Új hozzászólás Aktív témák

  • Petykemano

    veterán

    válasz b. #39968 üzenetére

    "Szerintem az általad megadott 590$ jelen értéken 730 az szinte a dollár inflációs értéke ami Amerikán belül is amúgy érezhető áremelkedést produkál és érezhető a gazdaságon belül és többszörös ráhatással van az ázsiai és minden gyengébb valutára."

    Egy inflációs (más néven jelenérték) kalkulátort használtam, amit linkeltem is.
    Nem tudom, hogy a USA inflációs mutatói mennyire esnek pontosan egybe az olajéval. Az olaj ára nem mutatott az elmúlt 1 évben olyan nagy amplitúdójú mozgást, mint a földgáz. Amikor a magyar hosszútávú gázszerződést valamennyire hozzáértők értékelték épp azt emelték ki súlyos hibaként (rizikóként), hogy a korábbi olajhoz kötődő árazás helyett feltehetőleg a holland TTF-hez kötötték az árazást valamilyen formulával, ami azért probléma, mert - legalábbis Európában - a gázra egyetlen - orosz - szereplő sokkal nagyobb befolyással bír lenni a gáz árára, mint az olaj tekintetében ami egy többszereplős piac. Ennek manifesztációját láttuk 2021 közepétől. Ebből persze az a lényeg, hogy az USA az OPEC-re nyomást gyakorolva nagyjából szinten tartotta az olaj árát.

    Ettől eltekintve Twitteren láttam olyan bejegyzéseket, hogy fél dollár (~200Ft) egy tojás! Tehát a áremelkedés őket sem kerülte el, infláció nyilván ott is van.

    Elképzelhető persze, hogy ez az infláció pont annyira nem vág egybe az elekronikai termékek alapanyagainak növekedésével - különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy ezek árának változását az energiaárak hullámzásánál a covid és azt követő mining boom okozta hirtelen keresleti megugrás valószínűleg sokkal jobban rángatta. De azt gondolnám, hogy hosszú távon azért be kell állnia, mert ha ezek ára meghaladja az inflációt, és a jövedelmek is legjobb esetben is inflációkövető mértékben emelkednek, akkor csökkenni fog rájuk a kereslet. A csökkenő keresletnek pedig hosszútávon árcsökkenést kell okoznia a közgazdasági összefüggések szerint.

    Tehát lehet, hogy az inflációval korrigált ár nem reflektálja az adott szegmens költségeinek emelkedését, de igazából az egész beszélgetés arról szól, hogy vajon ezek a költségek valóban emelkedtek-e annyival, mint az árak és amennyiben igen úgy mennyire ragadósak ezek a költségek, a túlkereslet elapadásával történhet-e visszarendeződés - értelemszerűen legjobb esetben is az inflációs érték szintjére. *

    Erre említettem már példákat is a VS topikban. A szállítmányozási költségek már visszaálltak pre-covid szintre, a réz és az aluminium korrigált. (Bár a réz megint épp felfutóban van) Az gáz ára 2021 nyári szintre visszaállt. Tehát ebből a szempontból lehet tere egy visszarendeződésnek.

    Mivel az elmúlt 1-2 évben valóban volt mérhető infláció, ezért ma már azt gondolom, hogy az inflációval korrigált ár figyelembe vétele egy minimum elvárható gesztus a nyafogó árérzékenyek részéről ahelyett, hogy a 2016-os nominális $200-300 árakat várnánk vissza.

    * Hogy a költségek valóban emelkedtek-e annyival, mint az árak. Itt jön képbe amivel Te is zártad, hogy eze a jelenség nem egy szereplőnél, hanem az értéklánc összes résztvevőjénél megfigyelhető, amik így egymásra rakódnak.
    Az első szereplő költségei emelkednek 30%-kal, de mivel túlkereslet van a termékeire, ő máris 40%-kal emel. Az ő portékáját vásárló 40%-os áremelkedéssel szembesül, de mivel túlkereslet van a termékeire, ő már inkább 50%-kal emel, és így tovább. (Nyilván hogy mi mekkorát tudott emelni az adott szegmensben a piaci erőviszonyoktól függhetett.)

    És valószínűleg egy potenciális visszarendeződés is épp ezért egy lassú folyamat lehet, ahol minden szinten latolgatni fogják majd, hogy csökkentsük az árakat, hogy jobban vigyék? Hááát, jó, de akkor meg kell mondanunk XY beszállítónknak, hogy adjon 5% kedvezményt, vagy máskülönben kapja be a vásárlónk is, meg a beszállítónk is.

    Találgatunk, aztán majd úgyis kiderül..

Új hozzászólás Aktív témák