Új hozzászólás Aktív témák

  • Szirty

    őstag

    válasz bekecs #459 üzenetére

    Hali bekecs!

    "Milyen tematika szerint lehet eligazodni ilyen doksin?
    Néhány irányelvre lennék kiváncsi."

    Vannak bizonyos szabványok, amik szabályozzák az elektromos kapcsolások megjelenését. Ezek elsősorban a rajzjelekre vonatkoznak, nem árt ezeket ismerni.
    De a rajzjelek tekintetében is sokat rögtönöznek :)

    Ugyanazt sokféleképpen le lehet rajzolni.
    A fő irányelv (számomra) az, hogy a rajz a lehető legjobban tükrözze a berendezés kapcsolását és a lehető legkönnyebben el lehessen igazodni rajta. A német "módszert" szoktam követni.

    A PLC kimeneti modulja azon az oldalon van, amelyik száma azonos a kimenet számával.
    Siemens S7 PLC-ket használunk, a ki és bemenetek byte-okba vannak szervezve.
    Minden oldal 8 függőleges szekcióra van osztva, melyk 0-7 számozást kapnak.
    A bemenetek a 400-as oldaltól kezdődnek (mivel lehetnek azonos címmel kimenetek is meg bemenetek is, viszont ezeket nem lehet ugyanarra az oldalra rajzolni nyilván).
    Minden sorkapocs érzékelő, készülék, végállás, nyomógomb, lámpa stb. száma (tervjele) az oldalszámból és a mező számából adódik.
    Tehát a 1612-es sorkapocs a 161. oldalon van a 2-es mezőben. A B414.7-es érzékelő a 414. oldal 7-es mezőjében van és az I14.7-es bemenetre csatlakozik a 4147-es sorkapcson keresztül. A H23.1-es visszajelző lámpa a 23. oldal 1-es mezőjében van és a Q23.1-es kimenet kapcsolja a sorkapocs száma pedig 231.
    Stb...

    Ha az ember kinyitja a szekrényt és azt akarja tudni, hogy az F141.4-es kismegszakító mit táplál, csak a 141. oldalra kell lapoznia.
    Minden mágneskapcsolót, relét, segédkapcsolót, érintkezővel rendelkező elemet, amelynek más-más oldalon vannak összetartozó elemei, kereszthivatkozással látok el (illetve ezt a program csinálja :)
    Így a rajzon látható, egy relének a tekercse mellett, hogy az érintkezői mely oldalon szerepelnek, az érintekzők mellé pedig oda van írva, hogy a tekercs melyik oldalon van.

    De mint mondtam többféle koncepció is létezik. Továbbá a sorkapocs mező csoportokra van osztva, a csoportok számot kapnak (X1, X2, stb) a terepen lévő dobozok ugyanezt a számot kapják plusz egy pontot, utána egy újabb számot, ami a szekrénytől való "távolságát" jelöli.
    Ennek a csoportnak a számából származik a kábel számozása is egyébként.
    Tehát pl. a szekrényben lévő X7-es sorkapocsból induló X7-es kébel terepen (pl. a gép vázán) egy dobozba fut be, annak a száma X7.1.
    A dobozban és a szekrényben az X7 és X7.1 sorkapocs csoport sorkapocs számozása azonos. Így huzalozáskor egyszerűen csak össze kell kötni az azonos számú csoportok azonos számú kapcsait.

    Más koncepciók máshogy vannak kitalálva, de azt tapasztalom, hogy valamilyen logikára mindig törekszika tervező. Pl. gyakori, hogy a tervjeleknek köze van a rajz oldalszámához és az oldalon belül a mező számához.
    Erre a logikára kell rájönni és akkor gyorsan megy a rajz olvasás (feltéve hogy a tervező jó módszert választott).

Új hozzászólás Aktív témák