2. Fórumok
  3. Konzol játékok
  4. Nintendo Switch
  5. (kiemelt téma)

Új hozzászólás Aktív témák

  • #45007 .LnB titán
    Új Válasz #45007
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    .LnB

    titán

    LOGOUT blog

    The Legend of Zelda: Link's Awakening

    Ezt nem írom meg rendes élménybeszámolónak. Csak írok róla egy kis véleményt, pár gondolatot.

    A játék nagyon cukin néz ki, jól áll neki ez a stílus. Első látásra elnyerte a tetszésemet. Már az elején, szabadjára enged minket a játék. Viszont elég szűk keretek közé vagyunk zárva a képességeink/itemeink hiánya miatt. Ott még szépen boldogultam. Az első kettő, vagy három hangszer megszerzése után viszont elkezd szerintem a játék annyira kinyílni, és bonyolódni, hogy már láttam lelki szemeim előtt, ahogy hónapokig ezen a szigeten ragadok, mint Link. Ez volt életem második Zelda játéka. A BotW volt az első. Abban imádtam a szabadságot, és flottul végig is tudtam játszani saját kútfőből. És itt gyanús is lett nekem, hogy valószínűleg ez a szabadság nem a BotW újdonsága volt. Hanem ez a Zelda védjegye ugye? A régi játékok is mind-mind ilyenek? Nincs nagyon semmi, ami fogná a játékos kezét. Be kell tanulni a szereplőket, emlékezni kell, hogy ki-kicsoda, kinek mi kell, ki miben tud segíteni. De még így is tele van a játék rejtélyekkel. Eldugott dolgokkal. Amiket tényleg csak akkor találsz meg, ha teljesen átszellemülsz egy régi vágású kalandjátékossá, és úgy játszod a játékot.
    És itt vert rendesen arcon a játék, hogy én ehhez kismiska vagyok. Hiába tartom azt magamról, hogy láttam én már sok mindent, kipróbáltam magam sok stílusban. Ez az régi vágású játékmenet, számomra ismeretlen terep. Mert úgy kezdődött, hogy egyszer elakadtam. Na gyors megnézem Youtube-on. De csak ezt, hogy haladhassak tovább. Aztán csak megnézem még ezt is... És oda jutottam, hogy szinte YT alapján játszottam végig. :(

    Kereshetnék mentségeket, először én is úgy gondoltam, hogy csak azért nézem meg YT-on, mert kölcsön van, és szeretném időben visszaadni. De ez önámítás lenne. Mert amiket csinálni kell néhány helyen, szerintem hónapokig nem jöttem volna rá. Ha meg igen, akkor meg az lett volna, hogy hónapokig szenvedek egyetlen játékkal, ami a végtelenségig frusztrál. Mármint nem a játék, hanem a tehetetlenségem. :)

    Tele volt olyan fejtörőkkel, labirintusokkal, sorrendekkel a játék, amik láttán csak szörnyülködtem.. Kíváncsi lennék, hogy ki az, aki ezekre saját kútfőből rájön.. Kiemelnék egy példát, Eagle's Tower-ben például a négy tartó oszlop kiütése.. omg.. Arra viszont büszke voltam, hogy a tojás útvonalát tudtam, hogy hol keressem, mert a játék elején felfigyeltem arra a bizonyos könyvre, és értettem is azt a fejtörőt. Az nagyon poénos is volt.

    Egyébként ha nem kölcsön lenne, és nem siettem volna. Akkor szerintem sose játszom végig. Mert a narratíva hiánya, számomra nagyon hiányzott volna. Nekem kell valami ami behúz egy játékba. Nem tudok az nélkül belemerülni. És itt narratíva, hát van, de iszonyat minimális. Ez szinte a papír alapú RPG-k képzelőerejét kívánja, hogy bele tudd élni magad.
    Teljes mértékben megértem, hogy ez egy Remake, és feltételezem, hogy ez a stílus a Zeldák védjegye, de ma már ehhez a játékosok szerintem iszonyatosan el vannak kényelmesedve. A mai játékok sokkal egyszerűbben elérik, hogy teljes legyen az immerzió. És már lusták vagyunk erőt venni magunkon, és mi belemerülni a játékba. Sajnos ez nekem nem ment, és nem haragszom a játékra, de baromi rosszul esik, hogy szembesít ezzel. :( :D Így véleményezni sem merem. Felteszem a kezeimet, és megadom magam, a The Legend of Zelda: Link's Awakening győzött.

    [ Szerkesztve ]

    „A kerékpározás első szabálya, hogy szenvedned kell, és senki más nem teheti meg helyetted. Semmilyen számítógép vagy edző által kitalált program nem tudja elérni, hogy kevésbé fájjon.”

Új hozzászólás Aktív témák