azért bármiből nem vennék CE-t, akkor sem ha visszafogott és nem túl drága a csomag, mert annyira azért nem érdekel. De azért ebben az esetben is elvárnék egy kis extra figyelmet (megint csak a Diablo 3-at tudom felhozni az utóbbi időből, ezen is látszik mennyire sűrűn vásárolok lemezest manapság), mert egy filléres DVD tokba én is tudok nyomtatni borítót, nem beszélve ezekről a 6-8 lapos semmitmondó, sablonból előállított kézikönyvekről.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz .LnB #27 üzenetére

    Így van, ezért beszéltem csak a magam nevében. De nem is tudom mikor láttam utoljára olyat, hogy egy ilyen nagyobb CE csomag mellé kiadtak egy kisebb CE-t is, azoknak akik olyanok, mint én. :) Mert azért van rá példa, de nem túl sűrűn. Diablo 3-ból is megvettem volna egy kisebb csomagot, mert két kollégám is megvette a CE-t és az artbook nagyon jól nézett ki.

    Nekem ez a könyvecske a mániám, szakmai ártalom vagy mi.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz mikromanus #36 üzenetére

    Sem a Gamepod, sem az eredeti forrás nem állítja, hogy csak az online boltok alapján vonták le ezt a következtetést. Egyébként nem a cikkben említett PCR végezte a felmérést, hanem ők szólaltattak meg több piacelemzőt és iparági szereplőt, ezekből derült ki, hogy a PC-s eladások 92%-a már nem dobozos. Viszont ezzel az adattal nehéz bármit is kezdeni, hiszen sehol egy táblázat vagy ábra, hogy ez miből tevődik össze, hiszen simán lehet, hogy a mikrotranzakciókat is beleszámolták (pl: free-to-play játéknál valaki vesz egy tárgyat vagy feltölti az egyenlegét). Azért nem ugyan az 10 db 99 centes vásárlás meg 10 db dobozos játék eladása.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz woker #43 üzenetére

    Nem az euró árfolyam tehet róla, hogy itthon olcsóbb a dobozos, hanem az, hogy a lemezes kereskedelemben már régóta kialakult a magyar piacra szabott egyedi ár. Ez digitális terjesztésnél is megvan, ezért árulnak sokan orosz kulcsokat, mert az orosz piacon jellemzően olcsóbbak a játékok digitálisan is. Minket viszont egységesen európai régióként kezel a Steam, Origin, GMG, stb.

    Csak gondolj bele, egy játék digitálisan 50 euró, akkor az dobozosan is 50 euró (kb 15-16k), míg a hazai piacon a dobozosok 10k körül indulnak (kb 30 euró). Idővel talán a digitális platformok üzemeltetői is kapcsolnak majd, mert így Steam-en csak akkor van értelme játékot venni mikor akciós.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz woker #45 üzenetére

    Számolj utána az áraknak 280 és 310 forintos euróval. Hogy a magyar piacos árral versenyre kelhessen, 200 forint alá kellene mennie az eurónak. Tovabbra is mondom, hogy nem az árfolyam tehet róla. A külföldi kereskedőknek nem érdeke külön foglalkozni a magyar piaccal, míg a hazai szereplőknek a túlélése a tét.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz laceszgamer #48 üzenetére

    Igen, főleg olyan kulcsok, amik esetében a digitális terjesztésnél is egyedi, arra a piacra szabott árat alkalmaznak, legjellemzőbbek az orosz kulcsok, melyek sok esetben giftelhetők EU régió számára is. Ott sem az árfolyam miatt olcsóbbak a játékok.

  • Stauffenberg

    nagyúr

    válasz SityiSXT #57 üzenetére

    Ez az írás a nyomdaipart és a digitális tartalom terjesztést hasonlítja össze, konkrét tanulmányokra hivatkozva.

    Alapvetően nem lehet nyertest hirdeti, hiszen a tanulmány bevallottan nem jutott dűlőre azt illetően, hogy a teljes ciklust nézve melyik iparágnak nagyobb a környezeti terhelése.

    De vannak ilyen adatok, mint:

    - Európa erdőterületei ma 30%-al nagyobbak, mint az 1950-es években
    - Európa erdei évente 1,5 millió futballpályányi területtel nőnek
    - A nyomdaipar kénytelen volt átállni a fenntartható gazdálkodásra, mert a túlélése a tét
    - Európában a nyomdaipar a legnagyobb erdőgazdálkodó és minden kivágott fa után 3-4 újat ültet
    - Ez európai papír hulladék 81,3%-át újrahasznosítják
    - A papír újrahasznosítása az összes újrahasznosított hulladék kétharmadát teszi ki, ezzel a legnagyobb arányban újrahasznosított anyag
    - Az elektronikai hulladék alig harmadát gyűjtik megfelelően, újrahasznosítási aránya pedig csekély
    - Az elektronikai hulladék mennyisége évente 40 millió tonnával növekszik
    - A nyomdaipar a káros anyag kibocsátás 1,1%-át teszi ki, ezzel az utolsók között foglal helyet, míg az elektronikai cikkek gyártása a teljes szennyezés 4%-át teszi ki, mint a repülőgép ipar
    - Csak az internetes infrastruktúra puszta fenntartása 300 millió tonna széndioxidot juttat a levegőbe, ez Lengyelország teljes évi kibocsátásának felel meg

    Meg egy érdekes tény, hogy korábban a nagy vállalatok azzal érveltek az elektronikus számlázásra való átállás mellett, hogy az ökobarát, zöldebb megoldás. Mire kiderült, hogy ez nem ennyire egyértelmű, sőt a szerverparkok puszta üzemeltetése nagyobb környezeti terheléssel jár, rögtön leszoktak róla. Ma már nem a fák megmentése az érv, hanem csak simán a kényelem. Neked kényelmes, a cégnek olcsóbb, az meg már le van tojva, hogy esetleg pont a papír alapú számlázás lehet a zöldebb.

    Nagyon beszédes, hogy a nyomdaipar az őt érintő ágazati válság miatt (melyet pont a digitálisra való egyre nagyobb arányú átállás okoz) kénytelen volt felhagyni a pazarlással. Nem csak attól féltek, hogy lefogynak a fák, egyszerűen minél nagyobbak a fagazdálkodásra alkalmas erdőterületek, annál olcsóbban juthatnak hozzá a nyersanyaghoz, ezért elemi érdekük növelni a telepített erdők területeit. Ezzel az elektronikai cikkek gyártói virágkorukat élik, csak úgy röpködnek az eladási adatok, itt van ötvenmillió konzol, ott van hatvanmillió okostelefon, amott negyvenmillió táblagép, több százmillió laptop és asztali gép... ezt az iparágat a legkevésbé sem érdekli a pazarlás, mert megteheti. Fenntarthatóság? Pff... mi az?

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák