-
GAMEPOD.hu
Okos Otthon összefoglaló
Új hozzászólás Aktív témák
-
ojb
tag
válasz grafnet #26829 üzenetére
Megkövetlek... Igazad van!
"De 3 helyen, amik relatíve közel vannak egymáshoz. (5-8 m-en belül)"
Én a fenti a mondatodból indultam ki és nem számoltam azzal az eshetőséggel,
hogy "vevő" és az egyik érzékelő lehet egy helyen is. Valóban ebben az esetben a kábelhosszak ellentétben az általam írt 20 - 25 m helyett 10 - 16 m-re rövidülhetnek.
Így jó eséllyel "bármilyen" kábelen és egyetlen GPIO-n is stabilan működhet az 1Wire. -
-
ojb
tag
válasz winotto #26889 üzenetére
Amennyiben nem volt rajta előzőleg CoreElec, akkor aránylag könnyű kipróbálni, ha volt akkor bonyolultabb... (Ebben az esetben először vissza kell állítani az eredeti Androidot, mert a CoreElec belepiszkál a Boot-ba!!!)
[Itt] az első hozzászólásban minden le van írva részletesen.
Ezek alapján tudsz egyszerűen telepíteni a Box-ra ARM64 Ubuntu 20.04-et
(Server vagy Desktop) -
ojb
tag
válasz winotto #26893 üzenetére
Igen!
Ahogyan írtam is először vissza kell állítani az Android eMMC-n lévő boot-ját az eredetire, mert az ARM64 különben nem tud elindulni SD-ről vagy USB-ről.
Ezt legegyszerűbben a Box-on lévő Android önmagára történő frissítésével tudod megvalósítani.
A linkelt leírás legelején pirossal kiemelve!!![ Szerkesztve ]
-
ojb
tag
válasz amaximus #26932 üzenetére
A megadott 12V max 150mA OC (Open Colletor) riasztó kimenetre utal,
ha valóban OC a PGM kimenet, akkor nagyon egyszerűen is rá lehet kötni a Wemos D1-re, ahogyan Degeczi kolléga is javasolta két feszültség osztó - áramkorlátozó ellenállás felhasználásával.
Viszont ebben az esetben nincs galvanikusan elválasztva a Wemos D1 a riasztótól!
/hacsaknem az OC egy optocsatoló kimenete/[ Szerkesztve ]
-
ojb
tag
válasz noorbertt #26948 üzenetére
A mágnesszelepek áramfelvétele és az egyidőben bekapcsolt mágneszelepek száma a meghatározó.
Általában 300mA körüli behúzó és 200mA körüli tartó árammal lehet számolni.
A pontos értékek gyártónként eltérhetnek!!!
Az esetek nagy részében egy master és egy zóna szelep egyidejű működésével lehet számolni.
Biztonsági tartalékkal - feltéve a fenti két szelepes egyidejű működést -- 24V AC 1 - 1,5A-es transzformátor megfelelő. pl [ez] jó lehet.
A maximális nyolc zóna használatakor -- egyszerre meghúzatás esetében --
8x300mA ~2,5A AC 24 trafó kellhet.[ Szerkesztve ]
-
ojb
tag
-
-
ojb
tag
válasz vampire17 #27102 üzenetére
"A kérdésem, hogy mennyire "egeszseges" nagyobb feszultsegu arammal kisebbet kapcsolni?"
Ez egy kicsit fából vaskarika lett...
Természetesen "barmi mast is kapcsolnek igy, pl kazanok, LED, etc..." lehet kapcsolni a jelzett megoldással, de nagyobb kapcsolt áramok esetében célszerű figyelembe venni a kapcsolt fogyasztó elektromos tulajdonságait és ehhez illeszkedő ( Rezisztív, induktív, kapacitív, vegyes ) kapcsoló elemet használni...
Alapvetően az "okos cuccok" háztartási felhasználást feltételeznek és a rájuk írt max terhelés az esetek nagy részében rezisztív (ohm-os), mert a várhatóm felhasználás is az lesz.
Pl a #27104-ben linkelt kontaktor rezisztív terhelése 20A (~4kW) az induktív terhelhetősége viszont csak 7A (~1,2kW) !!!
Én ökölszabályként azt követem, hogy mindig egy lépcső biztonsági tartalékot hagyok a kapcsoló eszközök esetében. (25 -> 20; 20 -> 16; 16 -> 10; 10 -> 6; A stb
Akit nagyon érdekel a téma [itt] részletesebben le van írva. -
ojb
tag
válasz radio11 #27125 üzenetére
"ezeket hogy tudnám elegánsan és olcsón HA alá tenni ? "
WiFi-vel. (Wemos D1; Shelly stb)
A garázsnyitás általában ugrókódos.
Egyszerűbb és olcsóbb megoldás valamiféle WiFi használata márcsak azért is, mert ebben az esetben lehet visszajelzésed a kapu, garázskapu pillanatnyi nyitott - csukott állapotáról is. RF433 (868) használatakor viszont alapból nincs. -
ojb
tag
-
ojb
tag
válasz amaximus #27190 üzenetére
A linkelt Wemos D1-en a D4-es pin (GPIO2) a lap LED-jét vezérli. A rajz szerint 1kOhm-os ellenálláson keresztül kapcsolja alapesetben a power on -ra a LED-et.
Természetesen ezt a GPIO-t is használhatod, de célszerű a Tasmotában kikapcsolni a LED vezérlését, mert külünben párhuzamosan kapcsolódik a riasztó kimenetével. Amennyiben ez sikerül, akkor a riasztó be - ki állapotát a LED is vissza fogja jelezni.
A D4 használatakor nem kell külön felhúzó ellenállást alkalmazni, hiszen van már egy sorba kötve a LED-del. Ebben az esetben símán összekötheted a riasztó Collector kimenetét a D4-el és a két panel GND-jét. -
-
ojb
tag
válasz Predator2 #27235 üzenetére
"Ezeken nem kell programozni semmit igaz? Csak bekötöm és működik is?"
Megfelelően össze kell drótozni a paneleket.
Be kell állítani a kívánt üzemmódját az RF433 relé modulnak,
majd meg kell tanítani , hogy felismerje a távirányítót.
Az időzítő panelen szintén be kell állítani a szükséges késleltetést egy potméterrel.
A beállításhoz, tanításhoz semmiféle "külső" eszköz nem kell.
A drótozáshoz és a potméter tekergetéséhez nem árt egy csavarhúzó... Bocs... -
ojb
tag
válasz JoceeHunt #27290 üzenetére
Jól értelmezem a kérdésből, hogy csak a vissz irányt (reed) szeretnéd megtoldani?
A kapu nyitás - csukás impulzust nem kell kivinni?
Mindkét esetben tökéletesen használható ekkora hossz esetében a 0.5mm2 -es kábel.
Inkább arra illik figyelni, hogy pl 230V-al egy csőben vezetve lehetőleg jobb minőségű és árnyékolt legyen az a kábel.
Valami hasonló: [link][ Szerkesztve ]
-
ojb
tag
válasz Degeczi #27354 üzenetére
"Mondjuk pont képes akár a felével kevesebbet is fogyasztani egy korszerű inverteres klíma,"
Erről van valahol megbízható statisztikai adat? (megbízható = azonos szerkezeti felépítésű és teljesítményű kompresszorok ill. azonos hőcserélők) használatával készült összehasonlítás.
Az OK, hogy az inverteres leszabályoz és kevesebbet fogyaszt ennek hatására, de
az on off kompresszor viszont vagy fogyaszt vagy nem.
Engem igazán az érdekelne, hogy ez a technológiai különbség pl egy hét folyamatos működés esetében a villanyszámlában mekkora eltérést is jelenthet.
Természetesen a komfortérzet, az egyenletes teljesítmény felvétel stb. egyértelműen az inverteres klímákat hozza ki győztesnek...
Az a kérdés, hogy csak az üzemeltetési költségekkel (villanyszámla) számolva, mikorra térülhet meg egy "utolsó generációs" on - off légkondi inverteresre cserélése. -
ojb
tag
válasz Monkey #27437 üzenetére
Az UTP kábelt nem illik 230V AC feszültségen használni. Sőt úgy tudom tiltott!!!
Nem a keresztmetszettel van a gond az akár 1.5A-t is elvezet 25°C-on
( a vezérlés max néhány mA!!! ) , hanem egyik gyártó sem ajánlja csak általában 100V DC-ig a használatát. (Sok csak max 72V-ig) a "gyenge" érszigetelés miatt.
Shelly vezérlésére (230V AC használata vezérlésre) vagy az [YLSCY-Jz] vagy az [YSLY] kábel az ajánlottabb. Természetesen a 0.5mm es. -
ojb
tag
válasz Predator2 #27494 üzenetére
"Ha minden kötél szakad, akkor lehet 2 távirányító is 1-1 garázsonként."
Sokkal egyszerűbb (olcsóbb) megvalósítani a szeparált távirányítást 2 db (3)4 gombos távirányítóval, vagy abban az esetben ha elég messzire vannak egymástól a garázsok (>400m) ugyan az a távirányító is használható.
"Milyen eszközök megvásárlását ajánlanátok nekem ehhez? A linkeket köszönöm előre is.
Jöhet hazai is."
lsd: [#26904] hsz -
ojb
tag
válasz simico #27503 üzenetére
"de mi lenne ha valami komolyabb fogyasztó menne most róla...?"
Egy kicsit, de tényleg kicsit jobban melegedne.
Feltéve, hogy a sorkapcsok csavarjai -- főként a jelfogó kontaktus -- megfelelően meg vannak húzva, tehát nem alakulhat ki un. átmeneti ellenállás és ennek hatására melegedés.
Ezen kívül a jelfogó tekercse melegít egy kicsit meghúzott állapotában az átfolyó tekercsáram hatására illetve a jelfogó munka érintkezőin átfolyó áram melegítheti még magát az érintkezőket és ezen keresztül a jelfogó és egyben a ház belső hőmérsékletét is.
A tekercsáram elméletileg állandó ebből adódóan a "hőtermelése" is közel állandónak tekinthető. Az érintkező melegedése viszont nagyban függ a kapcsolt (átfolyó) áram erősségétől, tehát a melegedése is változó, sőt ebben az estben már a környezeti hőmérséklettel is számolni kell. (A jelfogó kontaktus átmeneti ellenállása a hőmérséklet növekedésével nő, ennek hatására kialakulhat egy öngerjesztő folyamat is.)
Lefordítva: Normál esetben egy picit jobban melegszik, ha 16A-t kapcsol, mintha 0.5A-t. -
ojb
tag
Nálam a villanyórától bejövő vezeték elsőként egy DIN-es túlfeszültség levezetőre csatlakozik a biztosító szekrényben, majd csak ez után az érintésvédelmi relére...
Így egyetlen eszköz "elméletileg" megoldja a lakás összes fogyasztójának a védelmét, és a túlfeszültség is "csak" az elosztószekrény első pontjáig juthat el. -
ojb
tag
Én úgy tudom, hogy ezen eszközök többsége úgy működik, hogy az
L -> Védőföld ,
N -> Védőföld és az
L <-> N
szálak közé tesz nagyon gyorsan (ns nagyságrend) rövidzárat, ami az eszköz előtt lévő biztosítékot kapcsolja le. Ezen eszközök impulzus áram-terhelése a rövid idejű működés miatt akár kA is lehet. Természetesen a védelem hatására a túlfesz levezető "feláldozza magát". Aktív védelem után magát a "patront" cserélni kell.
Normál esetben ezen eszközökön nem folyik át semekkora áram!!! -
ojb
tag
válasz amargo #27604 üzenetére
"Ki mit használ vízfogyasztás mérésre?"
Vízórát Bocs...
Próbálkozni lehet mindenféle csoda átfolyásmérővel is, de azon kívül, hogy detektálják a víz mozgását a csőben nem sok mindenre jók.
Szinte az átfolyás mérők árában lehet venni nem hitelesített vízórákat, amik jeladó előkészítettek és külön lehet jeladót venni hozzájuk (nem drágán!), vagy Te használsz egy reed-et erre a célra. pl: [link] jeladó: [link] -
ojb
tag
-
ojb
tag
válasz zsamiatt #27613 üzenetére
"hogyan tudod kiolvasni az adatokat?"
A linkelt mérőhöz kapcsolt reed pl 10 literenként ad ki impulzust. Meg kell számolni...
"Elképzelhető, hogy ezt a vízművek is elfogadja?"
A vízművek csak hitelesített és az általuk is preferált órákat fogadják el. ( Linkelt sztem az árából kiindulva nem az)
A legutóbbi óracserénél én impulzus előkészített mérőt kértem és olyat hoztak.
Sokkal rugalmasabbak, mint a gázosok... -
ojb
tag
válasz amargo #27748 üzenetére
"Kicsit kitudnád fejteni ezt a bekötést? Mert én most gyakorlatilag úgy kötöttem be, mint egy sima reed-et, ezzel 2 állapotot látok "
Ahogyan már írtam csak analóg bemeneten tudod kihasználni mind a négy állapotot.
Ebben az esetben feszültség osztót lehet létrehozni a jeladó beépített ellenállásit és egy felhúzó ellenállást felhasználva. Pl 5V-os tápfeszültségre kötött 3.3kOhmos felhúzó ellenállás alkalmazásával az alábbi feszültség értékek alakulhatnak ki a feszültség osztó kimenetén:
Vezeték rövidzárlat: ~0V
Vezeték szakadás: ~5.0V
Reed zárt: ~1.6V
Reed nyitott: ~3.1V
Az ESP analóg bemenetén mérve az osztó feszültségét, a mért értékekhez lehet hozzárendelni a kívánt logikai állapotokat. Jelen esetben négyet.
Digitális bemenetre kötve a feszültség osztót a reed nyitott állapota a "H" a zárt a "L" szint a GPIO-n.
(A felhúzó ellenállást nyugodtan kötheted az 5V-ra, mert az ESP 5V toleráns ill. maga a 3.3K is korlátozza a max átfolyó áramot.)
Én "Low Level" az ESP-vel (Pulse Counter) számoltatom az impulzusokat és 5 percenként küldöm be. Igaz ESPEasy-t és Domoticz-ot használok.
Neked is célszerű a nyitásokat (felfutó él) számoltatni vagy elküldeni a Tasmotával. -
ojb
tag
válasz amargo #27760 üzenetére
"most még csak 2.7K és 4.7K resistor-om van"
A WFZ43-ban benne kellene lenni a kettő ellenállásnak (2.2k és 5.6K) gyárilag
"Vagy miért az 5V?"
A #27753-ban részletezett feszültség osztó értékei 5V mellett érvényesek.
Természetesen az ADC a 3.3Vcc használata mellett is használható, de más feszültségértékek adódnak:
2.7k felhúzó ellenállás mellett
Vezeték rövidzárlat: ~0V
Vezeték szakadás: ~3.3V
Reed zárt: ~1.2V
Reed nyitott: ~2,2V[ Szerkesztve ]
-
ojb
tag
"Mi kell hozzá, hogy egy ESP32-vel tudjam használni?" A szenzoron kívül fontos az ESP32
-- Bocs aljas voltam -- nem hagyhattam ki...
Én valószínűleg Arduino Minit használnék kapacitás mérésre. A mért értéket soros porton küldeném át az ESP-nek és azzal dolgoztatnám fel. Szintén az ESP végezné a panel hőmérséklet vezérelt fűtését is. Így létre lehet hozni triggert az eső intenzitásának a függvényében is.
Amennyiben elég a síma "esik - nem esik" állapot is, akkor arra létezik komplett Arduino-s megoldas és csak annak a kimenetét kell az ESP-re kötni.
Lehet ez így kókánynak tűnik, de nem értek annyira a programozáshoz, hogy a Tasmota-ba vagy az ESPEasy-be belefordítsam a többi mellé azokat a szükséges kódokat, amik érzékelik - feldolgozzák a kapacitás változásait a panelnek. -
ojb
tag
"Mindenképpen kell egy köztes Arduino lap?"
Nem, de nagyon leegyszerűsítheti a feladat kivitelezését, mivel Arduino-ra egyből találtam jónak tűnő megoldást, míg ESP-re nem. [link] Ez alapból a teljes szenzort lekezeli a panel fűtés vezérléstől a hőmérésig bezárva. Amennyiben nem jó, amit csinál a soros portján kiadott adatokat már fel lehet dolgozni az ESP-vel vagy akár a HA-val is, de magát a szenzor modult az Arduino kezeli lokálisan.
Létezik olcsó kapacitív érzékelő [link] , aminek az elektronikáját fel lehet használni az analóg jel előállítására, amit már az ESP-nek csak meg kell mérnie.
Vagy amint írtam is biztosan létezik olyan programozói tudással valaki, aki az egész programot cak-pakk megírja és befordítja ESP-re.
Az adatlapon lévő bekötésekből bármelyiket választhatod mindkettő működőképes, az ESP-ben futó feldolgozó programtól függ, hogy melyiket kell használni.
Az első külső oszcillátor (HC14) használatával a kapacitás változás hatására megváltozó frekvenciát használja (frekvencia mérés). A második az ESP GPIO portjait felhasználva impulzus szélesség méréssel dolgozik. -
-
ojb
tag
Igen. Mini-re is felrakható.
Nem. Ez soros porton kommunikál és elég sok mindent elküld magáról...
(esik-nem esik ; fűtés állapot ; érzékelő száraz és nedves időállandója ill hőmérséklete ; az eső kezdete óta eltelt idő ó:p:mp formátumban)
Ezeken kívül digitális kimenetként esik-nem esik ill. fűt-nem fűt vehető ki belőle.
A linkelt kész eszköz integrálása nagyságrenddel egyszerűbb az biztos. -
ojb
tag
válasz simico #27963 üzenetére
Amennyiben át lehet "rendezni" a kapcsolókat én a csillár kapcsoló bal oldali részét és az alatta lévő kapcsoló funkcióját megcserélném. Tehát az alsó szimpla kapcsoló helyett a bal oldali csillárkapcsolóval kapcsolnám. Az elmenő vezetéket természetesen vissza kellene húzni az alsó dobozból a felsőbe. Egyúttal az alsó dobozból szintén visszahúzni a felsőbe a fázist és ott fixen összekötni a kapcsoló bal oldaláról levett elmenő vezetékkel, ami a kültéri lámpához megy. Az alsó dobozban így marad hely és egy fázisfüggetlen kapcsoló, aminek a hátuljára fel lehet szerelni (ragasztani) egy ZB (RF433) door sensort, ami a kültéri lámpába csavart ZB izzót Vagy a lámpatestbe szerelt ZB (ZB+RF433) (WiFi+RF433 relét) vezéreli.
-
ojb
tag
válasz Predator2 #27973 üzenetére
Ellentétben pl a garázsnyitó távirányítókkal jelen esetben a vevőt "vezérlő panelt" kell megtanítani, hogy megismerje a távirányítót. A két garázs közelsége miatt nehezen kivédhető hogy ne ismerje fel a távirányító jelét mindkét vevő egyszerre, ha ugyanarra a kódra lettek megtanítva. Tehát egy távirányító nagy eséllyel egyszerre kapcsolgatná a villanyt mindkét garázsnál.
Interlock mód azt jelenti, hogy a távirányító egy gombját megnyomva a többit váltja.pl
A 0->1 A jelfogó On.......................
B 0->1 A jelfogó Off B jelfogó On
C 0->1 B jelfogó Off C jelfogó On
D 0->1 C jelfogó Off D jelfogó On
.
.
A 0->1 D jelfogó Off A jelfogó On
Tehát időben mindig az utoljára vezérelt kimenet az aktív. Jelen esetben:
A jelfogó világítás ON ;
B jelfogó Időzített világítás ON
C vagy D jelfogó semmi sem világít -
ojb
tag
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest